Két fontos határidő közeleg Irakban: 2026. szeptember 30-ig az amerikaiak kivonják katonáikat az országból, illetve minden nem állami milíciának le kell tennie a fegyvert. A legutóbbi amerikai kivonulás elhamarkodottnak bizonyult; a hatalmi vákuumban született az Iszlám Állam, amely lángba borította a térséget és terrortámadásokkal tartotta rettegésben Európát. Ennek megismétlődésétől most nem kell tartani, viszont a súlyos gazdasági kihívásokkal küzdő Irakban komoly kihívást jelent majd a milíciák lefegyverzése és az iráni befolyásnak való ellenállás. Az Iszlám Állam ellen életre hívott nemzetközi koalíciónak Magyarország is tagja volt, így tizenegy év után az iraki magyar misszió is véget ér.
Egy korszak vége
Az Egyesült Államok és Irak még 2024-ben állapodtak meg arról, hogy 2026 végéig az amerikaiak kivonják csapataikat az országból. Habár azóta mindkét országban új vezetést választottak, az elkötelezettség nem változott. Az amerikaiak már tavaly megkezdték a kivonulást, azóta pedig többször megerősítették, hogy minden a tervek szerint halad, a kitűzött szeptember 30-ai határidőig teljesítik vállalásukat. Ezzel egy majd negyedévszázados korszak ér véget.
Az Egyesült Államok 2003-as iraki invázióját követően – George W. Bush döntése nyomán, de már Barack Obama elnöksége alatt – egyszer 2011-ben már teljesen kivonult az országból. A lépés azonban elhamarkodottnak bizonyult. Az instabil iraki kormányerők nem tudták megállítani az Iszlám Államot, így Bagdad hívására 2014-ben, immár egy nemzetközi koalíció élén, valamint jóval kisebb létszámban, az Egyesült Államok visszatért. A terrorszervezet ugyan 2017-re elveszítette minden területét, a rejtőzködő iszlamista sejtek elleni harc miatt az amerikaiak maradtak. A harci feladatok 2021 végére lezárultak, ezután napjainkig kiképzéssel és tanácsadással az iraki kormányerők megerősítésén dolgoztak.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/amerikai-csapatok-irakban-1h0n25ojey0ml4p
A Watson Institute számításai szerint az Irakban és Szíriában vívott háború 2003 és 2023 között legalább 1800 milliárd (!) dollárjába került az amerikai adófizetőknek. Az összeg nem tartalmazza az Egyesült Államok szövetségeseinek költségeit. Becsléseik szerint a veteránok ellátásával és nyugdíjával az összeg 2050-re elérheti a 2890 milliárd dollárt.
Búcsúzik a magyar misszió
Az Iszlám Állam ellen életre hívott nemzetközi koalícióhoz Magyarország is csatlakozott. A magyar katonák iraki Kurdisztánban, Erbíl városában állomásoztak, ahol partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadói, valamint csapatkísérői feladatokat láttak el. Legfeljebb 20, váltási időszakban legfeljebb 40 magyar katona szolgált Irakban. Az előző kormány tavaly novemberben döntött arról, hogy a külföldi missziót 2026. december 31-ig meghosszabbítja.
Miután azonban az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborút követően az erbíli támaszpont az iráni megtorló csapások célkeresztjébe került, 2026. március 14-én a magyar katonákat és diplomatákat biztonsági okokból kivonták. Mivel a szeptember 30-ai határidő a kurdisztáni bázisokra és a koalíciós erőkre is vonatkozik, ezzel alighanem a magyar misszió is véget ér. Az óvatosság egyébként indokolt volt: a Pentagon jelentése szerint április és június között Irán és iraki szövetséges milíciái legalább 600 alkalommal támadtak iraki célpontokat. A Rudaw kurd portál saját számításai szerint legalább ezer drónt és rakétát lőttek Kurdisztánra.
Magyarország szerepvállalása ezzel Irakban nem ér teljesen véget. Korábban a Hungary Helps több projektet indított elsősorban az iraki keresztények megsegítésére. Az Ökumenikus Segélyszervezetnek szintén több segélyprogramja fut az országban.
Irakból hazatérő magyar katonák. Forrás: honvedelem.hu
Visszatérhet az Iszlám Állam?
Joggal merül fel a kérdés, hogy nem fenyeget-e a 2011 utáni káosz, vagy a rossz emlékű 2021-es afganisztáni kivonulás megismétlődése? Ami az Iszlám Államot illeti, az amerikai katonai hírszerzés tavalyi értékelése szerint a terrorszervezet meggyengült, képességei korlátozottak, folyamatos katonai nyomással kordában tarthatók. Jelentésükben hozzátették, hogy 2024 nyarától fokozták a terrorellenes műveleteket, hogy a szélsőségesek ne tudják kihasználni az amerikai erők átcsoportosítását, valamint Szíriában az Aszad-rezsim bukását. Ennek keretében végeztek mások mellett az Iszlám Állam globális műveletekért felelős parancsnokával.
Értékelésüket alátámasztja az elkövetett terrortámadások számának meredek csökkenése is. Irakban tavaly összesen 12 terrortámadást regisztráltak, amelyek öt életet követeltek, és 19-en sebesültek meg.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/terrortamadasok-szama-irakban-1hnp27ej831ny4g
Milíciák fegyverben
Komolyabb fejfájást okozhatnak a különböző milíciák, valamint az iráni befolyás. Számos közel-keleti államhoz hasonlóan a problémát Irakban is az jelenti, hogy az erőszak monopóliuma nem kizárólag az államé. Az iraki hadsereg mellett működik még a Népi Mobilizációs Erők csoportja: a több mint hatvan frakciót tömörítő, legalább 220 ezres létszámú ernyőszervezetet az Iszlám Állam elleni harcra hívták életre 2014-ben. Hivatalosan a mindenkori kormány irányítása alatt működnek, valójában azonban több tagjuk önállóan cselekszik, továbbá erősen kötődik Iránhoz. Iraki Kurdisztán autonóm területként szintén saját biztonsági erőket tart fenn. A híressé vált pesmergák oroszlánrészt vállaltak a terrorszervezet legyőzésében. Ezeken kívül is megannyi kisebb-nagyobb milícia, önszervezésű fegyveres csoport létezik országszerte. Az iraki belügyminisztérium becslései szerint legalább hatmillió fegyver lehet az országban.
Bagdad megregulázásukra törvényt fogadott el, melynek értelmében szeptember 30-ai határidővel, tehát az amerikaiak kivonulásával párhuzamosan a nem állami szervezetek letennék a fegyvert. Ráadásul nem pusztán kézifegyverekről, hanem közepes hatótávolságú rakétákról, drónokról, sőt nehézfegyverzetről van szó. Néhány milícia ugyan erre nyitottságot mutatott, mások viszont elzárkóztak az ötlettől. Az pedig nem világos, hogyan lehetne rákényszeríteni őket a fegyverletételre, illteve hogyan ellenőriznék, valóban lemondtak-e minden fegyverről. A határidő közeledtével újabban a kitűzött dátumot inkább a folyamat kezdeteként jelölték meg, a teljes lefegyverzés helyett pedig a fegyverkezés újraszabályozásáról esik szó. Sőt, Kaszim al-Abúdi bagdadi nemzetbiztonsági tanácsadó szerint egyáltalán nincs is határidő. A The New York Times szerint Ali al-Zaidi kormányfő terve három lépésből áll:
- Egy 90 napos türelmi időszak kezdődne, amíg a milíciák tartózkodnának minden támadástól, cserébe az Egyesült Államok se venné őket célba.
- 2027. június 30-ig minden milíciának le kell tennie a fegyvert, vagy be kell olvasnia a Népi Mobilizációs Erőkbe.
- Akik erre nem hajlandók, azok törvényenkívülivé válnak.
Irán töltheti ki a vákuumot
Az Iránnal szövetséges iraki csoportok az elmúlt hónapokban többször támadták az amerikai bázisokat is. Az amerikai kivonulással azonban a fenyegetés nem tűnik el. A Szaúd-Arábia nyugati részén futó kőolajvezeték ellen szeptember elején éppen Irakból indítottak dróncsapást. Félő tehát, hogy a hatalmi vákuumba az eddig is befolyásos Irán nyomul be.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/irak-gdp-valtozasa-1hxj48mjkmp8q2v
Ráadásul a kihívással egy gazdaságilag nehéz pillanatban néz szembe a bagdadi vezetés. Irak bevételeinek 90 százalékát a nyersolaj eladásából szerezte, az iráni háború kirobbanása előtt naponta több mint négymillió hordót termelt ki, amiből 3,4 millió hordót exportált, többségében a Hormuzi-szoroson keresztül. A tengerszoros lezárása után a kivitel bezuhant, júliusban napi 1,35 millió hordóra esett. Új útvonalaknak, valamint az irániaktól kapott kivételnek hála, az augusztusi export már napi 2,3 millió hordóra nőtt, de még mindig messze elmarad a februári szinttől. Bagdad becslései szerint az iráni konfliktus miatt már legalább 60 milliárd dollárt veszítettek.
Az amerikai katonákkal együtt pedig úgy tűnik, az amerikai pénz is távozik. Sajtóértesülések szerint a 2027-es fiskális évben alaposan visszavágnák az Iraknak nyújtott katonai- és humanitárius segélyek összegét.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
