A NATO kiadási célkitűzése majdnem 20 éve, 2006 óta jelen van, azonban a legtöbb tagállam még mindig alulteljesíti a 2%-os GDP ráfordítást. Habár a globális védelmi kiadások folyamatosan emelkednek, az Európai Unió országai lassabb ütemet diktálnak, engedve a keleti országok feltörésének a nemzetközi rangsorban. Amennyiben az európai tagállamok figyelembe vennék és elérnék a NATO által kitűzött célt, úgy az EU a kínai katonai kiadásokat is megelőzné. Az elmúlt években többször is emlegetett európai hadseregnek több haszna lehetne, mint hátránya, azonban számos kérdés övezi ezt a témát, mint például az irányítói szerv kérdése. Rövid cikkünkben az európai védelmi ráfordítások értékéről és az európai hadseregről ejtünk szót.
A NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) egy katonai szövetség, amelyet 1949-ben alapítottak az atlanti térség biztonságának megőrzése érdekében. A szervezet célja, hogy kollektív védelmet nyújtson tagjainak bármely külső támadással szemben. Az a javaslatot, hogy a NATO-tagállamok GDP-jük 2%-át védelmi célokra fordítsák, 2006-ban fogadták el, iránymutatásként. Ennek célja, hogy tovább erősítse a szövetség katonai készültségét és reagálási képességét. Az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háború kiemelte a védelmi ipar fejlesztésének fontosságát, és hangsúlyozta a kollektív védelem szükségességét.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16963821/
A júliusi NATO-adatok szerint azonban a tavaly csak 11 ország érte el vagy haladta meg ezt a célt, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, több kelet-európai állam, úgy mint Lengyelország, Görögország, Magyarország, valamint az újonnan csatlakozott Finnország. Ez azt jelzi, hogy a kelet-európai országok különösen éberen reagálnak az Európát fenyegető biztonsági kihívásokra.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16963880/
Mind az előző, mind a jelenlegi amerikai adminisztrációk – Donald Trump és Barack Obama elnöksége alatt egyaránt – hangsúlyozták, hogy a NATO-tagállamoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, hogy elérjék vagy meghaladják a 2%-os célkitűzést, ezzel is erősítve a szövetség összességében vett védelmi képességeit. Ezek a kijelentések elsősorban a nyugat-európai országokat célozzák, amelyek nemcsak NATO, de az európai védelmi képességek növelésében is lassabb tempót diktálnak.
Unió globális összehasonlításban
Az elmúlt években többször felmerült az európai hadseregnek a kérdése, ennek okán érdemes megnézni a régió kiadásait átfogó összehasonlításban. 2022-ben a globális katonai célú kiadások elérték a 2200 milliárd dolláros összeget, amely kétszerese volt a 2000-es évben való ráfordításnak, ugyanakkor rangsor továbbra is azonos. A listát az Egyesült Államok vezeti 877 milliárd dolláros, azaz a teljes összeg közel 40%-át kitevő kiadással. A második helyen Kína következik 13%-kal (292 milliárd dollár), majd Oroszország 4%-kal (86,4 milliárd dollár) és India 3,7%-al (81,4 milliárd dollár). Az első EU-s tagállam Németország, amely 2022-ben a hetedik helyet szerezte meg 55,8 milliárd dolláros ráfordítással, majd szorosan Franciaország következett. A két nagysúlyú európai tagállam a globális kiadások mindössze 5 százalékáért felelt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16933079/
Az Európai Unió, amely a G20 csoport harmadik legnagyobb lakosságú tagja, védelmi kiadásaiban elmarad a globális versenytársaktól. Az EU lakossága, mely körülbelül 448 millió fő, a világ népességének mintegy 9,5%-át alkotja. A régió védelmi költségvetése az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) 2022-es jelentése alapján folyamatosan emelkedik, elérve a rekordszintű 240 milliárd dollárt, ami az előző évhez képest 6%-os növekedést jelent. Ezáltal az EU védelmi kiadásai 2022-ben a világ összesített védelmi kiadásainak közel 10%-át tették ki. Habár ez jelentős összeg, a katonai és védelmi befektetések elsősorban a nagyhatalmak között koncentrálódnak. Ennek okán a versenyben maradáshoz, vagy felzárkózáshoz nagyobb mértékű beruházások szükségesek. A 2022-es adatok alapján az EU a védelmi kiadások terén Kína 292 milliárd dolláros és az Egyesült Államok 877 milliárd dolláros költése mögött a harmadik helyen állt. Amennyiben az EU tagállamai GDP-jük 2%-át fordítanák védelmi célokra, az összesített kiadások közel 370 milliárd dollárra nőnének, amiből Németország adná a legnagyobb részt, közel 90 milliárd dollárral.
Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának támogatására létrehozott Európai Védelmi Alap 13 milliárd eurós költségvetése a hét éves időszakra, bár fontos feladatokat lát el, (mint például a védelmi kutatás és fejlesztés, közös projektek finanszírozása és az európai védelmi ipar megerősítése), egészen alacsonynak tűnik a nagyhatalmak védelmi kiadásaival összehasonlítva. Ez az összeg korlátozott lehetőséget biztosít az innováció és a technológiai fejlődés támogatására, ami hátrányos helyzetbe hozhatja az EU-t a nemzetközi védelmi versenyben, különösen az olyan területeken, mint a technológiai függetlenség és az együttműködő képesség fejlesztése. Ennek fényében az Európai Védelmi Alap költségvetése, bár elengedhetetlen a védelmi feladatok ellátásához, nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy megfelelően reagáljon a növekvő globális biztonsági kihívásokra.
Ahhoz, hogy tisztábban lássuk a korábban említett védelmi költéseket, fontos egy másik szemszögből is vizsgálni a kiadásokat.
Vásárlóerő-paritás
A vásárlóerő-paritás megmutatja, hogy ugyanaz a képzeletbeli áru- és szolgáltatáskosár, amely az összehasonlítás támpontját jelentő országban (illetve térségben, például az EU-ban) a valuta egységébe kerül, az összehasonlított országban a hazai valuta hány egységéért vásárolható meg. Ebből kiindulva egymillió dollár értékben Kínában több katonát, felszerelést vagy akár bevetést tudunk finanszírozni, mint például az Egyesült Államokban, ami az életszínvonal és a különböző értékű valuta eredménye.
A spanyol VOX párt tanulmánya szerint ez az amerikai kontinenshez képest Kínában 1,6 körüli szorzót jelent, míg Indiában 3,4 körüli, Oroszországban 3,2 körüli, az EU-ban pedig 1,5 körüli szorzót. Ezáltal egy teljesen új rangsor alakul ki élésebbé téve Kína és az egységes EU versenyét.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16929981/
Az ábrán látható, hogy az Egyesült Államok még így is messze vezeti a globális rangsort, azonban az EU képes lenne megelőzni Kínát, amennyiben minden tagállam a GDP 2%-át szánná védelmi kiadásokra. Emellett látható, hogy a vásárlóerő-paritást figyelembe véve India is meghatározó szereplővé válik. A bemutatott régiók az EU-t kivéve rendelkeznek a saját hadseregükkel, amelyek egységes beruházásokra és struktrúrára épülnek.
Az európai hadsereg előnyei és hátrányai
Az Európai Unió védelmi stratégiájának legnagyobb kihívása azonban nem feltétlen a kiadások nagyságában rejlik, sokkal inkább a strukturák egyesítésében. Az EU különféle fegyverrendszerek sokaságát alkalmazza, köztük 30 különböző típusú tankot, 20 féle repülőgépet és 10 különböző típusú tanker repülőgépet, ami jelentősen akadályozza a hatékony közös hadviselést. A Statista egy régebbi, 2016-os felmérése szerint az Európai Unió területén 178 különböző fegyverrendszert használtak, míg az Egyesült Államokban csupán 30-at. A hatékonyság a McKinsey tanulmánya szerint azonban a költségekben is megmutatkozhatna, mivel a közös fegyverrendszerek alkalmazása évente akár 30%-os költségmegtakarítást, azaz közel 15 milliárd dollárt is eredményezhetne.
Az egységes európai hadseregnek számos előnye van, ugyanakkor vannak fontos kérdések, amelyek tisztázásra szorulnak. Egy ilyen átállás előnyei közé tartozna a gyorsabb bevetési képesség, egy globálisan meghatározó hadsereg kialakítása, az ütőképesség növelése, valamint egy közös infrastruktúra és adatmegosztási rendszer létrehozása. Ugyanakkor hátránya is lenne, mint például a központi irányítás szükségessége, ami potenciálisan csökkentené az egyes tagállamok szuverenitását.
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
