Categories
OecoFocus

Pezsgőzési kultúra és kereskedelem Magyarországon

🍾 A második világháború előtti Magyarországon már komoly kultúrája volt a pezsgőkészítésnek, ugyanis a pezsgőgyártás a 19. században megvetette a lábát hazánkban. Az első üzem Pozsony mellett, 1825-ben létesült, ezt követően hozta létre a hazai pezsgő-előállítás történetében központi szerepet játszó Törley József a budafoki pezsgőgyárát, melyhez francia szakemberek nyújtottak segítséget. A Törley pezsgőgyár termékei világhírűek voltak a 20. század első felében, ám sajnos az államosítás nem kerülte el az iparágat, amely a minőség hanyatlásához vezetett. A pezsgőgyártásra is igaz lett a korszak kimondatlan szemlélete: inkább a mennyiség a fontos, mint a minőség. A márkának azonban sikerült átvészelnie a történelem viharait, és napjainkra ismét a hazai piac vezető pezsgőgyártójává vált. Üdítő, hogy a Törley mellett még közel 60 vállalkozás rendelkezik pezsgő-előállítási engedéllyel, és különösen az elmúlt években nőtt ugrásszerűen a pezsgőt készítő pincészetek száma.

🥂 Magyarországon ugyan komoly pezsgőgyártás folyik, az ország azonban nem teljesen önellátó és folyamatos behozatalra szorul. Évente idehaza nagyjából 20 millió palack (150 ezer hektoliter) pezsgő fogy. A magyarországi pezsgőfogyasztás koránt sem hasonlítható a francia, vagy belga gyakorlathoz, ahol akár heti több alkalommal is megisznak egy-egy pohárral. Az összesen elfogyasztott mennyiséget tekintve nem tartozunk a világ élvonalába, azonban az egy főre jutó mennyiségben már annál inkább (lásd később). Idehaza főként alkalmakhoz, ünnepekhez kötődik (leginkább a karácsonyhoz vagy a szilveszterhez) a pezsgő fogyasztása, és legkevésbé sem annyira általános jelenség, mint például a sör, vagy borfogyasztás. Hazánkban a fogyasztás 60–65 százaléka az év utolsó hónapjaira (az ünnepekre) koncentrálódik, további sajátosság, hogy a hazai gyártók a termelés 75 százalékát a hazai piacon értékesítik. A magyar pezsgőexport kivitele rendkívül ingadozó, de az utóbbi öt évben átlagosan 50 000 hektoliter, értéke 8 millió euró körül alakult. A legfontosabb célországaink: Románia, a balti és a skandináv országok.

🔢 A hazai pezsgőfogyasztás a globális tendenciákhoz hasonlóan a koronavírus-járvány miatt csökkenést mutatott és 2020-ban 9 százalékos visszaesést regisztráltak a megelőző évhez képest, 2021-ben viszont már nem esett tovább a fogyasztás. Az átlagos egy főre eső fogyasztás körülbelül 1,2 liter, de ez a fajlagos érték magában foglalja a pezsgőkön kívül a habzó, gyöngyöző és a csendes borokat is. Ezzel az egy főre eső fogyasztással a világ élvonalába tartozunk és magunk mögé utasítjuk például az angolokat, a spanyolokat, és a portugálokat. A fejenkénti pezsgőfogyasztás vitathatatlan csúcstartói a belgák, akik több mint 4 liter pezsgőt isznak évente. Őket követik a németek, a franciák, a svájciak, az ausztrálok, az olaszok, és az oroszok. Csak összehasonlításként: az éves borfogyasztásunk 20-25 liter/fő, tehát a 1,2-1,5 liternyi pezsgőfogyasztás még komoly növekedés előtt állhat.

https://public.flourish.studio/visualisation/12311957/

🍷 Ha már megmelítjük a bort és a habzóborokat is, érdemes kiemelni azt a tényt, hogy nem minden szénsavas bor számít pezsgőnek. A pezsgőkön belül több kategória is létezik és ezek közül a legelterjedtebbek: a tankpezsgők, a tradicionális eljárással készülők és a Méthode transvasée körbe tartozók. A szénsavtartalom minden esetben másodlagos erjesztés során, élesztők közreműködésével, természetes úton képződik. A gyöngyöző borok és a habzó borok esetében ugyanakkor mesterségesen történik meg a szénsav elnyeletése. A pinot noir és a chardonnay a két elterjedtebb szőlőfajta, amelyek hagyományosan a pezsgő alapanyagának tekinthetők. A pezsgőgyártás szempontjából kedvezőbbek a hűvösebb, meszes-karbonátos talajjal rendelkező szőlőtermő vidékek.

🍇2021-ben több, mint 160 ezer palack magas minőségű pezsgő és champagne érkezett Magyarországra, de a fogyasztói igények, leginkább az ünnepi időszak, miatt meghaladják ezt a számot. Az utóbbi 10 évben látványos változás következett be a fogyasztói tudatosságban és egyre több fogyasztó keresi tudatosan a magas minőségű termékeket. Alapvetően magyar pezsgőt fogyasztunk, mind összmennyiségben, mind részarányban nő a magyar pincészetek termékeinek értékesítése itthon. Tavaly több mint 90%-ban a hazai pezsgőket választottuk. A maradék 10% olasz, német, francia, spanyol származású pezsgőkből kerül a poharakba. Mi magyarok pezsgőben is édesszájúak vagyunk, de a korábbi évekhez képest egyre gyakrabban választjuk a száraz, extra száraz és nyerspezsgő kategóriákat is. Egyre kedveltebb a rosé pezsgő is, az utóbbi pár évben közel megduplázódtak a rosé pezsgő eladási számai.

🍷A pezsgő továbbra is Magyarország egyik jelentős exportcikke. A magyar pezsgők fő fogyasztói a svédek, az észtek, és a kanadaiak. De skandináviában és a baltikumban mindenhol találkozhatunk Törley pezsgővel a boltok polcain. Kuriózumként említhető, hogy Vietnámban, Kazahsztánban, Nigériában is vásárolják a Törley pezsgőit.

🍾 A magyar pezsgőpiac nagyságát a szezonalitás és a szezonális fogyasztás miatt nehéz megbecsülni. A pezsgőkultúra fejlődése magával hozza a fogyasztási adatok kisimulását és kifinomultságát, ebből pedig könnyebb lehet következtetéseket levonni. A 2022-es évben az aszályos időszak a pezsgőkészítést kevésbé befolyásolta, ugyanis a nyár vége felé érkező esősebb időszak a pezsgőhöz és a borhoz is kiváló minőségű szőlőt adott, amely ugyan mennyiségében elmaradt, de minőségében kimagasló volt. Magyarországon is jól körvonalazhatóak a nemzetközi tendenciák és egyre népszerűbb a spanyol Cava, a francia Champagne és az olasz Prosecco. Kimondottan új trend viszont, hogy egyre népszerűbb a 1,5 literes ún. magnum pezsgők elterjedése. Ezen a ponton pedig feltehetjük a kérdést, hogy milyen más világtendenciák figyelhetők meg idehaza és az országhatárokon kívül.

🥂 Világszinten a pezsgőfogyasztás és értékesítés a 2000-es évek eleje óta folyamatosan növekszik, melyet rövid ideig a 2008-as válság tudott letéríteni a pályájáról, de alapvetően az elmúlt 15 évben az előállítás megduplázódott. Ezen tendencia mögött leginkább az európai pezsgőgyártás dinamikus növekedése állt. A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés természetesen a pezsgő fogyasztására is hatással volt, ugyanis az európai export 6%-kal, a Champagne borvidék pezsgőinek fogyasztása pedig 20%-kal esett vissza. A 2021-es év azonban látványos újraindulást hozott, ugyanis a francia Champagne-ok közel 40%-os, rekordmennyiségű fogyasztásnövekedést könyvelhettek el. 2021-ben a pezsgőszállítmányok nagysága átlépte a 320 millió palackot.

https://public.flourish.studio/visualisation/12259094/

🍷 Ez leginkább annak köszönhető, hogy az angolszász országokban: az Egyesült Királyságban, Kanadában, az USA-ban és Ausztráliában, de Németországban és Spanyolországban is kimagasló volt a fogyasztás, ugyanakkor a fellendülés gyengébb volt az ázsiai országokban, például Japánban. Érdekesség, hogy a pezsgő tekintetében is jól működik az ún. intraindusztriális kereskedelem, amikoris az extortőr ország egyben importál is. A világ legnagyobb importőr országai között számos nagy pezsgőgyártó nemzetet találunk, így biztosan kijelenthető: az igényes fogyasztók vágynak a széles választékra.

https://public.flourish.studio/visualisation/12259041/

🍇 Jelenleg a világ vezető pezsgőgyártó országa Olaszország, amelyet Franciaország, Németország és Spanyolország követ. Érdekes tény azonban, hogy az USA már az ötödik legnagyobb pezsgőgyártó a világon, ugyanis a kaliforniai Napa-völgyi, a washingtoni és az oregoni pezsgők egyre nagyobb teret követelnek maguknak a pezsgők piacán. Az értékesítés volumenében némileg árnyaltabb a kép, de alapvetően a világ legnagyobb termelő, exportőr, importőr és fogyasztó országai nagyjából ugyanazok.

https://public.flourish.studio/visualisation/12258964/

Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/van-tipikus-szilveszter/

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre