Ukrajna Nemzeti Bankja április közepén tette közzé az eddig elérhető, 2024 első negyedévére vonatkozó gazdasági adatokat. A beszámoló részletesen elemzi a makrogazdasági értékeket, amelyek alapján úgy tűnik, hogy 2024 első három hónapja mindeddig kedvező eredményeket jelez az ukrán gazdaság tekintetében. Sikerült csökkenteni a folyó fizetési mérleg hiányát, valamint az államháztartási hiány sem bővült jelentős mértékben. A munkaerőhiány komoly gondot okoz a további gazdasági növekedéshez, valamint az infrastrukturális és energetikai létesítmények elleni támadások is aggasztó következményekkel bírhatnak.
Az Ukrán Nemzeti Bank (National Bank of Ukraine, továbbiakban NBU) közlései rámutatnak azokra a problémákra, amelyek még mindig markánsan befolyásolják Ukrajna gazdasági bővülésének lehetőségeit. Elsősorban az elvándorlás és a katonai szolgálatra behívott férfiak miatt, az utóbbi több, mint két évben erőteljesen visszaesett a munkaerő az országban. Számos vállalat újraindította ugyan a termelést, viszont munkaerő híján csak nehezebben tudnak működni. Emiatt a belföldön előállított termékek között kínálati hiány lép fel alkalmanként, valamint az exportban is jelentkezhetnek elakadások. A munkaerőhiány mellett jelen van az országban a munkanélküliség is, ami jelen esetben strukturális jellegű és főként regionális problémaként jelenik meg az ország egyes részein. Tehát míg egyes területeken van munka, de nincs megfelelő munkavállaló, addig Ukrajna másik részén a munkában van hiány, míg alkalmazható munkaerő lenne.
A foglalkoztatási adatok szerint 2024 márciusában 118,5 ezer fő munkanélkülit tartottak nyilván Ukrajnában. Ebből 91,9 ezer fő nő volt, valamint 27 ezren 35 év alatti fiatalok. A regisztrált munkanélküliek száma 2023 január óta fokozatos csökkentést mutat a havi szintű adatoknál, ezen belül is a 35 év alatti fiatalok esetében figyelhető meg jelentősebb zsugorodás. A munkát kereső nők száma azonban növekedett: míg 2024 januárjában 76,5 ezer főt regisztráltak a hivatalokban, addig márciusban már 91,9 ezerre nőtt a számuk. A legtöbb állást kereső a Zaporizzsjai területen lett regisztrálva (8,9 ezer fő), míg a legkevesebbet Kárpátalján (1,6 ezer fő) mérték. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a hivatalos adatok, azokról a személyekről, akik regisztrált álláskeresők. A tényleges munkanélküliek száma ennél magasabb lehet.
A GDP adatokra vonatkozóan mindeddig nem kerültek közzétételre időszakos értékek. Az NBU közlése szerint az idei évben várhatóan 3,6%-kal bővülhet a reál GDP, ami a tavalyi szinthez képest alacsonyabb lehet. Ennek oka a termelés várható csökkenése a megelőző évhez képest, továbbá a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek. Háborúban álló ország esetében azonban ez az érték még így is kedvezőnek mondható.
Az infláció kedvezőbben alakult, mint ahogyan az NBU azt korábban, még februári előrejelzésében kiadta. 2024 első negyedévében a fogyasztóiár-index 1,2%-os volt (előző év decemberéig számított adatokkal). Az előző negyedévi értékekhez képest nagy mértékben csökkent az élelmiszerek (1,3%), az alkoholos italok (1,8%), és a vendéglátás (2,5%) inflációs mutatója. A csökkenés mögött elsősorban a tavalyi év kedvező mezőgazdasági termése, továbbá egyes élelmiszerek esetén a megnövekedett kínálat áll a jelentés szerint.
A gazdasági növekedés motorja, az üzleti aktivitás további erősödést mutat a 2024-es év első negyedévében. Fokozatosan javul az üzleti hangulat Ukrajnában, ami kedvezően befolyásolja a vállalkozások számát, működését. A mezőgazdaságban sikerült az idényt megfelelően indítani: a legtöbb bevethető földterület megművelésre került, az állattenyésztési ágazatban a gazdák további élénkülésről számoltak be. A munkaerőhiány azonban itt is megmutatkozik: a termőföldek megművelése, bevetése, valamint az állati eredetű termékek feldolgozása (tej, hús) csak lassabb ütemben tud megtörténni, mint korábban. Ennek ellenére a gazdák bizakodóak, főként, mivel a beszámoló szerint egyes termelési költségek csökkenését tapasztalják. Szintén növekszik az építőipari társaságok gazdasági aktivitása, amely elsősorban az újjáépítési területekre koncentrál. A bányászati és kohászati vállalatok esetében több egység is berendezésjavítást, bővítést végzett az első negyedévben. Ennek hátterében a javuló tengeri szállítmányozási lehetőségek állnak, ennek kihasználása céljából történtek a bővítések. Több állami és magánkézben lévő szénbányászati vállalat növelte létesítményét, valamint új földgázkitermelő kutakat indítottak el. A felívelő ágazati értékeknek a márciusi, főként ipari létesítményeket ért bombázások szabhatnak gátat, amelyek sokszor hosszas áramkimaradásokkal és így a termelés leállásával fenyegettek.
Az államháztartási egyensúly a háború fennállása előtt is kényes része volt az ukrán gazdaságnak, a harcok kirobbanása óta pedig kritikus eleme lett. 2024 márciusában az államháztartási hiány nem változott az előző évihez képest, január és március között inkább kisebb volt a deficit, mint a 2023-as évben. Ez elsősorban a bevételek további növekedésének volt köszönhető, a kiadások kisebb mértékű növekedése mellett. Márciusban a költségvetési szükségletek fedezésére főként a nemzetközi partnerektől kapott rekordmagas, 9 milliárd USD értékű pénzügyi támogatások nyújtottak segítséget. Emellett a költségvetési kiadások finanszírozásának fontos további forrása volt a belföldi hitelfelvétel is, elsősorban nemzeti valutában.
2024 februárjában tovább szűkült az áruforgalmi deficit mértéke, elsősorban az import csökkenése miatt. Főként az egyes élelmiszerfajták (halak, dió- és gyümölcsfélék), egyes könnyűipari termékek (ruházat, lábbelik), valamint faáru importértéke esett vissza a jelzett időszakban. Növekedést mutat az egyes kőolajipari termékek, valamint vegyipari áruk (műtrágyák, gyógyszerek) behozatala. Februárban a gabonaexport volumene az eddigi legmagasabb volt a háború kezdete óta, de a fémipari és bányászati termékek kivitele valamelyest visszaesett. A zsugorodás okaként főleg a vörös-tengeri válság és a kínai kereslet-csökkenés jelölhető meg. Mindennek ellenére az ukrán termékexport januári-februári adatai közelebb állnak a háború előtti értékekhez. A termékexport 2024. január-februárban 6 717 millió USD-t tett ki, az import pedig 9 833 millió USD-t ért el.
Az eddigi első negyedéves adatok tehát a legtöbb területen kedvezőnek mutatkoznak, viszont számos tényező befolyásolhatja ezek további alakulását. A húzóágazatnak számító mezőgazdaság tekintetében az időjárási körülmények és a munkaerőhiány okozta probléma jelenthet akadályt a bővülésben. Az ipar esetében az orosz támadások miatt kialakuló áramellátási és infrastrukturális hiányok okozhatnak fennakadást. Kérdéses, hogy az államháztartási egyensúlyt mennyire tudja Ukrajna fenntartani, valamint, hogy a nemzetközi pénzügyi segítségek nélkül is képes lenne- e fenntartani a fizetőképességét.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
