Németország újjáépíti haderejét és ezt Európa az elmúlt másfél évszázadban először nem félve figyeli

Az orosz-ukrán háború miatt a legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkező európai országok is fegyverkeznek. Legjelentősebb példa a három nappal Oroszország ukrajnai inváziójának kezdetét követően egy ötéves, 100 milliárd euró összértékű haderő-fejlesztési és újraépítési programot indító Németország. Az elemzésben bemutatjuk a német haderőfejlesztési program részleteit és a megvalósulásának állását. Németországhoz hasonlóan egyébként 2016-ban Magyarország is elindította az elmúlt évtizedek legnagyobb katonai reformját. Ennek keretében a katonai eszközök nagy részét éppen Berlintől szerezzük be: Lynx gyalogsági harcjárműveket, PzH 2000 önjáró lövegeket, hídvetőgépeket, vontatójárműveket, és a világ legfejlettebb harckocsijának tartott Leopard 2 A7-es tankokat.

📈 A szövetségi államban korábban példátlan alkotmánymódosítást hajtottak végre, hogy hitelből tudják finanszírozni a program költségeit. A parlamentnek immár harmadik éve kellett engedélyeznie a költségvetésre vonatkozó adósságfék alóli felmentést. A Bundestag egy olyan költségvetést is elfogadott, amely 139 milliárd euró új adósságot irányoz elő az idén – Németország eddigi második legmagasabb szintjét –, hogy tompítsa Európa legnagyobb gazdaságát az ukrajnai konfliktus okozta károkkal szemben. A német kancellár, Olaf Scholz bejelentése szerint az évente védelmi kiadásokra fordított összeg eléri az ország bruttó hazai össztermékének (GDP) legalább két százalékát, ami a NATO iránymutatás.

A kancellár 2022. február 27-i beszédét és az ekkor bejelentett haderő fejlesztési programot „Zeitenwende”, azaz „fordulópontként” jellemzik, utalva az európai biztonsági helyzetre gyakorolt jelentőségére, és a változásra az eddigi berlini politikában. Az évtizedes alulfinanszírozottság következtében hosszú és költséges út áll a német haderő előtt, mire régiós szinten újból modern és versenyképes lesz. Például ágazati szakértők szerint a Bundeswehr három évtizeddel ezelőtt még 5 ezer nehézharckocsival rendelkezett, mára azonban csupán 320 darab áll rendelkezésre. Németország 1990-es újraegyesülése óta parlamenti ciklusról ciklusra csökkent a védelmi kiadások költségvetési súlya. A német hadsereg lemaradottságát bizonyítja, hogy az 1980-as évek végétől ugyanazt az analóg rádiórendszert használják, és nem váltottak az Európában szinte mindenhol elterjedt titkosított digitális kommunikációs rendszerre. Szemben a 19. és korábbi évszázadokkal, a mai modern világban nem lehet hónapok alatt egy hadsereget felállítani. A program végére a Németország az Egyesült Államok és Kína után a világ harmadik legjobban finanszírozott haderejével fog rendelkezni. Az orosz-ukrán háború miatt megváltozott helyzet következtében az elmúlt másfél évszázadban ez az első német fegyverkezés, amit a többi európai ország és az Egyesült Államok támogatva, nem pedig félelemben figyel.

https://public.flourish.studio/visualisation/13548320/

🆚 A Kreml korábban „remilitarizálással” vádolta Németországot, amikor a katonai kiadások növeléséről döntött, és azt mondta, hogy ez növeli a biztonsági kockázatokat. A programmal kapcsolatban az ország ellenzéki pártjainak vezetői mellett ágazati szakértők is kritikákat fogalmaztak meg. Előbbiek szerint mivel a keretösszeg javát eszközbeszerzésre költik el, a honvédek helyzete nem javul. A szektor szakemberei szerint a rossz finanszírozási struktúra, illetve az elszálló infláció és kamatkörnyezet miatt a ténylegesen haderőfejlesztésre költött összeg 50-70 milliárd közötti euróra csökkenhet. A késlekedést megfogalmazó kritikák és rosszul elsült nyilatkozatok miatt Christine Lambrecht védelmi miniszter idén januárban lemondott. Utódja, Boris Pistorius sokkal harciasabb, a védelmi költségvetés gyarapítására szólítja fel a pénzügyminisztert. A megrendelések késlekedését a német hadipar termelési kapacitásainak lefoglaltsága is okozza, mivel számos kelet európai ország a Krím félsziget elfoglalását követően haderőfejlesztésbe kezdett. A gyártási kapacitás bővítésének érdekében a német hadipari szereplők – hasonlóan a szektor egyéb európai képviselőihez – számos lőszer- és fegyvergyárat kezdtek el építeni. Hazánkban is a Rheinmetall német hadipari vállalat által tervezett Lynx (magyarul hiúz) gyalogsági páncélozott harcjárműveket Zalaegerszegen fogják gyártani. A termelés várhatóan idén indul és az éves kapacitás eléri a 40-50 darabot. Az elkészült harckocsik egy része a magyar flottába fog kerülni, de a kivitel is jelentős lesz. Emellett a városban ZalaZone nevű harckocsi-tesztelő pályát is létesítettek.

🚀 A német program keretösszegének javát, mintegy 41 milliárd eurót a légierő fejlesztésére fognak fordítani. Tavaly decemberben szavazta meg a Bundestag az amerikai Lockheed Martin és partnerei által gyártott, lopakodó képességgel is ellátott F-35 típusú vadászbombázó-repülőgépek és a világ egyik legnagyobb méretű Chinook szállítóhelikopterek beszerzését. Emellett izraeli Arrow-3 rakétarendszert is vásárolnak. A rendszer képes a nagy hatótávú interkontinentális ballisztikus rakéták hatástalanítására is, így beszerzésével Németország más kelet-közép-európai országok légvédelmét is elláthatja.

Emellett Izraeltől Heron TP típusú drónokat is vásárolnak. További 19 milliárd eurót költenek a haditengerészet felállítására. A keretösszeget tengeralattjárók és hadihajók beszerzésére fogják fordítani. 17 milliárd eurót a szárazföldi erők felszerelésének és harcjárműveinek lecserélésére fordítanak. Tervben van a Leopard 2-es harcjárművek utódainak Franciaországgal közös kifejlesztése is. A két ország 2018-ban állapodott meg az MGCS (Main Ground Combat Vehicle, Elsődleges Szárazföldi Harci Jármű) program közös elindításáról. Jelenleg a projekt a részegységek és felszerelt eszközök fejlesztési szakaszában jár. Jövőre kezdődik meg a teljes harcjármű tesztelésének a fázisa. Az új tank gyártása 2028-2035 között kezdődhet meg, a termelési kapacitás pedig 2040-ben fogja elérni a maximumát. Az egyre szaporodó kibertámadások kivédésének érdekében 21 milliárd eurót költenek a kommunikációs és elektronikus védelmi eszközök fejlesztésére. A védelmi képességek fejlesztése és kiépítése mellett a katonaság logisztikai kapacitását is fejlesztik, azaz nagy számban vásárolnak teherszállító helikoptereket, repülőgépeket és egyéb földfelszíni járműveket.

A német haderőfejlesztés a régió többi országára is hatást gyakorol. Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően több német hadipari vállalat is a térség országaiban létesített üzemeket, ezzel számos családnak megélhetést biztosítva. Mivel az Egyesült Államok után Németország Ukrajna második legnagyobb ellátója a fegyverek tekintetében, a leszerelt harckocsik nagy segítséget jelenthetnek a háborúban álló országnak. Eddig egy darab Patriot légvédelmi rendszert, 18 darab Leopard tankot, több mint 800 löveget, csapatszállító és gyalogsági könnyű járművet, illetve logisztikai járművet, továbbá több százezer kis-, közepes- és nagy-kaliberű lövedéket, egyéni felszerelést, alkatrészeket és egyéb katonai eszközt küldött Németország Ukrajnának. Amellett, hogy – megszegve egy német tabut, miszerint nem szabad fegyvereket háborús övezetbe szállítani – nagy mennyiségű fegyverzetet szállít Ukrajnának, Németország megpróbált más országokat is arra csábítani, hogy nehézfegyvereket küldjenek Ukrajnának a „Ringtausch” (ami nagyjából „körkörös csere”) néven ismert program keretében. E politika keretében az országok ingyenesen kaphatnak német fegyverzetet, cserébe saját készleteikből harckocsikat és gyalogsági harcjárműveket szállíthatnak Ukrajnának.

♻️ Olaf Scholz német kancellár 2023 áprilisában javasolta, hogy ha Németország európai szövetségesei elküldi Ukrajnának régebbi, szovjet típusú harckocsijaikat, akkor Berlin a saját készleteiből gyorsan pótolja a szállítmányokat. Scholz álláspontja szerint azért éri meg a német harckocsikat nem közvetlenül a megtámadott félnek küldeni, mert így a NATO kötelékekben alkalmazott szovjet technológiát le lehet cserélni. Véleménye szerint a csereprogram Ukrajna számára is előnyös, mivel így olyan szovjet típusú harckocsi-modelleket kapnak, amelyeket a védekező haderő már használ, így elkerülhető az eszközök üzemeltetéséhez és javításához szükséges időigényes kiképzés. Csehország mellett Szlovákiával, Szlovéniával és Görögországgal született ilyen megállapodás. A lengyel tisztviselők szerint részükről a csereegyezmény kudarcba fulladt. Lengyelország a háború kitörését követő egy hónapban 280 T-72-es típusú harckocsit szállított Ukrajnának. Csehország és Szlovákia együttesen 29 darab Leopard 2-es tankot és egy Büffel logisztikai járművet, Görögország 40 darab Marder páncélozott gyalogsági harcjárművet, Szlovénia pedig 45 darab MAN tehergépkocsit kapott cserébe a T-72-es, T-55-ös tank és egyéb könnyű harckocsi szállítmányaiért cserébe. A kezdetben ígéretes program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az igények meghaladják azt a mennyiséget, mint amit Németország képes és hajlandó szállítani szövetségeseinek.

🇭🇺 A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési program (korábban Zrínyi 2026) az elmúlt harminc év legátfogóbb magyar katonai reformja. A program 3500 milliárd forintos összköltségvetéséből számos német hadipari terméket is vásárol a magyar honvédség. A szárazföldi haderő eszközei közé körülbelül 400-450 darab, török licencen alapuló Gidrán páncélozott harckocsi fog bekerülni. Ezek jelentős részét hazánk területén fogják gyártani, az állam és a német Rheinmetall által közösen, Zalaegerszegen létrehozott üzemben. A Lynx gyalogsági harcjárművekből hazánk 200 darabot rendelt. A program keretében 2025-re a szovjet T-72-es tankokat is a világ legfejlettebb harckocsijának tartott német Leopard 2 A7 típusú tankokra cserélik le. A harckocsik mellé LEGUAN hídvetőgépek és WiSENT 2 vontatójárművek is járnak. Emellett Magyarország 24 darab PzH 2000 önjáró löveget is vásárolt a német Krauss-Maffei Wegmanntól.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.

💾 A cikk forrásai elérhetőek itt, itt és itt.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/irasok/mit-nyer-a-nato-finnorszag-es-svedorszag-csatlakozasaval/

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Külső junior elemző | Megjelent írások

Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.

Iratkozzon fel hírlevelünkre