Hogy teljesített a magyar gazdaság 2025-ben, és mi várható 2026-ban? – erre a kérdésre kereste a választ a 2026. január 22-én megrendezett sajtóreggelijén az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A háttérbeszélgetésen mérleget vont és ismertette a kormányzati várakozásokat Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője is. A rendezvényen kiderült, Magyarország gazdaságát leginkább a háború és a német gazdaság gyengélkedése fogja vissza, de így is 2-3%-os GDP-növekedés várható idén. A bővülést az első félévben a fogyasztás, a másodikban a beruházások hajthatják. Emellett az új gazdaságpolitika alappillérei a kedvezményes hitelek, valamint az európai szinten is rekord mértékű adócsökkentések. Az idei várakozások alapján az intézkedéseknek köszönhetően tovább csökkenhet az infláció, ezzel együtt folytatódhat a reálbérek növekedése, amely elérheti a 4-6%-ot.
GDP-növekedés
„A magyar kormány várakozásai szerint az idei év első felében elsősorban a fogyasztás, a másodikban a beruházások húzhatják a bruttó hazai termék (GDP) növekedését” – kezdte az egyik legfontosabb gazdasági mutatóval a 2026 értékelését Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése megerősítette: a fogyasztásnak már 2025-ben is jelentős szerepe volt a magyar gazdaság teljesítményében, hiszen az első három negyedévben 2,6%-os növekedést mutatott, a GDP 0,3%-os éves növekedéséhez pedig 1,5 százalékponttal járult hozzá. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója elárulta, az intézményi várakozásokkal összhangban saját számításaik szerint idén 2-3% között alakulhat a GDP-növekedés.
„A háború és a német gazdaság gyengélkedése fogja vissza a magyar gazdaságot is” – magyarázta ezzel kapcsolatosan Palóc André. Rámutatott, hogy Németország 2023 óta recesszióban van, beszédes, hogy tavaly 17 ezernél több német vállalat ment csődbe, amelyre húsz éve nem volt példa. „A német üzleti hangulat továbbra is kedvezőtlen, az ország munkaerőpiaca gyengéledik, az autóiparuk minden jelentős piacon kihívásokkal néz szembe” – sorolta a problémákat. Mint mondta, ez azért jelent súlyos gondot Magyarországnak is, mert Németország messze a legfontosabb gazdasági partnerünk, az oda irányuló exportunk közel harmadát az autókhoz köthető termékek jelentik, így a magyar járműipar teljesítménye erős együttmozgást mutat a gyengélkedő német járműiparéval. Mit lehet ez ellen tenni?
„Európai szinten is rekord műrtékű adócsökkentést indítottunk, illetve kedvező, 3%-os hitelt nyújtunk” – mutatott rá a gazdaságpolitika új, legfontosabb pilléreire. Az intézkedések egyrészt a családokat, másrészt a vállalatokat célozzák, fő elemei:
Családok:
- Reálbérnövekedés fenntartása: célzott béremelések, alacsony infláció
- Otthonteremtés: Otthon Start Program, közszolgálati dolgozók támogatása
- Nyugdíjasok jövedelmének növelése: 14. havi nyugdíj
- Adócsökkentés: édesanyáj szja-mentessége
Vállalatok:
- Kkv-k támogatása: fix 3%-os, kedvező hitel
- Adócsökkentés: tizenegy pontos adócsökkentési csomag
- AI támogatása: az AI-startupokra létrehozott tőkealap indítása
- Kkv-kat segítő intézkedések: fogyasztóvédelmi intézkedéscsomag
Palóc André tájékoztatása szerint a számok eddig igazolják az irányt: a 3%-os kedvezményes hitel iránt már ezermilliárd forintot közelíti meg az igény, 500 milliárdot pedig már ki is fizettek.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27108607/
Pásztor Szabolcs a pozitív fejlemények között említette még az amerikai-magyar pénzügyi védőpajzsot, amely egyértelmű üzenet a külső szereplők számára: a magyar gazdaság mögött ott áll az amerikai. Emlékeztetett, ennek hatása azonnal érezhető volt a forint árfolyamán, ami aztán az inflációra is jótékonyan hatott. Újságírói kérdésre Palóc André világossá tette: a politikai döntés az amerikai pénzügyi védőpajzsról megszületett, mindössze ennek technikai megvalósítása vár kidolgozásra. Hangsúlyozta, az üzenet a lényeg, amit a piacok azonnal meg is értettek: nem éri meg a forint ellen spekulálni.
Pozitívumként emelte még ki azt is, hogy a fogyasztói bizalmi index mutatja meg, hogyan látják a családok a gazdasági helyzetük alakulását, ebben jelentős előrelépés van még a kormánnyal kritikus gazdaságkutató, a GKI adatai szerint is. Hozzátette: a vállalati mutató javulása jelzi az elindított adócsökkentési programok hatását.
Infláció és reálbérek
Az év másik kiemelt témái az infláció és reálbérek alakulása. Erdélyi Dóra ezzel kapcsolatban elárulta, az Oeconomus várakozásai szerint az áremelkedés 2026 első felében tovább lassulhat, akár a 3% alá is benézhet. Ezzel kapcsolatban Palóc André kiemelte: az inflációt a kormány erővel fékezte meg, az árréscsökkentés az érintett élelmiszereknél 22, a drogériai termékeknél 28 százalék körüli árcsökkenést eredményezett.
Az Oeconomus kutatási igazgatóhelyettese elmondta, a munkaerőpiacon ugyancsak pozitív folyamatok indultak meg, az extrém feszessége valamelyest egyhült. Ráadásul több nagy beruházás termőre forul, aminek a munkaerőpiacra is lesz hatása. Az esetleges kihívásokra pedig a kormányzat, például a munkaerőpiac peremén lévők, diákok, nyugdíjasok, gyed mellett dolgozó anyukák, megváltozott munkaképességűek, bevonásával készül.
Aki akar és képes dolgozni, tehát talál majd munkát. Palóc André hangsúlyozta, ez ugyan természetesnek tűnhet, valójában koránt sem az, sokat kell tenni érte. Példaként említette Spanyolországot, ahol 10% körüli, Görögországot, ahol 9% feletti a munkanélküliség. Ráadásul mint kiemelte, közben 2010 óta közel 75%-kal nőtt az átlagkeresetek reálértéke, amely uniós összevetésben is az élmezőnybe tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője kiemelte, valótlan állítás, hogy a gazdagoknak kedveznének, ugyanis adatok bizonyítják: a legalacsonyabb bérek nőttek a legnagyobb mértékben, utána a középosztály tapasztalhatta a legjelentősebb bérnövekedést.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26554152/
Erdélyi Dóra hozzátette, összehasonlításunk alapján régiós alapon is a magyar reálbér nőtt a legtöbbet. A 2026-os várakozásokat illetően elmondta, 8-10% körül nőhetnek a keresetek, így a reálbérek legalább 4-6%-kal emelkedhetnek.
2026-ban a minimálbér 11%-kal (322 800 forint bruttó), a garantált bérminimum 7%-kal (373 200 forint) emelkedett, infláció feletti szinten, mely a reálbérek további növekedését hozza magával idén (várhatóan 4-6%-os). A kkv-k állami támogatása segíti a béremelések kigazdálkodását, az átlagos nominális béremelkedés 8-10% körül várható, állami szférában 15%-os fejlesztések és fegyverpénz-kifizetés mellett.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
