A munkaerőpiaci hatékonyság, a humán tőke, vagyis a munkavállalók teljesítménye, termelékenysége nagymértékben függ a pihenésre, feltöltődésre fordítható időtől, annak mennyiségétől és minőségétől egyaránt. Ennek keretét teremtik meg az államilag előírt, kötelező fizetett szabadságok, illetve a „piros betűs” kötelező munkaszüneti napok. A fizetett szabadnapok száma országonként, azon belül munkahelyenként és személyenként eltérő lehet, ugyanakkor az EU-ban egységesen az éves kötelező, fizetett szabadság minimális idejét húsz napban határozták meg. Összesítve a kötelező minimális éves fizetett szabadságok és a kötelező éves munkaszüneti napok számát, az EU-ban a legkevesebb napot a görög dolgozók élvezhetik egy évben, míg a legtöbbet az osztrákok és a máltaiak. Az uniós átlag 33 nap (szabadságok és munkaszüneti napok száma együtt), míg Magyarországon 31 nap.
Globális szinten az USA az egyetlen fejlett ország, ahol nincs törvényileg előírt fizetett szabadság (no vacation nation), valamint nincs fizetett beteg- és szülési szabadság sem. Az USA-ban továbbá tíz állami munkaszüneti nap van egy évben, de ellentétben Európa több országával, a magánszektorban a munkáltatóknak ezeket a napokat nem kötelességük kiadni (kivéve Massachusettsben és Rhode Islanden).
A szabadnapok (gazdasági) hatásai
Közgazdasági szempontból vizsgálva a humán tőke mint termelési tényező kiemelt jelentőségű a termelés, így a gazdasági növekedés tekintetében. Nemcsak a humán tőke mennyisége, vagyis hogy mennyien dolgozunk adott gazdaságban, hanem annak minősége is kiemelt fontosságú: képzettsége, termelékenysége, mentális és fizikai állapota, de ide sorolható még egyéb számos tényező is, mint a munkavállalók lelkesedése, motiváltsága, kreativitása stb. A rendszeres szünetek a munkában megelőzik a kiégést, fokozzák az összpontosítást és javítják a koncentrációt. Mindehhez pedig elengedhetetlen a dolgozók megfelelő – mennyiségű és minőségű – pihenése. A pihenés bizonyítottan javítja a mentális és a fizikai egészséget, növeli a hatékonyságot és a teljesítményt is, (European Employment Services); ezáltal pedig a teljes gazdaságra, annak növekedésére pozitív hatással van.
- Régóta vizsgálják a szabadság és a munka termelékenysége közti összefüggéseket a világon. Egy 2000-ben készült tanulmány kimutatta, hogy a munkavállalók jobban tudtak aludni és jobb hangulatban voltak a szabadság után, a hatások pedig még több mint egy hónappal a visszatérésük után is érezhetőek voltak. A tanulmány szerint a nyaralás rövid távon javíthatja a jóllétet.
- Egy másik tanulmány (2005) kimutatta, hogy a szabadságok, különösen amit melegebb (napfényesebb) éghajlaton töltenek a dolgozók, a munkavállalók termelékenységének növekedését és kisebb kimerültségét eredményezték.
- A Framingham Heart Study egy hosszú távú tanulmány, amely 1948-ban kezdte el kutatni a szív- és érrendszeri egészséget. 75 éves fennállása óta 15 ezer résztvevőt vizsgálnak 3 generáció óta. Egyebek mellett pozitív összefüggést találtak a gyakori nyaralás és a hosszabb, egészségesebb élet között (a vizsgálatban résztvevők 9 éves követése): a nyaralás évente mintegy 20 százalékkal csökkentette az általános halálozási kockázatot, a szívbetegség okozta halálozás kockázatát pedig akár 30 százalékkal.
Továbbá, ahogy korábbi cikkünkben írtuk, „a saját mindennapi tapasztalataink mellett a kutatások is rámutattak, hogy az utóbbi időben számos egészségügyi, gazdasági, politikai és egyéb makrogazdasági válság közepette az emberi szervezet stressz-szintje minden idők legmagasabb tartományába emelkedett. A belső feszültség folyamatosan magas szintje hosszabb távon szorongást, depressziót, frusztrációt, vagy bármilyen más nem kívánt érzelmet válthat ki, amelyek számtalan további fizikai következménnyel járnak. Ilyen módon a jelentős nyomás és a bizonytalanság alááshatja a munkavállalók és a vállalkozások teljesítményét”. A stressz-szint csökkentésére is jó hatást gyakorol a munkából való kiszakadás, a pihenés. Egy 2014-es tanulmány szerint a munkától való elszakadás segít az egyéneknek abban, hogy rugalmasabbnak érezzék magukat a stresszel szemben, valamint hogy produktívabbnak és elkötelezettebbnek érezzék magukat a munkában. Még a rövid hétvégi kiszakadások a mindennapokból is segíthetnek (bár a hosszabb kiruccanások még jelentősebb előnyökkel járnak).
Minimális törvényes éves fizetett szabadságok
Az Európai Unió tagállamaiban az éves kötelező, fizetett szabadság minimális ideje húsz nap (vagyis 4 hét fizetett szabadság évente), melytől felfelé eltérhetnek a tagállamok – azonban ezen felül is nagy a szórás az országok között az egyéb szabadságok és pihenőnapok számában.
Az uniós tagállamokban az alapszabadság 20-25 nap között mozog, az EU átlagában 21,2 napot tesz ki.
- Az uniós jog szerinti minimumot Lettországban, Litvániában, Szlovákiában, Cipruson, Lengyelországban, Szlovéniában, Romániában, Horvátországban, Csehországban, Olaszországban, Bulgáriában, Magyarországon, Észtországban, Finnországban, Belgiumban, Németországban, Írországban, Hollandiában és Görögországban adják.
- A minimum 20 napnál törvényileg több alapszabadságot kínál Ausztria (25), Franciaország (25), Dánia (25), Luxemburg (25), Svédország (25), Málta (24 nap), Spanyolország (22) és Portugália (22).
- Az Európai Unióba nem tartozó Norvégia 21 napot, Svájc és az Egyesült Királyság 20 napot, míg Törökország 14 napot ad.
Alapszabadságon felül különféle szempontok alapján – országtól és/vagy munkahelytől függően – több fizetett szabadnap is járhat a munkavállalónak Európában: figyelembe vehetik az életkort, a szolgálati éveket, a munkakört, foglalkozás típusát, eltartott gyermekek számát stb.
Globális szinten, ahogy korábbi elemzésünkben kifejtettük, a szabadságok tekintetében jelentősebb eltérések vannak az USA és Európa között. Az Egyesült Államok az egyetlen fejlett ország, ahol nincs törvényileg előírt fizetett szabadság (no-vacation nation), az a munkáltató belátására van bízva.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17306382/
Érdekességek a nagyvilágból:
- Oroszországban az éghajlati viszonyok is befolyásolják a szabadnapok számát, a kivehető 28 naptári napból (négy hét), legalább egyszer két hetet egyben kell kivenni. Míg az észak- és távol-keleti övezetekben dolgozók számára további 5-24 naptári nap jár.
- Kínában a 10 évnél kevesebbet dolgozóknak évi 5 nap szabadság jár, 10 és 20 év között 10 nap, míg 15 szabadnapot kapnak, akik 20 évnél többet dolgoztak. Továbbá Kínában a holdújév számít a legnagyobb ünnepnek. Sok esetben az ilyenkor járó a hivatalos egy hét helyett akár egy hónapra is leáll az élet az országban.
Egyéb fizetett szabadságok
A betegszabadságot, a szülési szabadságot és a szülői szabadságot a fizetett éves szabadságtól külön számítják a legtöbb országban.
Betegszabadság tekintetében a WHO és az OECD adatai szerint a vizsgált országok közül Európában Csehországban mentek el átlagban legtöbb napot a munkavállalók betegszabadságra 2021-ben (20,2 nap/munkavállaló), őket a németek (20 nap) és a lettek (18,5 nap) követték. Az EU-n belül legkevesebb napot átlagosan a portugál (7,6 nap), ír (8,1 nap) és dán (8,5 nap) munkavállalók töltötték szabadságon betegség miatt. Magyarországon 2021-ben egy munkavállaló átlagosan 9,4 napot volt fizetett betegszabadságon (átlagban legkevesebb régiós szinten). Ezzel szemben az USA-ban egy foglalkoztatott 2021-ben átlagosan 6 napon jelentett beteget (nem fizetett betegszabadság). Vagyis betegszabadságok esetében is többet töltöttek otthon a munkavállalók az európai gazdaságokban, mint az USA-ban (ennek az is oka lehet, hogy az USA-ban nem létezik fizetett betegszabadság).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15321807/
Szülési és szülői (anyasági és apasági) szabadság tekintetében korábbi elemzésünkben írtunk részletesen. Összegezve az ott leírtakat, időtartamukat tekintve az OECD által vizsgált országok közül a leghosszabb szülési és szülői szabadságot Szlovákiában biztosítják (164 hét), őket Finnország (161 hét) és Magyarország (160 hét) követi. Legkevesebb fizetett szülési szabadság a spanyol és a holland édesanyáknak jár (16 hét mindkét országban), míg szülői szabadságot nem biztosít a két ország (utóbbi érvényes Máltára és Ciprusra is).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/14981882/
Globális szinten az USA-ban a szülés utáni időszakot – más területekhez hasonlóan – magánfeladatnak tekintik, nem jár érte államilag biztosított szabadság. Összességében a szülést követően hosszabb fizetett, munkahelyvédelemmel biztosított szabadságot kapnak a nők Európában, mint az USA-ban, hosszabb időre hagyják el a munkaerőpiacot.
Kötelező éves munkaszüneti napok
Ami a kötelező állami, munkaszüneti „piros betűs” ünnepeket illeti, az Európai Unió átlagában évente 11,7 ilyen nap van. Legtöbb, 15 nap egy évben, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában van. Legkevesebb EU-n belül pedig Görögországban (évi 6 nap). Magyarországon 11 kötelező munkaszüneti nap van egy évben, amikor a munkavállalók az éves fizetett szabadságon felül pihenhetnek.
Ha összesítjük a kötelező minimális éves fizetett szabadságok és a kötelező éves munkaszüneti napok számát, akkor az EU-ban a legkevesebbet a görög dolgozók élvezhetik (26 nap), míg a legtöbbet az osztrákok és a máltaiak (38 nap). Az uniós átlag 33 nap.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17306382/
Globális szinten az USA-ban 10 ilyen ünnepnap van, de ellentétben Európa több országával, a magánszektorban a munkáltatóknak ezeket a napokat nem kötelességük kiadni (kivéve Massachusettsben és Rhode Islanden).
Mennyire engedhetjük meg maguknak az utazást Európában?
A szabadságok és munkaszüneti napok ellenére az utazás finanszírozása mint pihenési lehetőség problémát jelenthet az EU munkavállalóinak. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az EU-ban élő állampolgárok közel 30%-a nem engedhetett meg magának egyhetes nyaralást távol az otthonától.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17309761/
Az EU-tagállamok közül Romániában volt a legmagasabb az ilyen helyzetben lévők aránya, a nagy többség (62,5%) nem engedhetett meg magának egy egyhetes utazást. Őket követte Görögország (48,8%), Bulgária (43,8%) és Horvátország (41,7%). Ezzel ellentétben Luxemburgban csak az emberek 7,6%-a nem engedhetett meg magának egyhetes nyaralást, őket követte Svédország (10,2%) Finnország (12%), Hollandia (12,7%) és Dánia (12,9%). Magyarországon 41% volt ez az arány 2022-ben, vagyis a lakosság több mint fele megengedhetett magának egy egyhetes nyaralást.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
