Categories
OecoBright

Miért fontos Katar Magyarország és Európa gázellátásában?

Katar a világ egyik legnagyobb cseppfolyosított földgáz (LNG) exportőre, és egyúttal Európa egyik legfontosabb LNG-forrása is. Magyarország tárgyalásokat folytat Katarral, annak érdekében, hogy országunk diverzifikálni tudja energiaforrásait, és csökkentse függőségét Oroszországtól. Az azerbajdzsáni gázimport növelése mellett Magyarország érdekelt abban, hogy bővítse az országba irányuló LNG-ellátást a horvátországi krki terminálon keresztül, és fejlessze a Románián keresztül megvalósuló tranzitot, ahova az Perzsa (Arab)-öbölből érkező cseppfolyós földgáz érkezhetne. Orbán Viktor hivatalos útján május 23-án tárgyalt Katarban, hogy biztosítsa az ország hosszú távú energiaellátását.

Katar a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre

Katar 2019-ig a világ legnagyobb LNG-exportőre volt. 2021-ben kismértékben megelőzte Ausztrália, majd 2022-ben már az Egyesült Államok is. Utóbbi ezzel a világ legnagyobb LNG-exportőre lett. Ugyanakkor Katar jelenleg is a világ harmadik legnagyobb cseppfolyósgáz-exportőre.

Katar legfontosabb LNG-piaca hagyományosan Ázsia, amely az Öböl-menti ország teljes exportjának mintegy 80%-át tette ki. Úgy tűnik azonban, hogy növekszik az érdeklődés a katari cseppfolyós gáz európai felhasználása iránt. Hagyományosan Dél-Korea, India, Kína és Japán a katari LNG legnagyobb ázsiai importőrei, míg Európában az Egyesült Királyság és Olaszország vezet. Németország pedig éppen most igyekszik a katari LNG-hez fordulni, hogy alternatívákat találjon az orosz import helyett. Mivel a földgázárak Európában és Ázsiában 2021-2022 során az egekbe szöktek, Katar az LNG-export kapacitásásának növelését tervezi, ugyanakkor éleződő versennyel kell szembenéznie, Ausztrália és az Egyesült Államok is jelentősen bővít. Az első fejlesztési fázis várhatóan 43%-kal, évi 77 millió tonnáról 110 millió tonnára növeli a termelést 2025-ig. A második fázis tovább 110 millió tonnáról 126 millió tonnára bővíti a kapacitást, ami 2027-ig összesen 64%-os emelkedést jelent.

Katar gázexportból származó bevételei 2022-ben 132 milliárd dollárt tettek ki. A gázárak 2022-es drasztikus emelkedése az állami vagyon 450 milliárd dolláros növekedéséhez vezetett. Katart a földgázexport a világ egyik leggazdagabb országává tette, ahol az egy főre jutó GDP folyó árakon meghaladja a 84 000 dollárt. A 2022-es labdarúgó-világbajnokságot megelőző építési boom az elmúlt években hajtotta a katari gazdaságot, eközben az ország LNG-termelésének és exportkapacitásának bővítéséből származó jövedelme valószínűleg még sok évig termel jelentős többletet a helyi gazdaság számára. Ennek hátterében a 2022-es piaci zavarok, az európai import szerkezetének átalakulása, és az orosz-ukrán háború áll.

Katar reagál az energiaválságra

Az ukrajnai háború, az LNG-kereslet és -kínálat egyensúlyának felborulása és a kínálattal kapcsolatos bizonytalanság növekedése rávilágított Katar vezető szerepére a cseppfolyós gáz piacán, és növelte befolyását. Emellett lendületet és lehetőséget adott Katar számára, hogy megerősítse és tovább diverzifikálja gázexportjának portfólióját. Továbbá, a kereslet jövőbeni biztosítása érdekében a közel-keleti állam igyekszik hosszú távú szerződéseket kötni partnereivel. Ugyanakkor a 2022-es energiaválság során Katar szolidaritásáról biztosította Európát, és jelentős rugalmas mennyiségeket irányított át az európai piacra. Az ország hagyományosan mégis Ázsia, és nem Európa legfontosabb partnere, ahova az import 70% irányul 2023-ban is.

2022-ben Katarból érkezett a harmadik legnagyobb mennyiségű LNG az EU-ba

2022-ben Katar volt az EU harmadik legnagyobb LNG-exportőre és az ötödik földgáz-beszállítója. 2022 januárja és szeptembere között az EU-ba irányuló legnagyobb LNG-export az Egyesült Államokból (44%), Oroszországból (17%) és Katarból (13%) jött, az Európai Bizottság adatai alapján. A három ország együttesen Európa LNG-exportjának kb. háromnegyedét teszi ki. Mivel 2022 során is érkezett még vezetéken földgáz a cseppfolyós mellett Európába, így összesítésben a legnagyobb földgázexportőrök az időszakban Norvégia (24,4%), Oroszország (15,3%) az Egyesült Államok (9,8%), Algéria (8,3%) és Katar (6,7%) voltak.

https://public.flourish.studio/visualisation/13740461/

Magyarország lehetőségei

Orbán Viktor miniszterelnök 2023. május 23-i katari látogatásán elmondta, Magyarország és Katar megszilárdítja elkötelezettségét a gázvásárlási együttműködéssel. Hazánk megállapodást köt Dohával, amely célja a katari LNG beszerzése, a hazai energiaforrások diverzifikálása és az az Oroszországtól való függőség csökkentése. Ugyanakkor a szállítások előkészítése hosszú időt vehet igénybe. Többek között az európai infrastruktúra fejlesztése miatt, illetve abból következően, hogy az LNG kapacitások a világpiacon végesek, és általában több évre előre le vannak kötve. – Azzal együtt, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak az Öböl-menti országgal, mégsem valószínű, hogy a szállítmányok 2026 előtt megérkeznek – mondta a magyar miniszterelnök a Katari Gazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatón. Többek között Németország is csupán 2026-tól kaphat a katari cseppfolyós gázból. A Magyarországra érkező azerbajdzsáni gázimport növelése mellett hazánk érdekelt abban, hogy tovább bővítse az országba irányuló LNG-ellátást a horvátországi krki terminálon keresztül. Emellett cél, hogy fejlessze a Románián keresztül érkező kapacitásokat, ahova az Perzsa-öbölből szállított cseppfolyós földgáz érkezhetne. A Katarral kötött gázvásárlási megállapodás várhatóan erősíti a magyar energiaszektort és elősegíti a kapcsolódó iparágak fejlődését. A megállapodás nemcsak megbízható földgázforrást biztosít Magyarország számára, hanem lehetőséget teremt a két ország közötti beruházásokra és technológiai cserére is.

Az Oeconomus május 30-án megjelenő elemzése részletesen foglalkozik az európai földgázfelhasználás és -import 2022-es átalakulásával.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecogram/a-dohai-fordulo-a-2022-es-labdarugo-vilagbajnoksagok-szamokban/

https://www.oeconomus.hu/irasok/terkepen-europa-gazbeszerzesi-forrasai-ii-a-diverzifikacio-lehetosegei/

 

Senior kutató

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre