Categories
Írások

Ukrajna a saját lábára áll, hogy felkészüljön a nyugati fegyverellátás csökkenésére

A több mint két éve tartó orosz-ukrán háború alakulására jelentős hatást gyakorolt a megtámadott félnek nyújtott nyugati pénzügyi segítség és katonai támogatás. Ukrajna ezen támogatások hiányában nem lett volna képes a 2022. februárja óta elfoglalt területek 40 százalékának a visszafoglalására, sőt még az orosz előrenyomulás megakadályozása is kérdéses lett volna. A háború eszkalációja óta eltelt két évben azonban a nyugati országok fegyverraktárai is kezdenek kimerülni, így előtérbe került a saját ukrán védelmi ipar fejlesztése, a gazdasági nehézségek pedig a pénzügyi forrásaikat is csökkentették. Ezen túl a tavaly tavasszal indított ukrán ellentámadás harctéri sikereinek elmaradása is rontotta a támogatási morált. A közeljövőben az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok csökkenésére lehet számítani, aminek már most számos előjele megmutatkozik. A támogatások részleges vagy esetleg teljes elapadására felkészülve Ukrajna a saját hadiparának kiszélesítésével készül az elhúzódó háború fenntarthatóságának a megteremtésére. Ezen túl keleti szomszédunk az európai fegyvergyártás egyik központjává akar válni, a dróngyártás tekintetében már most a világ élmezőnyébe tartozik. Jelen elemzésünkben bemutatjuk az ukrán hadipart, a nemzetközi védelmi együttműködéseket és az ukrán vezetés stratégiáját a háború folytatásához elengedhetetlen eszközutánpótlás biztosítására.

Bár legutóbb a 2024-es Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a dán miniszterelnök bejelentette, hogy teljes tüzérségi  állományát és lőszerét Ukrajnának adományozza, a megtámadott ország nem veheti biztosra a jövőben a nyugati fegyverszállítmányokat. Erre utaló jel, hogy egyre több országban jutott hatalomra az ukrán fegyverszállításokkal kapcsolatban kritikus politikai erő. 2023-ban a többek között Portugáliából és Magyarországból álló fegyverszállítmány-kritikus táborhoz csatlakozott Szlovákia és Hollandia, Robert Fico és Geert Wilders őszi megválasztásával. A sort folytatja Svájc, amely tavaly júniusban elutasította az ukrajnai fegyverexportot, két héttel ezelőtt pedig a Bundestag szavazta le a német Taurus rakéták Ukrajnának adományozását. Az ukrán pénzügyi és katonai támogatás további kockázati tényezője a júniusi európai parlamenti választás, illetve a novemberi amerikai elnökválasztás. Előbbi eseményen az ukránkritikus konzervatív oldal viszonylagos megerősödése, míg utóbbi voksoláson Donald Trump visszatérése és a képviselőház esetleges republikánus többsége okozhatja az Ukrajnának nyújtott segítség csökkenésének kockázatát. Az Egyesült Államokban a republikánus honatyák Ukrajnát nem támogatnák vég nélkül, a segélyre fordított összeget inkább a déli határ védelmére, illetve a fő geopolitikai rivális, Kína korlátozására költenék. Összességében tehát az amerikai ellenzék izolációs és lokalizációs politikája komoly kockázatot jelent Ukrajnának.

A politikai akaraton túl az ukrajnai fegyveres támogatás közmegítélése is hanyatlik, illetve a szövetségesek katonai eszközei is kezdenek kifogyni a raktárakból. Az újonnan gyártott (de stratégiai okokból csökkentett minőségű) fegyverrendszerekre tett ígéretek is késve teljesülnek, mivel a nyugati hadipari kapacitásokat a NATO tagállamok haderejének fejlesztése miatt bővült megrendelések is lekötik, továbbá a védelmi ipar lassan növeli teljesítményét. Az elmaradó ukrán katonai sikerek is rontják a fegyveradományozási morált. A tavaszi ellentámadás sikerei korlátozottak, nem lehet beszélni jelentős területek visszafoglalásról, hiszen legtöbb esetben még a több kilométer mély orosz védelmi vonal (Szurovikin-vonal) külső rétegein sikerült áthatolni. Amennyiben Ukrajna képes lesz a támogatások megvonásával keletkező űr betöltésére, a harctéren állóháború alakulhat ki, és elhúzódó patthelyzetre kell berendezkedni, amelyet konstruktív diplomácia követhet.

Kijev próbál felkészülni arra az eshetőségre, hogy a közeljövőben csökkenni fog a katonai és pénzügyi segítség. A jövőben emiatt utánpótlási és finanszírozási nehézségekkel szembesülhetnek, amely problémákat ugyanazzal a lépéssel kívánnak orvosolni. A megoldás a gazdaságszerkezeti transzformáció. Az eddig mezőgazdaságra és nehéziparra épülő gazdaságot az európai hadipar technológiai központjává kívánják tenni. A védelmi ipar rendkívül magas hozzáadott értékű, így a harctéri ellátásbiztonság fokozásán túl a háborút követő exporttevékenységükből a gazdasági kilábalást is várják.

Hadipari termékeik iránti nemzetközi kereslet megteremtése és a külföldi partnerek szerzésének érdekében tavaly szeptember 29-én megtartották Kijevben az Első Nemzetközi Védelmi Fórumot (DFNC1, First International Defense Industries Forum). A rendezvényen Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy egy befektetési alapot hoznak létre, az Ukrajnában hadipari beruházást végrehajtó vállalatok részesülhetnek forrásokból. A szektortámogatási az állami védelmi vállalatok osztalékából és az elkobzott orosz eszközökből tőkésítik fel.

A teljesen ukrán fejlesztésű Oplot tank 2021-ben, a harkivi Malisev gyárból. Fotó: Malisev gyár hivatalos oldala

A nyugati fegyverszállításoktól való függés mérséklésének és a katonai eszközök azonnali és fenntartható utánpótlásának érdekében Ukrajna rohamosan bővíti a hadiparát. Az ágazat fejlesztéséhez három alappillért fogalmaztak meg; hazai gyártókapacitások kiépítése, tőkebevonzás érdekében vegyesvállalatok létrehozása, és külföldi partnerekkel innovációs együttműködések kötése. A saját védelmi ipar kiépítésével Ukrajna berendezkedhet az elhúzódó háború önerőből való folytatására. A saját ukrán hadipar kiépítése ugyanakkor fel is gyorsíthatja a pénzügyi támogatások elapadását, hiszen ezen hozzájárulások jelentős része megrendelések formájában a támogató országok hadiparába csurgott vissza.

Évtizedes hanyatlás után éled újjá az ukrán hadipar

Szovjet tagköztársaságként jelentős hadipar koncentrálódott Ukrajna területére. A Szovjetunió széthullását követően az ágazat gyári kapacitásainak 25-40 százaléka került az újonnan függetlenedett államhoz. A katonai fejlesztések területén ennél is magasabb volt a részesedésük. 1991-ben az ukrán hadipar közel 750 gyárüzemet örökölt, amelyekben 500 ezer – egymillió munkavállalót foglalkoztattak. A fokozatos gyárbezárásoknak köszönhetően 2014-re már csak 300 üzemben 250 ezer főt alkalmaztak. A leépítések ellenére Ukrajna továbbra is kiemelt szereplője volt a nemzetközi fegyverkereskedelemnek. 2012-ben a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrei voltak, 2015-re azonban a kilencedik helyre csúsztak vissza. Összességében 2010-2014 között a nemzetközi fegyverpiacon 3 százalékos részesedéssel rendelkeztek (2014-ben 1,3 milliárd dollárnyi export). A fordulat a Krím félsziget 2014-es annexióját követően történt, amikor a belföldi szükségletek váltak prioritássá. Piaci súlyuk fokozatosan visszaszorult, 2019-re már csak a 12. legnagyobb fegyverexportőrök voltak. 2023-ban az ágazati foglalkoztatottak száma elérte a 300 ezer főt, mintegy 500 vállalatban, amelynek 80 százaléka magántulajdonban állt.

Az elmúlt három évtizedben bizonyos magas technológiai színvonalat megtestesítő alkatrészeket (például repülőgépek, sugárhajtóművek, ballisztikus rakéták) jelentős mértékben Ukrajnából szerezte be Oroszország. A függőség kétoldalú volt, mivel a fizetésképesség fenntartásának érdekében az ukrán ágazati szereplők is rászorultak az orosz megrendelésekre. Az évtizedes alulfinanszírozottság ellenére jelentős fegyveripari kapacitások maradtak Ukrajnában, amelyek ha a NATO fennhatósága alá kerülnek komoly ellátásbiztonsági problémákat okozhatnak Oroszországnak. Egyes szakértők szerint az ebből eredő biztonsági kockázatot az orosz vezetés csak 2014 környékén, az ukránok Nyugat felé közeledésének kezdetekor ismerték fel.

Az új hadiparral Európa arzenáljává kívánják tenni Ukrajnát

A történelmi előzmények következtében a tudásállomány és a termelőkapacitások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a stratégiai iparágak ukrán miniszterének, Olekszandr Kamisin szavai szerint „a szabad világ arzenáljává váljanak”. Utóbbi tényező tekintetében azonban az orosz-ukrán háború 2022-es kitörésének következtében a területekkel együtt fontos hadipari központokat szakítottak el. Kiemelten fájó veszteség a harkivi Malisev Gépgyár elvesztése, amely a legnagyobb tankgyár volt. A szárazföldi harcjárművek tekintetében kiemelkedő központ még a szintén harkivi Harkiv Traktorgyár, és Kremencsuk városa. Ukrán fennhatóság alatt maradt azonban az Antonov légipari vállalat, a kremencsuki KrAZ nehéz gépjármű gyártó cég, illetve az egykor a Szovjetunió legnagyobb hajógyára, a mikolajivi kikötő is. Utóbbi telepen gyártották a szovjet repülőgép-hordozó hajókat, így ennek a megszerzése kiemelt célkitűzése az orosz haderőnek.

Bár a hadipari létesítmények elhelyezkedése szétterül a törzsterülete alapján legnagyobb európai országban, a rendszeres rakétatámadások az ország belső területein elhelyezkedő üzemekben is jelentős károkat okoznak. Legutóbb idén januárban hajtottak végre ukrán hadipari létesítmények ellen támadássorozatot Kinzsal típusú ballisztikus rakétákkal. A hazai hadipar biztonságos újjáépítésének érdekében az új termelőegységeket gyakran a föld alatt építik meg, légvédelmi rendszerrel ellátva. A szektor könnyűipari termékeinek, mint például a kicsi drónok, kézifegyver lövedékek vagy testpáncélok és ruházatok gyártását országszerte elterülő, kis üzemekbe helyezték ki. A gyakran egyszerű családi háznak tűnő termelőegységek megsemmisítése így sokkal nehezebb. Bizonyos fejlesztőközpontokat azonban a frontvonalhoz közel helyeztek el, mivel az időhiány miatt nincs lehetőség a fegyverrendszerek lőtéri tesztelésére, ezért inkább közvetlenül a harctéri tapasztalatok alapján hajtanak végre módosításokat. A háború lezárultát követően a kiépített hadipari kapacitás nem lenne céltalan, a kijevi vezetés jelentős exporttevékenységre számít. A harctéren kipróbált, majd tökéletesített ukrán fegyverek jövőbeli kelendősége garantálható. A hadipari termékek elsődleges felvevőpiacának a kijevi vezetés a rohamos haderőfejlesztésbe kezdett kelet-közép-európai országokat szánja.

Az elmúlt két évben az ukrán fegyveripar teljesítménye jelentős bővülésen ment keresztül. Kamisin tájékoztatója szerint 2023-ban az ukrán védelmi ipar kibocsátását sikerült megháromszorozni, előrejelzések szerint pedig idén hatszoros lehet a bővülés. A páncélozott harcjárművek kibocsátása háromszorosára nőtt tavaly, amely gyarapodási ütem főleg az év második felében volt jelentős (2023. tavasza és decembere között ötszörös a növekedés). Fontos megjegyezni, hogy Ukrajnában teljes harckocsit nem gyártanak, csupán alvázakat, illetve a megsérült harckocsik javítását végzik. 2022-ben 3 ezer harckocsit javítottak meg az ukrán munkások. A páncélozott csapatszállító járművek tekintetében a növekedés ötszörös, a tankelhárító rakéták területén kétszeres. Tüzérségi lőszerek területén tavaly 2,5-szeres a termelésnövekedés, míg az aknavető lövedékek esetében 42-szeres.

Ukrán katona FPV drónok mellett pózol 2023-ban. Fotó: Twitter, Ukrainian front

2023. novemberére 2022. elejéhez képest az ukrán dróngyártás teljesítménye a százszorosára nőtt. Az ellentét eszkalációjának évében csupán 35 ukrán vállalat foglalkozott dróngyártással, 2023-ban azonban már több mint 200. A korábbi ukrán főparancsnok, Valerij Zaluzsnij szerint a fronton kialakult patthelyzet feloldására „szinte az egyetlen eszköz” a pilóta nélküli rendszerek használata. A drónok alkalmazásával az esetleges emberhiány is kiküszöbölhető, illetve a meglévő személyzet lemorzsolódási üteme is csökkenthető.

Az ukrán hadipar legnagyobb szereplője a 2010-ben alapított Ukroboronprom állami részvénytársaság. A vállalat tavaly 62 százalékkal növelte termelését. Bevételük ennél is nagyobb mértékben, közel 90 százalékkal bővült. Az International Institute for Strategic Studies kimutatása alapján az Ukroboronprom 2023-ban a világ 65. legnagyobb hadipari vállalata volt, és a 19. legnagyobb európai. Az Ukroboronprom nem megszokott módszereket is alkalmaz, ugyanis egymillió dolláros jutalmat ajánlott fel azon orosz vadászrepülőgép pilótáknak, akik dezertálnak és egy orosz repülőgépet is magukkal hoznak, míg a helikopter pilótáknak félmilliós jutalom jár.

A Patriot légvédelmi rendszerekhez való rakéták egy szűk keresztmetszetet képeznek. Tavaly júliusban jelentették be, hogy 5,5 milliárd dollár értékben Európában is megkezdik a MIM-104 típusú rakéták gyártását. Az összesen ezer darab lövedéket Németország, Hollandia, Spanyolország és Románia fogja használni, Ukrajnának nem jut belőlük. Tavaly az Egyesült Államok kongresszusa a Patriot rakétáinak gyártásbővítését rendelte el, így 2026-tól 850 millió dollár értékben az éves kapacitást 550 darabról 650 darabra fogják emelni. Ukrajna is a belföldi gyártás elindításáért küzd, hiszen a készletei gyorsan fogynak. Egy Patriot rakétakilövő állás egyszerre 4-8 darab lövedéket tud kezelni, így akár hetek alatt képesek elhasználni a teljes éves kapacitást.

A mennyiségi hátrányt minőségi előnnyel kompenzálják

Ukrajna az orosz hadipari kibocsátással szemben eltörpülő saját kapacitását minőségi előnnyel kívánja ellensúlyozni. Ebben Izrael szolgálhat a kijevi vezetés számára mintául, amely a technológiai fejlettségével képes évtizedek óta ellenállni a nagyságrendekkel népesebb arab országok támadásainak. Ennek kapcsán Zelenszkij kijelentette, hogy Izraelhez hasonlóan meg kell tanulniuk együtt élni a háborúval és a társadalomnak hozzá kell szoknia az elhúzódó konfliktushoz.

Számos fegyvernem tekintetében jelenleg az ukránok hajtják végre a legtöbb katonai innovációt. Ilyen terület például a digitális hadviselés. Az ukrán kiberharcászati megoldások jelentős exportpotenciállal rendelkeznek, annak ellenére, hogy csupán 2014-ben kezdtek el komolyabban foglalkozni a területtel. Emellett például a tavaly tavaszi ellentámadás alatt az aknamentesítő gépek lassan érkeztek, ezért egyszerűbb, saját modelleket kezdtek el fejleszteni.

Ukrajna modernizálja hadipari gyártósorait és termékeit, hogy megfeleljen a remélt jövőbeli NATO tagságához szükséges interoperabilitási feltételeknek. Az egyik ilyen váltás a tüzérségi lövedékek területén megy végbe, átállnak a NATO-szabvány 155 mm-es munícióra, a szovjet típusú 152 mm-esről. Előbbi a lövedéktípusból az ukrán hadseregnek havi 125 ezer darab, azaz évi másfél millió darabra lenne szüksége, de egyes becslések havi 350 ezer darabról szólnak. A nyugati hatalmak szállítmányai bár jelentős segítséget jelentettek, ezek kifogyásával közeleg a nehéz helyzet. Az amerikai hadiipar havi 28 ezer darab, az EU pedig 29 ezer darab NATO-szabvány lövedék gyártására képes, azonban nyilvánvalóan ennek a mennyiségnek csak töredékét kapja meg Ukrajna. Ezzel szemben Oroszország évi 2 millió darab 152 mm-es tüzérségi lövedéket képes gyártani, a meglévő raktárkészletei mellé.

A jövőbeli export nem oldja meg a jelen finanszírozási gondjait

Bár a fegyverexportból a háborút követően rengeteg bevétele lesz Ukrajnának, az ehhez szükséges hadipar kiépítéséhez hitelre vagy külső forrásokra van szükség. A forráshiány okozta problémák már most szembetűnőek, tavaly februárban a legnagyobb ukrán lőporgyártó vállalat ment csődbe, tovább fokozva ezzel a vegyi anyag szűkös elérhetőségét. 2023-ban 43 milliárd dollárnyi külső finanszírozásra volt szükség az ukrán államnak, hogy a mindennapi kiadásokat fedezni tudja. Az Egyesült Államok Szenátusa 2024. február 13-án 70-29 arányban elfogadta a Nemzeti Biztonság Törvényt (National Security Act), amelynek keretében 95,3 milliárd dollárral segítik a megtámadott Ukrajnát és Izraelt. A keretösszegből 60 milliárd dolláros segélyt folyósítanak Ukrajnának, de ezt a csomagot még a Képviselők Házának is jóvá kellene hagynia. Az Európai Unió is beszáll az ukrán hadi háttérország kiépítésének finanszírozásába, egy négy éves, 20 milliárd eurós keretösszegű, költségvetésen kívüli programmal (European Peace Facility).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16921176/

2022-ben a 44 milliárd dolláros katonai kiadásaival Ukrajna a világ 11. legnagyobb összegét költötte a hadseregre. Összehasonlításképpen a harmadik legnagyobb katonai kiadással Oroszország rendelkezett 2022-ben, amely közel duplája, 86,4 milliárd dollár az ukrán értéknek. A finanszírozási kép pontos értékeléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy Oroszország évente elkölt ekkora értéket, míg Ukrajnában ez egy kiugró értéknek számít, a háborút megelőzően ennek töredékét költötték a hadseregre. A háború első évében keleti szomszédunk bruttó hazai össztermék-arányosan védelmi kiadásokra 33,55 százalékot fordított, ami a legmagasabb érték (második legmagasabb Szaúd-Arábia 7,4 százalékkal). Az állami kiadások közel felét a védelmi kiadások teszik ki. Ezzel szemben az orosz GDP arányos védelmi kiadások 4 százalékon álltak, 2021-ben pedig a központi költségvetés 12 százalékát adták.

Széles hadipari termékcsoport, de a vízi drónok fejlesztésében a világelsők

Az alábbiakban a főbb ukrán hadipari termékek listája található, a Háborús Tanulmányok Intézetének gyűjtése és saját kutatások alapján.

  • Vilkha rakétavető rendszer, amelynek 130 kilométeres hatótávolságán túl nagyobb teherkapacitással rendelkeznek, mint a HIMARS lövedékei. Gyártásukat tavaly indították újra.
  • 2023. szeptemberében megkezdték a NATO szabványnak számító 155 mm-es lövedéktípus gyártását, amely felváltja Ukrajnában a szovjet típusú, 152 mm-es lövedékeket. Ezeket a tüzérségi tarackok és az önjáró lövegek használják. Számos nyugati szövetséges küldött már tüzérségi lövedékeket az ukránoknak, ezeknek a mennyisége azonban messze nem elegendő. Sok esetben azonban a támogatók nem képesek az ígéretek teljesítésére, az Európai Unió idén márciusig egymillió gránátot tervezett leszállítani, ennek azonban csak harmadát sikerül. Tavaly nyáron 225 ezer darab tüzérségi lövedéket sikerült legyártania Ukrajnának, ami közel két és félszerese a tavaly télen havonta elhasznált 90 ezer darabnak.
  • 2S22-típusú Bohdana önjáró löveget 2018-ban kezdték el fejleszteni, tömeggyártásba pedig tavaly januárban került. A 40-50 kilométer hatótávolságú löveget négy hónappal később már élesben a harctéren is tesztelni kezdték. Jelenleg havi hatot képesek gyártani belőle.
  • Az ukrán fegyveripari vállalatok a szovjet-időkből örökölt fegyverekhez külföldön lövedékgyártó üzemeket hoztak létre. Ezekben 82 és 120 mm-es aknavető lőszereket, 122 mm-es tüzérségi lövedékeket és 125 mm-es harckocsi muníciót gyártanak. Ezekből a lövedéktípusokból az elmúlt évben a nyugati támogatók kifogytak.
  • Sztuhna-P és RK-3 Korszar tankelhárító, páncéltörő rakétarendszerek, amelyeket a kijevi Lucs tervezőiroda fejlesztett ki.
  • Az Egyesült Államokkal közösen hibrid légvédelmi rakétarendszert kezdenek fejleszteni. A különböző korábbi fegyverrendszerekből összeépített rakétarendszert találóan FrankenSAM-nek hívják. Többféle modellt készítenek, legnagyobb darabszámban a szovjet BUK légvédelmi rendszer talapzatára amerikai RIM-7-es rakétákat szereltek. A SAM névtag az angol Surface-to-Air-Missile-t, tehát légvédelmi rakétarendszert rövidíti.
  • A konfliktus 2022. február 24-én történt eszkalációját követő egy évben számos videón lehetett találkozni a sokszor hétköznapi alkatrészekből összetákolt, 3D nyomtatott fegyverkioldóval felszerelt kelet-ázsiai hétköznapi drónok harci sikereiről. Az azóta eltelt időben sikerült Ukrajnának saját dróngyártó egységeket kiépíteni, így mára a drónszükségletük 90 százalékát képesek fedezni. Mára képesek évi egymillió (felderítésre használt) FPV drón, tízezer darab közepes hatótávolságú (pár száz kilométer) támadó drónt és ezer darab nagy hatótávolságú drónt képesek gyártani. Jelenleg 16 felderítő drón fejlesztésén dolgoznak, amely közül többnek már a tömeges gyártása is megkezdődött. Kiemelt harci sikereket érnek el a Kobra nevű kamikaze drónokkal, amelynek 300 kilométeres hatótávolsága van és 15 kilogrammnyi robbanószert képes szállítani. A drónok gyártása mellett már 20 ezer főnyi kezelőszemélyzetet is kiképeztek, akik az egyik legnagyobb harctéri kárt okozták az ellenfélnek. 2023. végén már közel 50 ukrán cég termelt 300 és 15 gramm közötti súlyú drónlövedékeket. A katonai FPV drónok gyártása a legegyszerűbb, hiszen ezekhez csak a kiegészítő alkatrészeket kell legyártani, magát a géptestet kereskedelmi forgalomból szerzik be. Az ukrán hadipari fejlesztők a pilóta nélküli harci gépek területén hajtják végre a legtöbb innovációt. 2023. januárjában mutatták be a Sirko-S1 négykerekű robotot, amely automatikusan követi a katonákat, felderítést végez és segíti a sebesültek kimenekítését.
  • A vízi drónok fejlesztésének tekintetében Ukrajna a világ élmezőnyébe tartozik. Tavaly decemberben mutatták be a Mamai vízfelszíni drónt, amely a 110 kilométer/órás sebességével a leggyorsabb objektum a Fekete-tengeren.
  • Az Ukrajna által fejlesztett fegyverrendszerek egy részét tudatosan gerjesztett misztikum övezi. Az egyik ilyen fegyver a 700 kilométer hatótávolságú rakéta, amellyel sikeresen semmisítették meg a krím-félszigeti orosz katonai bázisok egy részét, vagy a Hrim-2 típusú (magyarul mennydörgés) ballisztikus rakéta. Továbbá jelenleg az R-360 Neptun rakéta hatótávolságának 300 kilométerre emelésén és a Trembita cirkálórakéta fejlesztésén dolgoznak. Előbbi rakéta rendkívül hatékony, sikerességét a fekete-tengeri orosz hadiflotta zászlóshajójának, a Moszkvának az elsüllyesztésekor is bizonyította.
  • A személyi felszerelés tekintetében is Ukrajna egyre inkább önellátó. A háború első évében még számos ukrán katonát lehetett látni amerikai egyenruhában. Mára ez megváltozott, a védelmi minisztérium tavaly novemberi jelentése alapján a katonai páncélzatokat, taktikai felszereléseket, ruházatokat és élelmiszeradagokat szinte teljes mértékben ukrán vállalatok gyártják.

Ne adjátok a fegyvert, hanem építsünk közösen!

2022-óta Zelenszkij elnök nyugati látogatásainak és felszólalásainak egyik célja a katonai és pénzügyi segítségkérése volt. Az utóbbi fél évben ez egy új kéréssel, a fegyverlicenszekkel egészült ki, hogy a hazai termelést is be tudják indítani. A stratégiai iparágak minisztere szerint „a mi modellünk a következő volt: adjátok nekünk. Az új modellünk a következő: csináljuk együtt.” A tavaly szeptemberi kijevi védelmi fórumon 31 országból 252 ágazati szereplő képviseltette magát. A konferenciát követően 19 országból 38 vállalat csatlakozott az újonnan létrehozott védelmi együttműködési szervezethez. Legalább 20 memorandumot írtak alá, amellyel megalapozták a közös fegyvergyártást, haditechnikai eszközök fejlesztését és a meghibásodott eszközök javítását.

Számos NATO tagállam hadipari vállalata nyit termelőegységet a megtámadott országban, hogy biztosítsák Ukrajna stratégiai autonómiáját. Ilyen vállalat például a német Rheinmetall, a török Baykar dróngyártó vagy a brit BAE Systems. Jelenleg 24 ország mintegy 78 vállalata segíti az ukrán hadipari vállalatokat, hogy fejlesztéseiknek köszönhetően a legyártott termékek magas színvonalúak és akár NATO-kompatibilisek is legyenek. Az együttműködések gátját a forráshiányon és a biztonsági kockázatokon túl az Ukrajnában tapasztalható korrupció jelenti. A probléma feloldása érdekében a külföldi partnervállalatok az ukrán társakat az uniós átláthatósági szabályok betartására kötelezik. A számos európai hadipari vállalatról és a partnerországokról a washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (Institue for the Study of War, ISW) készített átfogó összeállítást.

  • A hazánkban is gyártóüzemmel rendelkező Rheinmetall 2023. május 13-án írt alá stratégiai megállapodást az Ukroboronprommal, amelynek keretében páncélozott járművek karbantartását és javítását végzik. Öt hónappal később egy közös vállalatot hoztak létre, miután júliusban egy ukrajnai javítóközpont létrehozását jelentették be a Leopárd harckocsik és egyéb német hadipari termékek javításához. A zalaegerszegi Rheinmetall gyár a vállalat több németországi üzemével közösen Lynx típusú páncélozott harcjárműveket építenek, amelyeknek egy része Ukrajnába kerül. A megnőtt ukrán kereslet hatására a vállalat tavaly újraindította a Gepard típusú légvédelmi rendszer 35 mm-es lőszereinek gyártását. A szintén német Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft is javítóüzemet hoz létre Ukrajnában.
  • A német óriásvállalattal egy másik közös projekt keretében évente legalább százezer darab NATO-szabvány tüzérségi lövedéket fognak gyártani. Idén vagy jövőre a megtámadott ország területén TPz Fuch páncélozott személyszállító harcjárműveket és Lynx páncélozott harcjárművek gyártását is megkezdik.
  • Ukrajna az Egyesült Királysággal idén januárban jutott megállapodásra egy tízéves segítségnyújtásról, az ellátásbiztonság fokozását illetően. Tavaly augusztus végén a brit óriásvállalat, a BAE Systems jelentette be, hogy irodát hoztak létre Ukrajnában, amely a 105 mm-es könnyű löveggyártás ukrajnai megkezdésének első lépése. Ezen túl több meg nem nevezett brit védelmi vállalattal is kötöttek együttműködési egyezségeketzös projekteket.
  • Svédországgal közösen CV90 típusú gyalogsági harcjárműveket gyártanak Ukrajnában, VS90-esek építéséről pedig tárgyalnak.
  • A vezető török dróngyártó vállalat, a Baykar tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a Bayraktar TB2 típusú drónok gyártására és szervizelésére üzemet kezdtek el építeni Ukrajnában. A telepen 2025-ben kezdődhet meg a kibocsátás és éves kapacitása 120 drón lesz.
  • Az Ukroboronprom tavaly novemberi bejelentése alapján többek között Franciaországgal, Dániával, Lengyelországgal, Csehországgal közösen fognak nehézfegyvereket gyártani.
  • A kelet-európai hadipari gyártókapacitások meglehetősen leterheltek, így ezen régió vállalatai minden befektetési lehetőséget megragadnak. A lengyel Polska Grupa Zbrojeniowa tavaly áprilisban 125 mm-es harckocsi lövedékek közös gyártását kezdte meg. Emellett Lengyelország egy másik uniós országgal és Ukrajnával közösen NATO szabvány tüzérségi lövedékeket is gyárt. A szintén lengyel Bumar Ladedy az ukrán Leopard-A4-esek és T-64 harckocsik felújítását végzi Gliwicében. Rzeszówban egy NATO javító- és logisztikai-központ létrehozását tervezik, amelynek a tagállamok kiszolgálásán túl az ukrán szükségletek kielégítése lesz a fő feladata.
  • Csehországban a CZUB, a Sellier&Bellot, a SwAero Vodochody, a Czechoslocak Group és a Vojensky Opravarensky vállalatok vesznek részt közös projektekben az ukrán hadiiparral. Ezek keretében kézifegyvereket, lőszereket, F/A-259 Striker könnyű támadó repülőgépeket gyártanak, illetve T-64-es és T-72-es tankokat reparálnak. Az UAC cseh-ukrán vegyesvállalat Leleka LR drónok gyártását végzi Csehországban, míg az Ukroboronprom és VOP CZ haditechnikai vállalat páncélozott harcjárművek gyártásáról állapodott meg tavaly februárban. Az Ukroboronprom és a cseh védelmi minisztérium között 2022. novembere óta szorosabb az együttműködés, egy „közös védelmi klaszter” létrehozása a céljuk. A DFNC1 konferencián a cseh védelmi minisztérium a CZ BREN 2 kézifegyverek licenszét is átadta Ukrajnának, így ennek is megkezdődhet a belföldi termelése.
  • A szlovák Konstrukta-Defense állami vállalat az ukrán partnerekkel közösen egy önjáró löveg fejlesztésén dolgozik. A projekt sorsa a tavaly őszi választásokat követően kérdőjelessé vált.
  • Románia az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával hoz létre közösen lőporgyártat, amely szintén az ukrán szükségleteket fogja fedezni.
  • A balti államok egyéni katonai felszereléseket gyártanak Ukrajnával közösen. Ezen kívül Litvánia Leopard harckocsikat javít, az észt Milrem Robotics az Ukroboronprommal közösen fejleszt pilóta nélküli járműveket, továbbá az észt védelmi miniszter bejelentette, hogy következő négy évben a védelmi költségvetés 30 százalékát Ukrajnának szánt lőszerek gyártására fordítja. A Lettország és Ukrajna közötti védelmi együttműködés különböző dróngyártási projektekre korlátozódik.
  • A skandináv országok szintén a lőszergyártásuk fokozásával segítik az ukrán harci gépezetet és lehetővé teszik, hogy Ukrajna kormányzati engedély nélkül közvetlenül a hadipari vállalatoktól szerezzen be fegyverrendszereket és lőszereket. A svéd-német Dynamit Nobel Defense is együttműködési megállapodást írt alá az Ukroboronprommal. Ennek keretében Panzerfaust-3 típusú páncéltörő gránátok közös gyártásának lehetőségeit vizsgálják.
  • A francia Turgis&Gaillard csoport az Antonov repülőgépgyártó vállalattal közösen a francia MALE-osztályú AAROK drónra épülő új drónt kezdett el fejleszteni- Emellett az Ukroboronrom a Cybergun vállalattal is megállapodott kézifegyverek és gránátok gyártásáról.
  • Ukrajna tavaly novemberben öt olasz fegyvergyártóval is megállapodott (Leonardo SpA, Fincantieri, Elettronica, Iveco Defense Vehicles és FAE Group) az együttműködésről.
  • Dánia és Hollandia nem rendelkezik jelentős hadiiparral, ezért az ukrán fegyvergyártás pénzügyi támogatása mellett döntöttek. Az Egyesült Államok is beszáll a költségek megosztásába, ugyanis Hollandiával közösen 90 darab T-72B típusú harckocsi felújítását finanszírozzák. Dánia 45 harckocsit (30 Leopárd és 15 T-72-es típusú) vásárol Ukrajnának, továbbá 100 millió dán koronával járulnak hozzá a lőszerek beszerzéséhez.
  • Európából Finnország, Belgium és Szlovénia jelenleg is tárgyalásokat is folytat Ukrajnával a fegyver- és lőszergyártás segítéséről, vagy legalább a hadipari háttér kiépítésének finanszírozásról.
  • Az ukrán hadipar legjelentősebb külföldi támogatója az Egyesült Államok. Tavaly szeptemberben a két ország megállapodást kötött különböző fegyverrendszerek, kifejezetten pedig légvédelmi rendszerek közös, ukrajnai gyártásáról. Az ukrán Stratégiai Iparágak Minisztériuma három, összesen több mint kétezer taggal rendelkező védelmi szövetséggel kötött megállapodást. A szándéknyilatkozatok értelmében NATO tüzérségi lövedékeket gyártanak és bizonyos fokú technológiatranszfert is végrehajtanak.

Oroszország is bővíti kapacitásait

Ukrajna mellett Oroszország is a hadipari kapacitásait bővíti. Idén 60-70 százalékkal emeli az orosz állam a katonai kiadásokat, azonban attól még távol állnak, hogy hadigazdaságról lehetne beszélni. A hadi kiadások idén elérhetik az orosz GDP 6 százalékát, a konkrét összeget tekintve két és félszer annyi pénzt költenek a haderőre, mint az ukrán állam. Az orosz hadipari kapacitásokról a RUSI (Royal United Services Institute) készített összeállítást. Az orosz hadi gépezet évente 1500 tank legyártására képes, valamit további 3000 darab egyéb fajtájú harckocsit.  Azonban a legyártott harcjárművek közel 80 százaléka nem ténylegesen új építésű, hanem a korábbi járművek felújítása. Ennek következtében a bár a 2024-es harckocsi utánpótlás még biztosított, a raktárkészletek kifogyásával a 2025-ös és 2026-os ellátás már kérdéses. Az Iszkander ballisztikus rakétákból 2023. elején havi hat darab gyártására voltak képesek, a meglévő 50 tartalék mellé. 2024-re a készletek (nyugati becslések szerint) már 200 darabból álltak. Ezeken felül Oroszország 2022-óta 60 százalékkal bővítette a drónkibocsátását. A háború 2022-es eszkalációját megelőzően a hadipari termékek magas technológiai színvonalt megtestesítő komponenseinek egy részét a szankciókat bevezető országoktól szerezték be az orosz gyártók. A RUSI jelentése alapján bár a szankciók okozta hiányt közvetítőkön keresztül, illetve helyettesítő forrásokkal tudták megkerülni, illetve pótolni, viszont ennek eredményeként az érintett alkatrészek átlagosan 30 százalékkal drágultak.

A háború folytatásának érdekében az orosz védelmi minisztérium felmérése alapján évi 4 millió darab 152 mm-es és 1,6 millió darab 122 mm-es tüzérségi lövedékre van szükségük. A hadi háttérország a tavaly 1 millió darabos kapacitását idén 1,3 millió darabra növelik a 152 mm-es lövedék esetében, míg a 122 mm-esnél 800 ezer darabra. Oroszország is a fegyvereinek és lőszereine

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [3.74 MB]

k pótlására a szövetségeseihez fordul. A hiány kompenzálása érdekében ellátási és gyártási szerződéseket kötöttek Belarusszal, Iránnal, Észak-Koreával és Szíriával.

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre