Loading...
Reload document 
Open in new tab A vasfüggöny a nyugat- és közép-kelet-európai foci között
Az élsport általában terepe az államok és hatalmi pólusok közötti nemzetközi versengésnek, aminek egyik leglátványosabb küzdelme éppen a labdarúgásban zajlik. Számos tanulmány foglalkozik a nyugat- és kelet-közép-európai labdarúgás közötti különbséggel. Az egyes országok által megnyert Európa- és világbajnoki címek, a különböző nemzeti bajnokságok közötti különbség, valamint a legrangosabb tornák helyszínei esetében Nyugat-Európa-felé billen a mérleg nyelve. Több kutató felhívja arra is a figyelmet, hogy a korábbi keleti blokk országai a nemzetközi labdarúgó tornák történetének hajnalán jó pozícióban voltak, és számos sikert értek el. Számon tartják azt is, hogy a világháborúk után a magyar edzők szétszóródtak a világban, és rendkívüli sikereket értek el külföldön. Emellett a szakértők felhívják arra is a figyelmet, hogy a közép- és kelet-európai focisták között szép számmal akadnak ma is olyanok, akik a legjobb csapatokban játszanak, függetlenül attól, hogy a nemzeti válogatottak kevésbé eredményesek a nemzetközi tornákon.
Nem csak a földrajzi helyzet számít
Az Economist 2018-as elemzése három meghatározó tényezőt emel ki, amelyek megalapozhatják az egyes országok labdarúgásban nyújtott teljesítményét: a gazdagsági erő, a lakosság száma és a labdarúgás iránti érdeklődés. E faktorok az országok nemzetközi teljesítményének közel felét magyarázzák. A PricewaterhouseCoopers (PWC) elemzése alapján további meghatározó tényezők lehetnek az ország labdarúgóinak, és az első osztályú mérkőzésekre kilátogatók száma. Az utóbbi faktor arra utal, hogy a nézőközönség száma a minőség mércéje lehet. Emellett számít az eredmények szempontjából, hogy adott ország rendezője-e az eseménynek – ez az ún. házigazda hatás, ami például az olimpiák esetében is érvényesül. Végül, de nem utolsó sorban a győzelemre a legnagyobb statisztikai esélye egy európai vagy egy latin-amerikai országnak van.
Valóban számít-e a népességszám?
A legkisebb népességgel rendelkező ország a jelenleg 3,5 milliós Uruguay volt, amely megnyerte a világbajnokságot. Az eset a szabályerősítő kivételnek számít, a 200 millió főt meghaladó lakosságú Brazílián kívül, hozzávetőlegesen 45 és 80 millió fős népességgel rendelkező országok közül kerültek ki a világbajnokok. Emellett a többszörös Európa-bajnokságok is a legnépesebb európai országok sorába tartoznak: Spanyolország, Németország, Olaszország és Franciaország. A kisebb országok győzelmei az Eb-k esetben is inkább kivételeket jelentettek: Csehszlovákia, Portugália, Hollandia, Dánia és Görögország egy-egy bajnoki címével.
Valóban számít-e a gazdasági erő?
Egy korábbi, 2014-es kutatás, amely az egy főre jutó GDP mellett több fejlettségi mutatót is vizsgált (beleértve: HDI-t, kereskedelmi nyitottságot, inflációt, népességnövekedést, a beruházási rátát, valamint az oktatást és egészségügyet), és arra a következtetésre jutott, hogy a FIFA-rangsor és a nagy tornákon aratott győzelmek a fejlettség mérőfokának tekinthető.
A fentieken túl érdemes látni, hogy a gazdasági mutatók közül az ország összteljesítménye (GDP) lehet összefüggésben az elért eredményekkel. Így például a legsikeresebb nemzet a labdarúgó világbajnokságokon Brazília, a 8. legnagyobb gazdaság, amiben a népesség száma is közrejátszik (200 milliós lakosság). A foci szempontjából második Németország a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt 2023-ban a Világbank adatai alapján, a harmadik legsikeresebb Olaszország a 9. gazdaság, majd az utána következő, háromszoros világbajnok Argentína is szerepel az első 25-ben az országok GDP-rangsorában, míg Franciaország a 7. legerősebb gazdaság a világon. Uruguay a GDP nagyságát vizsgálva is kivételes eredményességet produkál labdarúgásban, míg a fociban és gazdaságban is nagyhatalomnak számító Egyesült Királyság egyetlen vb-győzelme az előbbi országokhoz viszonyítva alul teljesítésnek tekinthető.
Az egy főre jutó GDP vizsgálatánál a PWC elemzése lényegesen gyengébb összefüggést mutatott ki a labdarúgó világbajnoki cím esetében, mint az olimpiai sikereknél. A foci eredményeknél tapasztalható eltérés elsődlegesen a latin-amerikai országok kimagasló teljesítményének következménye. A dél-amerikai kontinens országai lényegesen kisebb egy főre jutó GDP-vel rendelkeznek, mint a nyugat-európaiak, miközben a világbajnokok e két régió országai közül került ki. Az olimpiákon viszont általában a legmagasabb gazdasági fejlettségű országok kerülnek az éremtábla élére.
A GDP és a lakosságszám összefüggéseit a labdarúgásban elért sikerekkel jól árnyalja a PWC által feltárt, és fentebb ismertett szempontrendszer, vagyis a lakosságszám összefügghet az igazolt labdarúgók számával, és a labdarúgás minősége (nézőszám) azzal a gazdasági erővel, amely a labdarúgásba történő befektetéseknél érvényesül.
Konklúzió térségünk vonatkozásában
A fenti szempontokat figyelembe véve, régiónk országai kisebb népességgel rendelkeznek, mint a nyugat-európai országok, és gazdaságuk mérete is elmarad a nyugati országokétól. Így e tényezők is magyarázhatják a kontinens két része közötti különbségeket. A keleti régió eredményei a történelem során nem mindig maradtak el a nyugattól, ami a közönség nagy elvárásainak, és jövőbeli eredményekbe vetett hitnek is az alapja lehet. Emellett a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a két kiemelt tényező mellett további faktorok is hozzájárulhatnak a sikerhez, mint például kulturális tényezők, a szurkolók, vagy a sportpolitika.
A fenti összefüggésből az is következik, hogy a labdarúgó tornákon elért nyugat-európai sikerek kevésbé kiugróak Kelet-Európához viszonyítva, amennyiben a lakosság számával vagy az egy főre jutó GDP-vel arányosítjuk azokat.
Statisztika a történelem tükrében
A következő ábra az Európa-bajnokságok győzteseit mutatja, mivel ez az esemény biztosítja a legközvetlenebb versengést a kontinens két fele között:
Ábra: Az Európa-bajnokságok győztesei szinte kizárólag Nyugat-Európából kerülnek ki, ez alól két kivétel volt, 1960-ban a Szovjetunió és 1976-ben Csehszlovákia. Szerző: Németh Viktória. Forrás: UEFA. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19259152/
Európa-bajnokságok
Az 1960 óta megrendezett kontinens viadalon 1960-ban, az első torna alkalmával volt a legsikeresebb a keleti blokk. Az eddigi 17 győzelemből kettő kötődik a volt szocialista országokhoz, az első tornát 1960-ban a Szovjetunió nyerte, majd 1976-ban Csehszlovákia. 17-ból 6 második helyezés, és a különböző szisztémában kiosztott 34 harmadik helyből 9 kötődik a közép- illetve kelet-európai régióhoz, beleszámítva Törökország 2008-as bronzérmét is. Magyarország legjobb eredményét 1972-ben érte el egy negyedik helyezéssel.
Világbajnokságok
Az 1930 óta megrendezett világbajnokságokon egyetlen közép- és kelet-európai ország sem tudott győzni. A bajnoki címek négy nyugat-európai és három dél-amerikai országhoz kötődnek: Brazília, Németország és Olaszország négyszer, Argentína háromszor, Franciaország és Uruguay kétszer, valamint Franciaország és Spanyolország egy-egy alkalommal győzött. Nyugat-európai ország 12-szer végzett a második helyen, míg régiónk országai összesen 5 alkalommal. Magyarország is két-két alkalommal volt ezüstérmes, 1934-ben és 1962-ben, Csehszlovákia két hasonló helyezése mellett.
Olimpiák
Az olimpiák esetében specifikus lebonyolítási szabályok érvényesülnek, és alapvetően az U23-as csapatra épít, ezért jelen elemzés nem vizsgálja. Ezzel együtt is érdemes látni, hogy az esemény sok rajongó számára fontos, mivel hazánk az ötkarikás játékok történetének egyik legsikeresebb csapata volt. A magyar foci válogatott teljesítményét jelzi, hogy 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban három olimpiai bajnoki címet is megnyert.
Magyarország részvétele az eddigi Európa- és világbajnokságokon
A teljesebb kép kialakítása érdekében Magyarország esetében érdemes nem csupán az elért eredményeket vizsgálni, hanem a részvételt a kontinens viadalokon. Magyarország öt alkalommal vett részt Európa-bajnokságon, ebből három alkalom az utóbbi három Eb-t jelentette. Világbajnokságra 1986 óta nem sikerült kvalifikálni a válogatottnak. Mindkét esetben szerepe van a lebonyolítás módjának, és a résztvevő országok számának is. Így Magyarország szempontjából kedvező változást jelenthet, hogy 2026-os világbajnokságra 16 európai csapat kvalifikálhat a 48 résztvevő közé, míg a 2022-es vb-re még csak 13 európai válogatott volt a 32 szereplőből. A kvalifikáció 2025 márciusában indul.
Konklúzió
Az élsportban és a nagy nemzetközi sportversenyeken megjelenik az államok és nagyhatalmak, illetve politikai tömbök (mint a korábbi szocialista blokk vagy a nyugati országok) közötti nemzetközi versengés. Ennek egyik leglátványosabb küzdelme éppen a labdarúgásban zajlik.
A nyugat- és kelet-közép-európai labdarúgás közötti különbség felkeltette a gazdasági elemzők és társadalomtudósok figyelmét is. Több – a sport szakmai kérdésektől független – tényező is szerepet játszhat abban, hogy egy-egy ország foci válogatottja, milyen eredményeket ér el. A teljesítményt legalább fele részben magyarázhatják olyan faktorok, mint a gazdagsági erő, a lakosság száma és a labdarúgás iránti érdeklődés.
A kelet- és közép-európai országai kisebb népességgel rendelkeznek, mint a nyugat-európai országok, és ezzel együtt gazdaságuk mérete is elmarad a nyugati országokétól. Így e tényezők is magyarázhatják a kontinens két része közötti különbségeket. Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani azt is, hogy a közép- és kelet-európai focisták közül sokan ma is a legjobb nyugat-európai klub csapatokban játszanak, függetlenül attól, hogy a nemzeti válogatottak kevésbé eredményesek a nemzetközi tornákon.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
