Az elmúlt évtizedek a digitális átalakulásról szóltak valamennyi gazdasági szektorban. A fejlődést követve a közigazgatásban is szükséges hasonló mértékű átalakulás. Mára Észtországban szinte valamennyi állami szolgáltatás online elérhető a lakosság, a vállalkozások és a külföldiek számára is. A kis balti állam mérete ellenére vezető szerepet ért el ezen a területen a tudatos építkezésnek köszönhetően.
Szerző: Flór Nándor László
Loading...
Reload document 
Open in new tab Az új típusú koronavírus-járvány a korábban is már elindult digitális transzformációt felgyorsította a gazdaság valamennyi szegmensében. Ráadásul nemcsak elektronikus felületek jelentősége értékelődött fel, hanem egyre inkább a mobiltelefonunk válik az életünk központi elemévé. Miközben úton vagyunk, ma már gyorsan és könnyedén intézzük pénzügyeinket, olvassuk a híreket vagy éppen vásárlunk be. A nem helyhez kötöttség, illetve a technológiai fejlődés nemcsak a magán, de az állami szektorban is jelentős változásokat eredményez. A közigazgatás digitális transzformációja elengedhetetlenné vált, hiszen amennyiben például a banki ügyekért nem kell befáradni valamelyik fiókba, akkor miért pont a hivatali ügyek esetében kellene útra kelnünk.
A világon és Európán belül is számos sikeres példa van arra, hogyan lehet digitálisan is sikeres államot építeni. Az elmúlt két évtizedben egy kis európai ország meghatározó fejlődést mutatott az e-közigazgatás területén. Észtország egy posztszovjet gazdaságból a digitális kormányzás és az e-megoldások egyik globális úttörőjévé vált, miközben alig 1,3 millió lakossal rendelkezik. Észtországban az e-kormányzás sikere lényegében az erős politikai vezetésnek, a támogató jogszabályoknak, a technológiai műveltségű polgároknak, a kritikus infrastruktúrákba és szolgáltatásokba való beruházásnak, a kiberbiztonság előtérbe helyezésének, valamint az innovatív és vállalkozói gondolkodásmódnak köszönhető. Ez a figyelemre méltó fejlődés számos tanulsággal szolgálhat más országok, így Magyarország számára is, amelyek javítani kívánják digitális képességeiket ezen a téren.
E-kormányzati rangsorban is erős Észtország
A digitális transzformáció évei közepette uniós szinten is kiemelt figyelmet kapott a közigazgatási terület digitalizálása. Egészen 2030-ig az Európai Bizottság meghatározta a Digitális Évtizednek elnevezett keretprogramját. Ennek keretében megfogalmazta legfontosabb célkitűzéseit annak érdekében, hogy a digitalizáció és innováció valamennyi aspektusa elérhetővé váljon az európai emberek számára. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleménye alapján a digitalizáció fontossága amiatt is szükséges, mivel a 30 éve működő közös piacon a digitális átállással lehet tovább erősíteni a versenyképességünket.
A Digiméter legfrissebb, 2023-as felmérésében is megállapították, hogy a digitalizáció valamennyi gazdasági ágazatban elérhető. Miközben a kezdeti időszakban a digitális képességekben élen járó cégek versenyelőnyre tehettek szert, az idő előrehaladtával a digitalizációtól tartózkodó cégek egyenesen versenyhátránnyal nézhetnek szembe. Lényegében ez egy természetes, fejlődési folyamat részének tekinthető. A Digitális Évtizednek olyan fontosabb célkitűzései vannak, mint például a 100%-os 5G lefedettség elérése, a világ félvezető gyártásából való 20 százalékos részesedés, vagy a nagyvállalatok háromnegyedében felhő, BigData és mesterséges intelligencia alkalmazása. A digitális készségek fejlesztése tekintetében pedig az emberek minimum 80 százalékának kell legalább alapszintű digitális képességekkel rendelkeznie.
Az előző év végén jóváhagyott költségvetés keretében, 2024-ben több mint 760 millió eurót fordítanak a digitális megoldásokra. A pénzügyi keret nagyobbik részét, közel 550 millió eurót, digitális technológiákra fókuszáló projektekre, míg a fennmaradó 214 millió eurós összeget kiberbiztonsági célok megvalósításra tervezik felhasználni.
- ábra: Az Európai Unió egyes tagállamaiban a háztartások azon aránya, amelyek hozzáférnek az internethez 2023 és 2013 között. Megjegyzés: A 2023-as adat Ausztria esetében 2022-es, Írország esetében 2021-es. Forrás: Eurostat
Az e-kormányzati szolgáltatások elterjedéséhez elengedhetetlen az internethasználat elterjedtsége, amely jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. Az Eurostat adatai alapján az Európai Unión belül 2023-ra valamennyi tagállamban a háztartások legalább 85 százalékában van internethozzáférés. Azonban 2004 és 2023 között, de az elmúlt egy évtized alatt is jelentős fejlődésen ment keresztül az országok infrastruktúrája. Nem véletlenül, hiszen a digitális transzformáció egyre több gazdasági szektorban tette nélkülözhetetlenné az internet rendszeres használatát, amely a szabadidős tevékenységeket, illetve interakciókat is alapjaiban változtatta meg az emberek életében. A fiatalok könnyebben és gyorsabban alkalmazkodnak a technológiai fejlődéshez, amelyet jól szemléltet, hogy átlagosan nagyobb arányban használják az internetet. Az EU-n belül a 16 és 29 év közöttiek 96 százaléka használja a világhálót napi szinten, míg ez az arány a felnőtt lakosságon belül átlagosan csak 84 százalék. Ráadásul kisebb szórás figyelhető meg a korosztályokat nézve, a fiatalabbak esetében valamennyi tagállam esetében legalább 94 százalékos volt a részesedés, addig a felnőtt lakosságnál az országok esetében 95 és 75 százalék között szóródtak az értékek.
- ábra: Az Európai Unió egyes tagállamaiban a lakosság azon aránya, akik az elmúlt 12 hónapban online interakcióba léptek a közhivatalokkal, hatóságokkal 2023-ban. Forrás: Eurostat
Az e-közigazgatás a világon még egyelőre kezdetleges szinten áll, azonban az öreg kontinens vezeti a rangsort. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) rendszeresen készít felmérést a digitális állam fejlettségéről. A 2022-es felmérése keretében az ENSZ E-közigazgatás Fejlettségi Indexe (EGDI) egy egységes kérdőív alapján méri fel a 193 tag fejlettségét összesen 22 különböző online szolgáltatáson keresztül. A 2022-es jelentés alapján a világátlag kis mértékben nőtt a Covid-19 uralta évek alatt, hiszen a 2020-ban mért 0,5988-as érték 2022-re 0,6102-re emelkedett. Az átlagos érték alatt körülbelül az ENSZ tagok népességének közel 45 százaléka, azaz 3,5 milliárd ember található. A jelentés megállapítja, hogy továbbra is Európa tekinthető az e-közigazgatásban élen járó régiónak, ahol az átlagos fejlettségi szint eléri a 0,8305-ös értéket. Európa az egyetlen régió, ahol mind a 47 ország a globális átlag feletti értékkel rendelkezik. A rangsorban a top 10 ország között hat ország európai, ezek között a listavezető Dánia, de Észtország a mérete ellenére a nyolcadik helyezést érte el.
- ábra: Az ENSZ E-közigazgatás Fejlettségi Indexe (EGDI) alapján felállított Top 10-es globális rangsor 2022-ben. Forrás: E-Government Survey 2022[1]
Az általános digitális fejlettségen belül a közszolgáltatások digitalizálásában valóban listavezetőek az észtek az Európai Unión belül. Az EU 2022. évi Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) szerint olyan országok állnak a fejlettség élén, mint Finnország, Dánia, illetve Hollandia. Az index végső értéke négy alkotóelemből áll össze. Miközben a teljes DESI-index értékelése alapján Észtország csak a kilencedik helyezést ért el az EU-s rangsorban, a digitális közszolgáltatásokat tekintve az első helyen szerepel.
- ábra: Az EU-n belül a Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) értékek alapján felállított rangsor 2022-ben. Megjegyzés: az ábra az index értékének négy építőelemének értékét is szemlélteti. Forrás: Európai Bizottság
Az észt e-közigazgatás hosszú, kitartó munka eredménye
Észtországot gyakran tekintik az e-kormányzás globális mércéjének, Lettország és Litvánia pedig szintén látványos javulást mutat saját e-szolgáltatási területén. Észtország, miután kilábalt a kezdeti posztszovjet küzdelmekből, globális vezetővé vált a digitális kormányzás terén. Az ország bevezette az e-Észtország kezdeményezését, a digitális szolgáltatások kiterjedt keretét, amelynek célja a polgárok és a vállalkozások bürokratikus akadályainak minimalizálása. Észtországban szinte minden kormányzati szolgáltatás, kivéve a házasságot, a válást és a vagyonjogi tranzakciókat, online formában folyamatosan elérhető a hét bármelyik napján.
Az elmúlt 20 évben Észtország számos jelentős mérföldkövet ért el az e-kormányzat területén. Ez olyan digitális megoldások megvalósítására vonatkozik, amelyek az e-Észtország kezdeményezés révén egyszerűsítik a kormányzati szolgáltatásokat, a polgári szerepvállalást és a vállalkozói szellemet. Az E-estonia.com adatai alapján, a teljesség igénye nélkül a balti ország a következő, jelentősebb mérföldköveket érte el az elmúlt évtizedek során az e-közigazgatás területén:
- 2000: Az elektronikus adóbevallás bevezetésével az egyik legfontosabb állampolgári kötelezettség adminisztrációs terhei kerültek könnyítésre. A fejlesztés hatására jelenleg a jövedelembevallás online alig pár perc alatt letudható, és az észt polgárok 98 százaléka használja.
- 2001: Az X-Road (későbbi nevén X-tee), egy biztonságos internetalapú adatcsere-felület bevezetése, amely lehetővé teszi az ország különböző e-szolgáltatási adatbázisainak, hogy összekapcsolódjanak. A megoldás zökkenőmentessé teszi az állami és a magánszektornak az adatáramlást. Jelenleg évente már több mint 2,5 milliárd tranzakciót kezelnek több mint háromezer különböző szolgáltatás keretében. Becslések szerint csak az állampolgárok általi adatkérések, amely alig három százalékos részesedést tesz ki, 2022-ban összesen közel 1900 évnyi időmegtakarítást eredményeztek a felületnek köszönhetően.
- 2002: A digitális személyazonosítás, egy kötelező nemzeti kártya bevezetésén keresztül valósult meg, amely megkönnyíti a digitális hitelesítést és a digitális aláírást az állami és a magánszektorban egyaránt. Az észtek mintegy 98%-a rendelkezik digitális személyi igazolvánnyal. Többek között az állampolgárok ennek segítségével fizetik a számláikat, azonosítják magukat az online választásnál vagy szerződéseiket írják alá hivatalosan. Az Észt Információs Rendszer Hatóság (RIA) adatai alapján két évtized alatt több mint 800 millió elektronikus aláírás történt, miközben közel 1,1 millió ember legalább egy ilyen aláírást megvalósított. Becslések alapján a megoldás éves szinten az észt GDP két százalékát elérő költséget spórolja meg a gazdaságnak.
- 2005: Az internetes választás bevezetése a világ első országos online szavazási rendszere lett, amelyet a helyi önkormányzati választások során használtak. Azóta az észt kormány adatai szerint jelentős fejlődés következett be, és a 2023-as parlamenti választásokon a részt vevő szavazók aránya több mint 51 százalékra emelkedett.
- 2007: Észtországot jelentős mértékű kibertámadás érte, amelynek hatására az állam beruházásokat kezdett a legmodernebb védelmi technológiák alkalmazásába.
- 2008: Az észt egészségügyi szolgáltatók adatait integráló országos e-egészségügyi nyilvántartás került elindításra. 2020-ra az egészségügyi adatok 95 százalékát digitalizálták, és jelenleg az orvosok és a kórházak által keletkező adatok 99 százaléka digitálisan kerül rögzítésre. 2010-től az e-receptekkel is bővült a rendszer, amelynek köszönhetően a gyógyszerek 99 százaléka ezen csatornán keresztül kerül felírásra.
- 2014: Elindították az e-Residency programot, amely a kormány által kiadott digitális identitást kínál globális vállalkozás indításához és irányításához valamennyi ember számára a világon. A hivatalos kormányzati oldal szerint ez a program 2020-ig több mint 60 ezer digitális vállalkozót vonzott, amely jelenleg közel 110 ezer főre növekedett, ráadásul az igénybe vevők összesen több mint 170 országból származtak. Észtország úttörő e-rezidencia programja azáltal lendítette fel a digitális gazdaságot, hogy megszólította a nemzetközi vállalkozókat és megkönnyítette az észt vállalatok távoli alapítását.
- 2019: Észtország mesterséges intelligencia stratégiájának elindítása, amelynek célja gépi tanulási megoldások bevezetése a közszolgáltatás különböző ágazataiban. 2020-ra több mint 50 mesterséges intelligencia felhasználási esetet vázoltak fel az állami szférában, majd pedig 2023-ig 20 millió euró állami forrást fordítottak AI fejlesztésre. A stratégiaalkotás azért is kiemelkedően fontos, hiszen a ChatGPT 2022-es berobbanása óta a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága központi témává lépett elő szerte a világban. Az Észt Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium 2023-ban dolgozta ki a 2024-2026-os időszakra vonatkozóan a stratégia következő fejezetét.
Az előbbi jelentős mérföldkövek jól szemléltetik a folyamatos fejlesztéseket, azonban az infrastruktúra, illetve a keretrendszerek tudatos fejlesztése nélkül a projektek nem tudtak volna sikeresen megvalósulni. Észtország 1991 után tudta magát függetleníteni a Szovjetuniótól. A függetlenségét visszanyerő állam szinte azonnal egy tudatos építkezésbe kezdett. 1994-ben döntés született az információs technológiába (IT) történő jelentős állami beruházásokról. 1996-ban a kormányzat nem csak prioritásként határozta meg a számítógépes ismeretek oktatását az iskolákban, de az intézményeket felszerelték a szükséges berendezésekkel is.
A bevezetést követően kevesebb mint két évtized leforgása alatt az online választás lett a norma Észtországban. A Valimised.ee adatai alapján miközben az észtek 2005-ben kezdték el először alkalmazni az online választási rendszert, egy évtizeddel később, 2015-ben már a választásra jogosultak közel egyötöde, a választáson résztvevőkre vetítve pedig több mint 30 százaléka választotta a szavazás elektronikus formáját. Érdekesség, hogy abban az évben a világ 116 országából jelentkeztek be az észt állampolgárok, hogy szavazatukat leadhassák. A 2019-es országgyűlési választások alkalmával volt az addigi legmagasabb az érintett külföldi országok száma, ahonnan szavazatokat adtak le, összesen 143 állam, ahonnan az elektronikus szavazatok 6,3 százaléka származott. 2023-ra az észtek elérték, hogy a leadott szavazatok több mint felét az interneten keresztül adják le az arra jogosultak, összesen több mint 300 ezer érvényes vokssal.
Az elmúlt évtizedekben tapasztalt sikerek az alábbiakban foglalhatóak össze:
- Az e-szolgáltatások gyors bevezetése: Észtország potenciális hatékonyságnövekedést eredményezett mind a kormány, mind a fogyasztók számára, hangsúlyozva a gyors bevezetés vonzerejét. Például a polgárok több mint 90%-a online nyújtja be adóját, ami átlagosan öt percet vesz igénybe. A bürokrácia csökkentése megkönnyíti a tranzakciók zökkenőmentesebbé tételét, és lehetővé teszi a kormány számára, hogy erőforrásait máshová összpontosítsa.
- Erős politikai akarat és stratégia: Észtország digitális átalakulását erős politikai akarat támogatta, amelyet az ország 2020-as digitális menetrendjében részletezett világos stratégia kombinált. Ez azt mutatja, hogy mennyire fontos a politikai vezetők és kormányzati tisztviselők részvétele a sikeres digitális átalakulásban.
- Beruházás az infrastruktúrába és az oktatásba: Észtország jelentős beruházásokat hajtott végre a digitális infrastruktúrába, beleértve a biztonságos adatcsere-réteget (X-Road), és prioritásként kezelte a digitális oktatást. Az ország technológiára összpontosító oktatáspolitikája biztosítja, hogy polgárai rendelkezzenek a digitalizált világban szükséges készségekkel.
- Kiberbiztonság kiemelt jelentőségű: Tekintettel arra, hogy a nemzet a digitális kormányzásra támaszkodik, Észtország prioritásként kezeli a kiberbiztonságot. A digitálisan fejlett társadalomnak az e-szolgáltatások fejlesztése mellett párhuzamosan a biztonságra is kell összpontosítania.
- Az egyszeri adatszolgáltatás elvének elfogadása: Az egyszeri adatszolgáltatás elvének Észtország általi sikeres végrehajtása, amely kiküszöböli annak szükségességét, hogy a polgárok ugyanazt az információt ismételten benyújtsák különböző állami ügynökségeknek, megmutatta ezen elv hatékonyságát az adminisztratív terhek csökkentésében.
Itthon is egyre meghatározóbbá válik az e-közigazgatás
Az online információszerzés és kapcsolattartás a közhivatalokkal az elmúlt évtizedek során a lakosság széles körében elterjedt hazánkban is. Miközben 2007-ben még csak a magyarok alig egyötöde használta a közhivatalok honlapjait információszerzésre, addig ez az arány jelenleg már meghaladja a 70 százalékot. A KSH adataiból jól látható, hogy az elmúlt másfél évtizedben a fejlődés folyamatos volt ezen a területen. Ennek ellenére a Covid-19 uralta 2020-as és 2021-es években nagyobb fejlődés következett be, mint korábban 2007 és 2019 közötti időszakban összesen. Ez a digitális ugrás egyébként más iparágakban is megfigyelhető volt, ilyen volt például az e-kereskedelmi forgalom bővülése. Főleg az űrlapok letöltésének számában volt látható ugrásszerű emelkedés 2020 és 2021 között, amikor 40 százalékáról közel 67 százalékra bővült a lakosságon belüli arány.
- ábra: E-közigazgatási portálok igénybevételének alakulása a 16 és 74 éves lakosság számához viszonyítva. Megjegyzés: 2022-től módszertani változás következtében az adatok nem hasonlíthatóak össze a korábbi évekkel. Forrás: KSH
Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett e-kormányzati szolgáltatásainak bővítése terén. A Belügyminisztérium adatai alapján az online ügyintézések száma a Magyarország.hu-n keresztül három év leforgása alatt az ötszörösére emelkedett. Miközben 2019-ben alig négymillió esetszámmal foglalkoztak, addig 2022-re ez több mint 20 millióra emelkedett. 2023 júniusában már 5,7 millió honfitársunknak volt hozzáférése az Ügyfélkapuhoz, amelyen keresztül több mint négyezerféle ügyben tudnak intézkedni. A Covid-19 minden gazdasági szektorban előre mozdította a digitális transzformációt, nem volt ez másként a közigazgatással sem. A legnépszerűbb elektronikus szolgáltatások itthon a következőek:
- Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP), a forgalomba helyezett járművek életútjának a nyomon követésére ad lehetőséget.
- Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely a hazai egészségügyben keletkező valamennyi adatot, illetve dokumentumot tárol és elérhetővé tesz. 2017 óta működő EESZT, sokak számára főleg a 2020-ban kirobbanó Covid-19 okozta pandémia óta vált ismertté.
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szolgáltatásai, amelyek megkönnyítik az adóbevallások benyújtását a hivatal felé.
Az adóhatósághoz kapcsolódó ügyintézés terén is egyre inkább az elektronikus felületeknek jut a meghatározó szerep. A NAV 2022-es évkönyve alapján 2022-ben 28,3 millió bevallás és adatszolgáltatást regisztráltak, amelyből 27,9 millió darabot digitálisan juttattak el a hatósághoz. Az eSZJA-rendszerben több mint 5,5 millió bevallás-tervezetet készítettek központilag, amelynek közel felét, 2,5 millió darabot az adózok meg is tekintettek. A NAV adatai alapján 2020 februárja óta egészen 2022 év végéig az eBEV portálon keresztül összesen több mint negyedmillió keresetkimutatást kérdeztek le, amelyből több mint 120 ezer darabot 2022-ben. Az adóhatóság 2022-es nyilvántartásába már közel 167 millió irat került be, amelynek 94 százaléka elektronikus formátumú volt. 2024. január 1-jén indult el az elektronikus áfarendszer (eÁFA), amely ezen év február 1-jétől lesz elérhető valamennyi funkciója. Az újítás várhatóan egyszerűsíti majd a vállalkozások adminisztrációs terheit. Az eÁFA webes felületét azon adózók használhatják, amelyek 100 ezer darab számlánál kevesebbet kezelnek egy-egy bevallási időszakban.
A dinamikus fejlődés ellenére azonban Magyarország e-közigazgatási fejlettsége még csak a középmezőnybe jutáshoz elegendő. Az Európai Bizottság 2023-as e-közigazgatási jelentése alapján miközben Észtország az EU-s tagállamok között a második helyen szerepel, addig Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 68 pontos értékkel. Ezzel az értékkel ugyanakkor megelőzzük Németországot, Olaszországot vagy Lengyelországot is. Az EU-s átlag 70 körül alakult. Hazánk egyébként azon kevés ország közé tartozik (Törökország, Horvátország, Luxemburg és Görögország mellett), amely az elmúlt öt évben több mint 20 pontos emelkedést tudott elérni.
- ábra: Az egyes tagállamok e-közigazgatás fejlettségének az értékelése. Forrás: Európai Bizottság E-Government Benchmark Report 2023
Folyamatos törekvés van azzal kapcsolatban, hogy a közigazgatást minél inkább hatékonyabbá, hozzáférhetőbbé, illetve ügyfélbaráttá is tegyék Magyarországon. 2022 év vége óta a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP) célja, hogy a magyar állampolgárok 2026-ra a legtöbb közigazgatási ügyüket akár mobiltelefonjukon keresztül is el tudják végezni. A mobil telefonra való optimalizálás azért is fontos, mivel az internethasználat döntő része jelenleg már ezen eszközökön keresztül valósul meg, ezért valamennyi szolgáltatást ennek függvényében szükséges kialakítani. Az NDÁP keretében olyan fontosabb e-közigazgatást előmozdító intézkedések találhatóak, mint az elektronikus tárca, digitális postaláda, elektronikus dokumentumtár vagy éppen az aláírás. A program fő célkitűzése, hogy 2026-ra a magyar emberek is digitális állampolgárokká válhassanak, továbbá valamennyi közigazgatáshoz kapcsolódó ügyet online, bárhonnan el tudjanak intézni. Mindez azt eredményezheti, hogy az emberek személyes jelenlét nélkül, a nap bármelyik órájában el tudják intézni hivatalos ügyeiket. Az NDÁP öt területetre fókuszál: eSzemélyazonosítás, ePosta, eDokumentumkezelés, eAláírás, illetve eFizetés.
Egyre kevesebb hivatalos dokumentumot, illetve igazolványt kell magunknál tartanunk, amely könnyebbséget okoz a mindennapokban. 2023 januárjától a magyar rendszámmal, illetve magyar iratokkal rendelkezőknek már sem a forgalmit, sem pedig a jogosítványt nem kell maguknál tartaniuk. Ráadásul a digitális állampolgársági alkalmazás egyszerűsítheti a mindennapi intézni valókat az emberek életében, mivel a hivatalos iratok, illetve igazolványok mind elektronikus formában is elérhetővé vállnak. Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter elmondása alapján várhatóan 2024-ben kevesebb mint egymillió, 2025-ben pedig akár három-öt millió felhasználója is lehet az alkalmazásnak.
Összegzés
Észtország elmúlt évtizedei remek példát biztosítanak arra, hogyan válhat egy kis ország mintaállammá az e-kormányzásban. Észtország sikere olyan kulcsfontosságú tényezőknek tulajdonítható, mint az erős politikai akarat, a technológiai infrastruktúra, a digitális jártasság, valamint a közszolgáltatások érzékelt hatékonysága és kényelme. A tapasztalatok értékes betekintést és tanulságokat nyújtanak más nemzetek számára, akik bővíteni szeretnék digitális szolgáltatási szektorukat. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is jelentős fejlesztések zajlottak ezen a területen. Ennek ellenére vannak olyan területek, ahol hazánk az észt mintát alapul véve az e-közigazgatás érettségét tovább tudná emelni:
- Széles körű digitális azonosító elfogadás: Magyarország 2016-ban vezette be elektronikus személyazonosító (eID) kártyáját; elfogadási aránya azonban továbbra is alacsony Észtországhoz képest, ahol szinte minden polgár rendszeresen használja elektronikus azonosítóját. Az elektronikus személyazonosítók szélesebb körű használatának ösztönzése egyszerűsítheti a hozzáférést számos digitális szolgáltatáshoz, az online banki szolgáltatásoktól a dokumentum hitelesítéséig, illetve megnyithatja a kaput az e-szavazáshoz is.
- A magyar X-Road hasznosítása: Észtország X-Road platformja biztonságosan összekapcsolja a különböző állami és magánszektorbeli adatbázisokat. Egy hasonló rendszer egyszerűsíthetné Magyarország digitális adatbázisainak és szolgáltatásainak integrációját.
- Mobil-hozzáférés: Az okostelefonokkal történő elérhetőségek bővítésén keresztül javítható a polgárok részvétele az e-kormányzásban. Észtország sikeresen valósította meg lakosai számára, hogy a digitális mobil eszközökön keresztül hozzáférjenek a különféle szolgáltatásokhoz. Hasonló megközelítés előnyös lehet Magyarország számára is, tekintettel az országban tapasztalható magas mobilpenetrációra.
Felhasznált források
- 2030 Digital Decade: Report ont he state of the digital decade 2030, https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/2023-report-state-digital-decade (2023.12.28.)
- Belügyminisztérium: Elektronikus közszolgáltatásokat összefoglaló monitoring jelentés (2022. január – december), https://www.nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/2022_evi_adatokat_tartalmazo_monitoring_jelentes_v2.pdf (2023.12.30.)
- Digiméter (2023): A vállalati digitalizációt támogató és serkentő tényezők a hazai kkv-k fejlődésében, https://digimeter.hu/wp-content/uploads/2023/06/Digimeter_2023_tavasz_riport.pdf (2024.01.08.)
- E-Estonia (2023): Enter E-Estonia: the coolest digital society, https://e-estonia.com/wp-content/uploads/e-estonia-071223_eng.pdf (2023.12.27.)
- EGSZB (2023): Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az EU digitális versenyképességének további fokozása, In: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 228/17 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52023AE0254 (2024.01.08.)
- ENSZ (2022): E-Government Survey 2022 – The Future of Digital Government, https://publicadministration.un.org/egovkb/en-us/Reports/UN-E-Government-Survey-2022 (2023.12.26.)
- Észt Információs Rendszer Hatóság (2022): In 20 years, more than 800 million digital signatures have been given in Estonia, https://www.ria.ee/en/news/20-years-more-800-million-digital-signatures-have-been-given-estonia (2023.12.27.)
- Európai Bizottság: Európa digitális évtizede: a 2030-ra kitűzött célok, https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/europes-digital-decade-digital-targets-2030_hu (2023.12.28.)
- European Comission (2023): European eGovernment Benchmark 2023, https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/egovernment-benchmark-2023 (2023.12.29.)
- European Commission (2023): eGovernment Benchmark 2023 Insight Report,
https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/98708 (2023.12.28.) - KARHU, Jaakko (2023): Estonia invests €20 million into open source AI, in: joinup, https://joinup.ec.europa.eu/collection/open-source-observatory-osor/news/estonia-invests-eu20-million-open-source-ai (2023.12.27.)
- NAV (2023): NAV évkönyv 2022, https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/kiadvanyok/evkonyvek/nav-evkonyv-2022 (2023.12.28.)
- NAV (2024): Elindult az eÁFA! https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/Elindult_az_eAFA_ (2024.01.02.)
- Országgyűlés Hivatala (2023): Digitális Állampolgárság, in: Infojegyzet 2023/43, https://www.parlament.hu/documents/d/guest/infojegyzet_2023_43_digitalis_allampolgarsag (2023.12.27.)
- hu (2023): Rogán Antal személyesen jelentette be: a mobilunkra költözik a magyar személyi, In: Portfolio.hu, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20221223/rogan-antal-szemelyesen-jelentette-be-a-mobilunkra-koltozik-a-magyar-szemelyi-586904 (2023.12.27.)
- Valimised: Statistics about Internet voting in Estonia https://www.valimised.ee/en/archive/statistics-about-internet-voting-estonia (2023.12.29.)
- X-tee factsheet https://www.x-tee.ee/factsheets/EE/#eng (2023.12.27.)
[1] https://publicadministration.un.org/egovkb/en-us/Reports/UN-E-Government-Survey-2022
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.
