Categories
Oecogram

Magyar kultúra napja: körkép a hazai kultúrafogyasztási szokásokról

🏛️ Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A koronavírus-járvány kitörése nehéz helyzetbe hozta az addig egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kulturális intézményeket, közöttük a színházakat és múzeumokat. Ugyanakkor a könyvkiadás esetében nagy fellendülést hozott 2020, amely lendület a későbbiekben is kitartott. A színházak és múzeumok látogatottságában a járványhelyzet óta gyors visszarendeződés tapasztalható, de 2022-ben még nem érte utol a pandémia előtti szinteket. A hazai kormányzati költségvetésben a kultúra fontos szerepet játszik, 2013 óta az európai uniós élvonalban van, 2018 óta pedig GDP arányosan a legmagasabbak a ráfordítások. Fontos tényező a kulturális szektor számára, hogy a nagy léptékű állami kiadások a válságos időszakban is fennmaradtak, ez is megalapozhatta a gyors visszarendeződést.

🎭 Magyarország esetében európai összehasonlításban igen magasak a GDP-arányos kulturális kiadások. A magyar kormányzati költségvetés kulturális ráfordításai 2013 óta szerepelnek az öt legnagyobb aránnyal rendelkező európai uniós tagállam között, Magyarország 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadásokkal rendelkező tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban. Ennek megfelelően a 2010-es évek eleje óta fokozatosan emelkedést láthatunk olyan mutatókban, mint a színházak és múzeumok látogatottsága. Előbbi esetében 2010 és 2018 között 90 százalékkal, utóbbi esetében 2012 és 2019 között 40 százalékot közelítő mértékben emelkedett az ezer lakosra jutó látogatások száma. E kedvező folyamatban a koronavírus-járvány hozott nagyobb törést, de a pandémiát követően gyors visszarendeződés következett.

🖼️ A 2023-as évre vonatkozóan a KSH 2024 júniusában közöl számokat. Mindazonáltal a szektor dinamikus fejlődését vetíti előre, hogy 2023 során a Szépművészeti Múzeum minden idők tíz leglátogatottabb kiállítása közül kettőre is sor került. Renoir képeiből készült kiállítást 2023 decemberéig több mint 200 ezren látogatták meg, és az időszaki tárlatot két héttel meghosszabbították. Csontváry születésének 170. évfordulóján nyílt kiállításra szintén több mint 200 ezren voltak kíváncsiak.

📖 A könyvkiadás tekintetében 2010 és 2022 között 50 százalékot közelítő növekedés valósult meg, amely esetében a járványhelyzet tovább gyorsította a folyamatokat. 2019 és 2020 között 17 százalékkal emelkedett a kiadott könyvek és füzetek száma évente. Az olvasás igen népszerű szabadidős tevékenységgé vált a járvány időszakában. Az Európai Könyvkiadók Szövetségének (Federation of European Publisher – FEP) felmérése szerint a világ népességének harmada több könyvet olvasott, és hangoskönyvet hallgatott otthon a járvány idején, mint előtte. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és a Tárki közös felmérése alapján, Magyarországon is hasonló volt ez az arány, az online válaszadók 31%-a több időt szánt könyvek olvasására 2020-ban, mint az előző évben. A digitális könyvek olvasására az online válaszadók 18%-a, míg hangos könyvek hallgatására pedig 6%-a fordít több időt. Magyarországon a KSH vonatkozó adatai alapján a járványhelytet után is szárnyal a könyvkiadás. A jövőbeni kedvező tendenciákat biztosíthatja, hogy a fiatal korosztály, az ún. Z generáció tagjai szeretnek olvasni, és körükben is elsősorban a papíralapú könyvek a népszerűek nemzetközi felmérések alapján. Ezt alátámasztja a korábbi, 2020-as hazai, MKKE által készített felmérés is. A fiatalok körében nem a kötelező olvasmányok miatt magas az olvasás aránya, a legnépszerűbbek az önismereti könyvek, míg további kutatásokat figyelembe véve népszerűek fantasyt, sci-fi, horror, valamint szuperhősös és romantikus alkotások is. Emellett a szokások átalakulását jelzi, hogy nagyban hozzájárul egy-egy könyv olvasottságához, ha annak filmváltozata is elérhető, és különböző internetes tartalmak is kapcsolódnak hozzá.

🖌️ A következő ábra a kulturális ágazatot jellemző legfontosabb statisztikákat foglalja össze, közöttük a költségvetés GDP-arányos ráfordításait európai uniós összehasonlításban, a hazai színház és múzeumlátogatási adatokat, valamint a könyvkiadás alakulását.


Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/kultura_napja-1h984wo9k1kkz6p?live

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Források

Iratkozzon fel hírlevelünkre