Categories
Írások

Denali/McKinley-hegy: Trump, a politikai földrajz, és a messzi észak

Egy földrajzi név megváltoztatása kijelölheti egy állami vezető politikai programjának irányait. Donald Trump 2025. január 20-án már beiktatási beszédében deklarálta, hogy a világon a harmadik legmagasabb hegység, az Alaszkai-hegység legmagasabb hegycsúcsát a Denali-hegyről visszanevezi a korábbi nevére, McKinely-hegyre. A következő cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért fontos Alaszka az amerikai geopolitikában? Lehet-e köze az amerikai Északi-sarkkal kapcsolatos politikához? Ki volt William McKinley elnök, és mennyiben lehet példakép Donald Trump számára?

Az alaszkai őslakosok legendája a hegycsúcsról

Alaszka legmagasabb hegycsúcsa a helyi atapaszka indiánok hagyománya szerint lényegében két harcos küzdelmének és egy szerelmi történetnek a lenyomata. Két egykori, nagy hatalmú indián, Yahoo és Hollófőnök mágikus küzdelmet vívott egy törzsfő lányáért. Amikor Yahoo kenujában menekült a fiatal nővel, Hollófőnök, hogy megállítsa őket, nagy vihart bocsátott rájuk. A víz erőteljesen háborgott. Yahoo elővett egy hatalmas követ, és maga elé dobta azt, hogy lecsillapítsa vele a vizet, de a hullámok tovább csapkodtak mögötte. Ezután Hollófőnök nagy lándzsáját hajította Yahoo felé, aki a mögötte keletkező nagy hullámot éppen időben változtatta kőheggyé. Ennek hatására Hollófőnök lándzsája az égbe repült. A harc után Yahoo fáradtságában elaludt, majd másnap, mikor felébredt, körülnézett, és meglátta a két hegyet, amit ő teremtett. Az indiánok a nyugatabbi, kisebb csúcsot Forakernek hívják, a nagyobbat, amelynek a nagy harci lándzsa eltalálta a tetejét, Denalinak nevezték el.

Hely szerepe a kultúrában, társadalomban és a politikai földrajzban

Az ember és a táj kapcsolata szoros és személyes, különösen a régi kultúrák esetében. A magas hegyek kiemelt szerepet töltenek be a hagyományokban. A különféle vallások, mítoszok és legendák szent helyként tisztelik, és sajátos történeteket tulajdonítanak e helyeknek. A legismertebb példa talán az Olimposz hegye, amely a görög istenek lakhelye. A magyar mondák között is szerepel számos történet, amely hegyekhez, tavakhoz és más földrajzi tájakhoz kapcsolódik. Ilyen a Szent György-hegy sárkányának története, vagy az egyik legismertebb erdélyi monda a Tordai-hasadékról, amely Szent László király lovának lába nyomán kettényílt sziklából keletkezett, de széles körben ismert a legnagyobb tavunk, a Balaton keletkezezéstörténetében szereplő utolsó óriás, Balaton legendája is. Az őslakos kultúrák, és közöttük az északi-sarkvidéki őslakosok saját szent helyeihez fűződő kapcsolata a tudományos szemlélet átalakulása mellett a geopolitikai viszonyokra is kihat. Számos ilyen kultikus hely van, amelyet az őshonos népcsoportok igyekeznek megvédeni a modern ipar és bányászat térnyerésével szemben. Már ez utóbbi példa is mutatja, hogy a régmúltba nyúló hagyománya, és egy-egy különleges hely napjaink társadalmában és akár geopolitikai viszonyaiban is különleges szerepet tölt be.

A politikai földrajz és a földrajzi helyek elnevezése

A politikai földrajz tudományága a társadalomföldrajz része, amely a társadalmi jelenségek földrajzi összefüggésével foglalkozik. A politika földrajzi és térbeli aspektusait tanulmányozza. Beletartozik a politikai eszmék térbeli megjelenése és a politikai döntéshozatalának következményeinek elemzése. E távolinak és elvontnak tűnő meghatározás valójában mégis gyakorlatias területekre vezet. Így például a választásföldrajz a különféle választások (országgyűlési voksolás vagy népszavazások) a földrajzi vonatkozásait tanulmányozza. Ilyen kérdés, hogy mely amerikai államokban élnek jellemzően demokrata, és melyekben republikánus szavazók. A tudomány szempontjából különösen érdekesek azok a földrajzi tényezők, amelyek befolyásolják a szavazási szokásokat.

A politikai földrajz egy másik vonulata azzal foglalkozik, hogy a különböző térbeli egységek elnevezésében hogyan tükröződik a fennálló vagy korábbi politikai rendszer, vagy a különféle eszmék és identitások világa. Magyarországon e jelenséget különösen a rendszerváltás világította meg azzal, hogy felülírta a szocialista rendszer ikonikus alakjainak vagy kiemelt eseményeinek nevét viselő közterek elnevezését, mint például Marx Károly út, Lenin körút, Május 1. út vagy Felszabadulás útja kifejezéseket. E nevek 1990 után javarészt eltűntek. A jelenség kapcsán szintén megnyilvánulnak a kulturális gyökerek és az identitás, így például a magyar történelem kiemelkedő alakjainak nevei a leggyakrabban használt közterületnevek, mint a Petőfi Sándor utca, az Arany János utca vagy a Kossuth Lajos tér.

Sem az Egyesült Államokban, sem a Föld más országában nem egyedülálló, hogy egyes földrajzi helyeket átneveznek. Az Egyesült Államokban 2022-ben 660 hegyet, folyót és egyéb földrajzi helyet neveztek át. Egy amerikai munkacsoport új neveket keresett a szövetségi földeken található helyszínek számára, amelyek az őslakosok elleni erőszakra emlékeztettek, vagy az őslakos nőkre utaló becsmérlő kifejezéseket tartalmaznak. Így például Coloradoban egy hegy  John Evans korábbi területi kormányzó nevét viselte, aki engedélyezte a Sand Creek-i mészárlást. A hegycsúcs megnevezését  Mount Blue Sky-ra (a Kék Ég hegye) módosították. Ugyanakkor más korok és kontinensek történetének is része a helynevek változtatása. Az egykori Szovjetunió, a mai Tádzsikisztán legmagasabb hegycsúcsát, – amely a Pamír hegységben található –  ma Iszmoilí Szomoní-csúcsnak nevezik, míg a szovjet időszakban Kommunizmus-csúcsnak nevezték. A ma használatos név a közép-ázsiai ország dicső történelmére utal, a Számánida-dinasztia ősét jelöli, akik egy 8-9. században a régió híres emírdinasztiája volt.

Ilyen módon fontos üzenete van annak, hogy az Egyesült Államok legmagasabb hegye milyen nevet visel. Mit üzen az elnevezés a helyi társadalomnak és az egész világ számára?

Alaszka legmagasabb hegye: Denali vagy McKinely?

Mikor a Föld legmagasabb pontjairól beszélünk, elsősorban Ázsia juthat eszünk be, míg a teljes amerikai kontinensre gondolva az Andok magaslatainak képe rajzolódhat elénk. Ugyanakkor a Himalája és az Andok után a világ harmadik legmagasabb hegysége az Észak-Amerikában található Alaszkai-hegység. Legmagasabb pontja a Denali vagy McKinely-hegy. Egyúttal ez a világ tizenötödik legmagasabb hegycsúcsa a maga tengerszintfeletti 6190 mérteres nagyságával.

A Denali a helyi őslakosok, az atapaszka indiánok elnevezése, amely csupán annyit jelent magas, vagy magas hegy. Azokban az évszázadokban, amíg a hegy Oroszország fennhatósága alá tartozott, az egyik leggyakrabban használt elnevezése a „magas hegy” orosz tükörfordításaként Bolsaja Gora volt. Majd újra felmerültek a névviták, amikor 1867-ben az Egyesült Államok megvásárolta Alaszkát Oroszországtól. A hegy későbbi elnevezésének története jól illeszkedik a modern Amerika mítoszába. Egy aranyásó javasolta, hogy az 1897-es republikánus elnökjelölt, William McKinely nevét viselje a helyszín, hogy támogassa az elnökjelöltet a kampányában. Ugyanakkor az új megnevezés McKinley elnök elleni 1901-es merénylet után vált elterjedté. A hivatalos átnevezés még másfél évtizedet váratott magára. Woodrow Wilson demokrata elnök írta alá a Mount McKinley Nemzeti Park törvényt 1917-ben. A helyi őslakosok azonban szerették volna, ha a hegyet a korábbi hagyományaik alapján Denalinak nevezni. Ennek az akaratnak 2015-ben szereztek érvényt. Most, egy évtizeddel később a hegycsúcs ismét McKinely elnök nevét viselheti Donald Trump előterjesztése alapján.

Alaszka és az amerikai Északi-sarkvidék politika

Ugyan Alaszka legmagasabb hegycsúcsa délre helyezkedik el az Északi-sarkkörtől, csupán 3 szélességi fok a távolság. Fontos látni azt is, hogy az Egyesült Államok alaszkai területein keresztül kapcsolódik az Északi-sarkvidékhez (Arktisz). Alaszka természeti erőforrásainak jelentős hányada az arktikus zónában helyezkedik el.

Az Egyesült Államok alapító tagja az Északi-sarkvidéki vagy másnéven Arktisz Tanácsnak, amely a régió legfontosabb nemzetközi intézménye. A térségbeli országok (Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Izland, Norvégia, Svédország és Finnország) mellett részesei a helyi őslakos népek szervezetei. Minden tagállam rendelkezik saját Arktisz-politikával a szervezet szabályainak megfelelően. Ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy az Északi-sarkvidéki együttműködés 1991-es kezdete, illetve a Tanács 1996-os alapítása óta kiemelt figyelmet kap az Egyesült Államok politikájában. Az érdeklődés fokozatosan erősödött a régió iránt.

Az Északi-sarkvidék stratégiai erőforrásaira a 2000-es évek második fele óta figyelt fel a nemzetközi közvélemény. 2007-ben vált jégmentessé az északnyugati átjáró, amely Kanada és Alaszka partjai mentén tengeri úton köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceánt. A későbbi egyre nagyobb elköteleződést mutatja, hogy már Joe Biden elnöksége alatt is a korábbaikhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok Arktisz-politikája. Ugyanakkor Joe Biden kormányzatának lépései Trump politikájának folytatását jelentették, közöttük az amerikai katonai és polgári jelenlét fokozását a zord sarkvidéki égövön. Emellett fontos volt Kína északi-sarkvidéki törekvéseinek ellensúlyozása. Trump politikájával szemben Biden sarkvidéki politikájában központi elem volt a nyugati szövetségesekkel való szorosabb együttműködés és a zöldpolitika hangsúlyos szerepe.

Donald Trump már 2025. január 20-i beiktatása előtt deklarálta az Északi-sarkvidék kiemelt helyét a következő négy év agendájában. Ez azt jelenti, hogy az elérhetővé váló arktikus erőforrások kiaknázása minden eddiginél kézzelfoghatóbb lehet Trump második elnöksége alatt. Az erre vonatkozó rendelet már a 47. amerikai elnök beiktatásának napján megjelent.

Alaszka erőforrásai és geopolitikai jelentősége

Alaszka, – ahogyan az Északi-sarkvidék teljes régiója, – gazdag ásványkincsekben. A térségben jelentős kőolaj, földgáz, szén és ritkaföldfém lelőhelyek vannak, valamint halászati zónái is kiterjedtek. Az 1968-ban felfedezett Prudhoe-öbölben található olajmező Észak-Amerika legnagyobb kőolajlelőhelye, amely világviszonylatban a 18. legjelentősebb. A helyi földgázkészletek kitermelése is új lendületet vehet. Donald Trump elrendelte Alaszka cseppfolyósított földgáz (LNG) potenciáljának fejlesztését. 44 milliárd dolláros projekt keretében Alaszka 2031-től évente akár 20 millió tonna LNG-t is exportálhat.

Emellett Alaszka elhelyezkedése is stratégiai jelentőségű. Az arktikus térség köti össze, illetve választja el a világ két nagyhatalmát. Ugyanakkor Alaszka az Oroszországhoz legközelebbi amerikai helyszín. A két ország közötti legrövidebb távolság csupán 85 kilométer. Ilyen módon légi és tengeri útvonalak szempontjából is kiemelt fontossága van a 49. amerikai tagállamnak. Ez a rövid útszakasz a katonai és biztonság szempontjából is kritikus, a rakéták alkalmazásának preferált útvonalává is teszi az ún. Great Circle Route-ot.

Alaszka elhelyezkedésének jelentőségét mutatja az is, hogy az észak-nyugati átjáró és a két kontinens közötti szoros az észak-amerikai és ázsiai kontinens közötti távolságot jelentősen lerövidíti tengeri úton. Ezzel időt és pénzt takarítva meg a szállítmányozók számára.

William McKinley mint előkép

William McKinley az Egyesült Államok 25. elnöke volt, 1897 és 1901 között, republikánus színekben. Felmerülhet a kérdés, hogy a közel 120 éves időbeli távolság mellett milyen közös vonásokat mutat élete és elnöksége Donald Trumppal. Életútjuk egy szimbolikus közös pontja, hogy mindkettőjük ellen merényletet követtek el. Ugyanakkor míg McKinley ellen elkövetett támadás végzetesnek bizonyult második elnöki ciklusának kezdetén, addig Doland Trump ellen elkövetett merénylet második elnöksége előtti kampányrendezvényen sikertelen volt. William McKinley elleni támadás is mutat bizonyos párhuzamokat Trump esetével. A 25. amerikai elnök elleni merénylet akkor következett be, amikor második ciklusának programját ismertető kampánykörúton járta az országot.

A történelem kiszámíthatatlan eseményeitől eltekintve – bizonyos különbségek mellett – több hasonlóság található a két republikánus amerikai elnök programjának egyes pontjaiban. McKinley első ciklusa alatt jelentős védővámokat vezetett be, ami mellett ígéretet tett az amerikai vállalkozásoknak és a jól fizetett amerikai gyári munkások státuszának megóvására. E jelenség párhuzamba állítható Trump Kínával szembeni védővámokon alapuló kereskedelmi háborújával, amely kiterjesztését más importőrökre is kilátásba helyezte. Emellett Trump célja is az amerikai munkaerőpiac, és azon belül is az ún. kékgalléros, vagyis fizikai munkát végző réteg megerősítése, és a külföldön gyártó amerikai vállalatok hazacsábítása.

McKinley az Egyesült Államok fennhatóságát is bővítette, akkor elsősorban a spanyol-amerikai háború eredményeként, és amely terjeszkedés magában foglalta Puerto Ricót, Guamot és a Fülöp-szigeteket. Ugyanakkor az 1880-as évekig zömében őslakosok által lakott Hawaii annektálása is McKinely elnöksége alatt vált véglegessé. A 25. amerikai elnök támogatta az Atlanti- és Csendes-óceánt összekötő csatorna megépítését, azonban a Panama-csatorna építésére tett kísérletek kudarcos volt a 19. század utolsó éveiben, így egy nicaraguai alternatíva megvalósítása merült fel. E lépések előtti tisztelgést jelenthet, hogy Donald Trump már beiktatása előtt felvetett, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá kerülhetne Kanada, Grönland és a Panama-csatorna területe. Ugyanakkor érdemes látni, hogy e felvetés nem jelenti a területek tényleges bekebelezését, jelenleg csupán elvi lehetőséget takar.

Konklúzió

A helyek szimbolikája a politikai földrajz vizsgálódásainak egyik területe. E szerint: „a tér, a hatalom és az identitás közötti kapcsolatot szükségszerűen szimbólumok közvetítik. A szimbólum egy konkrét valóság (épület, szobor, érme stb.), amely valami megfoghatatlant (eszmét, értéket, érzést) közvetít. … Egy hely akkor tekinthető szimbolikusnak, ha egyének egy csoportja számára jelent valamit, oly módon, hogy hozzájárul a csoport identitásának megalapozásához” (Monnet, 2011).

Alaszka és egyidejűleg az Egyesült Államok legmagasabb hegycsúcsának neve körül több évszázados vita zajlik. E szimbolikus hely és annak neve vezérfonalat szolgáltathat a 47. amerikai elnök, Donald Trump következő ciklusának politikai irányvonalairól. E politikában fontos szerepe juthat az Egyesült Államok iparát, és ezáltal munkaerőpiacát erősítő lépéseknek, amelyek közé a védővámok tartozhatnak. Emellett az Északi-sarkvidék elérhetővé váló erőforrásainak alaszkai kiaknázása is része lehet, és ezzel összefüggésben egy esetleges megvalósuló területi bővülésnek, például Grönland irányába. Emellett Trump retorikája a tekintetben is harmonizál 19. századi elődje, William McKinely politikájával, hogy szerepel benne az amerikai kereskedelmi és katonai hajók könnyebb átjárásának biztosítása a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között, vagyis a Panama-csatornán keresztüli zavartalan amerikai hajózás.

Senior kutató |  Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre