A 2022 végi és 2023 eleji inflációs csúcsokhoz képest a tavalyi év elejétől kezdődően jelentősen lelassult Magyarországon az árszínvonal-emelkedés üteme. 2024-ben már 4% alatti inflációs adatokat láthattunk éves szinten mérve, egyedül júliusban ugrott 4,1%-ra nagyrészt egy infláció számítási-módszertani ok, a bázishatás miatt. Csillapodott idén az élelmiszer-infláció is, a KSH adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest 0,7-3,6% között nőttek átlagosan a fogyasztói árak idehaza. Azonban az alap inflációs folyamatokat, a belső árnyomást megragadó maginflációs mutató még magasabb szinten, 4-5% között mozog. Ami a kilátásokat illeti, a jelenlegi információk alapján októbertől gyorsulhat ismét a hazai infláció, év végére 4% fölé kerülhet az árszínvonal-romlás, megközelítve az 5%-ot. 2024 éves átlagában az infláció 3,7-4% között alakulhat (2022 éves átlag: 14,5%, 2023 éves átlag: 17,6%). Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában az idei első nyolc hónapban 2,7% körül alakult az infláció. A legújabb, augusztusi inflációs adatokat vizsgálva legnagyobb mértékben Romániában, Belgiumban és Lengyelországban nőttek átlagosan a fogyasztói árak egy év alatt. Magyarország az európai uniós rangsornál az első ötöd végén foglalt helyet az augusztusi inflációs szintet tekintve.
Hazai inflációs helyzetkép
Az idei évben kedvezőbb szinten alakultak az inflációs adatok, az év első nyolc hónapjában 4% körül mozgott a hazai árszínvonal-emelkedés üteme, vagyis az MNB által figyelt toleranciasáv (3% +/- 1 százalékpont) felső határánál mozog. A legutolsó, augusztusi adatok az előzetes piaci várakozáshoz képest pozitív meglepetést okoztak, 3,4%-ig lassult az infláció az előző év azonos időszakához képest, míg havi szinten (júliushoz képest) változatlanok maradtak az árak átlagosan. Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció ugyanakkor továbbra is 4% felett áll, mely egy erőteljesebb belső árnyomásra utal.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Az inflációt elsősorban nem a termékek, hanem a szolgáltatások árai hajtják az idei évben. Míg a termékek árai 1-3% között mozogtak éves viszonylatban az idei első nyolc hónapban, addig a szolgáltatások átlagosan 9-11% között drágultak. A szolgáltató szektorban egy visszatekintő árazási gyakorlat (a múltbeli infláció alapján történő árképzés) figyelhető meg idén: telefon, internet, postai szolgáltatások, színház, mozi, tv-előfizetés stb. Nyáron az üdülési szolgáltatások – a szezonális hatásokkal összhangban – szintén tovább drágultak. A szolgáltatások inflációjában látszik ugyan egy minimális lassulás, de egyelőre nem számottevően.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Az élelmiszer-infláció lelassult az idei évben, a havi inflációs mutatók 0,7-3,6% között mozogtak az év első nyolc hónapjában (az előző év azonos időszakához viszonyítva). Az élelmiszer-infláció normalizálódásához globális, hazai gazdasági (pl. kedvezőbb időjárás), illetve gazdaságpolitikai (pl. online árfigyelő, rezsicsökkentés, termékkiszerelés csökkenésének jelzése, korábban kötelező akciózás és árstop) intézkedések egyaránt hozzájárultak. Nyáron szezonálisan alacsonyabb az élelmiszerek árnövekedése egyik hónapról a másikra, akár a havi szintű árcsökkenésre is láthatunk példákat. Az idei évben is júniusban visszaestek havi alapon az élelmiszer-árak, míg augusztusban júliushoz képest nem változtak.
A jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; továbbá a forint dollárral szembeni árfolyama; illetve különféle finomítói és kis- és nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci nyersolajár idén eddig kevésbé volt ingadozó, mint a korábbi években, valamint április óta egy csökkenő trendet mutat. A forint dollárral szembeni árfolyama idén 345-372 forint között mozgott, a nyár folyamán pedig – kilengések mellett – a forint erősödött a dollárral szemben. A jármű-üzemanyagárak az idei évben volatilisan alakultak: év elején csökkentek az előző év azonos időszakához képest, tavasszal-nyáron ismét jelentősebb inflációt láthattunk, majd augusztusban éves viszonylatban csökkent az átlagos üzemanyagár. Éppen emiatt az ingadozás miatt ki is szűrik az üzemanyagárakat (más egyéb, ingadozó árú tételekkel) az alapfolyamatokat megragadó maginflációs mutatóból.
Az egyes inflációt alakító tényezők mellett egy technikai tényező, az ún. bázishatás is kihat az általános árszínvonal-változásra. Júliusban a tavalyi alacsony bázis miatt megugrott az éves alapon mért infláció (4,1%), míg tavaly augusztusban magas bázis alakult ki, mely idén az infláció jelentősebb lassulását hozta el (3,4%).
Európai uniós és régiós inflációs körkép
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában az idei első nyolc hónapban 2,7% körül alakult az infláció, míg az eurót használó országokban 2,5% körüli átlagot mutatott az árszínvonal-romlás. Az eurózónás infláció beragadt egy 2,4-2,6% közötti sávban – miközben az eurózóna jegybankjának, az EKB-nak az inflációs célja 2% körül van. A legfrissebb, augusztusi adat bizakodásra adhat okot, 2,2%-ig lassult az infláció az eurózónában (az előző év azonos időszakához viszonyítva).
A friss augusztusi inflációs adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Romániában (5,3%), Belgiumban (4,3%) és Lengyelországban (4,0%) nőttek átlagosan a fogyasztói árak tavaly augusztushoz képest; míg a legkisebb inflációt Litvániában (0,8%), Lettországban (0,9%) és Finnországban (1,1%) mérték augusztusban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19454153/
Régiós országok közül a román (5,3%) és a lengyel (4,0%) volt magasabb a hazainál (3,4%), míg az észt azonos szinten volt ezzel (3,4%). Ugyanakkor Szlovákiában (3,2%), Horvátországban (3,0%), Bulgáriában (2,4%) és Csehországban (2,4%) kisebb inflációt regisztráltak márciusban.
Rövid távú inflációs kilátások
Jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján – elsősorban bázishatásokból kiindulva – a szeptemberi inflációs adat az augusztusihoz (3,4% év/év alapon) közeli maradhat, de akár az alá is lassulhat. Októbertől kezdődően bázishatások miatt (tavalyi visszafogott hó/hó alapon mért számok alapján) gyorsulhat ismét a hazai inflációs pálya, év végére ismét 4% fölé kerülhet az árszínvonal-romlás, megközelítve az 5%-ot. 2024 éves átlagában az infláció 3,7-4,0% között alakulhat. Fontos kérdés a következő hónapokat tekintve, hogyan alakul a szolgáltatások inflációja, mikor csitul az átárazásuk.
A jövő évben – jelenlegi információink alapján – alappályánkon viszonylag gyorsan visszatérhet a 2-4% közti sávba a hazai inflációs mutató, és 3,5% körül mozoghat az év első felében. Azonban pesszimista forgatókönyv esetén nem zárható ki, hogy 5% közelében megragad az infláció 2025-ben.
2024-es és 2025-ös inflációra vonatkozó előrejelzések:
- piaci elemzői konszenzus (medián várakozás): 2024 decemberére 5,0%-os, míg 2025 év végére 3,5%-os inflációt; a 2024 és 2025 éves átlagában egyaránt 4,0%-os inflációt várnak.
- az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2024 átlagában 3,0-4,5% közötti, 2025-re 2,5-3,5% közötti inflációt jelzett előre.
- a Pénzügyminisztérium friss várakozása szerint 2024-ben átlagosan 3,7%-os, jövőre pedig 3,2%-os infláció várható.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
