⚽ Ahogyan korábban a légi közlekedés ágazata kapcsán írtunk róla, a megtermelt bevételek alapján az egyes ágazatok mérete összehasonlítható egy-egy ország GDP-jének mértékével, (link a bejegyzés alján). E tekintetben a labdarúgás még a repülés kulcsfontosságú ágazatnál is nagyobb szeletet képvisel a világgazdaságban. Egy korábbi, 2018-as kalkuláció szerint a foci a világ 17. legnagyobb gazdasága lenne, ha ország lenne, (míg a légiközlekedés a 20.).

🏆 Az idei év több szempontból is különleges volt a sportok, és így a futball esetében is. Az olimpiához hasonlóan az idei labdarúgó Európa-bajnokságra is egy év halasztás után került sor, 2020 helyett 2021-ben. A rendezvény további érdekességét adta, hogy az nem egyetlen országban zajlott, hanem a kontinens tizenegy nagyvárosában, közöttük hazánkban, Budapesten is sor került mérkőzésekre. Ugyanakkor a legfontosabb különbség a korábbi évekhez képest talán az volt, hogy az Eb, számtalan sporteseményhez hasonlóan, speciális körülmények között zajlott, vagyis a koravírussal szembeni védekezés mellett.

💰 Mielőtt a járvány hatásait vizsgáljuk a labdarúgás, mint gazdasági szektor esetében, érdemes röviden áttekinteni, hogy lett a foci „big business” (ún. nagy üzlet). A már majdnem egy évszázada népszerű sportág az 1980-as és 1990-es évek fordulóján válságba került, amiből néhány év leforgása alatt egy nagy ívű átalakulás rántotta ki. Az a pont, amikor a labdarúgás a ma ismert óriási, multinacionális üzletté vált, az 1990 és 1992 közötti időszakra és Nagy Britanniára vezethető vissza. Ekkor a Sky Television bejelentette, hogy be kíván törni a brit televíziós piacra a futball élő közvetítésén keresztül. Korábban a televíziós társaságok viszonylag szerény díjat fizettek azért, hogy élőben mutassák a labdarúgó-bajnokságot. A 1990-es évek eleji változás nyomán az angol klubok, és a teljes Premier League minden korábbinál több szponzori támogatáshoz jutott, amit többek között játékosokra és játékosok bérére lehetett költeni. Nem csak Nagy-Britanniában zajlott le a változás. 1993-tól az UEFA módosította az Európa Kupát, átnevezve azt Európa Bajnokok Ligájára. Ahogyan a változásokkal a foci újra reflektorfénybe került, lényegében átalakult szórakoztatóipari ágazattá.

❓ Vajon a koronavírus a labdarúgás újabb válságát és újabb átalakulását hozta el?

😷 A járványt megelőző évtizedben az európai futball bevételei folyamatosan növekedtek, (az elmúlt 20 évben átlagosan 8,2%-os éves bevétel-emelkedés történt). 2020-as események megkérdőjelezték a sportág pénzügyi stabilitását, (felnagyította a pénzügyi modell hibáit), és rávilágított a rendszer törékenységére A koronavírus által okozott helyzetben felfüggesztették, elhalasztották, vagy törölték a mérkőzéseket és a jelentős eseményeket, (mint az Európa-bajnokság). Így az európai klubok bevételeit több mint egy éve jelentősen befolyásolja a szurkolók hiánya a stadionokban és a tévénézők csökkenő száma, (ma már utóbbi adja a bevételek nagyobb részét, meghaladva a szponzorálás és a jegyeladásokat). A válság felvette azt a kérdést, hogyan lehet megosztani a már nem növekvő szektorban – (a bevételkiesések miatt) – a korábban felhalmozott vagyont az életben maradás érdekében. Jelen körülmények között felerősödhetnek azok a törekvések, amelyek az egyes ligák és bajnokságok átalakítását célozzák. Emellett az időszak során a klubok közötti jelentős különbségek is tovább növekedtek, (az erősek javára a gyengébbekkel szemben). A koronavírus-járvány hatása érződik a játékosok piacán is, közel 10%-kal esett a futballisták becsült értéke a 2020 februárja és 2021 januárja között. Az már jelenleg is körvonalazódik, hogy – szakértői becslések alapján, – több évbe telhet, míg a foci visszatér a válság előtti szintjére.

🇭🇺 A hazai labdarúgásra is jellemző, hogy a bevételek televíziós jogdíjakból, a jegyeladásból valamint szponzorációból származnak. Ugyanakkor Magyarországon a sport 2010 óta kiemelt stratégiai ágazat. Először az öt látvány-csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, kosárlabda, jégkorong vízilabda) támogatása került a fókuszba, 2011-től. Majd 2013 nyarától újabb 16 sportágat nyilvánítottak kiemeltté. Emellett további 20, sportszakmai szempontból jelentős sportágnak felzárkóztatási alapot hoztak létre.

❓ Milyen tovagyűrűző hatásokkal jár a kiemelt sportágak, mint a futball támogatása?

💡 Egy 2020-ban megjelent német kutatás alapján kiemelt sportesemények megrendezése, és egyes élsportok (mint a labdarúgás) népszerűsítése a testmozgás elterjesztésében fontos szerepet tölt be. A Bundesligában résztvevő városok esetében 11%-kal magasabb a non-profit labdarúgóklubok tagsága. Míg a csapatok élvonalba kerülése (feljutása az első osztályba) 14%-kal növeli a non-profit labdarúgóklubok tagságát, míg a kiesés nem érintette azt. Az amatőr sportnak pedig az egészségmegőrzésben és a prevencióban lehet kiemelt szerepe, (erről korábban írtunk az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés alján).

💾 Az eredeti cikkek itt, itt, itt és itt olvashatóak.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#labdarugas #foci #sport #egeszsegeseletmod #GDP #covid19 #gazdasgiteljesitmeny #Europa #Magyarország #gazdasg