🚢 Immár több mint 2 év telt el azóta, hogy a Szuezi-csatornát egy hétre elzárta egy elakadt konténerszállító hajó. Az esemény alkalmat adott arra, hogy az Arktikus-óceánon keresztül ívelő északi tengeri útvonalban (északkeleti átjáró) rejlő lehetőségek előtérbe kerüljenek. Az Oroszország északi partjai mentén haladó, Európát és Kelet-Ázsiát összekötő tengeri kereskedelmi útvonal fokozatos használatba vételét az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei is befolyásolták. Felmerül a kérdés, hogyan változott az északi tengeri útvonal kihasználtsága 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után. Miként alakulnak annak jövőbeli kilátásai? Az Északi-sarkvidék a jövőben a tengeri úton szállított LNG (cseppfolyósított földgáz) ellátása szempontjából válhat kulcsfontosságú régióvá, amely Európát és Magyarországot is érinti. Az unió 2022 óta különös figyelmet fordít arra, hogy a földgáz ellátás rugalmasabbá váljon, és minél több forrásból származzon. Ez az LNG arányának fokozatos emelkedését jelenti. Ha az EU törekszik rá, hogy Oroszországon kívüli forrásokra támaszkodjon, akkor is fontos számára minél bővebb kínálat nemzetközi szinten. Ez ugyanis a földgáz világpiaci árát mérsékelheti.
🌊 Az északi tengeri hajózási útvonal már a történelem folyamán is többször került az érdeklődés középpontjába, mint a Kelet-Ázsiát és Európát összekötő alternatíva. Ugyanakkor egészen a 19. század utolsó harmadáig egyetlen hajó sem volt képes keresztül jutni a zord körülmények között. Majd a következő évszázadban a technológiai fejlődés és a klímaváltozás következtében már kezdett a lehetőségből ténylegesen használható alternatíva formálódni. E tengeri út – célállomástól függően – a Szuezi-csatornához képest akár 30-40%-kal rövidítheti a távolságot Kelet-Ázsia és Európa között. Az előnyöket Kína is felfedezte és 2018 januárjában a korábbi elnevezésével Egy Övezet Egy Út program (Új Selyemút, angolul One Belt One Road, OBOR) vagy újabb nevén Övezet és Út kezdeményezés (The Belt and Road Initiative, BRI) keretében a fejlesztendő, Európába vezető kereskedelmi útvonalak közé emelte.
📦 Az északi-tengeri útvonalon történő tengeri szállítás 2022-ben meghaladta a 34 millió tonnát, ami 2 millió tonnával magasabb az év elején kitűzött célnál – közölte a Roszatom állami vállalat, amely az északi-tengeri útvonalfejlesztési szövetségi projektért felelős. A jeges vizeken keresztül hajózó kereskedelmi vállalatok közel 3%-kal több rakományt szállítottak az északi-tengeri útvonalon 2022-ben, mint 2021-ben. A növekedés fő hajtóerejét az LNG adta. 2022-ben az északi-tengeri LNG-szállítása 1,2 millió tonnával, a konténerszállítás 226 ezer tonnával, a száraz ömlesztett áru szállítása pedig 109 millió tonnával nőtt.
🗺️ Az UNCTAD előzetes becslése szerint a globális tengeri kereskedelem veszíteni fog lendületéből, a növekedés 2022-ben 1,4%-ra lassulhatott. Ilyen módon az északi tengeri úton szállított árumennyiség a nemzetközi átlag felett emelkedett. Ugyanakkor az északi-sarkvidéki útvonal forgalma csupán a világ tengeri kereskedelmének 0,3%-a körül mozgott.
🧊 A magas északon megvalósuló szállítás jelentős része az LNG kereskedelméhez kötődött. Az LNG 20,5 millió tonnányi rakományt tett ki, vagyis közel a forgalom kétharmadát. Ezt követték a kőolajtermékek 7,22 millió tonnával, ami a forgalom ötödét jelentette. Érdemes megjegyezni azt is, hogy maga a sarkvidéki Jamal LNG terminál is részben kínai tulajdonban van.
🛢️ Az útvonal kihasználtsága ugyanakkor ambivalens tendenciákat mutat. Míg az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt a nemzetközi forgalom elmaradt, addig az orosz sarkvidékről Európába és Ázsiába irányuló kőolaj- és földgázgázszállítások rekordszintet értek el. 2022-es hajózási szezonban még az évek óta a térségben tevékenykedő kínai hajóstársaság sem tért vissza. Ugyanakkor mégis Kína lehet Oroszország legfontosabb partnere mind az északi-sarkvidéki áruforgalom, mind a regionális beruházások tekintetében.
🇨🇳 Kína továbbra is politikai, gazdasági és biztonsági érdekek feltörekvő területének tekinti az Északi-sarkvidéket, és e célból kulcsfontosságúnak tartja a sarkvidéki selyemutat, amely magában foglalja a helyi gazdasági partnerségek bővítését, az infrastruktúra fejlesztését, a nyersanyag-kitermelő iparágakat (beleértve a fosszilis üzemanyagokat) és a feltörekvő tengeri hajózási folyosókat. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kitörése óta jelentősen nőtt a bizonytalanság az északi-sarkvidéki projektek jövőbeli megvalósulása körül. Azzal együtt, hogy a kínai vállalatokat óvatosság jellemezte 2022-ben az Oroszország északi partjainál húzódó tengeri útvonal használatával és a kapacsolódó fejlesztésekkel, mégis egyre növekszik a kínai import aránya a régió fosszilis energiahordozóiból.
📡 Az együttműködés további területekre is kiterjedhet. Orosz tisztviselők számos új kezdeményezést jelentettek be az északi-tengeri útvonal forgalmának fellendítésével kapcsolatban. A legfontosabb intézkedések közé tartozik a Kínával való együttműködés az északi tengeri úton áthaladó hajók navigációjának fejlesztésében. Kína fogja szolgáltatni a műholdas adatokat az útvonalon történő jégnavigáció optimalizálása érdekében, valamint a kínai és török hajógyárakkal fognak együttműködni a jövőbeli jégtörőhajók építésében.
🇭🇺 Magyarország gázellátása szempontjából a diverzifikációs törekvések mellett továbbra is fontos az Oroszországból vezetéken érkező kőolaj és földgáz. Európai szempontból is lényeges, hogy azok az országok, ahova még érkezik a vezetékrendszeren keresztül földgáz Oroszországból, a következő időszakban is fenntartsák beszerzéseiket. Ez a mennyiség enyhítheti a 2023-ra prognosztizált európai hiányokat, ahogyan erről az Oeconomus korábbi elemzésében is beszámoltunk. Magyarország földgázbeszállító partnereinek diverzifikációja is folyamatosan zajlik. Az azerbajdzsáni gázimport növelése mellett Magyarország érdekelt abban, hogy bővítse az országba irányuló LNG-ellátást a horvátországi krki terminálon keresztül, és fejlessze a Románián keresztül megvalósuló tranzitot, ahova a Katarral 2023 májusában kötött megállapodás értelmében a cseppfolyós földgáz érkezhetne. Eközben kőolaj esetében Magyarországon a kőolajimport arány az uniós átlagnál kedvezőbb, 90% volt 2021-ben. A behozatal 58%-a érkezett Oroszországból az ún. Barátság vezetéken keresztül, a fennmaradó hányad az Adria vezetéken keresztül érkezett.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/2022-az-europai-gazfelhasznalas-atalakulasanak-eve-volt/
https://www.oeconomus.hu/oecobright/miert-fontos-katar-magyarorszag-es-europa-gazellatasaban/
https://www.oeconomus.hu/oecobright/mi-a-baratsag-koolajvezetek-gazdasagi-jelentosege-oecobright/
https://www.oeconomus.hu/oecogram/a-tengeri-szallitasra-is-ranyomta-belyeget-a-globalis-ellatasi-lancok-torekennye-valasa/
https://www.oeconomus.hu/oecogram/europanak-fajhat-a-legjobban-a-kulkereskedelem-korlatozasa/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
