A Barátság kőolajvezeték Oroszország keleti részéből Ukrajnába, Beloruszba, Lengyelországba, Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Németországba szállít kőolajat. A Magyarországot is érintő ága Szlovákiát, Ausztriát, Csehországot és Németországot is ellátja. A vezetékek éves névleges összkapacitása Magyarország felé akár 13 millió tonna feletti, de ténylegesen 8 millió tonna valósul meg. Ráadásul utóbbi mennyiség sem csupán hazánkat látja el. Maga a MOL is fontos regionális piaci szereplő. Mindazonáltal Oroszország szempontjából a magyar kőolajimport elhanyagolható mennyiségű, 2%-os részesedést képvisel, amely nagyságrendileg megegyezik Szlovákiáéval. Ha a vezetékkel bármi történik, akkor a tartalékok legalább 3 hónapig elegendő ellátást tesznek lehetővé. Az alternatíva potenciálisan a Horvátországból érkező Adria vezeték lehet, de az átállás több évet is igénybe vehet.
Magyar kőolajimport szerkezete:
Az Európai Unió kőolajtermékeinek 97%-a importból származik. Az Oroszországból érkező import aránya 2021-ben 25,9% volt, míg 2022 első felében 27,7%-ra ugrott, míg végül az év második felében a tengeri szállításokra december 5-től életbe léptetett szankciók következtében egyelőre csak mérsékelten, 21,3%-ig mérséklődött. Az Európai Bizottság adatai szerint 2019-ben az Oroszországból az EU vezetéken érkező kőolajforgalom teljes kőolajimportjának 4-8%-át tette ki, és Lengyelország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Csehország finomítóit látta el. Azzal együtt, hogy az Oroszországból érkező származó import 2023-ban drasztikusan, 8% alá is csökkenhet, közvetítőkön, például Indiából, Törökországból vagy Kínából érkező finomított kőolajtermékeken keresztül eljut Európába.
Magyarország esetében a kőolajimport arány az uniós átlagnál kedvezőbb, 90% volt 2021-ben. Az import 58%-a érkezett Ukrajnán keresztül 2020-as adatok szerint. A fennmaradó hányad az Adria vezetéken keresztül érkezett. Eközben Szlovákiaban a hazánkénál is lényegesen jelentősebb a kitettség a Barátság kőolajvezeték forgalmának, 96%-ban importálta Ukrajnán keresztül a nyersanyagot.
Érdemes látni azt is, hogy mivel a kőolaj Ukrajnán keresztül érkezik , így keleti szomszédunk részesül tranzitdíjból a szállítások után. Idén is sor került már a díj megemelésére. 2022-ben 51%-kal nőtt a díj, amit 2023-ban ismételt drágulás követett. 2023 április elsején Ukrajna megduplázta a szállítási díjakat. Az idei év során várhatóan nem ez volt az utolsó emelés, júniusban és augusztusban ismét módosulhatnak a szállítási feltételek. 2021-ben – még a jelentős emelések előtt – a kőolaj tranzitból Ukrajna 127 millió dollárt keresett.
Miért érkezik Magyarországra az orosz kőolaj?
Történelmi és földrajzi okai is meghúzódnak a mögött, hogy Magyarországra nagy arányban érkezik orosz kőolaj. A Barátság kőolajvezeték megépítéséről szóló megállapodást Csehszlovákia és Magyarország 1959-ben írta alá a Szovjetunióval. Az első magyarországi szakasz építését 1962-ben fejezték be, majd 1964-ben kezdett üzemelni. A második, Ukrajnából érkező szakasz 1972-re készült el. Emellett Magyarország földrajzi adottságai is meghatározóak abból a szempontból, hogy honnan érkezik a fosszilis energiahordozók importja. Mivel hazánk nem rendelkezik tengeri kikötőkkel, így lehetőségei korlátozottak. Továbbá az ellátásbiztonság és a környezeti megfontolások szempontjából számos előnye van a vezetéken érkező ellátásnak.
Annak ellenére, hogy a csővezetékek nem tökéletesek, a kőolaj szállításának a legalacsonyabb költségű, legalacsonyabb kockázatú, leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő módja. Így például az Egyesült Államokban a szállítási módok diverzifikálása mellett még ma is ez a legelterjedtebb típus. Amennyiben a tengeri szállítás közvetlenül nem tud megvalósulni – ahogy ez Magyarország esetében is fennál – az csupán a közúti, vasúti vagy a vezetékes szállítással kombinálva lenne lehetséges. Az összetett szállítási módok az a vezetéken történőnél szintén nagyobb kockázatokat hordoznak. (A szállítási típusok előnyeiről és hátrányairól korábban itt írtunk.) Ugyanakkor fontos azt is szem előtt tartani, hogy szintén biztonsági kockázatot jelent, ha egyetlen kiemelt partneren alapul az ellátás. Éppen ezért a magyar kormány évek óta törekszik a szállítások diverzifikálására.
Mi a Barátság kőolajvezeték lehetséges alternatívája?
Az 1978 óta létező Adria vezetéken keresztül a horvátországi Krk szigetén lévő Omisalj kikötőjébe befutó tankerhajókból származó kőolaj érkezik hazánkba. A vezeték 10 millió tonnás kapacitása akár a hazai szükségletek fedezésére elegendő lenne, de összeköttetésben áll Csehországgal és Szlovákiával, amelyek szintén annak igénybevételére szorulhatnak az orosz import kiesésével.
A vezeték tengeri összeköttetése azt jelenti, hogy a világ bármely tájáról érkezhet szállítmány. Már jelenleg is üzemel, viszont kapacitását tovább kellene bővíteni, ha teljes mértékben ki kell váltani a közép-európai orosz importot. Az Adria vezeték kapcsán ráadásul több nehézség is felmerült. A horvát partner rendkívül magas tranzitdíjszabása az elmúlt időszakban is okozott nehézséget. Ez a magas díjszabás már a kezdetektől jellemző, meghaladta az orosz, illetve korábban szovjet alternatívánát. E tényező és a helyi geopolitikai feszültségek, vagyis balkáni háborúk miatt 1990-es és 2007 között a vezetéken keresztül történő szállítások szüneteltek.
A MOL az elmúlt évtizedben már 200 millió eurót költött a diverzifikációra. Ugyanis nem csupán a vezetékek kiépítésére van szükség, hanem arra is, hogy az Oroszországból érkező ún. uráli típustól eltérő nyersanyagot is fel tudjon dolgozni. A további átalakulás még nagyobb költségekkel járhat, akár 500 millió dollárt is kitehet az összeg. Emellett az átalakulás 3-4 évet is igénybe vehet. Ugyanakkor a magyar olajtársaság – a geopolitikai kockázatok miatt – készül arra is, ha ennél kevesebb ideje maradna a módosításokra.
Tartalékok:
Az ellátás biztonság érdekében és a Nemzetközi Energiaügynökség elvárásainak megfelelően Magyarországnak legalább 90 napos kőolajtartalékkal kell rendelkeznie. Ez szintén védőhálót jelent a hazai ellátásbiztonság szempontjából.
Milyen árkülönbség van az uráli és más kőolajtípusok között?
Az orosz kőolaj ára 2022-ben rendre 20-30%-kal is elmaradt a nyugati típusú, amerikai vagy norvég termékektől. Érdemes látni azt is, hogy árkülönbség az orosz-ukrán háború kirobbanása után kialakult, még a szankciók bevezetése előtt. 2023 elején már kétszeres különbség is tapasztalható volt közöttük, míg az elmúlt időszakban csökkent az árak közötti differencia.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mi-az-elonye-es-a-hatranya-a-koolaj-szallitas-kulonbozo-tipusainak/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-az-oroszorszagi-koolaj-export-helyre-all-de-a-partnerorszagok-egyre-kevesbe-nyomon-kovethetoek-oecoglobus/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
