A huszárok az 1848–49-es szabadságharc szimbolikus szereplői voltak. E kultúrtörténeti emlék is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar lovasnemzetnek tartja magát. A jelenség egyúttal felhívja a figyelmet a lovak szerepére a magyar történelemben. A paripák hosszú utat jártak be az elmúlt évszázadokban, amit számos csúcspont és hullámvölgy jellemez. A folyamatnak része, hogy a lovak általános gazdasági szerepe gyökeresen átalakult a 19. század közepe óta, idehaza és külföldön egyaránt. Ez azt jelenti, hogy a 19. századig számtalan ágazatban megkerülhetetlen volt a lovak alkalmazása, így a katonaság mellett a mezőgazdaság és a közlekedés is támaszkodott rájuk. Majd az iparosodás és a modernizáció kiterjedésével a négylábúak elveszítették hagyományos gazdasági szerepüket, és a hobbi lótartás, valamint a versenysport került előtérbe. Ez a változás a lótenyésztésre is kihatott. A 19. századi Magyarországon az évtizedek megfeszített munkájával elért eredményeket a 20. század történelme lényegében eltörölte, és a lovak számát megtizedelte. Az elmúlt évtizedben számos olyan kormányzati kezdeményezés született, amely igyekezett a lovassport, a lovasturizmus és a lótenyésztés helyzetén javítani. Új korszak kezdetét jelezheti a szakág számára, hogy 2024-ben a párizsi olimpián 28 év után először lesz magyar résztvevője a lovas versenyszámoknak, és a rendezői oldalon is lesz hazai szereplő.
A magyar történelmet áttekintve a lovas nomád életformától kezdve a könnyűlovas huszárok megjelenéséig számtalan mozzanata emelhető ki, amely a lovak központi jelentőségét mutatja a kultúrában, a hagyományokban és az identitástudatban. A magyar nyelv lóval kapcsolatos szókincsének egyedülálló gazdagságát mutatja, hogy csupán a lovak színét háromszáz kifejezéssel képes megkülönböztetni. Az egyik legkiemeltebb tisztelettel övezett lovagkirályunk, Szent László lovát, Szöget is név szerint ismeri a népemlékezet. Kincsem, a magyar csodakanca a legnépszerűbb magyar versenyló, aki a magyar versenysport talán első olyan alakja volt, aki megmutatta, hogy a sportban elért nemzetközi sikerek hozzájárulhatnak a nemzeti büszkeség emeléséhez. Ennek köszönhetően születése után száz-százötven évvel is készülnek róla könyvek, szakmunkák és kasszasikert elérő film is. Ugyanakkor azt a tényt már jóval kevesebben ismerik, hogy nem Kincsem volt az egyetlen magyar csoda versenyló. Mellette számtalan, nemzetközi versenyeken kimagasló eredményeket elérő ló is fémjelzi a hazai lovassport történetét, közöttük a legeredményesebb lovak közé tartoznak Kisbér, Tokió, St. Simon vagy Imperál. A nemzetközi hírű és a történelmi emlékezet által kiemelt helyen kezelt huszárokat pedig az 1848–49-es szabadságharccal azonosítjuk, mivel ők jelentik a lovas hadviselés hosszas történetének egyik utolsó nagy korszakát.
A huszárok
A huszárság mint könnyűlovas fegyvernem története évszázadokkal korábbra nyúlik vissza, mint maguk az 1848–49-es események. Így például Hadik András, az egyik leghíresebb huszártiszt is a 18. században érte el katonai sikereit. A könnyű fegyverzetű lovasok története azonban ennél is messzebbre visszavezethető a történelemben, pontos kezdetei nehezen meghatározhatóak. Az rendkívül hatásosnak bizonyuló harcmodor külföldi terjedése azonban nyomon követhető. A huszárok a 16. századtól fokozatosan jelentek meg Európa-szerte, Lengyelországban, Oroszországban, majd Thököly kuruc hadaiból több huszár eljutott Franciaországba. A Rákóczi-szabadságharc után Franciaország mellett Poroszországban és Bajorországban is hadi szolgálatba léptek. E fejlemények csupán egy-egy fejezetei a hazai lovas hadviselés történetének. Mindazonáltal rámutatnak a lovak kiemelt jelentőségére a különböző életterületeken.
Lovak és az iparosodás
A 19. században még számos ágazatban meghatározó volt a „lóerő”, a katonaság mellett a mezőgazdaságban és a közlekedésben, de még mint „energiaforrás” is rendelkezésre álltak. Utóbbi tényező arra utal, hogy az állatokat többek között a szállításban, vagy a malmok meghajtásához is igénybe vették. Majd a 19. század második felétől kezdődően valósult meg az a nagyobb léptékű technológiai fejlődés, amely fokozatosan kiszorította a „lóerő” használatát. Ezzel párhuzamosan jelentős változáson ment keresztül a hadviselés is. Ugyanakkor érdemes látni, hogy még a második világháborúban is harcoltak lovashadosztályok. A lótartás e fejlemények tükrében a 19. századtól kezdődően fokozatosan új hangsúlyokat nyert, és ilyen módon egyre inkább a hobbi lótartás és a versenysportok kerültek a reflektorfénybe .
Lovassport fejlődése
A lovassport nemzetközi és hazai története is igen gazdag és változatos. Fontos kiemelni, hogy a hadászati összefüggések nem csupán érintőlegesek. A lovassportok a lovaskatonák felkészülésének részét kepéztek, így például a középkor népszerű eseményei voltak a lovagi tornák. A lovassport azonban az elmúlt évszázadokban jelentősebben átalakult. Széchényi István, aki maga is huszártiszt volt, óriási fejlődést indított el az 1820-as évektől kezdődően a hazai lótenyésztés és a versenyzés területén. A magyar lovassporttal kapcsolatos álma több évtized munkájának eredményeként a 19. század második felére megvalósult. Majd a dicsőséges évszázad után a világháborúk alatt és a 20. század második felében tragikus állománycsökkenés történt. Az előző század derekáig még kilencszázezres létszám jellemezte a mai országhatáron belüli lótartást, amely szám a század utolsó évtizedeire 100 ezer körülire csappant. A rendszerváltás ugyan változást hozott a lovas ágazat számára, így például megjelent a sportlótartás is, de a lovasélet továbbra is számtalan nehézséggel szembesült.
A nehéz helyzetben lévő lovassportok esetében 2010 után megjelent a célzott sportpolitika és -támogatás, valamint a lovasturizmus fejlesztésére irányuló programok is elindultak. Ennek nyomán emelkedett az igazolt versenyzők száma, és a versenysport is fejlődött. A lovas ágazat fejlesztése csupán néhány éve kezdődhet el, és jövőbeli potenciált hordoz többek között a lovasturizmus, ló- és lovassportok, lótenyésztés, szabadidős lovaglás, és a kapcsolódó rendezvények terén. Ennek mentén az olyan rendezvények, mint a Nemzeti Vágta nem csupán a lósportot és a kapcsolódó ágazatokat erősíti, hanem a ló immateriális értékére is épít.
Nagyobb változások történtek a hazai lovassport nemzetközi szereplésében is, amely egy új korszak kezdetét jelezheti. Míg az előző olimpiák alkalmával kizárólag a magyar öttusázókat láthattuk ló nyergében, addig a párizsi olimpia már más képet fog festeni. Nem csupán amiatt történik változás, hogy az öttusából kikerült a lovaglás. 2024-ben a párizsi olimpián 28 év után először lesz magyar résztvevője a lovas számoknak. Kaizinger Balázs a lovastusa regionális rangsora alapján kvótát szerzett a párizsi olimpiára. Rajta kívül rendezői oldalon is lesz magyar szereplője az eseménynek, Bázár György lesz a párizsi olimpia lovastusa versenyeinek vezető stewardja. Ráadásul az idei világverseny alkalmából először lesz magyar bírája a díjugrató versenyeknek, Fugli Károly személyében. Emellett az idei paralimpián 20 év után először díjlovaglásban is lesz magyar induló, Fonyódi Ildikó. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a magyar díjlovagló csapat éppen egy hajszállal maradt le az olimpiai kvóta megszerzéséről.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
