Mire megy el egy napunk? Nemcsak egyéni, hanem országos szinten is fontos, hogyan osztjuk be időnket a mindennapokban, mert ez hatással van a gazdasági, munkaerőpiaci teljesítményre, az életminőségünkre és jóllétünkre is. A KSH időmérleg-felvételének legfrissebb eredményei alapján változóban van idehaza, mire mennyi időt fordítunk a mindennapokban. A 15 évvel korábbiakhoz képest több időt töltünk egy átlagos napon keresőtevékenységgel és fizetetlen munkával: egy átlagos magyar felnőtt a napjának 14%-át fizetett munkavégzésre, míg több mint 13%-át láthatatlan (főleg háztartási és gondozási) munkára fordítja átlagosan, mely utóbbiak továbbra is főként a nőket érintik. Ezzel párhuzamosan átlagosan közel 21 perccel kevesebbet alszunk, mint 15 éve, az aktív szabadidős tevékenységek aránya viszont emelkedett az elmúlt években.
A mindennapok gazdaságtana: időfelhasználás Magyarországon
A gazdaság és a munkaerőpiac működésének megértéséhez nem elegendő pusztán a foglalkoztatási mutatókat vizsgálni – legalább ilyen fontos, hogy miként osztják be idejüket az emberek a mindennapok során. Magyarországon az időfelhasználás szerkezete árnyalt képet ad arról, mennyi idő jut fizetett munkára, háztartási feladatokra, gyermeknevelésre, tanulásra vagy éppen szabadidőre. Ezek a tendenciák fontos jelzéseket adnak a gazdaság rejtett tartalékairól, a munkaerőpiaci terheltségről és a nemek közötti munkamegosztásról is.
A magyar lakosság időfelhasználásáról az ún. időmérleg-felvételekből nyerhetünk információkat különféle bontásokban (társadalmi, demográfiai csoportok szerint), melyet a KSH állít elő. Ez a felmérés megmutatja, hogy átlagosan egyes tevékenységekre mennyi időt fordítunk egy nap: fizetett munkára, háztartási munkára, gyereknevelésre, pihenésre, szabadidőre stb.
Az időmérleg-felvétel eszköze az ún. időmérlegnapló, amely a nap 24 órája alatt végzett tevékenységeket, valamint az ezekre fordított időt tartalmazza (a válaszadók percre pontosan rögzítik, hogyan töltötték a napjukat). A KSH reprezentatív mintavétellel választja ki azokat a háztartásokat és személyeket, akik részt vesznek a felmérésben, és töltik a naplót mindennap, mely önkéntes alapon zajlik.
A 2009/2010-es felvételt követően nemrég láttak napvilágot a legfrissebb, 2024/2025-ös felmérés eredményei: 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között végezték az időmérleg-felvételt a magánháztartásokban élő 10-84 éves népesség körében (nagyjából kilencezer fős mintával dolgozott a KSH), az eredményeket viszont egy szűkebb körre tették közzé (15-74 éves népesség).
A következőkben bemutatjuk a gazdaság és munkaerőpiac szempontjából leginkább releváns tevékenységekre fordított átlagos napi időket, azok főbb jellemzőit és relevanciájukat. Figyelembe kell venni, hogy az átlagba beletartoznak a dolgozó felnőttek, 15 év feletti diákok, valamint a nyugdíjasok is. Az átlagos nap magába foglalja továbbá a hétvégéket, szüneti napokat, szabadságokat (mindenféle jogcímen, így a kisgyermeket nevelő édesanyákat is), ünnepnapokat is.
Munkavégzésen innen és túl
A társadalmilag kötött tevékenységekhez tartoznak a kereső- és termelőtevékenységek, a tanulás és önképzés, valamint a különféle fizetetlen munkák, ügyintézések (háztartási és ház körüli munka, vásárlás, szolgáltatások igénybevétele, ügyintézés, saját gyermekek gondozása, ellátása), valamint a közlekedés is.
Ezek közül a fizetett munkavégzés számít a leginkább középpontban álló tevékenységnek – nemcsak azért, mert közvetlen kapcsolatban van a gazdasági teljesítménnyel és a jövedelemtermeléssel, hanem azért is, mert ez az a terület, amelyet a munkaerőpiaci statisztikák a leggyakrabban és legpontosabban mérnek. A 2024/2025-ös felmérés eredményei szerint egy átlagos napon 207 percet fordít egy személy (15-74 éves népességből) fizetett munkára, mely egy átlagos napunk 14%-át teszi ki. Ez nagyjából 3,5 órát jelent egy átlagos napon. Itt fontos visszagondolni, hogy ez az érték vonatkozik a különféle szabadnapokra is, illetve a korosztályoknál a diákok és nyugdíjasok egy része, a kisgyermeket nevelők is beleszámítanak a vizsgált sokaságba, további bármennyi fizetett munka, tehát a részmunkaidő is. Nagyjából egy átlagos napon a korcsoport átlag 50%-a végez fizetett munkát, és akik ténylegesen dolgoznak, ők napi átlagosan 429 perc keresőtevékenységet folytatnak (7,15 óra).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25738141/
2009/2010-hez képest (182 perc/fő/nap) 25 perccel többet dolgozunk jelenleg átlagosan egy nap, és mind a férfiak, mind a nők esetében nőtt a napi átlagos munkavégzés az elmúlt 15 évben.
A férfiak egy átlagos napon több keresőmunkát végeznek, mint a nők – azonban nem mondható el, hogy a férfiak többet dolgoznak egy nap, ha a fizetetlen munkát is hozzászámítjuk. 2024/2025-ben egy átlagos napon egy férfi 241 perc, míg egy nő 175 perc fizetett munkát végez (kereső-, termelőtevékenység). Tehát ténylegesen a munkaerőpiacon a férfiak többet dolgoznak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25740900/
Azonban a társadalom tagjai nemcsak pénzért dolgoznak, hanem jelentős időt fordítanak fizetetlen munkára is. Ilyen, fizetéssel nem járó, „láthatatlan” munka, amit saját háztartásuk, háztartástagjaik ellátására végeznek, vagy amikor ellenszolgáltatás nélkül más háztartásokat segítenek (pl. idős hozzátartozók gondozása), esetleg önkénteskednek. Ezeket a munkákat azért is hívják láthatatlannak, mivel nem jelenik meg a piacon, nem jár értük fizetés, és – ebből eredően is – nagy részüket nem veszik számba a nemzeti számlák keretében, így a gazdasági teljesítmény és növekedés mérésében etalonnak számító GDP-ben sem. Tehát a „láthatatlanul” elvégzett munkát nem számítják be a gazdaságok teljesítményébe, ezért a számszerű mutatók – így a GDP is – torzított képet adnak a gazdaságról. Miközben a láthatatlan munka, azon belül a háztartási munka nélkül nem lenne hatékony a munkaerőpiac, a gazdasági növekedés és az általános jólét is csökkenne (Bezzeg, 2023). Ilyen nem fizetett, láthatatlan munka a különféle háztartási és ház körüli munkák (főzés, mosogatás, takarítás, mosás, karbantartási munkák stb.), a vásárlások, szolgáltatások igénybevétele, ügyintézés, valamint a (saját) gyermekek gondozása, ellátása. A háztartási és egyéb láthatatlan munkákról korábbi elemzéseinkben írtunk részletesen (ITT és ITT).
A KSH 2024/2025-ös adatai szerint a férfiak átlagosan napi 99 perc háztartási munkát végeznek (keresőtevékenységük: 241 perc/fő/nap), míg a nők egy átlagos napon 174 percet töltenek háztartási munkával. Amit fontos látni, hogy ez megegyezik a nők keresőtevékenységével: vagyis egy nő egy átlagos napon annyi fizetett munkát végez, mint háztartási munkát (175 perc vs. 174 perc). A háztartási munkán túl pedig vannak egyéb láthatatlan feladatkörök is, mint a vásárlás és gyereknevelés. Ha összeadjuk, hogy egy férfi és egy nő egy átlagos napon mennyi látható és láthatatlan munkát végez, akkor azt kapjuk, hogy egy férfi átlagosan 383 percet dolgozik egy nap (6,4 óra, a nap 27%-a), egy nő pedig 419 percet (7 óra, a nap közel 30%-a).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25741149/
Nők és férfiak együttesen, átlagosan napi 193 percet (3,2 órát) töltenek láthatatlan munkával, mely 9 perccel több a 15 évvel korábbi szinttől. Ez a teljes napi 24 óra 13,4%-át teszi ki.
A KSH előzetes adatközlését részletes adatok, valamint azokat feldolgozó kutatások és tanulmányok várhatóak a következő években. Így még nem állnak rendelkezésünkre olyan adatok és számítások, hogy a különféle láthatatlan munkák mennyit is érhetnek valójában, pénzben kifejezve. A 2009/2010-es adatok alapján a nemzeti számlákban figyelembe nem vett háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt (KSH, 2018, 84. o.), mely a 2010-es GDP 25%-át tette ki (vagyis a GDP 25%-kal magasabb lett volna 2010-ben, ha a háztartási termelés teljes egészében a részét képezte volna).
Az életkor előrehaladtával átalakul, milyen munkára mennyi időt fordítunk. Egyrészt az 50-59 éves korosztályig emelkedik a kereső- és termelőtevékenységre fordított idő egy átlagos napon (egészen 280 perc/fő/nap szintig), míg háztartási és ház körüli munkát legnagyobb óraszámban a 60-74 éves korosztály végez (napi átlag 201 perc).
A nap 24 órája a gazdaság szolgálatában – vagy mégsem?
Társadalmilag kötött tevékenységgel (fizetett és fizetetlen munkát, tanulás – önképzés, közlekedés) egy átlagos napunk 36%-át töltjük el (14%-ot keresőtevékenységgel, 13%-át fizetetlen munkával, 9%-át egyéb kötött tevékenységekkel). Napunk viszont nemcsak e tevékenységekből áll. Egy átlagos napunk 44%-át fiziológiailag kötött tevékenységek adják: 34% alvásból, 6% étkezésből és 5% öltözködésből, testi higiéniai tevékenységekből áll (a teljes 24 órához viszonyítva).
Ami feltűnő lehet a friss adatok alapján, hogy átlagosan 21 perccel kevesebbet alszunk, mint 15 éve. Pedig a megfelelő mennyiségű alvás elengedhetetlen a testi, mentális és lelki jóllétünk szempontjából, és végső soron a megfelelő minőségű és hatékonyságú munkavégzés szempontjából. Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a gazdaságnak is jót tesz, ha pihenünk: stresszkezelésben, egészségmegőrzésben, hiányzások, fluktuáció, egészségügyi kiadások szempontjából.
Ehhez szorosan kapcsolódik a szabadidős tevékenységekre fordított időnk is, ahogy arról szintén egy korábbi cikkünkben írtunk részletesen. A rendszeres szünetek a munkában megelőzik a kiégést, fokozzák az összpontosítást és javítják a koncentrációt. A pihenés bizonyítottan javítja a mentális és a fizikai egészséget, növeli a hatékonyságot és a teljesítményt is, (European Employment Services); ezáltal pedig a teljes gazdaságra, annak növekedésére pozitív hatással van.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25742302/
A különféle kikapcsolódási lehetőségekre fordított napi átlagos időnk kismértékben ugyan, de nőtt 2010-hez képest a KSH adatai szerint: a szabadon végzett tevékenységekre 2009/2010-ben 266 percet fordítottunk egy nap (4,4 óra, az átlagos nap 18%-a), addig 2024/2025-ben 287 percet (4,8 óra, az átlagos nap 20%-a). Ezen belül legnagyobb mértékben továbbra is tévénézésre, videózásra és internetezésre fordítjuk a szabadidőnket (122 perc/nap, de 30 perccel kevesebb, mint 2009/2010-ben), valamint annak társas eltöltésére (44 perc/nap, mely 4 perccel csökkent 2009/2010-hez képest). 2010-hez képest nőtt a sporttal, testedzéssel töltött átlagos napi szabadidő mennyisége, mégpedig mindkét nem körében, miközben kevesebbet olvasunk, mint 15 éve (napi átlag 20 perc vs. 16 perc).
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
