Categories
OecoFocus

Megállt az infláció lassulása idehaza, de a mutató továbbra is 4% alatt mozog

Továbbra is 4% alatt jár az infláció Magyarországon, de áprilisban megállt annak lassulása. A márciusi 3,6%-ot követően áprilisban 3,7%-kal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat, míg egy hónap alatt, vagyis márciusról áprilisra átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. A hazai infláció így továbbra is a magyar jegybank célsávjában tartózkodik (3% +/- 1 százalékpont). A teljes inflációt elsősorban nem a termékek, hanem a szolgáltatások hajtják jelenleg, áprilisban a szolgáltatások árai 9,5%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

  • Az előzetes elemzői várakozásoknak megfelelt az infláció áprilisi alakulása (medián konszenzus: 3,7%, 3,5-4,0% közti szóródások az előrejelzésekben).
  • Egy hónap alatt az élelmiszerek kismértékben, átlagosan 0,3%-kal drágultak, míg a szolgáltatások árai elentősebben, 1,3%-kal emelkedtek. A járműüzemanyagok ára is nagymértékben, 3,5%-kal nőtt.
  • Jelenlegi információk, adatok alapján a bázishatás az év további hónapjaiban már nem támogatja az inflációt, ahogy azt a márciusi adatig láthattuk. Bázishatásból eredően 4% fölé gyorsulhat az infláció májusban, majd az év nagy részében 4% felett oldalazhat. Ezt követően – szintén bázishatásból eredően – az év vége felé 5-6% közelében járhat az inflációs mutató Magyarországon. Ugyanakkor az év egészében – a tavalyinál lényegesen alacsonyabb átlagos inflációs környezet miatt – lendületet vehet a reálbérek és a fogyasztás növekedése.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/

Háttérfolyamatok

  1. Az élelmiszerárak minimális, 1%-os növekedést mutattak tavaly áprilishoz képest, míg havi viszonylatban az élelmiszerek ára átlagosan 0,3%-kal emelkedett. Az élelmiszer-infláció normalizálódásához globális, hazai gazdasági (pl. kedvezőbb időjárás), illetve gazdaságpolitikai (pl. online árfigyelő, rezsicsökkentés, termékkiszerelés csökkenésének jelzése) intézkedések egyaránt hozzájárultak. Egy hónap alatt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,5%-kal, a csokoládé és kakaó 1,3%-kal, az éttermi étkezés 1,1%-kal többe, a tojás 1,3%-kal, a párizsi és kolbász 0,9%-kal, a tej 0,8%-kal, a száraztészta, valamint a cukor 0,7–0,7%-kal kevesebbe került áprilisban Magyarországon.
  2. Áprilisban a járműüzemanyagok ára 3,5%-kal nőtt egy hónap alatt Magyarországon (éves viszonylatban 6,6%-kal drágult), a világpiaci folyamatok ellenére. A világpiaci nyersolajár márciusról áprilisra nem mutatott jelentős változást, illetve a forint dollárral szembeni árfolyama erősödött egy hónap alatt. Erre reagálva, április végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a kereskedőknek, hogy a hazai járműüzemanyag-árak visszatérjenek a régiós átlaghoz (a továbbiakban a szomszédos országok átlagát figyelik kiemelt tekintettel). Ennek hatására önkéntes árcsökkentésbe kezdtek a piaci szereplők, mely a májusi inflációban is érezteti majd a kedvező hatását.
  3. A háztartási energiáért 2,4%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 4,5%-kal kevesebbet kellett fizetni áprilisban márciushoz képest. Továbbá tavaly áprilishoz viszonyítva a háztartási energia 4,5%-kal, ezen belül a vezetékes gáz 9,2%-kal, az elektromos energia 2,9%-kal olcsóbb lett.
  4. A szolgáltatások átárazódása továbbra is magas: összességében márciusról áprilisra 1,3%-kal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 2,2%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 0,9%-kal, a lakbér 0,8%-kal. Éves viszonylatban is jelentős a szolgáltatások drágulása: a teljes inflációt jelentősen meghaladva, 9,5%-kal drágultak tavaly áprilishoz képest. A szolgáltató szektorban egy visszatekintő árazási gyakorlat (a múltbeli infláció alapján történő árképzés) figyelhető meg jelenleg, mely visszafogja a teljes inflációs lassulási dinamikát, és a következő hónapokra is rányomhatja a bélyeget.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/

Rövid- és közép távú inflációs kilátások

Jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján – elsősorban bázishatásokból kiindulva – májustól kezdődően a visszafogottabb tavalyi bázisok már nem támogatja az inflációt, mely így ismét 4% fölé ugorhat. Innentől kezdve az év további nagy részében 4% felett oldalazhat a mutató, majd – jelenlegi információk alapján, bázishatásokból kiindulva – az év vége felé átmenetileg 5-6% közelébe gyorsulhat az infláció Magyarországon.

2024-ben éves átlagban 4-5% közötti áremelkedés várható Magyarországon. Az elemzői konszenzus 4,3%-os éves átlagos inflációt vár az idei évre (medián várakozás), míg az MNB márciusi Inflációs jelentésében 2024-re 3,5% és 5% közötti éves átlagos inflációt jelzett előre.

A fogyasztás erősítheti a hazai gazdaságot 2024-ben

Az infláció lassulásával és a továbbra is dinamikus nominális béremelkedéssel párhuzamosan a reálbérek (keresetek vásárlóereje) is növekedésnek indultak tavaly ősz óta, mely tendencia kitartóan folytatódott az idei évben is.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/

Idén az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 11,4-12,3% között nőhet, az infláció 3,5-5,0% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7% közötti növekedést mutathat. A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (MNB várakozása: 2,8-3,5%) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet. Az MNB márciusi várakozása és a kormányzati előrejelzés szerint is a magyar GDP 2024-ben 2-3% között bővülhet.

A reálbérek várható növekedése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások. A fogyasztás-megtakarítás döntésben a lakossági kivárás és óvatosság is fontos szerepet játszik, mely „visszafogja a kiskereskedelem látványos felfutását, ez pedig kevés lehetőséget ad az üzletekben az árak további emelésére” (Pásztor, 2024). Pozitív ugyanakkor, hogy a fogyasztói bizalmi index 2022 vége óta – mélypontjáról – trendszerű növekedést mutat, vagyis lassan, de oldódni látszik a lakosság óvatossági motívuma. Továbbá a kiskereskedelmi forgalom is az újjáéledés jeleit mutatja, márciusban már 4,2%-kal bővült az előző év azonos időszakihoz képest (naptárhatástól tisztított adat).

Európai kitekintés

Az Európai Unió 27 tagállamában a legutóbbi, idén márciusi Eurostat adatok szerint 2,6%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak éves szinten. Friss, áprilisi adatokat még nem közölt az Eurostat az EU-27 vonatkozásában, azonban az eurózónában 2,4%-os átlagos inflációs szintet mértek áprilisban (stagnálás márciushoz, év/év alapon).

A márciusi inflációs adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Romániában (6,7%, év/év alapon) nőttek átlagosan a fogyasztói árak, míg legkisebb mértékben Finnországban (0,6%) és Litvániában (0,4%). Régiós országok közül a románon felül a horvát (4,9%) és az észt (4,1%) inflációs adat is magasabb volt a hazainál (3,6%, harmonizált fogyasztói árindex az Eurostat módszertana alapján), ill. Ausztriában (4,1%) is nagyobb mértékű pénzromlást mért az Eurostat, mint Magyarországon. Ugyanakkor Szlovéniában (3,4%), Bulgáriában (3,1%), Lengyelországban (2,7%), Szlovákiában (2,7%) és Csehországban (2,2%) kisebb inflációt regisztráltak márciusban.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17860256/

 

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre