📚 A koronavírus-járvány az élet minden területét felforgatta, így természetesen a napi rutinunkat is. Számos szokásunk, közöttük a szabadidős tevékenységeink is átalakultak. Ez alól az olvasási szokások sem jelentenek kivételt. A világjárvány alatt a látókörük bővítése érdekében a több otthon tölthető időt sokan olvasásra fordították,  és valóban valami újat tanuljanak a könyvek segítségével.

📖 Az Európai Könyvkiadók Szövetségének (Federation of European Publisher – FEP) felmérése szerint a világ népességének harmada több könyvet olvasott, és hangoskönyvet hallgatott otthon a járvány idején, mint előtte. A TÁRKI felmérése alapján, Magyarországon is hasonló volt ez az arány, az online válaszadók 31%-a több időt szánt könyvek olvasására 2020-ban, mint az előző évben. A digitális könyvek olvasására az online válaszadók 18%-a, míg hangos könyvek hallgatására pedig 6%-a fordít több időt.

😷 A járvány eltérően módosította a könyvek hozzáférhetőségét az egyes országokban. Több helyen, így például Magyarországon, Franciaországban, Hollandiában, Egyesült Királyságban a kiadók ingyenes hozzáférést biztosítottak az online tananyagokhoz. Máshol kampányokat indítottak az otthoni olvasás népszerűsítésére. Olaszországban híres írók olvasták fel – online elérhetővé tett – novelláikat. Hollandiában az (elmaradó rendezvények miatt) üresen maradó kultrovatokban indult ingyenes olvasásnépszerűsítő kampány, valamint az olvasásra buzdító kampány a rádiókban, TV-ben, ami online felületeken is zajlott. Belgiumban az egyik kiadó a könyvei házhozszállítása mellett elindította az ún. services de garde-t is, afféle könyvügyeletet (a patikaügyeletek mintájára). Míg például az Egyesült Királyságban és Spanyolországban csökkentették az e-bookok adóját, támogatták, hogy a könyvkiadóknak és a könyvterjesztőknek ne kelljen egy ideig járulékot fizetni. A könyv alapvető kulturális termék, és a karantén alatt az olvasás még népszerűbbé vált, viszont a könyvek házhozszállítása nem minden országban volt megoldható, vagy korlátozottan üzemelt. Ilyen volt például Olaszország, Franciaország vagy éppen Németország.

🇪🇺 Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió teljes területén csökkent a könyvek eladása az elmúlt évtizedben, de a koronavírus-járvány különösen negatívan hatott a piacra. 2020 -ban 4,6 milliárd euró értékben értékesítettek nyomtatott könyveket az EU-ban. Ez 2008-hoz képest 35%-os csökkenést jelent, (7,0 milliárd euróról). Míg 2019-hez képest 15%-os visszaesés történt, (5,4 milliárd euróról). Eközben a könyvek ára az EU -ban lassabban növekedett, mint az átlagos fogyasztói árak. Így az elmúlt egy évtized során (2011 júniusa és 2021 júniusa között) a könyvek ára 12%-kal nőtt, miközben az infláció átlagos mértéke 14% volt. (A dinamika a különböző típusú könyveknél eltérő volt, az e-bookoknál kiemelkedő, a szépirodalom esetében is átlag feletti, míg a tankönyvek ára kismértékben csökkent.)

🇭🇺 Az elmúlt tíz év során Magyarországon 2020-ban adták ki a legtöbb művet, ugyanakkor a példányszámok tovább csökkentek. A kiadott könyvek és füzetek harmada szakirodalom volt, a legnagyobb példányszámban pedig a tankönyvek jelentek meg. A könyvek és füzetek példányszámadatai 2010 óta hullámzóan alakultak. Ugyanakkor az átlagos példányszám 2010 óta csökken. A művek száma az elmúlt évtizedben 12,0–14,7 ezer között alakult, 2020-ban volt a legmagasabb (14,7 ezer). Az éven belüli folyamatokat tekintve a művek nagyobb részét jellemzően a IV. negyedévben, a karácsonyt megelőző időszakban adják ki (2020. IV. negyedévben ez közel 5 ezer művet jelentett, példányszám tekintetében a termékek egyharmada az év utolsó időszakában fogyott, évente közel 10–11 millió példány). Ez a könyvek presztízsét is mutatja, az emberek még mindig szívesen vásárolnak könyvet ajándékba.

💾 Az eredeti cikk itt és itt olvasható:

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#konyvek #konyvikadas #ebook #fogyasztoiarak #inflacio #EU # EuropaiUnio #Europa # europaiorszagok #karanten #koronavirus #olvasas #Magyarország #KSH #Eurostat #hazaigazdasag #gazdasg