🌱 🌞 2023-ban március 20-án 22:24-kor volt a nap-éj egyenlőség időpontja, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Így március 21-én elindult a világos félév, amikor a nappalok hosszabbak az éjszakáknál. A kerti munkák nagyobb része az évnek erre az ún. világos félévére esik. (Függetlenül attól, hogy az előkészületek már korábban kezdetüket veszik.) A koronavírus-járvány, még a 2008-as válságot is felülmúló lendületet adott a saját élelmiszertermelésnek. Maga a járványhelyzet, a korlátozások és a nemzetközi ellátási láncok sérülékenysége a helyi termelés fontosságára irányította a figyelmet. Majd a gazdaság újranyitása jelentős áru- és nyersanyaghiányokkal járt, ami az infláció megugrásához vezetett nemzetközi szinten. Végül tovább fokozta az árnyomást az energiaválság. A drágulás tartóssá válása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kiskertben vagy balkonládában termesztés ne csak átmenetileg lendüljön fel. Továbbá a környezeti és fenntarthatósági szempontok egyre szélesebb körben való elterjedése szintén erősíti a jelenséget. Ez generációs sajátosságokat is megvilágított a hobbi kertészek között. E tevékenység korábban inkább az idősebb generációk szabadidős elfoglaltsága volt, azonban az utóbbi években a fiatal felnőttek is elkezdtek felzárkózni melléjük.
🇺🇸 A legjobban az amerikai kertészkedési szokásokat dokumentálták
🧑🏻🌾 Az Egyesült Államokban készült felmérés alapján a korlátozások hónapjaiban jelentősen emelkedett a gazdálkodási kedv a lakosság körében. A 330 millió fős országban 18,3 millióan kezdetek kertészkedésbe, többségük a fiatalabb, ezredfordulós, az ún. „Y” generációból került ki. A változások hatására a 2021-es évben már az amerikai háztartások 55%-a folytatott kertészeti tevékenységet, és további 20%-a fontolgatta, hogy a közeljövőben elkezdi azt. A bővülés ugyanakkor már a járvány előtti időszakban is megfigyelhető volt, az élelmiszertermesztéssel foglalkozó háztartások száma 36 millióról 42 millióra nőtt mindössze 5 év alatt. A fiatalok (18–34 évesek) között egy év alatt 65%-os volt a növekedés, és 29%-os arányt értek el a kertműveléssel foglalkozó amerikaiak között. A lakosság azon része, akik már korábban is kertészkedtek – korosztálytól függetlenül – 42%-kal több időt töltöttek hobbijukkal a járvány idején. Ugyanezen időszakban a kertészeti felszerelések globális online értékesítése megduplázódott.
🔢 Egy átlagos amerikai kiskert 600 dollár terményt hoz egy év alatt, ami a háztartások átlag fogyasztásának közel egy-másfél havi költségével egyezik meg. Eközben 70 dollár költséggel jár, vagyis 1 dollárnyi befektetés 8-9 dollárnyi élelmiszert biztosított. További hozadék, hogy a zöldségtermesztésben részt vevő gyermekek hajlandóbbak megenni ezt a típusú élelmiszert. Ugyanez a megközelítés működik a felnőtteknél is.
🥕 Azok számára, akik nem rendelkeznek saját kerttel, megoldást jelenthetnek az ún. városi közösségi kertek, amelyekre már Magyarországon is vannak példák. Az Egyesült Államok 100 legnagyobb városában több mint 29 000 közösségi kert található. Amerikában egy átlagos közösségi kert akár 9,4%-kal is megnövelhette a környező ingatlanok értékét. A statisztikái szerint az ilyen típusú gazdálkodásban résztvevők 37,5%-kal több gyümölcsöt és zöldséget esznek azoknál, akik nem vesznek részt hasonló tevékenységben. A kertben való részvétel gyakori okai a friss ételekhez való hozzáférés lehetősége, az egészségügyi előnyök és a természet szeretete. Az egészségügyi előnyöket mutatja, hogy a női közösségi kertészek 46%-kal kisebb valószínűséggel túlsúlyosak, mint azok, akik nem rendelkeznek ezzel a hobbival. Ráadásul a közösségi kertek akár 90%-kal is csökkenthetik a háztartások élelmezésbiztonsági aggályait.
🌿 A NASA támogatásával készült tanulmány alapján, amennyiben az amerikai városi parkok gyepesített részének mindössze 10%-t alakítanák át a közösségi élelmiszertermelés specifikus megoldásaival, akkor az jelentős mennyiségű öntözővíz megtakarítása mellett 2 millió ember élelmezésére is elegendő lenne. Az így létrejövő kertek vadon élő állatok menedékei lehetnének, és permakultúrás elven működnének. (Utóbbi kifejezés olyan mezőgazdasági termelő rendszerre utal, amely rendelkezik a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával.)
❓ Folytatódhat-e a kertészeti láz a koronavírus-járványt követően is?
😷 A kertészek 30%-a a járvány után kívánja növelni kertészeti tevékenységét, és 59% -uk azt tervezi, hogy a tevékenység szintje változatlan marad. Más felmérések szerint a hobbikertészek 38%-a nem akar visszatérni arra a fogyasztási szintre, amelyet a koronavírus-járvány előtt folytatott, hanem saját kertjére kíván támaszkodni.
🇪🇺 Mit láthatunk Európában?
🪴 Európai országokban végzett felmérések azt mutatták, hogy a világjárvány fontos pszichológiai lökést adott az otthoni kertészkedés felé, amelyet elsősorban élelmiszerbiztonsági aggályok indítottak el. 10%-os növekedés volt megfigyelhető a háztáji gazdálkodás esetében az európai országokban.
🇭🇺 Mi jellemző Magyarországon?
🏡 Az 1970-es és ’80-as években nagy népszerűségnek örvendett a zártkerti termelés. Majd a rendszerváltás után folyamatos csökkenés volt megfigyelhető. 2010-ben még 370 ezer háztáji tevékenységet folytató háztartás adatait mérték fel, amelyek jellemzően fél hektárnál kisebb mezőgazdasági területet, jellemzően konyhakertet műveltek. Az általuk használt terület, akkor még a teljes mezőgazdasági terület 1,7%-át tette ki, 2016-ra ez az arány 1,0%-ra, a háztáji tevékenységet folytató háztartások száma 210 ezerre csökkent. Éppen emiatt a KSH 2020 óta e háztáji tevékenységet már nem is figyelte meg. Ugyanakkor a társadalom egy része körében a 2008-as válság, majd a következő években az egyre népszerűbbé váló a környezetvédelem és a fenntarthatósági szempontok változást indítottak el. A valódi áttörést azonban Magyarországon is a 2020-as események hozták el.
🍎 A kertészeti árudákban a gyümölcsfák egyre népszerűbbek a tuják helyett. A paprika, a paradicsom és az uborka töretlenül a legkeresettebb növények, mind a kertekben, mind az erkélyeken. Ez a kiskertek mellett a piacok reneszánszát is elhozta, mivel a vásárlók igyekeztek kerülni a zárt tereket és a tömeget.
🏛️ A kormányzat 2010 után több formában támogatta a háztáji gazdálkodást, amely programok célja többek között a társadalmi integráció, egyes vidéki települések felzárkóztatása, de a gyermekek egészséges életmódra nevelése is előtérbe került.
✅ 2013-ban a kiskerti termelés újraindításáról egyeztett az agráriumért felelős minisztérium vezetése és többek között egyeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A minisztérium olyan programot dolgozott ki, amely több tízezer termelőnek biztosít jövedelemszerzési lehetőséget ezen a területen. A siker érdekében vetőmagjuttatással, az állattartás támogatásával, valamint az integráció segítésével igyekeztek hozzájárulni a program sikeréhez.
✅ A helyi termelési lehetőségeket keresik egyes települések önkormányzatai is. Így a kis önellátó gazdálkodás települési szinten is megvalósul. A kormány különféle megoldásokkal, egyebek között mintaprogramok finanszírozásával támogatja, hogy önellátó, kis háztáji gazdaságok jöjjenek létre, illetve a helyi termelési lehetőségek bővüljenek. A kis településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megélhetést biztosít a helyieknek, segíti a lakosság helyben tartását.
✅ Szociális földprogram támogatja a háztáji gazdálkodást. A cél az, hogy a kerteket a falvakban minél több helyen megműveljék. A háztáji munka, mint a zöldség- és gyümölcstermesztés, állattartás, komoly bevételt, illetve megtakarítást hozhat a családoknak. A program akár 28 ezer embert is segíthet. A program 2010 óta folyamatosan alakul, figyelembe véve a korábbi évek tapasztalatait. A kezdeményezés erősíti a társadalmi befogadást is, nem véletlen, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős terület hirdeti meg azt. Pozitívan befolyásolja a korábban passzív családok megítélését, hogy részt vesznek a munkában, a termelésben, ráadásul a gyerekek is jó mintát látnak.
✅ Szintén a 2010-es évek elején indult az óvodai és iskolai kiskert program. A gyerekek a kertészkedésen keresztül kedvelik meg a maguk által felnevelt zöldségeket, amely széleskörű összefogásban és több civil szervezet közreműködésével valósult meg. Azok intézmények jelentkezhetnek, amelyek rendelkeznek szabad földterülettel, és fontosnak tartják a gyerekek környezeti nevelését. Az ún. Fagyos Szentek utáni időszakban a nyertes óvodák palántákat, szerszámot és szakmai segítséget kapnak. Ültetés után a gyerekek közösen nevelik fel a zöldségeket. Kerttől függően akár naponta fogyaszthatnak friss zöldséget.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/a-kiskereskedelem-k-alaku-valsaganak-nyomaban/
https://www.oeconomus.hu/oecogram/arhaboru-zajlik-egyes-alapveto-elelmiszereknel-de-most-a-vasarlok-jarnak-jol/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
