🏅 A 2020-as tokiói olimpia, amelyet 2021. július 23. és augusztus 8. között rendeznek meg, több szempontból is különleges. Az olimpiai játékok egy évvel való elcsúsztatása nehéz döntés volt a japán kormány számára, amely becslések szerint 1,4%-kal is visszavethette a japán gazdasági növekedést 2020-ban. Ehhez járult még hozzá az a veszteség, amelyet a koronavírus-járvány a japán gazdaságra kifejtett. A két hatás következtében az ázsiai ország gazdasága 2020-ban összességében 4,8%-kal zsugorodott.
😷 Különösen a turizmus-vendéglátás ágazat, és azon belül is a kisebb helyi szereplők azok, akiket a leginkább sújtott a zárt kapuk mögött megrendezett sportesemény. Közel egymillió szállodai foglalást mondtak vissza az olimpiai játékok előtt. A szállodák foglaltsági rátája 30% alatt van, a más időszakokban megszokott 80%-os foglaltsági arány helyett. Emellett tavaly a járvány hatására már 57%-os csődráta jellemezte a szektort, amely a legmagasabb 2011 óta (fukushimai atomerőmű katasztrófája). A kialakult helyzet elsősorban a kisebb szállodákat sújtotta, amelyek kevesebb tartalékkal rendelkeznek, mint a nagy szállodaláncok.
🛍 Ugyanakkor más szektorok is, mint például a kiskereskedelem, is súlyos forgalom kieséssel számolhatnak. Különösen az olimpiára készülő szuvenír boltokat érintették nehezen a zártkapus játékok, mivel 2013 óta készültek a Japánban megrendezendő sporteseményre. Jelenleg még az is kérdéses, hogy egyáltalán el tudják-e adni az eseményhez kapcsolódó termékeiket. A statisztikák alapján az látható, hogy a 89 ideiglenesen felállított hivatalos áruházból 30 már a játékok kezdete előtt bezárt.
🗼 Érdemes látni azt is az olimpiai játékok megrendezése kapcsán, hogy a versenyekre látogató turisták járulnak hozzá leginkább a rendező ország gazdasági teljesítményéhez (nem a jegyár-bevételek vagy a jogdíjak, hanem a turisták költései), illetve ahhoz, hogy a kormány és az adófizetők befektetése megtérüljön a játékok megvalósításával. A japán kormány előzetesen 40 millió látogatóval számolt az olimpia évében, a 2019-es rekord év után, amikor közel 32 millió turista érkezett. 2020 után pedig a turizmus exponenciális növekedése következhetett volna, a cél 2030-ra 60 millió látogató elérése volt. Ehelyett 87%-kal esett vissza a külföldi vendégek aránya a járvány hatására. A turizmus a japán GDP-ben 7,5% részesedést képviselt, amely fokozatos, 2014 óta tartó növekedés eredménye, amikor 6,5% volt az ágazat hozzáadott értéke.
🏯 Az idei játékok nagy társadalmi elutasítottsága (70%) mögött pozitív történelmi emlékékek is meghúzódnak. Az 1964-es tokiói olimpiai és a turizmus akkori fellendülése kulcsszerepet játszott Japán infrastruktúrájának újjáépítésében és a második világháború utáni rekonstrukciójában. A legutóbbi tokiói játékok külön érdekessége, hogy akkor közvetítették először élőben a sportversenyeket a televíziós csatornák. Így a jelenlegi olimpiát szintén nagy várakozások övezték: a 2011-es földrengés és a fukushimai atomerőmű katasztrófája utáni helyreállításban kulcs szerepet szántak a sporteseménynek, és a Japánba irányuló turizmus reputációjának visszaállítását is várták. Ezért az ország erőteljes turisztikai marketingkampányt folytatott a megelőző években.
🇯🇵 A jelenlegi helyzetben a japán turizmus helyreállítása érdekében az állami a belföldi turizmust igyekszik népszerűsíteni. A kormány 1,3 milliárd jennyi forrást biztosít az ún. „Go To” programra, vagyis az országon belüli utazások elősegítésére. Tavaly a kezdeményezés népszerűnek bizonyult, amíg a járvány terjedése újra el nem indult az országban. A rendkívüli helyzet jelentős veszteségeket okozott a japán gazdaságnak. Az IMF előrejelzése alapján 3,3% lehet az idei gazdasági növekedés az ázsiai országban, így csupán 2022-ben érheti utol a koronavírus-előtti előtti gazdasági teljesítményt.
💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható:
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecogram/magyar-sikerek-a-nyari-olimpiakon/
#tokioiolimpia #olipia #japan #GDP # valsag #covid19 #koronavirus #turizmus #gazdasag
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
