2026. február 19-én tartják a Béketanács első hivatalos ülését, melyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is ott lesz. Habár sokan máris az ENSZ alternatívájaként emlegetik az új nemzetközi szervezetet, van egy nagyon fontos különbség: nem egyetemes, hanem Donald Trump személyes meghívásától függ. Így aztán néhány állam kivár, mások egyenesen nemet mondtak, de a legtöbben legfeljebb csak álmodozhatnak arról, hogy levelet kapnak az amerikai elnöktől. Hogy végül ki kapott helyet az asztalnál, részben akár a Donald Trumppal ápolt személyes viszonyon is múlt, de minden esetben a nemzeti érdekek gondos mérlegelése is szerepet játszott. A Béketanács az amerikaiaknak lehetőséget teremthet arra, hogy rendezzék a globális konfliktusokat, illetve visszahúzzák a globális Dél országait Moszkvától és Pekingtől. A csatlakozók pedig újrapozicionálhatják magukat az új világrendben, csatlakoznak a fórumhoz, ahol akár geopolitikai súlyukon felül hallathatják hangjukat, és jó pontot szerezhetnek a világ vezető hatalmánál. Könnyen lehet, hogy az akadékoskodó távolmaradók stratégiai hibát követnek el.
Európa
Aljakszandr Lukasenka a 2010-es évek végén kezdett visszafogott hintapolitikába, Moszkvától autonóm módon cselekedni bizonyos kérdésekben. Azonban Vlagyimir Putyin sokat segített neki a hatalma megőrzésében, aki az ukrán háborúban nyújtott segítséggel viszonozta. Szimplán geopolitikai számításból Moszkvának nem érdeke egy, a Washingtonnal enyhülő viszonyt ápoló Minszk, de akár az orosz elnök hangja is lehet a Béketanácsban.
Oroszország és Belarusz meghívásával Donald Trump célja alighanem az, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívása ezt erősíti meg, ugyanis a két vezető közt nem túl szívélyes a viszony, tehát nem igaz, hogy csak a számára szimpatikus vezetőket hívta meg Trump), Putyin számára azonban a belépésnek az időhúzást kell szolgálnia, és a béke iránti látszatának a demonstrálását. Kijev kategorikus visszautasítása stratégiai hibának bizonyulhat, főleg ha Moszkva, és az őt támogató Minszk is taggá válik. Ez felérne Putyinnak egy PR-győzelemmel. Varsó távolmaradása még furcsábban veszi ki magát, mint Románia kezdeti ódzkodása, ugyanis a NATO keleti szárnyának a legfőbb védőbástyája. Lengyelország érdekeivel szembemegy Donald Tusk miniszterelnök döntése, aki megakadályozza Karol Nawrocki elnök csatlakozási szándékát.
Az első ülés előtti utolsó pillanatokban több európai ország vezetője is – akik korábban nem éltek a meghívással -, óvatosan, de nyitottabbá váltak a Béketanáccsal kapcsolatban. Többen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy megfigyelőként elmennek az első értekezletre és majd az ott szerzett tapasztalatok alapján döntenek a csatlakozásról. Így tett az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni és a román elnök, Nicușor Dan is.
A keleti szomszédunk nem alapító tag, mert a NATO-szövetségesi státusz mellett a bilaterális kapcsolatok terheltek. Ugyan Donald Trump 2017-ben és 2019-ben, Joe Biden pedig 2024-ben fogadta Klaus Iohannist, 2008 óta sem republikánus, sem demokrata elnök nem ment el Romániába. Miközben Trump maga ajánlotta fel a lengyeleknek, hogy Varsó kérésére bármikor küld még több katonát, eközben Romániában a felére csökkentették az ott állomásozó csapataik létszámát. Eközben lassan, de épül Európa legnagyobb NATO-támaszpontja a Mihail Koğalniceanu légibázis bővítésével, de kérdéses, hogy a tervezett 10 ezer fős állományból mennyi lesz amerikai. A finanszírozás zömét a román állam viseli, és az arra adott amerikai támogatást Trump már az első ciklusában csökkentette. A bázis 2021-ben került a hírekbe, amikor kiderült, hogy az ott szolgálatot betöltő román katonák évek alatt összesen 7 tonnányi kerozint loptak el. A MAGA-mozgalom szimpátiáját nem erősítette Románia az Andrew Tate üggyel, a megismételt elnökválasztással kapcsolatos botrány pedig a Fehér Házig jutott: J. D. Vance alelnök a 2025-ös müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében élesen bírálta a történéseket. A román sajtó zöme mindig is kritizálta Trumpot, ami rezonált a román közvélemény mintegy felének az álláspontjával. A regnáló elnök számára tehát kritikus, hogy javítsa az amerikai-román kapcsolatokat és egy asztalhoz ülhessen Trumppal, lehetőséget kapva a román álláspont közlésére. A román fordulatban közrejátszhatott az, hogy alapítótagként Bulgária regionális szerepe Bukarest kárára értékelődhet fel az amerikaiak szemében. Ráadásul Albánia belépése is stratégiai kihívás lenne Románia balkáni pozícióira. Mindenesetre Tirana felvétele fontos mérföldkő lehet a nyugat-balkáni rendezésben.
Európa túlnyomó többségének a kimaradása a Béketanácsból stratégiai hiba lehet. Vlagyimir Putyin és Hszi Csinping tagsága már tulajdonképpen biztos félsikert hozna a Béketanácsnak, hiszen eleve vagy ők, vagy a világrend repedéseit miattuk kihasználó államok renitens magatartása keltette életre, amely a külföldi befolyásuk és jelenlétük visszaszorítását kísérli meg innovatív módon. Ezt tudja Peking és Moszkva is, ezért vélhetően mindketten alaposan megfontolják majd a csatlakozást, amiről bizonyosan egyeztetnek egymással.
Délkelet-Ázsia
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Prabowo Subianto indonéz államfõ (b-j) az amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács alapító okiratának aláírásán Davosban 2026. január 22-én.
MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán URL: https://kormany.hu/galeriak/alairtak-a-beketanacs-alapito-okiratat
Orbán Viktor magyar miniszterelnök éppen Prabowo Subianto indonéz elnökkel együtt szignálta a Béketanács alapító okiratát Davosban. Indonézia súlyát jól szemlélteti, hogy a Lisszabon-Moszkva távolsággal megegyező hosszúságú, 285 milliós muszlim többségű ország 20 év múlva a világ negyedik legnagyobb gazdasága lehet. A hivatalosan el nem köteleződő külpolitikát folytató országban egyre mélyül a kínai gazdasági befolyás, amit Peking bármikor felhasználhat politikai nyomásgyakorlásra. Ettől önállóan kevésbé tudná magát megvédeni Jakarta, mert Kína felé nem kölcsönös a függőség. Vélhetően az egyensúlyozás érdekében csatlakozhatott tehát a Béketanácshoz. Donald Trump ötlete, miszerint 8 ezer indonéz, a terrorizmus elleni fellépésben tapasztalt – és muszlim – békefenntartót irányítana Gázába, mindenki számára előnyös lenne. Jakarta egyébként nem mondta le a francia Rafale vadászgépekre vonatkozó megrendeléseit a kínai J-10-es vadászgépekkel szembeni állítólagos fiaskó után, de az amerikai F-15EX projektből 2026 januárjában kiszállt. Washington megpróbálja megakadályozni, hogy a legnagyobb, de kicsi védelmi költségvetéssel bíró délkelet-ázsiai ország hadereje kínai beszállítóktól is függjön.
Thaiföld és Kambodzsa esetében is megjelenik a két ország közti, időnként fegyveres összecsapásokig fajuló konfliktus tárgyalásos rendezésének motívuma. Az október végén, Kuala Lumpur-ban kötött békemegállapodás törékeny, december eleje óta kiújultak a harcok és a thai hadsereg kambodzsai területeket tart megszállás alatt. Bár egy főre jutó bruttó nemzeti összterméke nem éri el a 3 ezer dollárt sem, és az indiaival van egy szinten, a kambodzsai vezetés rögtön elfogadta a meghívást. Ezzel szemben a 8 ezer USD/fős mutatóval rendelkező Thaiföld és annak vezetője, Anutin Charnvirakul mintha kibúvókat keresett volna. Először az anyagi terhekre hivatkozva utasította el a csatlakozást, bár utóbb kiderült, a tagság nem kerül egy dollárba sem. Később az ügyvezető miniszterelnök „a választás utáni kormányra bízta a döntést”, holott előre sejthette, hogy meg fogja nyerni a február eleji voksolást. Trump a támogatásáért cserébe kérheti a phnom penh-i kormánytól a „scam központok” felszámolásáért tett erőfeszítések hathatós fokozását, ami tavaly 10 milliárd dolláros kárt okozott az amerikaiaknak.
A Kínával hagyományosan rossz viszonyt ápoló, de annak gazdaságától függő Vietnam is szeretne csatlakozni a Béketanácshoz, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára is elmegy a február 19-ei ülésre. Hanoi belépésével az USA a saját érdekeinek kedvezőbb irányba tudná befolyásolni a dél-kínai-tengeri katonai, illetve kereskedelmi folyamatokat. Ugyanis a Kínát elhagyó nyugati gyártókapacitások mellett kínai tulajdonú üzemek is a délkelet-ázsiai országban telepedtek meg az utóbbi években és onnan exportálják azokat. A Kína erejétől tartó Vietnam amerikai védelmet szeretne, de annak Washington meg fogja kérni az árát. A rendkívül versenyképes vietnami export ugyanúgy rontja az USA újraiparosítási kísérletét, mint a kínai termékek.
Latin-Amerika
Argentínának történelmi okokból tulajdonképpen sosem volt jó kapcsolata az Egyesült Államokkal. A 19. században az Európából menekülők számára lényegében ugyanolyan vonzó volt mindkét ország, egyik sem volt jelentősen jobb a másiknál. Sőt, az 1896-os évben például Argentína egy főre eső GDP-je rövid ideig meghaladta az Egyesült Államokét is. A 20. század közepétől háromnegyed évszázadon keresztül folytatott baloldali gazdaságpolitika az első világból a harmadikba taszította az országot. Javier Milei 2023-as hivatalba lépésével erősen atlantista fordulat következett be: gyökeres deregulációs reformok követik egymást, Trump segítségével kapott az ország likviditást az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), és éppen tárgyalások zajlanak Washingtonnal a dollarizáció kivitelezéséről. Argentína az összeomlást kockáztatná, ha amerikai nyomására elkezdené korlátozni a kereskedelmet Kínával, emiatt Milei-nek tettekkel is bizonyítani kell Trump felé az elkötelezettségét – erre pedig kihagyhatatlan alkalom a béketanácsi tagság.
A közép-amerikai földrészről egyelőre egyedül El Salvador csatlakozott. Az ország vezetője, Nayib Bukele keresztény palesztin bevándorlók gyermeke. A világ egyik legveszélyesebb országát hónapokon belül tette biztonságosabbá: a 2015-ös 100 ezer lakosra jutó 106 gyilkosság – ekkor San Salvador Caracas-t is felülmúlta -, 2026 elejére 1,3-ra csökkent. A lakosságon belüli fogvatartotti arány négyszer magasabb az Egyesült Államokénál, és az elnök felajánlotta Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, hogy díj ellenében átvenne bűnözőket az USA-ból a börtöneibe. Bukele aktívan hozzájárul ahhoz, hogy csökkent az USA déli határainál a migrációs nyomás.
Paraguay egyike azon maroknyi országnak a világon, amely nem rendelkezik tengerrel. Jókora részben ennek köszönhetően rendkívül alacsony az egy főre jutó GDP, ami harmada a szomszédos Uruguayénál, de még a brazíliai is egy nagyságrenddel magasabb szinten van nála. Az országot stabilan jobboldali, konzervatív politikai erők vezetik és diplomáciailag Tajvant ismeri el Kínaként, nem pedig a Népköztársaságot – ennek ellenére az utóbbival folytatott kereskedelme meghaladja a latin-amerikai átlag mértékét.
Lula da Silva brazil elnök feltételeket szabott országa csatlakozásának, például hogy a Béketanács tevékenysége csak a gázai konfliktus rendezésére terjedjen ki, és kérte Palesztina felvételét is. Továbbá saját országa csatlakozását is az ENSZ Biztonsági Tanácsába. Márciusban utazik Washingtonba, ahol Trump emlékeztetheti Lulát: Brazília ereje nem elég ahhoz, hogy az önálló hatalmi pólus legyen a világrendben. Októberben választások lesznek Brazíliában, egy kurzusváltás után javulna Brazíliaváros reputációja Washington szemében.
Közel-Kelet
Izrael szoros szövetségese az USA-nak, Benjamin Netanjahu pedig kifejezetten jó személyes kapcsolatot ápol Trumppal, ezért aligha volt kérdéses, hogy csatlakozik a Béketanácshoz. Ugyan a február 19-i rendezvényen Gideon Szaár külügyminiszter képviseli majd az országot, azonban ennek oka elsősorban az, hogy a miniszterelnök éppen néhány napja járt az Egyesült Államokban. Tel-Aviv/Jeruzsálem számára elemi érdek elérni, hogy a szintén Béketanács-tag Katarból származó pénzek ne kössenek ki Izraellel ellenséges szervezeteknél.
Jordánia biztos pontként már évtizedek óta hűséges szövetségese az amerikaiaknak, amit bázisokkal, hírszerzési információkkal is bizonyít. Számára prioritás a gázai rendezés és újjáépítés, mert a királyságban él a legnagyobb számú palesztin menekült.
Törökország meghívása szintén rendkívüli jelentőségű. Az ország ugyan NATO-tag, de Recep Tayyip Erdogannak egy ideje megromlott a viszonya a Nyugattal. Egy időben még orosz fegyverrendszereket is vásárolt Ankara. Trump a Béketanácsban „visszahúzhatja” Moszkvától Törökországot, továbbá az Európába tartó migráció keményebb feltartóztatását is kérheti Erdogantól. A líra inflációja miatt az ország gazdasági alapjai erodálódnak ahhoz, hogy regionális hatalomként tudja magát pozicionálni, bár az utóbbi években jelentős sikereket értek el, például Szíriában. Izrael korábban kizárta, hogy Törökország tevékeny szerepet vállaljon Gázában, de a Béketanácson keresztül erre is lehetősége nyílhat. Vélhetően Görögország is azért lett nyitottabb a Béketanács felé a csúcs előtti napokban, mert Ciprussal együtt félnek attól, hogy Törökország és az USA közeledni fog egymáshoz.
Dél-Ázsia
India meghívása tulajdonképpen Újdelhi végső bevétele lenne a Kínával szembeni sorfalba. Narendra Modi azonban nem akar továbbra sem oldalt választani Washington és Peking között, mert harmadik pólusként, a jövő szuperhatalmaként tekint országára, már most. Sőt, az indiai sajtón keresztül már szivárogtatják a későbbi finom elutasítás erkölcsi alapjait, miszerint a Béketanácsba való belépése Trump „demokratikus fügefalevele” lenne, azaz csak felhasználná Indiát, hogy elfedje a többi tag autoriter többségét.
Ellenben riválisa, a Kínával szoros katonai és infrastrukturális együttműködést folytató Pakisztán rögtön belépett a Béketanácsba. Peking jelenléte azután erősödött meg az országban, hogy az afganisztáni háború után Washington magára hagyta Iszlámábádot, megfeledkezve az amerikaiaknak nyújtott logisztikai támogatásról. Washington ezt szeretné visszafordítani. Az USA közel-keleti diplomáciáját ma is segíti Pakisztán, a Béketanács révén nagyobb beleszólást szeretne. Az amerikaiaknak tehát stratégiai érdeke bevenni Pakisztánt, nem pedig Újdelhi felidegesítése a céljuk. Ugyanis egy tajvani-szorosbeli válság esetén bármikor óriási szüksége lehet Kínának Gwadar kikötőjére, ha esetleg az amerikai flotta nem engedné át a szállítmányokat a Malakka-szoroson. Washington ezzel ráléphet Peking Achilles-sarkára.
Közép-Ázsia
Azerbajdzsán és Örményország együttes csatlakozásával esély nyílik arra, hogy egy erős platformon érjenek el eredményt a Hegyi-Karabah több évtizedes konfliktuszónája kapcsán.
Üzbegisztán ugyan nem határos sem Kínával, sem Oroszországgal, sem Iránnal, mégis stratégiai elhelyezkedése és nyersanyagai kulcsfontosságúvá teszik Washington számára. A világ egyik legnagyobb aranykitermelője, amire óriási szükség van a világ pénzügyi rendszerének változásai miatt. A kis közép-ázsiai ország biztonságpolitikai érdeke az amerikai kapcsolatainak az erősítése.
Az ásványkincsekben gazdag Kazahsztán fokozatosan kerül át Moszkva gravitációs mezőjéből Pekingébe. Immáron Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, nem Oroszország. Néhány éven belül Kína közvetlenül tud majd olajat importálni Közép-Ázsiából, a jelenleg épülő vezeték egészen a Kaszpi-tengerig nyúlik. Kínai befektetők megkezdték a beruházásokat a kifejtésre a nehezen kitermelhető kazah gázmezőkön, a technológiával egyedül csak az USA rendelkezik még. Asztana is tisztában van azzal, hogy milyen, ha az orosz függőséget felváltja a kínaival, vélhetően ezért építi a kapcsolatait Trumppal is. A déli orosz határvonal hosszának a felét kitevő ország alacsony dúsítású uránjára a magyar atomerőműveknek is szüksége van.
A kínai gazdasági függéstől és orosz katonai fenyegetéstől tartó Mongólia már az újkori függetlenedése után elkezdett harmadik felekhez fordulni, hogy ellensúlyozza a beékelődést a két nagyhatalom között. Washington számára éppen a stratégiai elhelyezkedése és ritkaföldfém-készletei teszik fontossá.
Források
A borítókép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Board_of_Peace_Charter_Announcement_and_Signing_Ceremony_January_2026.jpg
További képek forrása:
https://www.whitehouse.gov/gallery/president-donald-trump-participates-in-the-board-of-peace-charter-announcement-and-signing-ceremony/
https://www.whitehouse.gov/wp-content/uploads/2025/10/P20251026DT-0550.jpg?resize=2048,1365
https://www.whitehouse.gov/gallery/president-donald-trump-meets-with-president-of-the-republic-of-kazakhstan-kassym-jomart-tokayev-in-the-oval-office/
https://www.whitehouse.gov/gallery/president-donald-trump-attends-the-asean-summit-at-the-kuala-lumpur-convention-center/
Magid, Jacob: Full text: Charter of Trump’s Board of Peace. The Times of Israel, 2026.01.18. URL: https://www.timesofisrael.com/full-text-charter-of-trumps-board-of-peace/
Elmendorf, A. Edward: Trump’s Board of Peace Explained: Mandate, Power, and Global Implications. Impakter, 2026.01.12. URL: https://impakter.com/trumps-board-of-peace-explained-mandate-power-and-global-implications/
Sito-Sucic, Daria: Albania, Bulgaria to join Trump’s ‘Board of Peace’. Reuters, 2026.01.22. URL: https://www.reuters.com/world/albania-bulgaria-join-trumps-board-peace-2026-01-22/
Mutikani, Lucia – Singh, Kanishka: US-led Board of Peace to hold first meeting of leaders February 19. Reuters, 2026.02.07. URL: https://www.reuters.com/world/middle-east/white-house-planning-leaders-meeting-gaza-board-peace-feb-19-axios-reports-2026-02-07/
Bar Neta: Indonesia’s army may head to Gaza, but concerns mount over its record. Israel Hayom, 2026.02.10. URL: https://www.israelhayom.com/2026/02/10/indonesias-army-may-head-to-gaza-but-concerns-mount-over-its-record/
Guarascio, Francesco: Vietnam’s To Lam expected to attend Board of Peace meeting in US next week, sources say. AL-Monitor, 2026.02.12. URL: https://www.al-monitor.com/originals/2026/02/vietnams-lam-expected-attend-board-peace-meeting-us-next-week-sources-say
Magid, Jacob: El Salvador confirmed as 27th country represented on Trump’s Board of Peace. The Times of Israel, 2026.01.28. URL: https://www.timesofisrael.com/liveblog_entry/el-salvador-confirmed-as-27th-country-represented-on-trumps-board-of-peace/
Gritten, David – Hagan, Rachel: Seven more countries agree to join Trump’s Board of Peace. BBC, 2026.01.21. URL: https://www.bbc.com/news/articles/cn8jek4vv8ko
Gabbatt, Adam: Why most democracies won’t touch Trump’s Board of Peace. The Guardian, 2026.02.11. URL: https://www.theguardian.com/us-news/2026/feb/11/the-board-of-peace-most-democracies-wont-touch
Satubaldina, Assel: Chinese Investor to Pour Over $7 Billion into Hard-to-Recover Gas Project in Kazakhstan. The Astana Times, 2026.02.04. URL: https://astanatimes.com/2026/02/chinese-investor-to-pour-over-7-billion-into-hard-to-recover-gas-project-in-kazakhstan/
Truffi, Renan – Aguiar, Sofia: Lula Sets Conditions for Brazil to Join Trump’s Board of Peace. Transcend Media Service, 2026.02.02. URL: https://www.transcend.org/tms/2026/02/lula-sets-conditions-for-brazil-to-join-trumps-board-of-peace/
Magyar Hírlap: Kína befolyásának ellensúlyozása. Magyar Hírlap, 2026.02.11. URL: https://magyarhirlap.hu/kulfold/20260211-kina-befolyasanak-ellensulyozasa
Mathew, Ed: Board of Peace not for India. The New Indian Express, 2026.02.10. URL: https://www.newindianexpress.com/opinion/2026/Feb/10/board-of-peace-not-for-india
Amr, Mostafa: Israel’s opposition leader Yair Lapid seeks to declare Qatar ‘enemy state’. The National News, 2026.02.01. URL: https://www.thenationalnews.com/news/mena/2026/02/01/israels-opposition-leader-yair-lapid-seeks-to-declare-qatar-enemy-state/
The Tico Times: El Salvador Reports Record Low Homicide Rate Due To Gang Crackdown. The Tico Times, 2026.01.06. URL: https://ticotimes.net/2026/01/06/el-salvador-reports-record-low-homicide-numbers-due-to-gang-crackdown
Thai PBS: Thailand cannot commit to Trump Board of Peace until new government formed. Thai PBS, 2026.01.23. URL: https://world.thaipbs.or.th/detail/thailand-cannot-commit-to-trump-board-of-peace-until-new-government-formed/60245
Eisen, Lauren-Brooke: El Salvador’s Offer to House U.S. Prisoners Is Illegal. Brennan Center, 2025.03.12. URL: https://www.brennancenter.org/our-work/analysis-opinion/el-salvadors-offer-house-us-prisoners-illegal
Spray, Aaron: Indonesia drops Boeing F-15EX deal amid Rafale deliveries and Kaan demands. Aerospace Global News, 2026.02.03. URL: https://aerospaceglobalnews.com/news/indonesia-drops-boeing-f-15ex-deal/
Wax, Eddie: Country-by-country: Where EU countries stand on Trump’s Board of Peace. Euractiv, 2026.02.17. URL: https://www.euractiv.com/news/country-by-country-where-eu-countries-stand-on-trumps-board-of-peace/
Decode39: Italy opts in, cautiously, to Trump’s Gaza Board of Peace. Decode39, 2026.02.16. URL: https://decode39.com/13526/italy-opts-in-cautiously-to-trumps-gaza-board-of-peace/
Tilles, Daniel: Tusk: Poland will not join Trump’s Board of Peace “under current circumstances”. Notes from Poland, 2026.02.11. URL: https://notesfrompoland.com/2026/02/11/tusk-poland-will-not-join-trumps-board-of-peace-under-current-circumstances/
Tully, Shawn: Inside the Trump team’s secret talks to rescue Argentina—with the help of the ‘Money Doctor’ who wants to stop the ‘pink tide’ sweeping Latin America. Fortune, 2025.10.08. URL: https://fortune.com/2025/10/08/inside-the-trump-teams-secret-talks-to-rescue-argentina-with-the-help-of-the-money-doctor-who-wants-to-stop-the-pink-tide-sweeping-latin-america/
Maszol: Tonnaszámra lopták az üzemanyagot a román katonák- a Maszol.ro portálról. Mászol, 2022.11.16. URL: https://maszol.ro/belfold/Tonnaszamra-loptak-az-uzemanyagot-a-roman-katonak
Krónika: Románia sokat nyerhet abból, hogy az elnök ott lesz a Béketanács ülésén – mondja a washingtoni nagykövet. Krónika, 2026.02.17. URL: https://kronika.ro/kulfold/romania-sokat-nyerhet-abbol-hogy-az-elnok-ott-lesz-a-beketanacs-ulesen-n-mondja-a-washingtoni-nagykovet
Nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia kutatója.
Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n, a tajpeji Soochow University-n és a Ming Chuan University-n.
Kulcsszavak: USA és Kína fegyverkezési versenye, elektromos autóipar, félvezetőipar, digitális gazdaság.
