Categories
OecoFocus

Digitális vagy papíralapú? – A hazai papírgyártás helyzete

A digitalizáció előretörésével és a fenntartható szemlélet terjedésével egyre inkább háttérbe szorult az elmúlt 10-15 évben a papírra írás, jegyzetelés. Ma, egy egyetemi órára belépve is azt láthatjuk, hogy a legtöbb diák előtt laptop, tablet vagy valamilyen digitális eszköz van, amire az órai jegyzeteit rögzíti. Telefonunkban szintén számos ilyen feljegyzést tárolhatunk, levél helyett e-mailt, képeslap és távirat helyett pedig legtöbbször elektronikus üzenetet küldünk. De valóban nem lenne jövője ennek az iparágnak? Képes a digitális világ kiszorítani a papírt a mindennapjainkból? Egyáltalán, milyen a hazai papírgyártás helyzete? Többek között ezekre a kérdésekre is igyekszünk választ adni az alábbi összefoglalónkban.

A papírgyártás kezdetei szorosan összekapcsolódnak az írásműveltség egyre nagyobb terjedésével. Itthon mindez az 1530-as évektől datálható, ekkor alakult az első papírmalom Lőcsén, a mai Felvidék területén. Mivel a malom az üzembehelyezést követően rövid időn belül leégett, ezért ismét import termékekre szorultunk, amit Ausztriából és Olaszországból szereztünk be. Erdély területén 1546-ban Brassóban, 1550-ben Kolozsváron, 1573-ban Nagyszebenben alakultak papírmalmok, így ezek kis részben el tudták látni a hazai keresletet. A török uralom idején a hazai papírgyártás érthető módon nem tudta a korábbi fejlődést produkálni, emellett pedig a Habsburgok által uralt területeken elsősorban az osztrák gazdasági érdekek domináltak. Ezek nem minden esetben estek egybe a magyar célokkal, így a papírgyártás 1840-ig stagnált itthon. A nyersanyagok beszerzése már ekkor is komoly akadályokba ütközött, mindez pedig a hazai papírtermelés mennyiségi és minőségi feltételeiben is meglátszott. Már ebben a korai szakaszban felmerült az újrahasznosítás lehetősége, amit a hulladékpapírral próbáltak kivitelezni a mesterek, több-kevesebb sikerrel.

A XVI. században a köz- és magánigazgatás évi papírszükséglete elérte a 13 000 kg-ot, a XIX. század első felére pedig 2 400 000 kg-ot tett ki mindez. A technikai újítások az ipari forradalom részeként érték el a hazai papírgyártást is, ami jótékonyan hatott a szektor átalakulására. A papírmalmot felváltotta a papírgép, ami gyorsabb és több, jó minőségű papírt tudott előállítani. 1828 és 1897 között összesen 11 papírgyár alakult az országban, ezek jelentős része az első világháborút lezáró trianoni béke következtében az új magyar határokon kívül rekedt. A hazai papírgyártásban az 1920-as években indult újra a fejlődés, részvény- és más társasági formákban alakultak gyártó egységek. A század első felében már nem csak papírgyártással, de író-nyomó és egyéb nyomdai, gyártói tevékenységgel foglalkozó üzemek is létesültek. A második világháborút követő államosítási hullám a papírgyártást 1948 őszére érte el, majd az 1949-ben kiadott 20. számú törvényerejű rendelettel vált véglegessé. 1963 júniusában a korábbi 17 jogelőd gyár összevonásával létrehozásra került a Papíripari Vállalat, amely egy évvel később kiegészült a Papíripari Kutató Intézettel is. Az 1989-1990-es rendszerváltást követően a gyárakat privatizálták, jelentős részük pedig ma is működik.

A fafeldolgozást, papírtermék gyártást és nyomdai tevékenységet is magába foglaló ágazat ipari termelésének értéke az elmúlt években, főleg 2018 óta mutat dinamikus növekedést. A szektor a teljes feldolgozóipari termelés 3-3,5%-át teszi ki, 2022-ben 1 941 829 millió forintnyi termelési értéket realizáltak.

A papírgyártás szempontjából nélkülözhetetlen cellulóz főleg import formájában érkezik a gyárakba. 2021-ben 36,5 millió USD értékben importáltunk cellulózt, a magyar export értéke pedig 2,53 millió USD-t tett ki.

A nyersanyaghiány miatt a legtöbb papírtermék import formájában kerül a magyar vásárlók elé. 2021-ben összesen 2 110 millió USD értékben érkezett hazánkba papíripari termék, amely nagy részét papír tárolók, higiéniai papír termékek, valamint kaolin bevonatú papíráru tett ki. Utóbbit főleg gyógyászati, orvosi célokra hasznosítják.

Az elmúlt 2-3 év során jelentős fogyasztói áremelkedés volt megfigyelhető az egyes papíripari termékek esetében. A főként egészségügyi, higiéniai, háztartási cikkeket érintő árnövekedés elsődleges okaként az energiaárak drasztikus emelkedését jelölték meg a gyártók. Ellátási hiányok nem, vagy csak minimális mértékben alakultak ki, az árak azonban azóta is tartósan magasak maradtak. Az olyan termékek esetében is megfigyelhető az árnövekedés, amelyek nem a felsorolt kategóriába, hanem egyéb, főként nyomdai áruk közé tartoznak.

A KSH által közzétett fogyasztóiár-index értékek szerint az elmúlt években főként a tankönyvek ára emelkedett jelentősen. 2023-ban több, mint 74 százalékpontos növekedés figyelhető meg a tankönyvek fogyasztóiár-indexének alakulásában, az előző, 2022-es év értékeihez képest. Szintén nőtt a tanszerek, írószerek ára: itt 5,2 százalékpontos volt 2023-ban a növekedés az előző évi értékhez képest. Az energiaárak növekedése mellett 2021 végére rekordmagas értékre emelkedett a cellulóz ára, valamint a szállítási és tárolási költségek (konténerárak) is. Mindezek együttesen hatottak az itthon is érzékelhető áremelkedésekre, némely árucikk esetén pedig akár hiányokra is.

A magyarországi papírgyárak esetében is figyelemreméltó a külföldi befektetések részesedése. 2012 óta figyelhető meg az FDI részesedés állomány növekedése a szektorban, 2022-ben 1 953,4 millió eurót ért el a befektetések állománya.

Ugyan a hazai gyárak nagy része magyar többségi tulajdonnal rendelkezik, a külföldi tulajdonos közül itt is megtalálhatóak az osztrák és német partnerek.

Globális tekintetben a legnagyobb papírgyártó országok közé Kína, az Amerikai Egyesült Államok és Japán tartozik. A legnagyobb papírfogyasztó állam pedig Kína, az USA és India.

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre