Az elektromos járművek (EV) iparága az elmúlt években rendkívüli fejlődésen ment keresztül, az átalakulást pedig Magyarország különösen előnyös helyzetben várja. A német autógyártó óriások – mint a Mercedes-Benz, az Audi és a BMW – az elektromos stratégiájukban már régóta kulcsszerepet szánnak a magyarországi gyártásnak, és most hazánk kiemelt helyszínné válik a kínai gyártók európai terjeszkedésében is. A BYD új üzemének bejelentése, amely az első európai gyártóközpontjuk lesz Magyarországon, csak tovább erősíti ezt a trendet. A magyar járműgyártási kapacitás várhatóan közel egymillió elektromos járműre nő, ami Magyarországot az elektromos járműipar egyik vezető európai központjává teszi. Hazánk pozíciója az elektromobilitás terén egyedi lehetőséget teremt az ország számára, hogy élen járjon az autóipari innovációban és a zöld technológiák alkalmazásában, valamint magas export hozáadott értékkel járuljon hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez.
Globális járműipar
A 2022-es év világszerte a járműgyártás szempontjából jelentős mérföldkőnek számított, hiszen a gyártott gépjárművek száma elérte az 85,4 milliót, ami 5,7%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Ebben az évben Kína bizonyult a legnagyobb gyártónak, összesen 27 millió járművel, ezzel is megerősítve vezető szerepét a globális piacon. Európa követte 16,3 millió járművel, ami jelentős előnyt a harmadik helyet elfoglaló Észak-Amerikában gyártott járművek számához képest. További fontos szereplők közé tartozik Japán és Dél-Korea, illetve Dél-Ázsia, hiszen mindegyik közel 10 millió jármű gyártásával járul hozzá a globális outputhoz. A járműgyártás hosszú távú trendjeit vizsgálva észrevehető, hogy a különböző gazdasági válságok ellenére ez az iparág az elmúlt évtizedek során jelentős növekedést mutatott. Ha a 2000-ben gyártott 58 millió járművet vesszük alapul, megállapítható, hogy a gyártás szinte megduplázódott, ami a járműgyártás ellenálló képességét és fontosságát mutatja. Ez arra utal, hogy a járműgyártás, még a meghajtási technológiák változása ellenére is, továbbra is kiemelkedően fontos ágazat marad a következő évtizedekben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17291009/
A járműgyártási szektorban a személygépjárművek továbbra is meghatározó szerepet töltenek be, hiszen az éves gyártott mennyiség közel 80%-át adják. Ezt követi a könnyű haszongépjárművek kategóriája, amely szintén jelentős részesedéssel bír, évente közel 18 millió darabot kitevő átlaggal. A gyártási paletta további részét a nehéz haszongépjárművek és a buszok alkotják, amelyek bár kisebb hányadot képviselnek, mégis fontos elemei a globális járműiparnak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17291189/
A járműgyártási szektor dinamikus növekedését az eladási adatok is alátámasztják, amelyek az elmúlt év során világszerte – Európában, Ázsiában, Amerikában, sőt Afrikában is – emelkedő tendenciát mutattak. Különösen figyelemre méltó, hogy 2023-ban Kína átlépte a 30 millió gyártott és eladott járműves mérföldkövet, így a világon minden harmadik eladott autó kínai eredetűnek bizonyult. A gyártók közötti versenyben a Toyota Motor és a Volkswagen Csoport folytatja a szoros küzdelmet az élen, ugyanakkor az elektromos járművekre specializálódott vállalatok élvezik a legnagyobb növekedést az elmúlt évtized során. Az elektromos autók piacának előretörését jól példázza az amerikai Tesla vállalat, amely 2013-ban még mindössze 22,477 autót adott el, míg a múlt évben ez a szám meghaladta az 1,8 milliót, ezzel kiemelkedő növekedést demonstrálva.
Európai járműtrendek
Európa 2022-ben a globális járműgyártás második legnagyobb régiós szereplőjeként pozicionálta magát, viszont egyedülálló módon, itt nem volt tapasztalható növekedés az előző évhez képest. Számszerűen, 89 darab gépjárművel kevesebbet gyártottak, míg más régiókban, mint Kína (+811), Észak-Amerika (+1305), Japán (+300) és Dél-Ázsia (+2000), jelentős növekedést figyelhettünk meg. Ez a lassulás több tényező együttes hatásának köszönhető, többek között a geopolitikai konfliktusok által okozott logisztikai és ellátási láncbeli zavaroknak, valamint az európai járműgyártás zöld átállásának – az elektromos és hibrid meghajtású járművek előtérbe helyezésének.
Ugyanakkor pozitív jel, hogy az ellátási láncok helyreállása révén a tavalyi év folyamán már tapasztalható volt a növekedés, azonban az Unió korábbi versenyképességének helyreállítása és megőrzése érdekében további fejlesztések szükségesek a járműipar zöld átalakításában. Az új környezeti előírások és piaci igények mentén történő átalakulás során kiemelten fontos az európai járműipar szerepvállalása, annak érdekében, hogy ez a kulcságazat ne csupán az importált járművekre, vagy alapanyagokra és helyi összeszerelésre korlátozódjon, hanem innovatív és fenntartható megoldásokat kínálva továbbra is élen járjon a globális piacon.
Tekintettel az Európai Unió ambiciózus klímacéljaira – amelyek közé tartozik a benzin- és dízelmeghajtású új autók értékesítésének betiltása 2035-től –, az elektromobilitás nem csupán egy lehetőség, hanem a jövő útja. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) 2023-ban közzétett adatai alapján egyértelmű, hogy a „zöld” meghajtású járművek egyre nagyobb szerepet kapnak a piacon. Például, 2019-ben az alternatív hajtású járművek aránya az EU összes gépjármű állományának csupán 4,6%-át tette ki, ahol a hibrid elektromos autók részaránya mindössze 0,8%, míg az akkumulátoros elektromos autók és a plug-in hibridek egyaránt csak 0,2%-ot képviseltek. Ezzel szemben a tavalyi adatok szerint a regisztrált új gépjárművek közül csak 35,3% volt benzin, és 13,6% dízel meghajtású, míg az alternatív hajtású járművek aránya jelentősen megnőtt. Az elektromos, plug-in hibrid és hagyományos hibrid járművek együttesen már többet képviselnek, mint a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó járművek. Ez a változás egyaránt jelzi az európai autóipar elkötelezettségét a zöld átállás felé, valamint az elektromos autózás növekvő keresletét.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17294704/
Az elektromos és egyéb új meghajtási technológiák területén Európa még mindig jelentős mértékben támaszkodik az importra, ami a 2023-as adatokban is tükröződik. Ebben az évben az Európai Unióban az importált személygépjárművek értéke és mennyisége is jelentős növekedést mutatott: az értékek 34,6%-kal, míg a mennyiségek 23,7%-kal emelkedtek. A termelés javulását, amit az ellátási lánc problémáinak fokozatos enyhülése támogatott, egy 12,7%-os exportérték-növekedés és egy 12,4%-os exportvolumen-növekedés követte, ami összesen több mint 90 milliárd eurós kereskedelmi többletet eredményezett – ez nagyjából összhangban van a 2022-es adatokkal.
Különösen érintettek ebben a helyzetben a közép-európai országok, amelyek jelentős mértékben függtek a hagyományos belső égésű motorok gyártásától, és regionális ellátási láncaikat nagyban a német autógyártók köré építették ki. Az elektromos meghajtású járművekre való átállás Európában folyamatosan zajlik, és ahhoz, hogy az kontinens megőrizhesse vezető szerepét a globális autógyártásban, létfontosságú az ehhez szükséges beruházások becsatornázása. Ezek a beruházások kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy az Európai Unióban előállított termékek aránya megmaradjon, így az elektromos meghajtásra való átállás egyidejűleg jelent kihívást és lehetőséget Európa számára.
Feltör a hazai járműgyártás
Magyarország a járműgyártás területén az elmúlt években kiemelkedően teljesített, ezzel a feldolgozóipar egyik alappillérévé vált. Az autóiparban történő innováció és a kutatás-fejlesztési tevékenységek különös figyelmet kapnak, amelyek hozzájárulnak az ágazat dinamikus fejlődéséhez. A 2023-as év újabb jelentős fejezetet nyitott a magyar beruházásösztönzés történetében, amikor a pozitív döntés alá eső külfölditőke-beruházások összértéke meghaladta a 13 milliárd eurót, ezzel újabb mérföldkövet állítva fel. E beruházások között a járműipar és az elektronika kiemelkedően magas részesedése tovább erősítette ezeknek a szektoroknak a domináns szerepét a magyar külfölditőke-befektetési környezetben. Ez a tendencia már 2022-ben is megfigyelhető volt, amikor a járműgyártó iparág beruházásainak értéke elérte a 613 milliárd forintot, ami akkor rekordnak számított. A magyar gazdaságban jelenleg több mint 750 autóipari vállalat tevékenykedik, melyek összességében közel 5 százalékkal járulnak hozzá a bruttó hazai termékhez. Ez a számottevő hozzájárulás és a folyamatos beruházások jelzik, hogy Magyarország kulcsszereplővé vált az autóipari innováció és fejlesztés európai térképén.
A magyar járműgyártó szektor éves szinten körülbelül félmillió személyautót gyárt, és ez a szám a következő években várhatóan tovább fog növekedni. Ez a bővülés részben a Mercedes és az Audi hazai gyárainak köszönhető, amelyek jelentős beruházások – mintegy 1 milliárd euró értékben – révén fokozatosan állnak át az elektromos autók gyártására. Ezen felül a BMW és a BYD újonnan bejelentett beruházása is hozzájárul a gyártási kapacitás bővüléséhez. Különösen figyelemre méltó a BYD beruházása, amely az első európai gyárat hozza létre Magyarországon. Ez az új üzem, amely körülbelül 300 hektáron terül el és 5 milliárd eurós beruházási értékkel bír, Magyarországon az ötödik autógyárat jelenti. A BYD a teljes gyártási folyamatot – az akkumulátorgyártást és a vegyipari tevékenységeket leszámítva – Szegeden kívánja megvalósítani.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17325715/
Magyarország egyre inkább megerősíti pozícióját az elektromos járművek (EV) iparának egyik vezető európai központjaként, nemcsak a Visegrádi Négyek (V4) régióban, hanem egész Európában is. Ez a státusz különösen a német autógyártók – mint a Mercedes-Benz, az Audi, és most már a BMW is – magyarországi gyártási tevékenységeinek elektromos átállásában betöltött kulcsszerepéből adódik. Ezen felül Magyarország kiemelt szerepet kap a kínai gyártók európai terjeszkedési stratégiájában is, ami tovább növeli az ország ipari és innovációs jelentőségét. A tervek szerint az elektromos autók gyártási kapacitása Magyarországon közel egymillió darabra nőhet, ami a BYD, BMW és Mercedes tervei alapján kalkulálva megegyezik a teljes Mercedes cégcsoport által kitűzött 2030-as gyártási célokkal. Ennek okán a következő években hazánk éllovas lehet a globális tekintetben mért 1000 főre vetített gépjárműgyártásban is, amelyet jelenleg Szlovákia és Csehország vezet.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17340992/
Ez a jelentős kapacitásbővülés világossá teszi, hogy Magyarország közel áll ahhoz, hogy az elkövetkezendő években az európai piac egyik legmeghatározóbb szereplőjévé váljon, és reális esély mutatkozik a régiós dominancia elérésére az elektromos járműgyártás terén.
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
