Az energiatárolás várhatóan létfontosságú szerephez jut a következő évek energia-körforgásában. Egyrészt, az erőforrások megőrzése alapvető szerepet játszik a zöldenergia-forradalomban, lehetővé téve a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia hatékony integrálását az energiahálózatokba. Ezáltal képesek leszünk kiegyenlíteni a termelés és a fogyasztás közötti ingadozásokat, így biztosítva az energiaellátás folyamatosságát. Másrészt, a berendezések által nyújtott rugalmasság elengedhetetlen a gyors és észszerű zöld átállás során, ami nem csak az energiabiztonságot növeli, hanem hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez is, csökkentve a fosszilis tüzelőanyagokra való függőséget. A jelenlegi európai trendek egy olyan irányt mutatnak, amelyben az energiatároló kapacitások várhatóan tovább bővülnek, ezen a területen belül pedig egyre jelentősebb szerepet kapnak az erre a célra alkalmazható Li-ion-akkumulátorok. Ezen eszközök létfontossága tisztán kirajzolódik a megújuló kapacitások fejlődésében, amelyek az elmúlt két évtizedben megháromszorozódtak Európában.
Megújuló kapacitások fejlődése Európában
Az elmúlt húsz év során Európában figyelemre méltó bővülésen ment keresztül a megújuló energiák piaca, különös tekintettel a szél- és napenergia területére, amelyek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az Európai Unió energiapolitikájában. Az Unió ambiciózus célkitűzése, hogy 2030-ra a megújuló forrásokból származó energia aránya elérje a legalább 32%-ot, ami tükröződik a tagállamok energiapolitikai intézkedéseiben és beruházásaiban. Az évtizedek során az energiaforrások összetétele jelentősen átalakult: az évezred kezdetén még a hidroenergia dominált, 2017-től azonban a szélenergia került előtérbe, amely 2021-re az EU megújuló energiáinak több mint egyharmadát biztosította, míg a vízenergia aránya 12%-ra csökkent. A napenergia kapacitásai 2007 óta folyamatosan nőnek, és a tendenciák alapján hamarosan ez válhat az Unió megújuló energiaforrásainak vezetőjévé. A következőekben ezen energiaforrások szerepét vizsgáljuk.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17035437/
Bár a vízenergia aránya az európai megújuló energiatermelésben csökkenő tendenciát mutat, kilenc európai országban és az EU-val határos Grúziában továbbra is ez a domináns megújuló energiaforrás. Ezen országok között szerepelnek viszonylag kisebb lakosságú államok, valamint jelentős ipari hatalmak, úgymint Svédország és Ausztria. Ezenfelül a vízenergia kulcsszerepet játszik Izlandon, Norvégiában, Portugáliában, Törökországban, Franciaországban, Horvátországban, Montenegróban és Albániában is. A vízenergia-termelés arányának csökkenése ellenére, 2022-re az európai vízenergia-kapacitás összességében elérte a 258 gigawattot, ami jelentős növekedést jelent a 2000-es évek elejéhez képest, közel másfélszerese az akkori kapacitásnak. Ezen belül Norvégia áll az élen Európában 33,8 gigawattos kapacitásával, ezt követi Törökország 32,1 gigawattal, majd Franciaország 25 gigawattal.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102286/
Az elmúlt két évtized során a szélenergia előkelő helyet foglalt el a megújuló energiaforrások között, és négy országban – Spanyolországban, Dániában, Litvániában és Luxemburgban – a legjelentősebb megújuló energiaforrássá vált. Az Európai Unióban a szélenergia teljes termelése 2022-ben átlépte a 419,5 terawattórát, ami kiemelkedő mérföldkő a szélenergia hasznosításában. Ebben az évben Németország állt az élen 125 terawattórával, amely számottevően, közel kétszerese a második helyezett Spanyolország termelésének. Franciaország és Svédország szorosan követte őket, míg a további vezető tagállamok hasonló, körülbelül 20 terawattóra körüli termeléssel büszkélkedhettek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102362/
Európa jelentős előrelépést tett a napenergia területén 2023-ban, 55,9 gigawatt új kapacitással bővítve, ami 40%-kal magasabb az előző évhez képest, a Solar Power Europe legutóbbi jelentése alapján. Az elmúlt két év során a piac mérete megduplázódott, ám az iparági szövetség szerint a következő években lassulás várható. Az elmúlt évek bővülése kihangsúlyozza az Európai Unió tagállamainak napenergia iránti folyamatos elköteleződését, valamint a zöld energiára való átállás stratégiai fontosságát. 2022-ben az EU országai összesen 32,8 gigawatt napenergia-kapacitást adtak hozzá, amivel tovább erősítették az európai napenergia piacot. Ebben a kontextusban Németország áll az élen 67,4 gigawattos kapacitásával, ezt követi Olaszország, Hollandia és Spanyolország. Magyarország is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, 2022-ben már több mint 4000 megawatt napenergia-kapacitással rendelkezve, amivel bekerült a legnagyobb kapacitású tagállamok közé.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102499/
A következő években várhatóan tovább növekszik a megújuló energiaforrások kapacitása, és az Európai Unió által szén-dioxid-mentesnek minősített atomenergia is egyre fontosabbá válik az energiamixben. Az amerikai Energia Információs Ügynökség (EIA) globális előrejelzése alapján, 2050-re a napenergia állhat az élen, mint a legnagyobb megújuló villamosenergia-forrás, a telepített kapacitások alapján, és akár a 4,6 terawattot is meghaladhatja. Ezzel szemben a szélenergia a második legnagyobb forrásnak ígérkezik, körülbelül 2,3 terawattos kapacitással, míg a vízenergia továbbra is jelentős szereplő marad. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előrejelzései szerint, a nukleáris energia kapacitása globálisan elérheti a 0,9 terawattot 2050-re. Ez arra utal, hogy az energiatárolás szerepe is egyre fontosabbá válik, mivel a különböző energiaforrások integrálása és a folyamatos energiaellátás biztosítása kiemelt prioritás lesz.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102564/
Végső energiafogyasztás: EU és Magyarország különbözete
2022-ben a megújuló energiaforrások az EU-ban felhasznált energia 23,0%-át tették ki, szemben a 2021-es 21,9%-kal. Az évek során egy lassú, de ütemes változás látható az Európai Unió 27 tagországának átlagában, mivel 2012-ben ez az arány mindössze 16%-ot képviselt. Magyarországon más trend mutatkozik, ahol 2018 óta ismét növekszik a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban meghaladva újból a 15%-ot. Ugyanakkor 2013 óta egyre nagyobb eltérés tapasztalható az Uniós átlagtól, amit leginkább az energiafelhasználás mértéke magyaráz.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17016828/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17017267/
A második ábra alapján 2013 óta Magyarországon egy kismértékű csökkenés figyelhető meg a megújuló energiaforrások részarányában, ami részben az energiafogyasztás növekedésével magyarázható. Míg az Európai Unió 27 tagállamának átlaga a 2012-es szinten maradt, addig Magyarországon egy 10 százalékpontos növekedést láthatunk az összesített energiafogyasztásban. Ugyanakkor pozitív példaként említhető a megújuló energiaforrások terén elért előrehaladás, amit jól szemléltet a hazai áramfogyasztásban idén januárban elérhető történelmi csúcs, a 7441 megawattos áramfogyasztás.
Energiatárolás céljai
Az energiatárolás kulcsfontosságú szerepet tölt be nem csak a megújuló energiaforrások integrálása kapcsán, hanem a hálózati stabilitás és megbízhatóság, az energiahatékonyság javítása, az energiafüggőség mérséklése, valamint a környezetvédelem elősegítése érdekében is. A McKinsey tanácsadó cég előrejelzése szerint a globális villamosenergia-termelés a következő három évtized alatt akár megháromszorozódhat, 2025-re meghaladhatja a 30 000 terawattórát, és 2050-re elérheti az 83 000 terawattórát. Az energiatároló technológiák fejlődése lehetővé teszi, hogy az előállított energiafelesleget tároljuk, amikor a termelés meghaladja a fogyasztást, ezzel elősegítve a hálózat stabil és megbízható működését, valamint az energiafelhasználás hatékonyságát.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102712/
Az Energiainformációs Ügynökség (EIA) előrejelzése szerint a fogyasztás növekedési üteme nem fog lépést tartani a termelési kapacitás bővülésével, ami kiemelten fontossá teszi az energia tárolását és későbbi felhasználásának lehetőségét. Az elmúlt évek során a globális energiatárolási kapacitás, különösen az akkumulátor technológia területén, jelentős növekedést mutatott 2011 és 2019 között, 2019-ben elérve a 366 megawattos csúcsot. Viszont 2020 és 2021 enyhe visszaesést regisztrált, először 124, aztán 29 megawattos új kapacitással, ami elsősorban a koronavírus-járvány okozta korlátozásokból adódó projekt késedelmekkel magyarázható. Ebben az időszakban a szivattyús vízerőművek váltak az akkumulátorok egyik alternatívájává az energiatárolás terén.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102766/
Az EIA előrejelzése alapján a következő évtizedek folyamán jelentős növekedésre számíthatunk az akkumulátorokból származó energiatárolási kapacitás terén, mely 2050-re várhatóan eléri a 945 gigawattot, szemben a 2022-es 52 gigawattos globális kapacitással. E növekedési trend hatására az akkumulátoros energiatárolók piaca is jelentős dinamikát mutat, 2022-ben 5,4 milliárd dolláros értékkel, ami 2028-ra várhatóan 17,5 milliárd dollárra emelkedik. Az előrejelzések szerint 2026-ra az ázsiai-csendes-óceáni régió fogja vezetni ezt a piacot, kiemelve a régió stratégiai jelentőségét az energiatárolási technológiák területén.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102806/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102894/
Európa kiemelkedő helyzetben van az elektromos energiatárolási kapacitások fejlesztésében, és a közeljövő kulcsfontosságú lehet abban, hogy az élre kerüljön ezen a stratégiai területen, ami létfontosságú az energiabiztonság szempontjából és az autóipar átalakításához. Jelenleg a világ elektromos energiatárolási kapacitásainak jelentős része, több mint 30%-a az Egyesült Államokhoz köthető, míg Kína és Európa rendre 21 és 19%-kal részesednek ebből a piacból. Az amerikai dominancia azonban kevésbé érzékelhető a vezető akkumulátor gyártók körében, ahol a CATL, egy kínai vállalat, 2023 végére uralta a lítium-ion akkumulátorok piacát, ezt követi a BYD és az LG Energy Solution. Ezek a vállalatok már Magyarországon is jelen vannak, bár a BYD inkább az autógyártás területére összpontosít.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17102213/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17103012/
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
