Categories
OecoFocus

Svédország és Magyarország kapcsolatai: fókuszban a gazdasági együttműködés

Február 23-én pénteken Budapestre érkezett Ulf Kristersson, Svédország kormányfője, hogy tárgyalásokat folytasson Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. A megbeszélés során kiemelt téma a két ország közötti védelmi és biztonságpolitikai együttműködés, valamint Magyarország felkészülése a közelgő EU-elnökségre. Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelmi együttműködés és a vállalati szektor aktivitása dinamikusan fejlődött, míg 2020-ban a svéd-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulóját ünnepelhettük. Rövid cikkünkben a két ország közti főbb gazdasági és diplomáciai együttműködéseket vizsgáltuk.

Kereskedelmi kapcsolatok és kölcsönös tőkevonzás

Az Observatory of Economic Complexity adatbázisában 1995-től érhetőek el a két ország közötti termékforgalmi adatok. Ahogyan az alábbi ábrán is látható, a kereskedelmi forgalom az évezredfordulót követően nőtt meg jelentősen. Az azóta eltelt bő két évtizedben az 1995-2000 közötti átlagos 300 millió dolláros importforgalom a 2,5-3-szorosára, 700-900 millió dolláros összeg közé emelkedett. A hazánkból Svédországba irányuló áruforgalom is dinamikus bővülést produkált, míg 2000-ben 259 millió dollár értékben exportáltunk a skandináv országba, addig három évvel ezelőtt már 2,07 milliárd dollár értékben. A folyamatosan emelkedő tendenciát megtöri a 2002-2004 közötti időszak, amely időszakban a két ország közötti kereskedelmi egyenleg is megfordult. 2001-ig a Svédországgal való áruforgalmi egyenlegünk negatív volt, 2021-ben azonban már 1166 millió dolláros többletet sikerült hazánknak elérnie.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16892779/

Az alábbi két ábra a Magyarország és Svédország közötti áruforgalom főbb kategóriák szerinti megoszlását mutatja. Svédországból érkező importunk közel háromnegyedét a papíráruk, vegyipari termékek, gépjárművek és a gépek, mint például gázturbinák, híradástechnikai eszközök vagy transzformátorok adták. A Svédországba irányuló magyar áruexport kétharmadát a gépek és berendezések adják. Ebbe a termékkategóriába tartozó főbb exporttermékeink például a képernyők, számítógépek, szigetelt vezetékek, folyadék- és légszivattyúk, illetve a hűtőgépek. Második legnagyobb kategória a gépjárművek, 14,3 százalékos részesedéssel.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16892918/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16893201/

A két ország közötti tőkebefektetések a 2008-as válságot megelőzően 90-130 millió dollár között alakultak, túlnyomóan svéd dominanciával. Ezt követően azonban a negatív gazdasági kilátások miatt egészen a pénzügyi krízisből és a 2010-2012-es szuverén adósságválságból való kilábalásig a bilateriális befektetéseket összességében a tőke kivonzása jellemezte. Az egyértelmű fordulat 2019-ben következett be, amely évben mind a hazánkba Svédországból irányuló, mind pedig a fordított FDI-áramlás rekordot ért el 136,4 millió dolláros és 137,5 millió dolláros mennyiséggel. A vizsgált 18 év alatt a 2009-2014 közötti öt évből négyben, illetve 2018-ban és 2019-ben a magyar eredetű FDI volt a domináns. Ezen kívül azonban a fennmaradó 12 évben a svéd FDI volt a meghatározó, jelentős többlettel.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16903674/

Svéd vállalatok Magyarországon

Az Ericsson, egy nemzetközileg működő svéd távközlési cég, már több mint száz évvel ezelőtt alapított leányvállalatot Magyarországon, és ezt követően számos népszerű svéd vállalat döntött úgy, hogy befektet az országban. Az 1989-es év kulcsfontosságú esztendő volt, amikor számos svéd társaság kezdett el üzleti tevékenységet folytatni Magyarországon. 2020-ra már megközelítőleg 180 svéd vállalat működött Magyarországon, közel 20 000 munkavállalót foglalkoztatva.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16895412/

Ezek a cégek a gazdaság szinte minden fontos szektorában jelen vannak, többségük pedig értékes kutatási és fejlesztési munkát végez. Az autóiparban a Volvo, Scania, Autoliv és Haldex vállalatok mutatják a svéd jelenlétet, míg a kiskereskedelmi szektorban az IKEA, H&M, Electrolux és SCA (Libero, Libresse, Tena, Tork) márkák váltak népszerűvé. Ezen felül számos egyéb cég is működik az országban, mint például az ABB, Sigma Technology, Skanska, Esab és akár a Vagabond. 

A svédországi gazdasági kapcsolatok előkelő pozíciót foglalnak el hazánkban, és várhatóan a következő években a versenyképesség megőrzésével és növelésével további svéd beruházások kerülhetnek Magyarországra. Jelenleg Svédország a 23. legnagyobb befektető Magyarországon az FDI volumenét tekintve. Az elmúlt években a magyar kormány már két svéd vállalattal (Autoliv és Ericsson) is stratégiai partnerséget írt alá, ami jól mutatja nyitottságot az együttműködések irányába. A kapcsolatok elmélyítésében továbbá kulcsszerepet játszik az 1995 óta működő Svéd Kereskedelmi Kamara is, amelynek célja, hogy elősegítse és fejlessze a két ország közötti üzleti és kulturális kezdeményezéseket, valamint hogy támogassa tagjainak érdekeit, ezzel is erősítve a kétoldalú partnerségeket. 

Diplomácia kapcsolatok a két ország között

A több mint egy évszázados múltra visszatekintő svéd-magyar diplomáciai viszony az elmúlt években elsősorban a gazdasági együttműködésekre fókuszált. Herman Wrangler akkori svéd külügyminiszter 1920. november 12-én jelezte Magyarországnak a diplomáciai viszonyok kiépítésének szándékát, ami lehetővé tette, hogy 2020 novemberében megünnepelhessük e kapcsolatok százéves fennállását. A svéd-magyar kötelékek számos területre (kulturális, gazdasági és politikai) kiterjednek, ösztönözve a kétoldalú együttműködést és a tapasztalatcserét. Az utóbbi években kiemelt fókuszt kapott a gazdasági partnerség, amely főként az oktatási, technológiai és kiskereskedelmi területekre összpontosított. A diplomáciai interakciók során mindkét fél hangsúlyozza a közös európai értékeket és célokat, valamint azon törekvést, hogy közös megoldásokat találjanak olyan kihívásokra, mint például a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés.  

Junior elemző | Megjelent írások

Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre