2023 egyik kiemelt eseménye volt, hogy megérkeztek a 2022-es népszámlálás adatai. Ilyen módon betekintést nyerhettünk nem csupán az elmúlt egy év folyamataiba, de hosszabb távon, egy évtized vonatkozásában is áttekinthetjük a hazai folyamatokat. A 2022-es népszámlás a legtöbb területen nagy előrelépést mutat a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest. Így többek között lényegesen magasabb a magyarok iskolai végzettsége, javult a nyelvismerete és a digitális jártassága. Továbbá dinamikusan bővült a foglalkoztatás, ami mellett egyre nagyobb arányú a szellemi foglalkozású dolgozók aránya. Ezek az adatok a gazdaság komplexitásának emelkedését, és a magasabb hozzáadott értékű ágazatok növekvő arányát mutatják. Javultak a lakhatási körülmények is, a lakások száma a 19-ből 18 vármegyében növekedett, és ez is jól mutatja, hogy az otthonteremtési programok sikerrel jártak. A községekben észlelhető mérsékeltebb változás miatt a falusi csok program fenntartása továbbra is indokolt, és összecseng a kormányzat 2024-re vonatkozó döntésével.
Szerző: Németh Viktória
A következő elemzés a népszámlálás eredményei alapján vizsgálja a társadalmi és gazdasági folyamatokat,és a lakosság ismereteinek változásával összefüggésben elemzi, többek között a nyelvtudás, a digitális készségek és az iskolai végzettség változását. A bővülő ismeretek közvetlen alapot biztosítanak a foglalkoztatás átalakulásához. Ezen kívül fókuszba kerül a foglalkoztattak számának emelkedése, a főbb foglalkoztatási csoportok és gazdasági szektorok súlyának átrendeződése is. A foglalkoztatás bővülése, a magasabb hozzáadott értékű ágazatot súlyának emelkedése hozzájárul a kedvezőbb jövedelmi helyzethez. Ennek következtében javultak a termékenységi mutatók, valamint emelkedett a házasságkötések száma, amely indikátorokra a következő elemzés szintén kitér. Továbbá a kedvező gazdasági folyamatok eredményeként megfigyelhető volt a lakhatási viszonyok, a lakásszám növekedése is, amely ugyancsak látókörbe kerül ebben az elemzésben.
Bővülő ismeretek
Nyelvtudás
A 2011-es adatokhoz képest a magyar lakosságnak jelentősen magasabb az iskolai végzettsége, a nyelvismerete és a digitális jártassága. Hazánkban a leggyakoribb idegen nyelv az angol, amelyet minden negyedik ember beszél. Számuk 2011 óta jelentősen, 50%-kal nőtt. Német nyelvtudással 1,2 millióan, közel 100 ezerrel többen rendelkeznek, mint 2011-ben. Emellett a legtöbbek által beszélt nyelv az orosz, amelyet 204 ezren, a francia, amelyet 147 ezren, és a román, amely 138 ezren beszélnek.
1. ábra: A magyarok körében a legtöbbek által beszélt idegen nyelv az angol, egy évtized alatt több, mint 50%-kal nőtt a nyelvet beszélők aránya. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16051808/
Európai uniós összehasonlításban, az Eurostat (2023) adatai alapján, – azok közül az országok közül, amelyek vonatkozásában rendelkezésre állnak adatok, – Belgium után Magyarországon emelkedett leginkább, körülbelül harmadával, az idegen nyelvet beszélők aránya. Ugyanakkor, ha csupán 6 éves időtávon, 2016 és 2022 között vizsgáljuk az adatokat, Belgiumban csökkent az idegennyelvet beszélők aránya, míg Magyarországon 2016 és 2022 között is a harmadik legnagyobb mértékben, közel 15%-kal bővült az idegen nyelvet beszélők aránya. Érdemes látni azt is, hogy 2016 és 2022 között 8 országban csökkent a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya.
2. ábra: A legalább egy nyelvet beszélők aránya Belgiumot követően Magyarországon emelkedett az elmúlt évtizedben. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16128929/
Digitális készségek
A digitális jártasság tekintetében a 6 éves és annál idősebb népesség nagy többsége, 83%-a végez rendszeresen valamilyen digitális tevékenységet. 53%-uk az interneten való böngészésen és a telekommunikáción túl magasabb szintű digitális tevékenységet is folytat: online intézi ügyeit, vásárol vagy szoftvert használ.
3. ábra: A magyarok körében a többség legalább közepes szintű informatikai ismeretekkel rendelkezik. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16054366/
Iskolai végzettség
Az elmúlt évtizedben, a 2011-es és 2022-es népszámlálás közötti időszakban javult a magyar lakosság iskolai végzettsége. A legnagyobb mértékben az egyetemi és főiskolai diplomával rendelkezők aránya bővült, közel harmadával. Míg 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság körében 17% volt az arányuk, addig 2022-ben 22,3%-ra nőtt a kategória. Az érettségivel rendelkezők aránya 30,1%-ról 33,1%-ra javult. Eközben a középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya lényegében stagnált.
4. ábra: A 15 évnél idősebb lakosság körében a legnagyobb mértékben az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya javult 2011 és 2022 között. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16054946/
Munkaerőpiaci trendek
A lakosság ismereteinek bővülésével kedvezőbb lett a munkavállalók munkaerőpiaci helyzete is. Jelentős mértékben, közel 800 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottság 2011 és 2022 között, és ezen belül az értelmiségi, szellemi foglalkozásúak aránya növekedett, függetlenül attól, hogy hazánk képes volt jelentős ipari kapacitásokat vonzani az elmúlt évtizedben. Ezek az adatok a gazdaság komplexitásának növekedésére, és a magasabb hozzáadott értékű ágazatok növekvő arányát mutatják.
5. ábra: A 15 évnél idősebb lakosság körében közel 800 ezer fővel bővült a foglalkoztatás 2011 és 2022 között. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16055156/
A legnagyobb mértékben a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások aránya bővült, 18,1%-kal. A gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók aránya szintén 10%-t meghaladó mértékben emelkedett. Növekedett az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkoztatottak aránya is, míg az irodai, ügyviteli dolgozóké lényegében stagnált. A munkaerőpiac kisebb szegmensét képviselő fegyveres szervek foglalkoztatottak aránya is kétszámjegyű emelkedést mutatott. Eközben – a szektorok növekvő gazdasági súlya ellenére is – csökkent az iparban, a kereskedelem és szolgálatás ágazatban, valamint mezőgazdaságban dolgozók aránya.
6. ábra: 2011 és 2022 között legnagyobb mértékben a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások aránya bővült. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16055809/
Szinte az összes gazdasági ágazatban növekedett a munkavállalók száma, köszönhetőn a foglalkoztatás bővülésének, amely során a 2011-es 3,9 millió foglalkoztatottról 4,7 millió főre emelkedett a munkában állók aránya. A feldolgozóipar (18,8%) és a kereskedelem és gépjárműjavítás (13,1%) voltak a húzóágazatok.
7. ábra: 2011 és 2022 között a magasabb hozzáadott értékű ágazatokban emelkedett gyorsabban a foglalkoztatás. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16055993/
Megfordultak a 2000-es évek kedvezőtlen népesedési trendjei
A KSH felmérése alapján 2011. év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket a gyermekvállalási kedv emelkedése jellemezte. A teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról megközelítette az 1,6-os szintet. Hazánk esetében Európai összehasonlításban is kedvező trendet láthatunk. Emelkedik a harminc év alattiak körében a házasságkötések száma is.
8. ábra: 2011-ben megfordultak a korábbi trendek, 2022-re 1,2-ről 1,6 közelébe ugrott a termékenységi ráta. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16056255/
Az Eurostat adatai (2023) alapján Magyarországon az európai uniós csökkenő trenddel ellentétes folyamatok zajlanak. Hazánk esetében a termékenységi ráta javulást mutat 2011 óta. Eközben az európai uniós átlag romlott ebben az időszakban. Magyarországon 2021-ben az európai átlagnál kedvezőbb volt a termékenységi ráta, 1,61, míg az uniós átlag 1,53 volt. A kedvező hazai adat főleg abban a tekintetben előre mutató, ha a 2010-es évek elejével hasonlítjuk össze. 2011-ben a magyar ráta 1,23 volt, míg az uniós átlag a jelenleginél magasabb, 1,57 (Eurostat, 2023).
9. ábra: 2018-ra a termékenységi ráta meghaladta az európai uniós átlagot. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15007830/
További kedvező tényezőt jelent a magyar termékenységi ráta kapcsán, hogy a javuló mutató nem a külföldi lakosságnak köszönhető. Az Eurostat (2023) adatai alapján Magyarország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a külföldi anyától született gyermekek aránya.
A külföldön és a helyben született anyák gyermekeinek aránya Európa-szerte jelentősen eltér. A külföldön született anyák gyermekei a szerbiai összes gyermek 1 százalékától a luxemburgi 65, illetve a liechtensteini 73 százalékig terjednek. Ez az érték az Eurostat által vizsgált 34 ország felében legalább 20 százalék. 2021-ben Németországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban a mutató 29 százalékon állt, míg az érték Franciaországban 23 százalék volt. Szerbia mellett Lengyelországban, Törökországban, Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában 3 százalék vagy annál kevesebb volt a külföldön született anyák gyermekeinek aránya. Magyarországon ugyanez a szám 4 százalék volt.
Európában 2013 és 2021 között egyre több olyan gyermek született, akinek az édesanyja külföldi. A legnagyobb növekedést Máltán tapasztalták, 22 százalékponttal, ezt követte Görögország (6 százalékpont), valamint Spanyolország, Portugália és Románia (országonként 5 százalékpont) (Eurostat, 2023).
10. ábra: A termékenységi ráta javulásában Magyarországon az anyaországi anyák játszottak fontos szerepet, szemben az európai uniós trendekkel, ahol magas a külföldi anyák aránya. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15018243/
A házasságkötések
Összességében megállapítható, hogy a házasságban élők aránya csökkent, míg a nőtlenek és a hajadonok száma emelkedett. A folyamat nem csupán a házasságkötések abszolút értékben vett változására utal, hanem a komplexebb társadalmi folyamatokra, amelybe az idősödő európai társadalom, és a változó életmód is szerepet játszik, például a házasságkötés életkorának a fokozatos kitolódása. A teljesebb kép kialakítása érdekében érdemes a hazai tendenciákat az uniós statisztikákkal is összehasonlítani.
11. ábra: Az európai trendekkel párhuzamosan csökkent a házasságban élők aránya 2011 óta. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16056905/
Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma – az európai uniós trendekkel szemben, Magyarországon folyamatosan emelkedik az elkötelezett kapcsolatban élők száma. Míg az Európai Unióban lényegében stagnált az arány, majd 2020-ban a koronavírus-járvány hatására vissza is esett, hazánkban még a járvány évében is emelkedő trend volt megfigyelhető. 2011-ben Magyarországon az uniós átlag alatt volt a házasulási kedv, majd 2015-re meghaladta az európai átlagot. 2018-at követően újabb ugrás következett be a házasságkötések számában. Ebben a családpolitikai támogatási rendszer is fontos szerepet játiszik. A célzott kormányzati politika ismételten népszerűvé tette a házasság intézményét, szemben a nyugat-európai trendekkel, ahol az elmagányosodás a jellemző. A következő időszakban fontos lehet a fiatalabbak támogatása, mivel a fiatalabb korban kötött házasság esetén több gyermek születhet. A babaváró hitel feltételrendszerének átalakítása ebbe az irányba hat.
12. ábra: A házasságkötések aránya 2015 óta meghaladja az európai uniós átlagot, amely szinthez képest 2018-ban újabb ugrás következett be. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16057078/
Ugyanakkor kedvezőtlen tendencia, hogy a lakosság idősödése továbbra is zajlik. E folyamat az európai trendekkel egy irányba mutat. Az Eurostat szerint 2022. október 1-jén a népesség 21%-a az időskorúak közé tartozott, miközben a gyermekkorúak aránya 15% volt. 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19%-kal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.
13. ábra: Magyarországot sem kerüli el az európai társadalomra jellemző elöregedés. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16056480/
A 65 év feletti lakosság népességen belül aránya ugyan emelkedett hazánkban is, de még 2022-ben sem érte el az európai uniós átlagot. A családbarát kormányzati politika törekvése és célkitűzései között e trend meghódítása is szerepel. Az európai társadalmakat a társadalombiztosítási rendszer összeomlása fenyegeti, mivel az eltartottak száma fokozatosan emelkedik, míg a munkaképes korú lakosság aránya csökken. Az európai kormányok jelentős része e tendenciát a migráció támogatásán keresztül igyekszik orvosolni. Ugyanakkor a harmadik országokból érkező bevándorlók munkaerőpiaci beilleszkedése akadályokba ütközik, és az ellátórendszer további terheléséhez vezet. A magyar kormány ezzel szemben a társadalom önmegújító képességére helyezi a hangsúlyt a családpolitika előtérbe helyezésén keresztül.
14. ábra: Magyarországon a 65 év feletti lakosság aránya még 2022-ben is elmaradt az európai uniós átlagtól. Forrás: Eurostat. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16056592/
Javultak a lakhatási körülmények
Magyarország lakásállománya az elmúlt évtizedben képes volt növekedni. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6%-kal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. Ezen belül 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme. A lakások száma a 19-ből 18 vármegyében növekedett, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegyében. A dunántúli vármegyék esetében jellemzően nagyobb volt a lakásszám-növekedés, mint a keleti országrészben. A lakásszám a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt 11 évben, míg a községekben alig változott. Ez is mutatja, hogy az otthonteremtési programok a városi övezetekben teljesítették céljukat. A támogatási rendszer első korszaka ilyenmódon sikeresen lezárult. Ugyanakkor a falusi csok-program fenntartása továbbra is indokolt, és összecseng a kormányzat 2024-re vonatkozó döntésével, az otthonteremtési program kistelepüléseken fennmarad, és a babaváró hitellel együtt bővített keretösszeget kap.
15. ábra: Az elmúlt évtizedben leginkább a fővárosban és a megyei jogú városokban nőtt a lakások száma. Forrás: KSH. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16115853/
Konklúzió
Az elmúlt évtizedben a lakosság azon ismeretei bővültek, amelyek javítják munkaerőpiaci helyzetüket, így többek között a nyelvtudás, digitális készségek, és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is emelkedett. E kedvező folyamatok hozzájárulhattak a foglalkoztatás magasabb szintjéhez, valamint a magasabb hozzáadott értékű munkák nagyobb arányú elterjedéséhez. Az elmúlt évtizedben a kormányzatnak nem csupán a munkaalapú társadalom kialakítása volt a célja, hanem a komplexebb, magasabb hozzáadott értékű gazdasági szektorok térnyerésének elősegítése is. A népszámlálás adatai alapján a célkitűzéseknek megfelelően alakultak a társadalmi-gazdasági folyamatok.
Az elmúlt évtized kedvező munkaerőpiaci fordulata hozzájárult a lakosság jövedelmi helyzetének javulásához. E kérdés pedig a gyermekvállalás szempontjából is kulcsfontosságú. Kopp Mária és Skrabski Árpád (2003, 2006) kutatása alapján a 2000-es években Magyarországon sokkal több gyereket terveznek, mint ahány végül megszületett. Kopp Mária vizsgálatai alapján: „a kívánt, tervezett gyermekek inkább születtek meg azokban az országokban, amelyek nagy gondot fordítanak és sokat költenek a kisgyermekes szülők (nem csak az anyák) családi és munkahelyi kötelezettségének összehangolására.” (2010: pp. 249.). Kopp Mária gondolataiból kiindulva a 2010-es években a teljes magyar családtámogatási rendszer megújult, és az Európai Unióban az egyik legtkiterjedebbé vált. A magyar kormányzat 2010 óta látványosan megemelte mind relatív, mind pedig abszolút értékben a családok támogatására rendelkezésre álló forrásokat. 2017-ben az Európai Unió 27 tagállama összesen 301 milliárd eurót költött a családok támogatására, amely nagyjából az EU-s GDP 2,3 százalékát teszi ki. Ez a szociális kiadásokra fordított összeg nagyjából 8,6 százalékát adja. Ennek a kiterjedt rendszernek a része babaváró hitel és a csok, amelyek hozzájárultak a hazai lakásállomány bővüléséhez, illetve megújulásához.
2023-ban a kormány felülvizsgálta a családtámogatási rendszer egyes elemeit, és ennek keretében a babaváró hitel és a falusi csok lehívható keretösszegének emeléséről döntött. A kedvezményezettek köre ugyan szűkül, de a falusi családi otthonteremtési kedvezmény összege 50 százalékkal emelkedik 2024-ben. A családpolitika átalakításának irányait alátámasztják a 2022-es népszámlálás adatai.
A számok alapján megtörtént a trendforduló a születések számában, de további bővülés szükséges, hogy elérje a 2,1-es arányt, amely a népesség reprodukciós szintjéhez lenne elég. Ilyen módon indokolt volt a babaváró hitel bővítése. Emellett pedig fontos tényező, hogy a különböző településtípusok közül éppen a falvak lakásállománya bővült a legkisebb mértékben az elmúlt évtizedben, miközben a nagyobb települések, például a főváros vagy a megyei jogú városok lakásállománya dinamikusan bővül. Így összességében a falvak megújulásának támogatása továbbra is szükséges, ezt a célt szolgálja a falusi csok keretösszegének emelése.
Felhasznált irodalom
- Eurostat: Fertility indicators. (2023) https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/bookmark/5b5d48f3-e548-4a56-82de-686dab7be4ba?lang=en
- Eurostat: Fertility statistics. (2023) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Fertility_statistics#Highest_share_of_children_from_foreign-born_mothers_in_Luxembourg
- Eurostat: Number of foreign languages known (self-reported) by sex. (2023) https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/edat_aes_l21/default/table?lang=en
- Eurostat: Population structure and ageing. (2023) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing#The_share_of_elderly_people_continues_to_increase
- Kopp Mária & Skrabski Árpád: A gyermekvállalás pszichológiai és szociális háttértényezői a magyar népesség körében. In: Demográfia, 46 (4): 383—395. (2003)
- Kopp Mária & Skrabski Árpád: A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja. In: Kopp Mária, Kovács Mária Erika (szerk.). A Magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 220—232. (2006)
- Kopp Mária: A gender-kutatások népegészségügyi és demográfiai jelentősége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11 (4). pp. 243-254. ISSN 1419-8126 (2010)
- KSH: Napszámolás 2022. Előzetes adatok. A népesség és a lakások száma. (2023) https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/elozetes_adatok/#/cimlap
- KSH: Napszámolás 2022. Végleges adatok A népesség főbb jellemzői (országos és területi adatok). (2023) https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok/kiadvany/assets/nepszamlalas2022-vegleges-adatok.pdf
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
