Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója kapcsán a világ elsősorban Ukrajna jövőjére vonatkozó kérdésekre koncentrál. Mindazonáltal felmerül a kérdés, hogy a helyszín, az Északi-sarkvidékhez tartozó Alaszka csupán díszlet, vagy meghatározott üzenettel bíró színtere az eseménynek. Az elemzők a helyszínválasztással összefüggésben annak biztonságos elhelyezkedését hangsúlyozzák, amely fontos szempont lehet a két elnök találkozójánál. Alaszka a tekintetben is kiemelt helyzetben van, hogy abban a régióban fekszik, amely a Bering-szoroson keresztül a legszorosabb történelmi és földrajzi kapcsolatot biztosítja a két ország között. Emellett Alaszka az északi-sarkvidéki régió része. Donald Trump Arktisz-politikája új fordulatot hozott a térség erőviszonyaiban azzal, hogy kifejezte igényét a szövetségese, Dánia területére, Grönlandra. Változik-e az Északi-sarkvidéken kialakult szövetségesi rendszer? Az Arktisz nyugati országai és Oroszország közötti törésvonal átalakulhat? Közeledhet Oroszország és az Egyesült Államok, és szembe helyezkedhet az Északi-sarkvidék európai államaival és Kanadával?
Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2015. augusztus 15-i helyszínének jelentőségét több szempontból vizsgálják az elemzők. Ezek közé az aspektusok közé tartoznak a biztonsági szempontok, valamint az, hogy a helyszínre megközelítőleg ugyanannyit kell utaznia mindkét félnek. Alaszka a két ország története szempontjából azért is fontos, mivel az Egyesült Államok 1867-ban éppen Oroszországtól vásárolta meg e területet. Ez abban a tekintetben is érdeklődésre tart számot, hogy Donald Trump az elmúlt hónapokban újra napirendre vett egy hasonló lehetőséget: Grönland megvásárlását Dániától. Oroszország különleges gazdasági megbízottja e párhuzam kapcsán kiemelte azt is, hogy éppen Alaszka megvásárlásával vált északi-sarkvidéki nemzetté az Egyesült Államok.
Térkép: Az Északi-sarkvidék és a térség országainak térképe. (A piros vonal a régió hőmérsékleti határát, a júliusi 10 °C alatti középhőmérséklettel rendelkező területeket jelöli.) Forrás: WikiCommons.
Északi-sarkvidéki nemzetek
Az Egyesült Államok és Oroszország is északi-sarkvidéki ország, mivel területeik egy része a sarkkörtől északra található. Oroszország a legnagyobb arktikus (északi-sarkvidéki állam), a régióban található területek fele orosz fennhatóság alatt áll. Az Egyesült Államok éppen Alaszkán keresztül kapcsolódik a sarkvidékhez, ezen amerikai állam területén kerül sor Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójára.
Az Északi-sarkvidék legfontosabb nemzetközi egyeztetőfóruma az Arktisz Tanács munkája 2022 tavaszától hosszasan szünetelt. A nyugati világhoz tartozó északi-sarkvidéki országok (az Egyesült Államok, Kanada, Grönlandon keresztül Dánia, Izland, Norvégia, Svédország és Finnország) felfüggesztették tevékenységüket a szervezetben az orosz-ukrán háború kitörését követően. Az időszakban éppen Oroszország látta el az Arktisz Tanács elnökségét. 2023 májusától, a norvég elnökség kezdetével szinte láthatatlan, de mégis említésre méltó enyhülés kezdődött a felek együttműködésében. Egyeztetések kezdődtek alacsonyabb diplomáciai szinteken (miniszteri szintek alatt). A 2023 és 2025 közötti időszakban az Arktisz Tanács működésének legfontosabb eredményeként emelik ki a nyugati partnerek is, hogy sikerült fokozni a tanács tevékenységét, és ezzel életben tartani az együttműködést. Az északi-sarkvidéki egyeztetőfórum a térségben élő őslakos népek jogait helyezte a középpontba, mivel e téren a tagoknak nem kell kompromisszumot kötnie Oroszország megítélésére vonatkozóan.
Ugyanakkor az enyhülés elé váratlan akadályok gördültek. Az arktikus együttműködés történetében újabb törést jelentett, hogy Donald Trump bejelentette igényét a Dániához tartozó Grönlandra. E fordulat sajátos a régió történetében, mivel hagyományosan a nyugati országok és Oroszország között állt fenn a korábbiakban az elhidegülés, illetve egyes korszakokban az elhidegülés kockázata.
Az északi-sarkvidék különleges helyzete
A nemzetközi kapcsolatok fordulatai, a látványos elhidegülések és a széles körű kooperációk kialakulása a térség történetében nem egyediek, többször megmutatkoztak. Az Északi-sarkvidék már a hidegháború korszakában is különleges helyzetben volt, az Arktikus-óceán – (közbeszédben ismert nevén a Jeges-tenger) – az a térség, amely összekötötte és el is választotta a két szemben álló felet, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. Majd az Arktisz a hidegháború utáni enyhülés egyik zászlóshajója volt, és a későbbiek során is a nemzetközi együttműködések jó példájának számított. A finnországi Rovaniemiben ült tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetése, valamint a többi északi-sarkvidéki állam és ezzel megalapozták a hidegháborús enyhülés mellett a kiterjedt északi-sarkvidéki kooperáció lehetőségét is. A 2025 utáni események új fejezetet jelenthetnek a régió nemzetközi kapcsolatainak történetében.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2025 februárjában már tárgyalt az északi-sarkvidéki erőforrásokról. Oroszország és az Egyesült Államok képviselői Szaúd-Arábiában folytattak megbeszéléseket az északi-sarkvidéki energiaprojektekben való lehetséges együttműködésről. Az amerikai elnök célja az Egyesült Államok befolyásának növelése az Északi-sarkvidéken, amely az államon belül politikájában is megnyilvánul. Ennek keretében bővülhet az alaszkai kőolaj és földgáz kitermelése.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
