Érdemes látni, hogy az új, pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó szempont jelentősen megnövelte a jövőbeli olimpiák rendezésére pályázó városok számát. A 2036-os olimpiára eddig hivatalosan 4 pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, közöttük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt. Utóbbi jelentkezés háttere lehet, hogy a magyarországi megasportesemények jól vizsgáztak a pénzügyi fenntarthatósági elvek figyelembevétele, és az épített örökség hosszútávú kihasználtsága terén.
Szerző: Németh Viktória
A párizsi olimpia nem csupán környezeti szempontból, pénzügyileg is minden idők legfenntarthatóbb ötkarikás játéka lehet. A párizsi székhelyű Sportjogi és Gazdaságtudományi Központ (Centre de Droit et d’Economie du Sport) tanulmánya alapján a 2024-es párizsi olimpia hosszú távon akár 11,1 milliárd eurós (kb. 4 377 milliárd forint) gazdasági fellendülést is generálhat a Párizs környéki (azaz Île-de-France) régió számára. Ez a magas összeg az olimpiai játékok megszervezésének új kritériumának, a pénzügyi fenntarthatóságnak és szigornak köszönhető.
A Sportjogi és Gazdaságtudományi Központ jelentése két további forgatókönyvet is elkészített az olimpia megtérülésére vonatkozóan. Mindegyik szcenárió azt mutatja, hogy az olimpia többletbevételt hoz a régió gazdasága számára. Az alacsonyabb megtérülés esetén is 6,7 milliárd eurós összhatás várható, míg a köztes forgatókönyv esetén is 8,99 milliárd eurós megtérülés várható. Az összeg az elemzők szerint nem azonos a teljes megtérüléssel, mivel számtalan tovagyűrűző hatás érvényesülhet, amelyeket nehezebb meghatározni.
- ábra: A párizsi olimpia gazdaságösztönző hatású lehet, 6,7 és 11,1 milliárd euró közötti többletet hozhat a párizsi régiónak. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Sportjogi és Gazdaságtudományi Központ. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18684582/
Hosszú távú gazdasági hatások
A 2018 és 2034 közötti időszakban jelentkező nettóhatás a párizsi régióban olyan külső gazdasági erőforrásokból származik, ami a játékok nélkül nem valósult volna meg. A 2018 és 2034 közötti időszakot úgy határozták meg, hogy lefedje a 2024-es párizsi játékok teljes életciklusát, beleértve a felkészülést, a rendezést és az esemény örökségét. A köztes forgatókönyv szerint a hatás mintegy 84%-a az előkészítési és végrehajtási szakaszban, vagyis 2024-ig fejti ki hatásait, a fennmaradó 16% pedig a végső örökölt szakaszban jelentkezett.
A hatás elsődlegesen a turizmus, az építőipar és a játékok szervezéséből adódik össze. A tanulmány ilyen módon felhívja a figyelmet arra a jelenségre, miszerint az ötkarikás játékokra elköltött összegek nem csupán a kiadási oldalon jelentkeznek, hanem gazdaságösztönző hatásuknak köszönhetően nettó bevételhez segítik a házigazdát. Így a multisport esemény kapcsán végrehajtott építkezések vagy a szervezésre elköltött összegek hozzájárulnak a GDP-hez. Az építkezések, mint beruházás támogatja a nemzetgazdaságot. A szervezéssel kapcsolatos feladatok pedig magas hozzáadott értékű ágazat, amely a foglalkoztatásra is kihat.
A fentieken túl a nagy sportesemények szervezése kedvező hatást gyakorolhat a helyi kis- és középvállalkozásokra, mivel a szervezők a különféle eszközöket, szolgáltatásokat helyi eladóktól és beszállítóktól szerzik be. Utóbbi tényező szintén kedvezően hat többek között a foglalkoztatásra. A helyi vállalkozások bevonása a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által támasztott, új társadalmi és pénzügyi elvek részét képezi. A 2024-es párizsi beszállítók mintegy 78 %-a kis- és középvállalkozás, közülük több mint 500 helyi vállalkozás, vagy a szociális és szolidáris gazdaságban tevékenykedő szervezet.
A szervezők arra is felhasználták a játékokat, hogy világszerte növeljék a helyi vállalatok ismertségét, mivel a szervezőbizottság szolgáltatóinak 90%-a francia.
Összességében közel 181 000 ember dolgozik vagy fog dolgozni a játékokhoz kapcsolódó munkakörökben, és a szervezők célja, hogy ezeket a lehetőségeket tartós és inkluzív foglalkoztatássá alakítsák.
Párizs kiadásai
Azzal együtt, hogy az ötkarikás játékok megtérülő beruházássá válik Párizs számára, szükséges volt erőfeszítéseket tenni a siker érdekében. Párizs 9 milliárd euróra növelte az esemény költségvetését, amely összeg mintegy 2 milliárd euróval haladja meg a 2019-es előzetes terveket. Az S&P Global Ratings elemzése, és az Olimpiai Bizottság közleménye alapján a kiadások viszonylag egyenletesen oszlanak meg a működési költségek és az új infrastruktúra között. Ha a végösszeg nem változik, Párizs adhat otthont évtizedek óta a legolcsóbb nyári játékoknak.
A szervezők szerint az a döntés, hogy szinte teljes mértékben a meglévő helyszínekre támaszkodnak, mint például a Roland Garros vagy a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság helyszínei, amely tényező visszafogja a kiadásokat. A játékokat más francia városok, köztük Lyon, Marseille és Nizza stadionjaiban is zajlanak majd. Párizs azonban így is 4,5 milliárd dollárt költött infrastruktúrára, beleértve 1,6 milliárd dollárt az olimpiai falura, amelynek ára legalább egyharmaddal több, mint az eredetileg tervezett.
Az olimpiai faluba az ötkarikás játékok alatt 14 250, a paralimpiai játékok alatt pedig 8 000 sportoló fér majd be az új Párizs melletti városrészbe. A helyszínt a 2024-es játékok után új formában hasznosítják, a következő funkciókkal: 2500 új lakás, egy diákszálló, egy szálloda, három hektár parkosított terület, körülbelül hét hektár kert és park, 120 000 négyzetméternyi iroda és városi szolgáltatás és 3 200 négyzetméternyi környékbeli üzlet kerül kialakításra. A fejlesztés egy olyan övezetben történik, amely számos társadalmi és lakhatási problémával küzdött az elmúlt évek során. 2024 novemberében kezdik meg a falu lakónegyeddé történő átalakítását. Ezzel új, környezettudatos, funkcionális környéket adnak át, amely a tervek szerint 2025-ben beleolvad a városába.
Milyen tényezők adják a gazdasági megtérülést?
Az összeg lebontva azt jelenti, hogy az esemény szervezéséből származó hatás körülbelül 3,2–4,6 milliárd euró, az építési hatás körülbelül 2,1–3 milliárd euró, míg a turisztikai hozzájárulás pedig a legoptimistább forgatókönyvek szerint 3,56 milliárd euró lehet.
Az Olimpiai Bizottság becslése alapján játékok ideje alatt várhatóan 2,3-3,1 millió egyedi látogató érkezhet Párizsba, akiknek mintegy 64%-a lehet belföldi. A párizsi turisztikai hivatal szerint becslése alapján 2,6 milliárd eurót fognak költeni a Párizsba utazó szurkolók.
A 2024-es párizsi játékok 7 milliárd eurós magánfinanszírozásának nagy része a médiajogokból, a szponzorálásból és a jegyértékesítésből származik, de a hosszú távú infrastrukturális projektekbe történő magánberuházásokból is ered, és magában foglalja a NOB 1,7 milliárd dolláros hozzájárulását is.
A közfinanszírozás összege 3 milliárd euró, és főként olyan projektekre terjed ki, amelyek a helyi közösségek hosszú távú szükségleteit elégítik ki. A távlatos gondolkodás a megasporteseményekre történő felkészülés során kulcsfontosságú, mivel ez a tényező biztosítja, hogy ne csupán egyszeri kiadás legyen egy-egy sportlétesítmény megépítése, hanem az esemény épített örökségévé váljon. A nagy nemzetközi sportrendezvények ugyanis alkalmat kínálnak arra, hogy hosszú idő óta tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósuljanak. A becslések szerint a párizsi olimpia kapcsán a közkiadások minden egyes eurója három euró gazdasági hatással jár, a köztes forgatókönyv szerint.
Most vizsgázik a pénzügyi szigor az olimpiákon
A Bloomberg a 2024-es olimpia kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a multisportesemény lesz a valódi tesztje a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon erőfeszítéseinek, amelyek keretében igyekszik áramvonalasabb, illetve költséghatékonyabbá tenni az olimpiát. Ezeket a fenntarthatósági irányelveket az ún. Agenda 2020 foglalja össze. Maga a 2024-es pályázati eljárásnál is szempont volt, hogy nem a leglátványosabb és legambiciózusabb tervek díjazását helyezzék előtérbe. Ennek célja volt, hogy olcsóbb és fenntarthatóbb olimpiát rendezzen, amely pozitív hatásokat gyakorol a házigazdákra. Ennek háttere az ötkarikás játékok évtizedek óta tartó kritikája, amely azon alapult, hogy egyes rendezővárosok, mint Athén és Rio de Janeiro jelentősen túllépték a költségvetést, és adóssággal terhelték meg kormányaikat.
Érdemes látni, hogy az új, pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó szempont jelentősen megnövelte az olimpia rendezése iránt érdeklődő városok számát. A 2024-es játékokra a pályázat végső szakaszában csupán két város jelentkezett, így közülük került ki a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i helyszín. A 2024-es olimpiát megelőző időszakban egyre többen vélték úgy, hogy az ötkarikás játékok megrendezése nagyobb kockázatot jelent, mint a várható haszon. E tendencia fordult meg a pénzügyi fenntarthatósági elvek előtérbe kerülésével. A 2032-es játékokra már 6 pályázó volt. A 2036-os olimpiára eddig hivatalosan 4 pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, közöttük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt.
Magyarország és a megasportesemények
A pénzügyi fenntarthatósági szempontok és az épített örökség hosszútávú hasznosítása a hazai rendezésű nagy, nemzetközi sportesemények megvalósítása során is elsődleges szempont volt. Emellett a helyi kis- és középvállalkozások bevonása is fontos aspektus volt, például a 2023-as atlétikai világbajnokság alkalmával is. Az elmúlt években hazánkban zajló nagyszámú és kimagasló nemzetközi sporteredmények, valamint az ország jelentős sport múltja, vagyis mind a sportolók teljesítménye, mind a versenyek megrendezésében szerzett rutin jó alapot nyújtott ehhez. Hazánk kimagasló számú nemzetközi sportesemény házigazdája volt az elmúlt évtizedben, ahogy a következő ábra is szemlélteti azt. Emellett Magyarország élen jár abban is, hogy az újonnan megépített sportlétesítményeket kihasználja, aminek példája a Duna Aréna és a Puskás Ferenc Stadion. Másrészt a Nemzeti Atlétikai Központ környékének rehabilitációja, valamint zöldítése szintén a sporteseményeken túlmutató örökséggel rendelkező beruházások közé tartozik.
2. ábra: Magyarország az olimpiai sportágakban 2010 óta megrendezett világ- és Európa-bajnokságok. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/magyarorszagi_rendezesu_eb_vb_k-1h1749v57ew0l6z?live
Felhasznált irodalom
- International Olympic Committee (2024): Independent study reveals Olympic Games Paris 2024 “economically beneficial” for host region. (2024.05.15.) https://olympics.com/ioc/news/independent-study-reveals-olympic-games-paris-2024-economically-beneficial-for-host-region
- McBride,James & Berman, Noah & Manno, Melissa (2024): The Economics of Hosting the Olympic Games. In: Council of Foreign Relations. (2024.07.08.) https://www.cfr.org/backgrounder/economics-hosting-olympic-games#chapter-title-0-6
- Miller, Hugo (2024): Paris Olympics May Bring $12 Billion Boost, Study Shows. (2024.05.14.) https://www.bloomberg.com/news/articles/2024-05-14/paris-olympics-may-bring-12-billion-economic-boost-study-shows
- The Olympic and Paralympic Village. (2024) https://olympics.com/en/paris-2024/the-games/village
- Soubrier Hugo & Mrsnik, Marko & Tocanne, Marianne (2024): Paris’ Lean Olympics Are Unlikely To Blow Any Budgets. S&P Global (2024.03.11.). https://www.spglobal.com/ratings/en/research/articles/240311-paris-lean-olympics-are-unlikely-to-blow-any-budgets-13009601
- Will the 2024 Olympics change image of Paris region’s troubled Seine-Saint-Denis? (2024.03.25.) https://www.france24.com/en/live-news/20240325-have-poor-and-troubled-paris-suburbs-won-olympic-gold
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.