Oroszország 2022 februárjában kezdődött ukrajnai inváziójának egyik egyértelmű nemzetközi hatása az európai országok fegyverkezési tevékenységének fokozódása volt. A védelmi költségvetések növelésének szükségessége már korábban is elismert politikai törekvés volt Európában. A 2008-as pénzügyi krízist követően a honvédelmi kiadások stagnálását a Krím-félsziget 2014-es annexiója utáni emelkedés váltotta fel. Ezt követően az összes kelet-közép-európai ország haderőfejlesztési programba kezdett. Az orosz-ukrán háború tavalyi fellángolása alapjaiban forgatta fel a korábbi európai biztonságpolitikai struktúrát, amihez minden egyes országnak váratlanul kellett alkalmazkodnia. Az emelkedő védelmi kiadások komoly bevételnövekedést okoznak az európai hadipar szereplőinek. Magyarország 2016-ban jelentette be az elmúlt évtizedek legnagyobb haderőfejlesztési programját, amely alapjaiban újítja meg a hazai haderőt. A haderőfejlesztés mellett a 2010 előtt teljesen leépült fegyveripart is újraépítik Magyarországon, és ebben a német Rheinmetall vállalat lesz a legnagyobb partnerünk. Az újraépült iparág a belföldi kereslet kielégítése mellett jelentős exporttevékenységet is fog folytatni, a jövedelmezőség elérésének érdekében. A projekttel mérséklik a honvédség importfüggőségét, növelik az ellátásbiztonságot és fokozódik a nemzet ellenálló-képessége. Jelen elemzésben áttekintjük a legjelentősebb európai fegyverexportőr országokat, a legnagyobb hadipari vállalatokat és rövid jellemzést adunk egyes országok védelmi szektoráról. Bemutatjuk a főbb uniós hadipar-támogatási programokat, végül pedig az európai védelmi ipar szabályozási környezetet tekintjük át.
Szerző: Horváth Sebestyén és Szigethy-Ambrus Nikoletta
Loading...
Reload document 
Open in new tab Legnagyobb európai fegyverexportőr országok
2002-2008 között a fegyverértékesítések összértéke közel megduplázódott, köszönhetően az iraki, afganisztáni és a globális terror ellen vívott háborúk kezdetének. A 2008-as pénzügyi krízist követően éveken át stagnált a védelmi eszközökre költött pénz. A globálisan értékesített fegyvermennyiség összértékében szintén a Krím-félsziget 2014-es annexiója jelentett fordulópontot. 2021-re a fegyverértékesítések összértéke közel a másfélszeresére nőtt. A nemzetközi fegyverpiac forgalma tavaly már elérte a 200 milliárd dollárt.1. A legjelentősebb szereplő az Egyesült Államok, amelynek elsődleges kereskedelmi partnerei az európai, közel-keleti, észak-amerikai és ausztrál szövetségesei. Második legnagyobb fegyverexportőr Oroszország. A Congressional Research Service 2021 októberi elemzése alapján 2020-ban 15 milliárd értékben adtak el külföldre fegyvereket és fegyverrendszereket az oroszok, több mint 45 célországba. Az ukrajnai inváziója miatt Oroszországgal szemben bevezetett technológiai szankciók megbénítják az orosz hadiipart. Ennek következtében az importigényes fegyverrendszerek gyártása megnehezül, a hiányzó alkatrészeket, például mikrocsipeket és szenzorokat Kínából lehet már csak beszerezni. A magas fejlettségi szintű eszközök gyártása már csak a minőség rovására lehetséges. Az orosz hadiipar problémáinak következtében az ukrán invázióhoz szükséges fegyverek mellett így Oroszország fegyverkivitele is megnehezül, és ennek következében jelentős bevételektől esik el. Oroszország legszorosabb fegyver-kereskedelmi partnere India, Kína, Irán, Algéria és Egyiptom.2. Az európai országok közül Franciaország a legnagyobb fegyverexportőr, a 2017-2021 közötti időszakban nemzetközi fegyverforgalom 10,7 százalékáért felelős. Franciaországot követi Németország 4,5 százalékkal, Olaszország 3,1 százalékkal és az Egyesült Királyság 2,9 százalékkal.3.
https://public.flourish.studio/visualisation/12987169/
Bár számos európai ország szerepel a tíz legnagyobb fegyverexportőr ország rangsorán, az ENSZ kereskedelmi adatbázisa szerint a teljes exporthoz viszonyítva egyik ország esetében sem jelentős a védelmi ipari termékek nemzetközi forgalmazása. Az elérhető adatok alapján Horvátországban a legmagasabb az éves kiviteli árucikkek összértékéhez viszonyítva a hadipari termékek aránya, 3,7 százalék. Az európai országok esetében a fegyverexport a teljes árukivitel átlagosan 0,098 százalékát adja.4.
Legjelentősebb európai hadipari vállalatok
A hadipari ágazat mára Európában nem számít kifejezetten jelentősnek, azonban még így is közvetlenül (a hadiparhoz kapcsolódó kutatásokat végző álláshelyek figyelembe vételével) 1,2 millió ember megélhetését biztosítja.5. Néhány tucat nagyobb hadipari vállalat mellett az európai szektor közel 1500 kisebb cégből áll. Az ágazat tevékenységének jelentős része Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban, Svédországban és Norvégiában összpontosul. A SIPRI évente készíti el a globálisan száz legjelentősebb hadipari vállalatból álló rangsorát. A listát az Egyesült Államok vállalatai dominálják. Százból 40 vállalatnak az Egyesült Államokban van a székhelye. Kínában és az Egyesült Királyságban nyolc-nyolc, Oroszországban hat, Franciaországban öt, Dél-Korea, Németország és Japán államokban pedig országonként négy listán szereplő vállalat székhelye található. Az adatbázis alapján 2021-ben a legjelentősebb hadipari vállalatnak csupán negyede volt európai székhelyű. A top 100 vállalat 2021-ben összesen 592 milliárd dollárnyi katonai eszközt értékesített.6.
https://public.flourish.studio/visualisation/12989942/
A kormány segítségével rengeteg vállalatot felvásárolva nőtt óriássá a BAE Systems
Mára a legnagyobb európai hadipari vállalattá váló BAE Systems fő termékei között rakéták, repülőgépek és egyéb nagyobb fegyverrendszerek vannak. A vállalat 1999-ben jött létre több brit repülőgép ipari és védelmi technológiai vállalat egyesüléséből megalakult BAe és a rádiók lakossági alkalmazását a világon először elkezdő Marconi Electronic Systems vállalatok összeolvadásával. Azóta több mint harminc brit védelmi ipari vállalat olvadt be az óriásvállalatba. A vállalat az Egyesült Királyság pénzügyi és jogalkotói támogatása nélkül nem nőhetett volna ilyen méretűre. A vállalatcsoport tavalyi árbevétele meghaladta a 21 milliárd fontot. Számos európai és egyesült államokbeli céggel együttműködve terveznek és kiviteleznek vadászrepülőgépeket, például a vállalat elődje által tervezett, függőleges felszállásra is képes Harrier jet-et. A vállalatnak a leányvállalatokkal együtt több mint 100 ezer alkalmazottja van. Számos európai és amerikai hadipari vállalat részleges vagy teljes tulajdonosai, például a svéd Saab több mint harmadának, az Airbus ötödének, illetve 2000-ben 510 millió dollárért megvásárolták a Lockheed Martin Control Systems óriásvállalatot. A nagy fegyverrendszerek építése mellett a digitális képalkotás, adatfeldolgozás, távközlés és az egyéni védelmi felszerelések területén is jelentős a piaci részesedésük. 7. 8.
A Leonardo az egyik legjelentősebb hadászati légi eszközöket gyártó vállalat
Több mint egy évszázada látja el az európai hadseregeket járművekkel és felszerelésekkel, az ipari gépeket azonban ennél is régebb óta, 1864-től kezdve gyártanak. Világszerte több mint 190 üzemmel rendelkeznek, Olaszország mellett főleg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Izraelben. A Leonardo tulajdonrészének harmada az olasz államhoz tartozik. Tavalyi bevétele megközelítette a 15 milliárd eurót és több mint 51 ezer embert alkalmaznak. Fő kereskedelmi partnerei a NATO tagállamok mellett dél-amerikai és észak-afrikai országok, de több mint 150 országgal állnak kereskedelmi kapcsolatban. A 2000-es években több európai hadipari vállalattal együttműködve MBDA néven létrehozták a mára egyik legnagyobb rakétagyártó céget. A védelmi ágazat a vállalat legnagyobb szegmense, amely a vállalat értékesítésének 58 százalékát teszi ki. 7. 8.
A Boeing után a világ második legnagyobb repülőgépgyártója az Airbus
Az 1970-es években hozták létre német-francia-spanyol alapítók, ezen országok mellett azonban számos európai országban vannak leányvállalatai és gyárüzemei, így páneurópai vállalkozásként szoktak rá tekinteni. Alapításakor a repülőgépipart az amerikai Boeing, McDonnell Douglas és a Lockheed Martin dominálták, így piaci részesedésszerzése rendkívül nagy teljesítmény, melyet a folyamatos innovációs képességének köszönhet. A vállalat volt a világon az egyik első, amely repülőgépein bevezette a „fly-by-wire” rendszert, vagyis az irányváltoztatáshoz használt segédszárnyak elektromos mozgatását. Számos teher- és utasforgalmi repülőgép gyártása mellett a katonai helikopterek, szállító és kiképző repülőgépek mellett támadó vadászrepülőgépek gyártásával is foglalkoznak. Legismertebb hadipari termékük az Eurofighter Typhoon, melyet főként a brit BAE Systems vállalattal közösen terveztek és gyártanak. Az utóbbi években támadódrónok fejlesztésébe is kezdtek. Több mint 130 ezer munkavállalójával az egyik legnagyobb európai szereplője az ágazatnak. 7. 8.
A francia Thales a technológiaigényes védelmi termékekre specializálódótt
A vállalat történelme az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor még a lakossági elektronikai termékek iránti keresletet elégítették ki. A Thales csoport az 1980-as években specializálódott a védelmi ágazathoz kapcsolódó elektronikai berendezések és egyéb fejlett eszközök gyártására. Többek között telekommunikációs eszközök, orvosi képalkotó eszközök, repülőgép alkatrészek, navigációs és célzó eszközök, éjjellátó eszközök. Az ezredforduló körüli részleges privatizációját követően az Airbushoz hasonló, nemzetközi működésre álltak át. A 2001-es New York-i terrortámadást követően a továbbra is francia központú vállalat a védelmi piac leginkább technológiaigényes szegmenseire fókuszál, különösen a hálózatközpontú hadviselésre és az egységek interoperabilitására való összpontosításra. A vállalat bevétele rendre meghaladja a 16 milliárd eurót és több mint 80 ezer főt foglalkoztat. Termelőüzemeinek jelentős része Franciaországon kívül helyezkedik el, a foglalkoztatottaknak pedig több mint fele dolgozik külföldön. 7. 8.
Németország hadipara rendkívül összetett
Az elmúlt két évtizedben a német hadiiparról legtöbbször az egykor globálisan is jelentős vállalatok megszűnésekor lehetett hallani. Az Európában valaha legnagyobb hadiiparú országban a szektort Oroszország ukrajnai inváziója élesztette újjá. Míg régen Németország az összes hadnemben élenjáró volt mind a fejlesztés, mind a gyártás területén, mára a hadipari tevékenység a nehéz harckocsikra, repülőgépekre és lőfegyverekre koncentrálódik. A német hadipar ágazati elemzőcégek előrejelzése szerint az ukrajnai invázió következtében 30 százalékos növekedési potenciállal rendelkezik. A legfrissebb, 2021-es adatok szerint az ágazat közvetve és közvetlenül több mint 400 ezer főt foglalkoztat. Mivel az ágazatban tapasztalható átlagos fizetési szint 60 százalékkal magasabb a német átlagbérnél, egy rendkívül magas hozzáadott értékű szektor. 5.
A jelenleg is üzemelő, globálisan is jelentős hadipari vállalat a Krauss-Maffei Wegmann, amely egyéb cégekkel társulva a világ legfejlettebbnek tartott harckocsiját, a Leopard 2-es tankokat gyártja. A vállalat további ismert terméke a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg, melyből a magyar honvédség is rendelkezik. Számos európai hadsereg logisztikai feladatait MAN tehergépkocsi gyártó vállalat termékeivel látják el. Az utóbbi években a legnagyobb német hadipari vállalattá növő és főleg harckocsik gyártásával foglalkozó Rheinmetall AG hazánkban is számos érdekeltséggel rendelkezik. A cég főleg a szétrobbanó lövedékeket használó Mantis légelhárító rendszeréről és a Lynx gyalogsági páncélozott harcjárművéről ismert. A Thyssen és Krupp vállalatok 1999-es összeolvadásával létrejött a ThyssenKrupp acélipari vállalat, amely a hadipar páncélzat és járműtest megrendeléseit teljesíti. Tavalyi bevételük meghaladta a 41 milliárd eurót, azonban ennek kevesebb mint tizede származik a védelmi ágazati megrendelésekből. 7. A csoporthoz tartozik az Atlas Electronics vállalat, amely szonár-rendszerek kivitelezését végzi torpedók és hadi tengeralattjárókhoz. Ehhez hasonló tevékenységet folytat a Hensoldt vállalat, amely a többi ágazati vállalatnak szállít fejlett szenzorokat és műszereket. A Lüke & Ortmeier csoport, a Heckler&Koch és a maroklőfegyveréről ismert Walther vállalatok számos típusú puska és gránátvető gyártásával foglalkozik. A német védelmi minisztérium BWI vállalata az informatikai védelem területén nyújt szolgáltatásokat számos európai haderő számára, alkalmazottainak száma meghaladja a 8 ezer főt. Talán a leghíresebb német hadipari vállalat a svéd Alfréd Nobel által 1865-ben alapított Dynamit Nobel, ami a lőszerekhez szükséges vegyi anyagok előállításával foglalkozik. Az ország hadiparának bizonyos szereplői a fontos jövőbeli szektorokban tevékenykedik. Az űrkutatás területén az OHB vállalat az élenjáró, számos szabadalommal és innovációval rendelkeznek. A hadászati alkalmazással is bíró mikroelektronika gyártásához elengedhetetlen lencséket, tükröket és lézereket a Zeiss jena központú vállalat gyártja. A cég olyan sima lemezek gyártására is képes, amelyeket ha Európa-méretűre nagyítanánk, a legnagyobb egyenetlenség kisebb lenne mint 1 milliméter.
Az Airbus mellett számos repülőgépipari vállalat rendelkezik üzemekkel az országban, például az Eurojet Turbo és az MTU Aero Engines, amelyek többek között az Eurofighter Typhoon vadászrepülőgéphez gyártanak a hajtóműveket. A két vállalat együttes bevétele rendre meghaladja az 5 milliárd eurót. 7.
Franciaország, a Benelux államok és Dánia hadipara
Németország hadiparának hanyatlásával Franciaország lett a legnagyobb európai fegyverexportőr
Franciaország hadipara rendkívül összetett, a létező összes fegyvernemhez tartozó eszköz gyártása mellett a kutatási-fejlesztési tevékenységük is jelentős. A francia Safran vállalat repülő és rakéta hajtóműveket és egyéb légvédelmi eszközöket, a Renault Trucks logisztikai járműveket, a szintén franciaországi székhelyű, de brit, francia és olasz vállalatok 2001-es összeolvadásából létrejött MBDA pedig rakétarendszereket gyárt. Utóbbi éves forgalma eléri a 3 milliárd eurót és több mint 14 ezer főt alkalmaz. 7. A nemzetközileg legismertebb francia védelmi vállalat a Dassault, melynek szuperszonikus Rafale vadászbombázóját vagy utasforgalmi repülőgépeit világszerte exportálták. A Franciaországban legnagyobb bevétellel rendelkező hadipari vállalat a Thales, melyet már korábban bemutattunk. Tavaly botrány kerekedett abból, hogy az Oroszországgal szemben 2014-óta érvényben levő, fegyverrendszereket érintő kereskedelmi embargó ellenére, az Ukrajnában megsemmisített vagy megszerzett orosz harcjárművekben Thales által gyártott, rossz látási viszonyok mellett is pontos célzást lehetővé tevő eszközöket találtak. A szankcionált hadipari termékek Oroszországba irányuló exportját az Európai Bizottság 2014-es szabályozásában szereplő kiskapu tette lehetővé. Ennek értelmében a bizonyos termékeket, például fegyveralkatrészeket és lőszereket érintő embargó nem érvényes olyan szerződésekre, amelyeket 2014 augusztus elseje előtt kötöttek meg. E szerződések utólagos kiegészítései tették lehetővé, hogy tovább folyjon az alkatrészek szállítása Oroszországba. 2015 és 2020 között több EU-s tagállam összesen közel 350 millió dollár értékben szállított fegyvereket és kapcsolódó eszközöket Oroszországba. 9.
Szintén jelentős ágazati szereplő még a Nexter Systems, amely a hagyományos és irányított lőszerek termelésén túl hadászati robotok és egyéb technológiaigényes rendszerek kivitelezését végzi. Éves bevétele megközelíti az 1 milliárd eurót. A francia védelmi minisztérium és a francia védelemipari háttérország szabadalmainak és technológiai eljárásainak nemzetközi értékesítését a Défense Conseil International vállalat végzi, melynek éves bevétele rendre meghaladja a 200 millió eurót. 7. A több európai hadipari és repülőgépipari szereplő közreműködésével létrejött rakétagyár, az Euromissile és az olasz partnerekkel alapított torpedógyár, az Eurotorp számos üzemmel rendelkezik az országban. Mindkét vállalat elsődlegesen az európai országok hadseregeinek a beszállítója. A kétharmad részt állami tulajdonú Naval Group több mint 18 országban végez kikötő fenntartási munkálatokat, illetve kereskedelmi és hadihajó gyártását.
Franciaország hadiparának foglalkoztatotti állománya meghaladja a 160 ezer főt, a teljesítménye pedig az európai kapacitás negyedét adja. A világ harmadik legnagyobb fegyverexportőr országának kitűzött célja, hogy ebben megelőzze Oroszországot. 10. Franciaország részesedése a globális védelmi exportból a 2018-2022 közötti időszakban megközelítőleg 11% volt, szemben a 2013-17 közötti 7,1%-kal, ami 44%-os növekedést jelent. India, Katar és Egyiptom voltak a legnagyobb megrendelők. 11. A cél elérését az emelkedő inputárak mellett a szabályozói környezet is hátráltatja. Az Európai Parlament francia képviselői el akarják érni, hogy a tagállamok katonai eszközbeszerzéseikor az unió többi tagállamának termékeit helyezzék előnybe, a piacvédelem érdekében. Ezt a javaslatot azonban többségében lengyel, észt, portugál és német képviselők ellenzik, mivel számos harmadik országból szereznek be különböző fegyverrendszereket.
Kicsi a holland hadipar, de rendkívül jövedelmező
A logisztikai feladatokat a holland hadsereg rendszerint a DAF Trucks vállalat tehergépjárműivel látja el, amely vállalat számos gyalogsági páncélozott harcjárművet is tervezett és kivitelezett. A cseh Tatra vállalatot is tulajdonló cég éves bevétele megközelíti a 2 milliárd dollárt, ennek azonban nagyobb hányada nem a katonai, hanem az ipari tehergépjárművek értékesítéséből származik. A szintén több mint két milliárd dolláros bevételt elérő DAMEN csoport hadihajók, hajó-elhárító rakéták és egyéb tengerészeti eszközök gyártásával foglalkozik. A gorincheimi vállalat több mint 10 ezer főt foglalkoztat és fennállása óta közel 120 országba exportált. Ezeken túl az Eurometaal vállalat az egyik legnagyobb európai lőszergyár a kiskaliberű lövedékek területén. Az 1996-ban megszűnt névelődje után 2011-ben alapított Fokker Technologies szintén a repülőgépiparban tevékenykedik, másodlagosan viszont légvédelmi rakéták és célzórendszerek készítését is végzi. Az eredetileg Signaal nevű, mára azonban a Thales felvásárlása miatt Thales Nederland-re átnevezett vállalat a radartechnológia, irányítás és navigáció területén hajt végre fejlesztéseket. Az ágazat dolgozóinak száma 20-25 ezer főt, éves bevétele azonban 3-5 milliárd dollár közötti. 5.
Belgium a lőszer és kézifegyver gyártás mellett a védőöltözetek készítésére szakosodott
A teljesen állami tulajdonú Herstal csoport éves átlagos bevétele 700 millió dollár körüli. Bár számos európai országban rendelkezik irodával, fő bevételi forrása az amerikai kézi lőfegyvereket gyártó vállalatokban levő részesedése. Az egyik ilyen Egyesült Államokbeli vállalat a USRAC, korábbi nevén a híres puskáiról ismert Winchester. A seraing központű John Cockerill vállalat harckocsik gyártását végzi, éves bevétele a tavaly kitört orosz-ukrán háborút megelőzően rendre meghaladta a félmilliárd dollárt. A Concordia Textiles flamand vállalat, amely golyóálló mellényekhez és egyéb védőruhákhoz szükséges textilanyagokat készít. A Safran, a Thales, az Airbus és a Boeing is rendelkezik üzemekkel az országban, együttes foglalkoztatotti állományuk megközelíti a 20 ezer főt. 5.
Dániai hadipara a tervezésre és a páncélgyártásra épül
A Dán Védelmi és Biztonsági Iparágak Szervezete szerint az ország hadipara körülbelül 100 vállalatot foglal magában. Ezek jelentős többségi azonban valamilyen paramilitáris őrző-védő vállalkozások, az ország hadipari vállalatainak száma ennél jóval alacsonyabb. Az egyik legjelentősebb ágazati vállalat a Weibel Scientific radartervező vállalat, amely sok külföldi fegyverrendszer gyárral működik együtt. A Composhield német, spanyol, lengyel, kanadai és több közel-keleti ország harckocsi gyártó vállalatainak a beszállítója. Két évvel ezelőtt a dán kormányzat hadipar-támogatási programot indított. A projekt célja a szükséges eszköz és felszerelés utánpótlása mellett a munkahelyteremtés.
Olaszország fegyveriparát a Leonardo vállalat dominálja
Az olasz hadipar számos ágazata szűnt meg csökkenő hadipari megrendeléseknek köszönhetően a 2000-es években és a 2012-es európai adósságválságot követően. A Olaszország leghíresebb ágazati vállalata a maroklőfegyvereiről ismert Beretta, a legjelentősebb azonban a legnagyobb bevétellel rendelkező azonban a Leonardo. Ezek mellett számos kézi lőfegyvereket gyártó vállalat működik az országban, például a FAMARS, a Franchi, a Benelli Armi SpA vagy az ország legnagyobb és legrégebbi lőszergyártói, a Fincantieri és a Fiocchi Munizioni, amelyek együttes árbevétele tavaly meghaladta a 9 milliárd eurót. Az európai szinten legnagyobb rakétagyár, az MBDA francia, olasz és brit ágazati szereplők összeolvadásából jött létre. Az olasz hadiipar a Leonardo széleskörű termékköre és a számos kézifegyver mellett a hadihajók építésen alapszik. A szektor Intermarine, CABI Cattaneo és a magánkézben levő Cantiere Navale Visentini vállalatok mind a katonaság számára is gyártanak hadihajókat. Olaszországban a védelmi ipar alkalmazottainak száma eléri az 50 ezer főt, teljes árbevétele 2019-ben pedig 12 milliárd dollár volt. Az ország többségében állami tulajdonban levő hadipari vállalatai és az amerikai ágazati vállalatok közötti összefonódás megakadályozza, hogy Olaszország mélyebb kapcsolatot alakítson ki más európai országok hadiparának szereplőivel.
Egyesült Királyság világelső a hadipari fejlesztésekben
Legjelentősebb brit hadipari vállalatok közé a globális rangsor alapján hatodiknak számító BAE Systems, a kiberbiztonsággal foglalkozó QuinetiQ és a személygépjárművek mellett repülőgép hajtóműveket gyártó Rolls Royce tartozik. Emellett a kontinens további jelentős hadipari vállalata a védelmi eszközök mellett számos teher- és utasforgalmi repülőgépet és helikoptert gyártó Airbus, amely Európa szerte rendelkezik termelőegységekkel. A BAE Systems leányvállalatainak köszönhetően az Egyesült Királyság a világ első számú hadipari fejlesztőjévé vált. 2021.ben az ágazat szereplőinek együttes bevétele 32 milliárd dollár volt, melyből 4,6 milliárd dollárt a termékek külföldi értékesítése adta. 12. A szektorban tapasztalható 45 ezer fontos átlagbér 16 százalékkal magasabb az országos átlagbérnél. 14. A repülőgépipari termékek 98 százalékát exportálják. Az Egyesült Királyságban kiforrott ellátási lánc működik a hadiparban és a brit kormány a szabályozási környezettel is védi az ágazati szereplők érdekeit, ezért a külföldi és az új belépőknek jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk a részvételre. Az Egyesült Királyság a hajtóművek, helikopterek, szárnyszerkezetek és repülőgép-rendszerek tervezése és gyártása terén világviszonylatban is központnak számít. Becslések szerint 2030-ra a drónok hatása 53 milliárd dollárral növelheti az Egyesült Királyság GDP-jét, és több mint 600 000 új munkahelyet teremthet. 12. Mára a számos brit kisvállalkozás mellett a nagyvállalatok, mint a BAE Systems, a Cobham, A GKN és a Meggit is indított hadászati drónfejlesztő programot. Közel 3000 vállalatból áll a szektor, amelyek több mint 280 ezer főt foglalkoztat. 13.
A legnagyobb spanyol ágazati szereplő kormányzati segítséggel a Thalest és a Leonardot próbálja utolérni
A világ 14. legnagyobb gazdaságú országában a hadipar éves átlagos bevétele rendre 13 milliárd dollár körüli. Az utóbbi években dinamikus növekedést mutatott az ágazat, rendre 10 százalék fölöttit. A szektor termelésének közel négyötöde a repülőgépiparhoz kapcsolódik. Az ágazat vállalatai több mint 47 ezer főt alkalmaznak. 15. A spanyolországi repülőgépgyártó vállalatok több területen is kiemelkednek, többek között a katonai szállító és speciális küldetésű repülőgépek, az alacsony nyomású turbinák, a karbantartási, javítási és üzemeltetési tevékenységek, a légi járművek üzemanyag-utántöltése és a légiforgalmi irányítás területén. Spanyolországban a repülőgép-hajtóművek és a hajtómű-technológia területén is magasan specializálódott iparág működik, amely a fejlett gyártási eljárásokban szerzett tapasztalatokkal rendelkezik. A jelenlegi miniszterelnök, Pedro Sanchez és kormánya csendben arra törekszik, hogy a legnagyobb spanyol hadipari vállalat, az Indra Sistemas SA olyan európai rivális vállalatok versenytársává nőljön, mint a francia Thales SA és az olasz Leonardo SpA, amely cégek több mint tízszer nagyobbak. Az Indra 2021-es bevétele csupán 1,3 milliárd euró volt.
Skandináv országok hadipara
Finnország védelmi ipara elsődlegesen lőszerek és gyalogsági harcjárművek gyártására épül
Az ország védelmi ágazatának 2020-as összforgalma elérte az 1,84 milliárd eurót. Legjelentősebb vállalatai, a harckocsikat gyártó Patria mellett több kisebb, főleg magántulajdonban álló társaságból áll a szektor. Az ágazat termelésének évente 40-60 százalékát exportálják. Fő kiviteli termékei között a kommunikációs-távközlési rendszerek és kiberbiztonsági megoldások mellett elsősorban gyalogsági harcjárművek szerepelnek, többek között Svédországba több száz darabot értékesítettek. A finn fegyverkereskedelem kiemelkedő partnerei közé tartozik az Egyesült Államok, Svédország, Norvégia, Olaszország, Franciaország, Németország, Hollandia és Izrael. Az ágazat közel 120 vállalata mintegy 8200 főt foglalkoztat, éves forgalma pedig körülbelül 1,3 milliárd euró. 16.
A NAMMO (Nordic Ammunition Company, Északi Lőszergyár) egy norvég-finn vegyesvállalat, amely lőszereket és rakétákat gyárt. Az Egyesült Államok és Kanada mellett Európa szerte vannak leányvállalatai. A kis- és közepes-kaliberű lövedékek gyártásában az egyik legjelentősebb európai szereplők. Emellett az űrkutatásban is részt vesznek, az Európai Űrügynökségtől 2019-ben nyertek el egy pályázatot egy újrahasznosítható rakéta kifejlesztésére a Heracles holdraszálló egységhez.
A korábban említett legjelentősebb hadipari vállalat, a több mint egy évszázada termelő Patria a finn állam többségi tulajdonában álló. Fő termékeik a páncélozott csapatszállító járművek. A cég 2021-es árbevétele meghaladta a fél milliárd eurót. A szintén több mint 100 éve üzemelő SAKO főleg mesterlövész puskákkal látja el a finn hadsereget és a civil rendfenntartó erőket. A finn hadsereg csapatszállító feladatait a raseborgi SISU vállalat által készített gépjárművek látják el. A cég a Baltikum több országába is exportál, 2021-es bevétele meghaladta a 21 millió dollárt.
Svédország hadiparát a repülőgépgyártás húzza
A svéd védelmi ipar a számos kis- és középvállalkozás mellett olyan nagyobb cégekből áll, mint a Saab, a BAE Hägglunds és a BAE Bofors. A svéd fegyveripar sokkal nagyobb és exportorientáltabb, mint a finn. Jelenleg Svédország a világ 13. legnagyobb fegyverexportőr nemzete. Svédország fejlett, nemzetközileg is működő repülőgépgyártó iparral rendelkezik, vadászrepülőgépeket, telekommunikációs rendszereket és hadihajókat gyártanak. Emellett a lőszergyártásuk is európai szinten kiemelkedő. Legjelentősebb fegyverkereskedelmi partnerei az Egyesült Államok, Olaszország, Németország, Franciaország és Kanada. Az ágazati vállalatok tulajdonosi háttere az utóbbi két évtizedben sokszor megváltozott, a fő tendencia, hogy a brit BAE Systems és a svéd Saab felvásárolta versenytársait. 3.
A Svéd Biztonsági és Védelmi Ipari Szövetség (Swedish Security and Defence Industry Association, SOFF) szerint az országban a szektor mintegy 100 vállalata több mint 30 ezer főt foglalkoztat. 17. A Lidingö székhelyű Boghammar Marin több száz éve a lakosság mellett a hadsereg által használt kisméretű hajók törzsének gyártásával foglalkozik. A norvég-finn NAMMO lőszergyártó vállalatnak Svédországban is üzemel gyáregysége. A vállalat alkalmazottainak száma meghaladja a kétezer főt. A teljesen svéd tulajdonban álló Norma Precision vállalat a kézi lőfegyverek számára gyárt lőszert, éves bevétele rendre meghaladja a 10 millió dollárt. Legjelentősebb svéd hadipari vállalat az 1937-ben alapított Saab. A stockholmi vállalat a 30-as évek óta gyárt repülőgépeket. A Gripenek előtt a Saab gyártotta a Viggen, Draken, Lansen és Tunnan vadászrepülőket is. Főbb termékeik közé tartoznak még a radarberendezések, rakéták, drónok és csapat- és civil utasszállító repülőgépek is. 2021-es több mint 39 milliárd svéd koronás bevételével egyértelműen a legjelentősebb svéd védelmi ipari vállalat. A Gripen vadászrepülőket gyártó JAS konzorciumot az 1981-ben alapította a Saab-Scania, az Ericsson és a Volvo Aero. Az alapítótársak csődjével és kivásárlásával a vállalat egyedüli tulajdonosa a Saab lett, aki a cél teljesítésével felszámolta az ikonikus vállalatot. A brit BAE Systems 2005-ben vásárolta fel a közel 400 éve üzemelő Bofors fegyvergyárat. 18.
A norvég hadipar részesedése a távirányítású fegyverrendszerek piacán közel 80 százalékos
A norvég hadipar elsődlegesen a magas fejlettségű rakétarendszerekre, űrkutatásra és a lőszergyártásra épül. A norvég hadipar kibocsátásának 80 százalékát exportálják. Termékeit az innováció és a meglévő erőforrások hatékony felhasználása jellemzi. A skandináv országban az ágazatnak a közel 40 szereplő közül három emelkedik ki; a német Rheinmetall által tulajdonolt Simrad Optronics, a Kongsberg csoport és a már korábban részletezett NAMMO lőszergyár. Előbbi vállalat a norvégiai fejlesztőüzeme mellett az Egyesült Államokbeli Maineben is rendelkezik gyártóüzemmel. Főbb termékei a szenzorok, optikai berendezések, lézeres eszközök, számos kis- és közepes-kaliberű fegyvertípus, továbbá célzó berendezések a legtöbb harcjármű számára. A Kongsberg csoport lég- és hajó-elhárító rakétákat, irányító berendezéseket és kommunikációs rendszereket gyárt. Több mint másfél milliárd dolláros bevételével és 7000 fős alkalmazotti állományával a legjelentősebb norvég hadipari vállalat. Több mint 25, főleg európai országba exportálják termékeiket. Az ország hadiparának egyik zászlóshajó terméke a Prox Dynamic vállalat által gyártott Fekete Darázs drón, amely a világ legkisebb méretű hadászati drónja. A norvég hadipari vállalatok a távirányítású fegyverrendszerek globális piacán közel 90 százalékos részesedéssel bír, több mint 20 ezer ilyen fegyverrendszert exportáltak 28 célországba. 19. A norvég NASAMS rendszer vált mára a legtöbb NATO tagállamban használt légvédelmi rendszerré. Az Egyesült Államokban is például a legtöbb kormányzati épület védelmét a NASAMS-sal látják el. Emellett hajtóművek és vízszint alatti járművek gyártásával is foglalkoznak. 2021-ben hat darab tengeralattjáró közös fejlesztéséről és építéséről állapodtak meg Németországgal és az Európai Bizottsággal.
Balti államok hadipara
Bár a balti államok földrajzilag kiemelten jelentős területen helyezkednek el, ipari kapacitási képességeik nem teszik lehetővé őket a nagy mennyiségű fegyver gyártására, ezért a fejlesztésre, technológia csiszolására specializálódtak. A régió fő termékei a lövedékek mellett a mikro-drónok, adatgyűjtő és feldolgozó egységek, képalkotó eszközök, lézeres szenzorok, illetve az éjjellátó és precíziós célzást segítő berendezések.
A litván védelemipari szövetség (LDSIA) több mint 100 tagvállalattal rendelkezik, amelyek igen magas technológiai színvonalat képviselnek. Az ország hadiparának elsődleges termékei a drónok, kiberbiztonsági megoldások és a kettős felhasználású termékek.
Észtország az Európai Unió egyik legfejlettebb tagállama a kiberbiztonság tekintetében. A Milrem Robotics volt az első védelmi ipari vállalat Európában, amely távirányítású lőgyakorlatokat hajt végre pilóta nélküli harcjárműből. Az AS Metrosertre épülő alkalmazott kutatási központot, amelynek öt fókuszterülete közé tartoznak a dróntechnológiák és az autonóm járművek, jelenleg az állam azért hozta létre, hogy észt mérnöki tehetséggel tovább feszegesse e határterület határait. Az Eli drónokat 2018 óta használják az Európai Unió keleti határának megfigyelésére és védelmére, a Threod Systems drónjai pedig az Ukrán Fegyveres Erők által preferált technológiai szolgáltató a közeli hírszerzés és a precíziós célzás terén. A tengeren a tengeri rádiókommunikáció és a gyors átkonfigurálási képesség úttörője A Cybernetica két évtizede szállítja a legkorszerűbb tengeri rádiókommunikációs, tengeri segédrendszereket és navigációs rendszereket szerte a világon. 2018-ban partnerségre léptek az Európai Védelmi Ügynökséggel a legelső katonai kutatási programban egy újgenerációs tengerészeti megfigyelőrendszerre vonatkozóan. A Baltic Workboats vezető szerepet vállalt Európában a pilóta nélküli tengeri hajók európai szabványának kidolgozásában mind a polgári, mind a katonai felhasználásra szánt hajók esetében.
Lettország elsődlegesen a lőszer- és hajógyártásra specializálódott. A Krím-félsziget 2014-es invázióját követően számos kapacitásbővítési projektet indítottak, amelyek akár harmadával is növelheti a kis kaliberű lövedékek gyártási képességét.
A V4 országok hadipara
A volt szocialista blokk államainak hadereje és hadipara jelentős mértékben eltér a nyugat-európai országokétól. Ennek elsődleges oka a régió 1990-előtti szovjet haderővel és hadiparral való összefonódása, majd az ezt követő lassú átállási folyamat. A keleti blokk tagállamainak hadipara között is jelentősek a belső eltérések. A különbségek mind a hadipar fejlettsége és nagysága, mind az alágazatok között vannak. Például Csehszlovákia a repülőgépiparra és a vegyi támadások elleni védekezési kapacitások termelésére szakosodott, míg Lengyelország a radartechnológiára. A kelet és nyugat közötti megosztottság a szocialista blokk felbomlását követően is megmaradt. A technológiaigényes és fejlett eljárásokat nyugat-európai országokban végeznek, míg a közép-kelet-európai régió hadipari fejlesztéseinek túlnyomó része alkatrészekre és kisebb eszközökre korlátozódott, melyeket azonban sikeresen exportálnak. A technológiaigényes termékek fejlesztését és a teljes fegyverrendszer-szintű gyártást Európa többi, nagy és fejlett gazdaságú országaiban végeznek.
Lengyelország hadipara
Mivel Lengyelország a legnagyobb gazdaságú és legnépesebb V4-es tagállam, ezért nem meglepő, hogy a hadipari teljesítmény is itt a legjelentősebb. Ehhez hasonlóan az 1980-as évektől Lengyelország is kereste a fegyverexportálási lehetőségeket a Szovjetunióval baráti viszonyban álló, főként afrikai, latin-amerikai és ázsiai országokkal. 1990-ben Lengyelország a világ 13. legnagyobb fegyverexportőre volt. 20. A Mesko több mint száz éves múltra visszatekintő védelem-technológiai vállalat a lengyel Skarżysko-Kamienna városban foglalkozik légvédelmi és tankelhárító fegyverek, irányítatlan rakéták és lőszerek gyártásával. A Polish Armaments (PA) holding vállalat a lengyel állam által alapított cég, amely összefogja a több mint harminc kisebb állami tulajdonú hadipari vállalatot. A Radom városi központú vállalat éves árbevétele rendre meghaladja a másfél milliárd dollárt. A több mint 600 alkalmazottal rendelkező Jelcz gépjárműgyártó vállalat tehergépkocsikkal látja el a lengyel honvédséget, melyekre gyakran légvédelmi és rakétavető fegyverrendszereket telepítenek. A Huta Stalowa Wola védelemipari vállalat Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb nehézgépgyára. A telephelyének városáról nevet kapó vállalat számos harcjárműhöz gyártanak páncélzatot és hajtásműveket. A Bumar-Labedy fegyvergyár Felső-Szilézia régióban gyártanak távirányítható harcjárműveket, és az ország német és szovjet gyártmányú tankjainak karbantartását és felújítását végzik. A Bumar konzorcium egyik leányvállalata, a BELMA a lengyel Biale Blota városban aknák gyártásával foglalkozik. Szintén a PA vállalat portfóliójába tartozik a több mint 700 főt alkalmazó ZMT tarnówi cég, amely maroklőfegyverek, géppuskák, mesterlövész puskák és légvédelmi fegyverek gyártását végzi. Az Közép-Európa egyik legnagyobb védelmi ipari magántársasága, a WB csoport elektronikai eszközök és légipari alkatrészeket gyárt. Leányvállalatain keresztül számos katonai-kommunikációs rendszert, távirányítási berendezést, pilóta nélküli repülőgépet és lőszereket gyárt a hadsereg számára. Ezek közül például a FONET kommunikációs rendszert az Egyesült Államok hadserege is használja.
Csehország hadipara
Csehszlovákia ipari termelésének 11 százalékát adta a hadipar. Az 1980-as években az ország a Varsói Szerződés tagállamai közül a második legnagyobb fegyverexportőr volt (egyedül a Szovjetunió előzte meg), globálisan pedig a hetedik. A kelet-közép európai régió hadiparának leépülése a rendszerváltás utáni átállás, illetve a védelmi kiadások csökkenése miatti veszteséges működés okozta. Ezek következtében az 1987-es termelési csúcs után a 2000-es évek közepére az ágazati kibocsátás 75-90 százalékkal csökkent. Egyedül Lengyelország és Csehország tudott a globálisan legnagyobb fegyverexportőrök első 25 helyezettje között maradni. A Cseh Köztársaság Védelmi és Biztonsági Iparági Szövetségének (DSIA) jelentése szerint a cseh hadipar több mint száz magáncégből és négy nagyobb állami vállalatból áll. Összességében a szektor termékeinek 90 százalékát exportálják. 21. 2019-ben a védelmi ipar kivitelének négyötöde tizenkét importáló országba irányult. Ebben az évben a teljes hadipari export negyven százaléka különböző szárazföldi eszközök adták. A kézi lőfegyverek a kivitel 9 százalékát adták. A DSIA szövetség tagjai emellett kibervédelemmel, drónok és lőszerek gyártásával foglalkoznak. A Tatra gépjárműveket gyárt és a világ harmadik leghosszabb ideje szüntelenül gépjárműveket gyártó vállalata. A CZ (Česká zbrojovka) a legjelentősebb cseh vállalata az ágazatnak, fő termékei a lőfegyverek, melyeket a sportlövészettől kezdve a magánbirtoklású fegyvereken át a rendfenntartó szervekig használnak. A több mint 2000 alkalmazott által gyártott termékek 95 százalékát több mint 100 országba exportálják. 2021-ben a CZ megvásárolta az 1855-ben alapított, amerikai Colt fegyvergyárat, amely ikonikus maroklőfegyvereiről lett híres. Jelenleg a cseh hadiparnak 8200 munkavállalója van. 22. 23.
Szlovákia hadipara
A csehszlovák légierőnél korábban dolgozó radartechnológiai szakemberek 1992-ben alapították meg az ALES a.s. vállalatot. A vállalat profilja a 2000-es években alakult át, mára főként távirányítási rendszerek gyártásával foglalkoznak. 2008-ban a szlovák ICZ számítástechnikai csoport felvásárolta a céget. A Metrodat a lézeres technológiák ipari és hadászati alkalmazásának fejlesztésével foglalkozik. Északi szomszédunk hadipara nem számít jelentősnek, mindössze 30 vállalatból áll, akik pár ezer főt alkalmaznak. 24.
Magyarországon a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program a hadipart is újraépíti
Magyarországon a hadipar jelentősége a régió többi országával összehasonlítva kicsi volt. Az ipari termelés mindössze 3 százaléka kapcsolódott hozzá. Az 1980-1990 es években hazánk a világ 45. legnagyobb fegyverexportőre volt. Ennek ellenére a szocializmus évtizedei alatt számos fegyvert, harcjárművet és kiszolgálójárművet gyártottak hazánk területén, a 80-as évek végén mintegy 30 ezer fő dolgozott az ágazatban. A rendszerváltást követő két évtizedben ez a szám ezer főre csökkent, a Honvédség és a magyar hadipar párhuzamosan épült le, a honvédelmi fejlesztések a szovjet időkből örökölt eszközök karbantartására szűkültek. 2010-re a szektor szakképzett munkaereje kivándorolt vagy nyugállományba vonult, a termelőegységek pedig bezártak. A kormányváltás a védelmi iparban is fordulatot hozott. 25.
A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési program (korábban Zrínyi 2026) az elmúlt harminc év legátfogóbb magyar katonai reformja. 2016-os bejelentését követően 2017 januárjában indult el. A program összköltségvetése eléri a 3 500 milliárd forintot. 25. A magyar honvédség eszközállományának modernizációja mellett a honvédek munkakörülményeit és igényeit kiszolgáló infrastruktúra is megújul, illetve korszerű egyéni felszerelésben is részesülnek. Bár a személyzet felszerelésének modernizálása és cseréje évek óta tart, a következő fejlesztési szakaszban, a következő pár évben felgyorsulhat. A kor kihívásainak megfelelő honvédség létrehozása mellett a szükséges tartalékok felhalmozása, az utánpótlás biztosítása és a biztos hátország kiépítése is célkitűzés. A modernizáció a honvédelem összes területét, tehát a légi és szárazföldi haderőnemek mellett a logisztikai, katona-egészségügyi, vezetés-irányítási, táborvezetési és híradás-informatikai alágazatok is érinti, a NATO követelményeknek való megfelelés jegyében. Továbbá fejlesztik a különleges műveleti és a kibervédelmi egységeket. A program megvalósításához szükséges forrást 2017 júliusában megjelent határozat fekteti le.
A szárazföldi haderő eszközei közé körülbelül 400-450 darab, török licencen alapuló Gidrán páncélozott harckocsi fog bekerülni. Ezek jelentős részét hazánk területén fogják gyártani, az állam és a német Rheinmetall által közösen létrehozott üzemben. A Lynx gyalogsági harcjárművek többségét szintén Magyarországon fogják gyártani. A magyarul hiúz nevű harckocsikból több mint 200 darabot rendeltek. A haderőfejlesztés mellett a 2010 előtt teljesen leépült fegyveripart is újraépítik Magyarországon. Ennek következtében a program összhangban áll a kormány Irinyi iparstratégiai tervében lefektetett célokkal, illetve az elmúlt években tapasztalható, nemzetközi értéklánc átrendeződésre adott újraiparosítási válasszal. Az újraépült iparág a belföldi kereslet kielégítése mellett jelentős exporttevékenységet is fog folytatni, a jövedelmezőség elérésének érdekében. A projekttel mérséklik a honvédség importfüggőségét, növelik az ellátásbiztonságot és fokozódik a nemzet ellenálló-képessége. Jelenleg hat jelentősebb hadipari beruházás megvalósítása folyik hazánkban, melyeket a következő bekezdésben részletezzük.
A tervezett gyáregységek közül kettő már jelenleg is termel, négy pedig az építési szakaszban van. A német Rheinmetall vállalat által tervezett Lynx gyalogsági páncélozott harcjárműveket Zalaegerszegen fogják gyártani. A termelés várhatóan idén indul és az éves kapacitás eléri a 40-50 darabot. Az elkészült harckocsik egy része a magyar flottába fog kerülni, de a kivitel is jelentős lesz. Emellett a városban ZalaZone nevű harckocsi-tesztelő pályát is létesítettek. A török Nurol Makina licence alapján készülő, de technológiailag fejlettebb, négykerék-meghajtású Gidrán harckocsikat Kaposváron fogják gyártani. A gyár egy része már most is üzemel. A török féllel tárgyalások folynak, hogy a partneri kapcsolatot kibővítve a városban drónok, autonóm repülő eszközök, illetve ezek fegyverzetének és páncélzatának gyártása is elkezdődjön. Várpalotán 2024 második felétől lőszer- és robbanóanyag-gyárat létesítenek, amely közepes- és nagy-kaliberű lövedékekkel fogja ellátni a régió országait. Az Airbus páneurópai óriásvállalat Gyulán nyit üzemet a cég helikoptereihez való alkatrészek gyártására. Az üzemet az Airbus és a magyar állam közösen létrehozott vegyes vállalata tulajdonolja. Ezeken túl Kiskunfélegyházán a teljes mértékben állami tulajdonú HM Arzenál Zrt. fog a cseh Ceská Zbrojovka Export vállalat licence alapján skorpió nevű géppisztolyokat, CZ BREN 2 típusú gépkarabélyokat, több fajtájú maroklőfegyvert és mesterlövészpuskákat gyártani. A tízéves licencszerződés keretösszege 100 millió euró, és 200 ezer darab lőfegyverről szól, melynek egy része a kivitelt erősíti. Emellett az üzemben egy magyar fegyvercsalád fejlesztésén is dolgoznak. A FÉG fegyvergyár 2004-es megszűnése óta nem gyártottak hazánkban kézi lőfegyvereket, egészen a HM Arzenál kiskunfélegyházi üzemének 2018-as megnyitásáig. Végül pedig Nyírteleken radar gyártó üzem építésén dolgoznak, ahol a termelés várhatóan 2025-től kezdődik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településen a szovjet megszállás ideje alatt szintén radarokat gyártottak.
A stratégiai ágazatban a beruházások megvalósításában a kormányzat legjelentősebb partnere a Rheinmetall vállalat. A német cég a várpalotai, kaposvári, nyírteleki és zalaegerszegi beruházásokban vállal teljes vagy részleges szerepet. Európa szerte a védelmi ipari vállalatok jelentős része állami tulajdonban áll, így a magyar kormány ágazati szerepvállalása egyáltalán nem példa nélküli. Franciaországban például a Nexter Systems teljes mértékben, az Airbus és Thales vállalatok pedig részben állami tulajdonban állnak. Emellett például Görögországban a Hellenic vállalatcsoportok mind állami birtoklásúak.
A kelet-közép-európai régió folyamatban lévő hadipari beruházásai
A bővülő európai védelmi kiadások következtében számos hadipari vállalat új üzemek létrehozásáról döntött. A Rheinmetall Magyarország mellett a kelet-szlovákiai Szepsi városban is 30 milliós program keretében üzemet készül nyitni. 26. Az orosz-ukrán háború fokozott tüzérségi tevékenysége miatt az európai lőszerraktárak elkezdtek kiürülni. Ez ráébresztette az európai és észak-amerikai államokat a szükségletek biztosítására. A Pentagon szerint az Egyesült Államok a Koreai-háború óta nem látott mennyiségben tervez lőszereket gyártani, elérve a havi 90 ezer darabot, a korábbi 14400 helyett. 27. A lövedékek felhalmozásának érdekében a Rheinmetall tavaly decemberben egy új, németországi gyár létrehozását jelentette be, a szükséges stratégiai függetlenség biztosítása érdekében. A beruházás megvalósítását követően a vállalat évi 240 ezer darab 120 milliméteres tank és 450-500 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi, irányítatlan lövedék gyártására lesz képes. Emellett tavaly a Rheinmetall a világszerte ismert spanyol Expal Systems lőszergyártó vállalat is felvásárolta 1,2 milliárd euróért. 29. Évi 400 milliós eredménnyel az Expal Systems Európa legnagyobb lőszergyártója. Ezek következtében a német vállalat a világ egyik legnagyobb lőszergyártójává lép elő. Idén március elején megjelent hírek szerint a Rheinmetall vezetősége tárgyalásokat folytat egy Ukrajnába tervezett harckocsi és lövedékgyár létesítéséről. 28. Emellett Lengyelországban is német tervezésű harckocsi- és lőszergyárat terveznek nyitni, melynek termékeivel szintén a háborús felet kívánják ellátni.
Az Európai Unió hadipar-támogatási programjai
Az Európai Védelmiipar Fejlesztési Program (European Defence Industrial Development Programme, EDIDP) keretében 2019-2020 között 500 millió euró forrást injektáltak a szektorba, a versenyképesség és az innovációs kapacitás javításának érdekében. 30. A terv kidolgozásakor lefektetett alapelvek között szerepelt, hogy kizárólag olyan projekteket finanszírozhatnak, amelyek a tagállamok közötti kooperációval valósulnak meg. Ezzel szemben az EDIDP keretében elköltött forrás mintegy háromnegyedét csupán öt vállalat nyerte el, amelyek mind Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban működnek. A finanszírozott 41 projektből 23-ban – különböző együttműködési struktúrák mentén – kizárólag a Airbus, Thales, Leonardo, Indra Sistemas és Dassault Aviation óriásvállalatok vállaltak részt. Európa rendelkezik a legkiforrottabb és szigorúbb, piaci versenyt szabályozó törvényekkel. Ez alapján jogos feltételezés, hogy az EDIDP-ben nyertes vállalatok egymással versengve győzedelmeskedtek, azonban az Investigate Europe elemzése szerint a tulajdonosi háttér rendkívül összefonódott. 31. Ezen öt vállalat esetében jelentős a kereszttulajdonlás, illetve az európai államok és az Egyesült Államok tőkealapjainak tulajdonosi hányada is kiemelkedő. Az elemzés keretében megkérdezett szakértők szerint a piacon romlott a verseny hatásfoka, ami a megrendelők kárszenvedését okozza. A projekt megvalósulásával kapcsolatban a kihagyott kis- és közép-vállalkozások részéről felmerült kritikák szerint a jövő európai védelmi projektek létrehozásakor figyelni kell, hogy a nyertes vállalatok diverzifikációjának érdekében minél több vállalatot bevonjanak az együttműködésbe, csökkentve ezzel a piaci koncentrációt.
Az EDIDP elődje, a Védelmi Kutatásra vonatkozó Előzetes Intézkedés (Preparatory Action on Defence Research, PADR) program 2017-2019 között szolgálta az európai védelmi ipar fejlődését. Ezt a kettőt 2021-ben az Európai Védelmi Alap (European Defence Fund, EDF) felállítása követte. Az alap 2021-2027 közötti költségvetési periódusban 8 milliárd euró értékben támogatja az ágazatot. Ebből 2,7 milliárd eurót kutatási projektek megvalósítására, 5,3 milliárd eurót pedig kapacitásbővítésre fordítanak. 32.
Az európai hadipar szabályozási környezete
Az Európai Unió fennállása óta az összehangolt tagállami politikák és az egységes szabályozási mechanizmusok kidolgozásának fontosságát hangsúlyozza. Egy olyan széles spektrumú integráció, amely az európai államok jelentős és változatos tömegét fogja össze, nem, vagy csak nehezen működhet megfelelően harmonizált keretek nélkül. Ennek eredményeként mára szinte minden lehetséges közös terület lefedésre került az uniós szabályozások révén, így a védelmi iparra vonatkozó prioritások is megfogalmazásra kerültek.
Az európai iparpolitika elsődleges célja, hogy javítsa az európai ipar versenyképességét, biztosítva, hogy az ipar fenntartsa Európa fenntartható növekedését és a foglalkoztatása segítségével hajtóerőként töltsön be szerepet (Európai Parlament, 2022). A változó globális tendenciák, a környezetvédelmi előírások előtérbe kerülése és a digitális kor adta kihívások mind-mind hatással vannak az európai ipar keretfeltételeinek meghatározására. Ezáltal folyamatosan fejlődik, annak megfelelően, hogy milyen aktuális problémák kerülnek felszínre. Az európai iparpolitika jogalapját az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (továbbiakban EUMSZ) 173. cikke határozza meg. E szerint a célkitűzések között az alábbi irányok kerültek meghatározásra:
- az ipar alkalmazkodásának felgyorsítása a strukturális változásokhoz;
- ösztönző környezet kialakítása az Európai Unióban a kezdeményezések és a vállalkozások fejlődéséhez;
- ösztönző környezet kialakítása a vállalkozások együttműködéséhez;
- az innováció, a kutatási és technológia fejlesztési politikák ipari lehetőségeinek még jobb kihasználása.
A közös iparpolitika megköveteli, hogy a tagállamok a Bizottsággal konzultáljanak és szükség esetén összehangolják fellépésüket. A Bizottság feladata, hogy a kezdeményezéseket összehangolja, előrevetítse az iránymutatásokat, megszervezze a bevált gyakorlatok cseréjének lehetőségét, valamint rendszeres időközönként felülvizsgálja és kiértékelje a kezdeményezéseket. Az Európai Parlament felé teljes körű beszámolói kötelezettséggel tartozik. 33.
Az európai iparpolitika része az Európai Védelmi Ipar is, amely egy különösebb szabályozás révén működhet az unióban. A védelmi ipar jogalapját az EUMSZ 352. cikke, 173. cikke és a 346. cikk 1. bekezdése határozza meg. A szerződés 352. cikke szerint azokat az eseteket szabályozza, amikor az Európai Uniós alapszerződések nem rendelkeznek kifejezetten a valamelyik uniós célkitűzés eléréséhez szükséges fellépéséről (EUMSZ 352). A 173. cikk a már bemutatott iparpolitikai jogalapot szolgáltatja. Az EUMSZ 346. cikkének 1. bekezdése szerint „a tagállamok megtehetik az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket; ezek az intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan a belső piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében”. 33. Így a 346. cikk rendelkezik a védelmi ipar tulajdonképpeni intézkedéseiről, valamint a lehetséges korlátozásokról is.
Az Európai Védelmi Ipar célkitűzései az alábbiak szerint kerültek megfogalmazásra:
- versenyképességének növelése a kialakulóban lévő biztonság- és védelempolitika hitelességének szempontjából;
- a tagállamok együttműködése az olyan politikák és gyakorlatok megszüntetése érdekében, amelyek akadályt gördíthetnek a közös ipari vállalatok hatékonyabb közös munkájának útjába.
A védelmi ipar a teljes EU-s gazdaságban fontos szerepet játszik, így a hatékonyság növelése ezen a területen is kiemelten fontos. Ennek érdekében korábban több olyan intézkedés is meghozásra került, amelyek a hatékonyság növelése mellett, az ágazat versenyképességét is képesek fejleszteni.
2013 decemberi ülésén az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy növeljék az együttműködésen alapuló kutatóprogramokba irányuló beruházásokat, valamint felhívta a Bizottságot, hogy az Európai Védelmi Ügynökséggel együtt dolgozzon ki javaslatokat a kettős felhasználású – polgári és katonai – kutatások további ösztönzésére. 2015-ben a tagállamok úgy határoztak, hogy a kizárólag polgári és a kettős felhasználásra összpontosító kutatásról áttérnek egy egységes, célzott európai védelmi kutatási programra.
A védelmi eszközök kivitelére vonatkozóan 2008-ban fogadta el a Tanács a 2008/944/KKBP közös álláspontját, amely a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályokat határoz meg, egy korábbi, 1998-as fegyverkiviteli kódex helyére lépve. 38. Ezáltal az EU az egyetlen olyan regionális szervezet, amely jogilag kötelező rendelkezést állapított meg a hagyományos fegyverek kivitelére vonatkozóan. A közös álláspont célja a tagállamok fegyverkivitel ellenőrzésére irányuló politikáinak jobb összehangolása, míg a fegyverkivitel végső soron továbbra is nemzeti hatáskörben marad. Magát az EU kivitel-ellenőrzési rendszerét a 428/2009/EK rendelet szabályozza, amely részletesen rendelkezik a közös uniós szabályokról és a kettős felhasználású termékek közös uniós listájáról, valamint az Unió egész területén következetes végrehajtás és érvényesítés támogatása érdekében koordinációt és együttműködést ír elő. 44.
- június 30-án a Bizottság zöld könyvet tett közzé az EU kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó ellenőrzési rendszeréről, amelynek célja a rendszer működésének felmérése és az esetlegesen átalakításra szoruló területek átgondolása volt. Ez megnyitotta az utat egy közlemény elfogadása előtt, amely vázolja az EU stratégiai kivitel-ellenőrzésének hosszú távú tervét, és konkrét szakpolitikai lehetőségeket azonosít a kivitel-ellenőrzési rendszer korszerűsítésére. 40. 2016. szeptemberben a Bizottság javaslatot fogadott el a meglévő 428/2009/EK rendelet korszerűsítésére és a kettős felhasználású termékek kivitele ellenőrzésének erősítésére.
2004 szeptemberében a Bizottság bemutatta a honvédelem közbeszerzéséről szóló zöld könyvet azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az európai védelmieszköz piacának fokozatos kiépítéséhez a tagállamok között, átláthatóbb és nyitottabb alapon. 41. A zöld könyv az „Útban az Európai Unió védelmi eszközökkel kapcsolatos politikája felé” elnevezésű stratégia részét képezi, amelyet a Bizottság 2003 elején fogadott el. A cél a védelem terén a források hatékonyabb felhasználása és az európai ipar versenyképességének növelése, valamint az európai biztonság- és védelempolitika összefüggésében a katonai felszerelések javításának elősegítése volt. 41.
2007-ben a tagállamok megállapodtak abban, hogy egy kifejezetten erre a célra kidolgozott stratégia segítségével fokozzák az európai védelmi technológiai és ipari bázis kialakítását. Az Unió védelmi iparral kapcsolatos politikájának egyik fő célja az európai védelmi technológiai és ipari bázis karbantartása és továbbfejlesztése. 2006 júliusában elindult az európai védelmieszköz piacát érintő beszerzések területén folytatott verseny ösztönzését szolgáló kormányközi rendszer. Ez az önkéntes kormányközi rendszer a védelmi beszerzésekre vonatkozó magatartási kódexen alapul, amelyet egy jelentéstételi és nyomonkövetési rendszer támogat a tagállamok közötti kölcsönös átláthatóság és elszámoltathatóság biztosításának elősegítése érdekében. Másik fontos elem az ellátási lánc bevált gyakorlatainak kódexe.
A nemzeti piacok integrálásához fontos a védelmi eszközök szabványosítása. Lépések történtek az európai védelmi szabványok referenciarendszere (EDSTAR) portáljának létrehozásával 2012-ben, amely elődje, a védelmi beszerzés európai kézikönyve (EHDP) helyébe lépett. Az EDSTAR az európai védelmi szabványok információs rendszerének (EDSIS) létrehozását követte, amely az európai védelmi eszközök szélesebb körű szabványosításának portálja a fejlesztendő vagy lényeges módosításra szoruló eszközszabványok közzététele céljából. 42.
A Bizottság 2013. július 24-én közleményt fogadott el, amely cselekvési tervet tartalmaz az európai védelmi ipar hatékonyságának és versenyképességének növelésére. 43. Hatálya a következő területekre terjedt ki: belső piac, iparpolitika, kutatás és innováció, képességek, űrkutatás, energiaügy és nemzetközi kereskedelem. A védelmi közbeszerzéssel kapcsolatban a közlemény bejelentette egy piacfigyelő mechanizmus létrehozását.
A védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferéről szóló 2009/43/EK irányelv és a honvédelmi és biztonsági beszerzésekről szóló 2009/81/EK irányelv révén az EU kidolgozta a megfelelő iránymutatásokat egy uniós keret létrehozásához ezen a területen. A védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferéről szóló 2009/43/EK irányelv egyszerűsítette és harmonizálta az ilyen termékek EU területén történő transzferére vonatkozó feltételeket és ajánlásokat. Egységes és átlátható rendszert hozott létre, amelyben három engedélytípus létezik: általános, átfogó és egyedi. Az irányelv másik kulcseleme a vállalatok tanúsítására vonatkozik. A megbízhatónak tekintett vállalatok általános engedélyek alapján jogosultak transzferekre. A cél az volt, hogy az egyedi engedélyezés legyen kivétel, és csak az egyértelműen indokolható esetekre korlátozódjon. 44.
A 2009/81/EK irányelv tisztességes és átlátható szabályokat vezetett be a honvédelmi beszerzések terén, amelyek célja az volt, hogy megkönnyítsék a védelmi vállalatok számára a más tagállamok védelmi piacaihoz való hozzáférést. Az irányelv rendes eljárásként előzetes versenyeztetéssel történő tárgyalásos eljárást ír elő, amely nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, emellett pedig a bizalmas adatok biztonságára vonatkozó egyedi szabályokról, az ellátás biztonságára vonatkozó záradékokról és alvállalkozókra vonatkozó egyedi szabályokról rendelkezik. 45. A tagállamok azonban mentesíthetik az irányelv hatálya alól a védelmi és biztonsági szerződéseket, amennyiben ez alapvető biztonsági érdekeik miatt szükséges.
2021 júniusában az Unió belefogott az európai biztonság és védelem jövőjének elemzésébe. Ez a folyamat a stratégiai iránytű létrehozásához vezetett, amely az EU következő 5–10 évre szóló biztonsági és védelmi stratégiáját meghatározó szakpolitikai dokumentum.
Oroszország Ukrajna elleni inváziója jelentős következményekkel járt az európai védelemre nézve. 2022 februárjában a Bizottság közzétette a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemtervet. 47. A Tanács 2022 márciusában jelentősen átdolgozta a stratégiai iránytűt annak érdekében, hogy figyelembe vegye az európai biztonsági rend destabilizációját, valamint a védelemmel kapcsolatos uniós álláspont, ambíciók és eszközök ebből következő változásait.
- július 19-én, amint azt a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményében két hónappal korábban bejelentette, a Bizottság elfogadta az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot 48., amely egy 500 millió EUR értékű rövid távú pénzügyi eszköz kialakításáról rendelkezik a tagállamok közötti közös védelmi beszerzések ösztönzésére. 49.
Az európai védelmi ipar támogatására, a kutatás-fejlesztés bővítésére, az ágazat versenyképességének növelésére és a többnemzeti védelmi ipar együttműködésének élénkítésére került létrehozásra az Európai Védelmi Alap, amely mindezen feladatokon túl egy pénzügyi eszközként is funkcionál. Az alap céljai a következők:
- versenyképes, innovatív és hatékony európai védelmi ipar kiépítése;
- a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása és integráltabb védelmi piac kialakítása az Unióban;
- a védelmi termékekre és technológiákra irányuló közös kutatás és fejlesztés élénkítése;
- az EU stratégiai autonómiájának elősegítése. 36.
Az Alap a 2021. január és 2027. december közötti időszakra 7,9 milliárd euró értékű kerettel működhet, amelyből 5,3 milliárd eurót fejlesztési tevékenységekre, 2,6 milliárd eurót pedig kutatásra fordítanak. A források 4-8%-át forradalmi technológiákra és innovatív eszközökre fordítják. Az Alap egyik fontos eleme a határon átnyúló tevékenységeket folytató kis- és középvállalkozások, valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások kiemelt támogatása is. 36.
2004-ben létrehozásra került az Európai Védelmi Ügynökség, amely feladata, hogy támogassa a tagállamokat védelmi képességeik javításában, valamint hozzájárul a védelmi iparuk fejlesztéséhez is. Az Ügynökség egyfajta platformot is biztosít az európai honvédelmi miniszterek számára. Jelenleg 26 tagot számlál, amelyek mindegyike uniós tagállam, kivéve Dánia nem csatlakozott az intézményhez. Az Ügynökség nagy szerepet játszik az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának fontos részét kitevő képességek fejlesztésében is. 37.
Felhasznált források
[1] Wezeman P. D., Gadon J. és Wezeman S. T., 2023: Trends in International Arms Transfers https://www.sipri.org/publications/2023/sipri-fact-sheets/trends-international-arms-transfers-2022 Letöltve: 2023.04.02.
[2] Russian Arms Sales and Defense Industry, 2021, Congressional Research Service. https://crsreports.congress.gov/product/pdf/R/R46937 Letöltve: 2023.04.02.
[3] SIPRI Arms Industry Database, https://www.sipri.org/databases/armsindustry
[4] ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának adatbázisa (United Nations Conference on Trade and Development) https://comtradeplus.un.org/
[5] Roth A., 2017: The size and location of Europe’s defence industry. Bruegel https://www.bruegel.org/blog-post/size-and-location-europes-defence-industry
[6] The SIPRI Top 100 Arms-producing and Military Services Companies, 2021. https://www.sipri.org/publications/2022/sipri-fact-sheets/sipri-top-100-arms-producing-and-military-services-companies-2021
[7] Yahoo Finance adatbázis https://finance.yahoo.com/
[8] Farooq O., 2022: 15 Biggest European Defense Companies, Yahoo Finance https://finance.yahoo.com/news/15-biggest-european-defense-companies-181031900.html?guccounter=1 Letöltve: 2023.04.05.
[9] Brillaud L., Curic A., Maggiore M., Minano L. és Schmidt N., 2022: EU member states exported weapons to Russia after the 2014 embargo. Investigate Europe https://www.investigate-europe.eu/en/2022/eu-states-exported-weapons-to-russia/ Letöltve: 2023.04.03.
[10] Boffey D., 2023: France challenging Russia as second biggest arms exporter behind US. The Guardian, https://www.theguardian.com/world/2023/mar/13/france-challenging-russia-as-second-biggest-arms-exporter-behind-us Letöltve: 2023.04.06.
[11] Surge in arms imports to Europe, while US dominance of the global arms trade increases https://sipri.org/media/press-release/2023/surge-arms-imports-europe-while-us-dominance-global-arms-trade-increases Letöltve: 2023.04.05.
[12] DEFENSE MARKET IN THE UK SIZE & SHARE ANALYSIS – GROWTH TRENDS & FORECASTS (2023 – 2028), https://www.mordorintelligence.com/industry-reports/united-kingdom-defense-market Letöltve: 2023.04.05.
[13] Defense Industry in the UK, https://www.statista.com/topics/5583/defense-industry-in-the-uk/#editorsPicks Letöltve: 2023.04.06.
[14] Press release https://www.gov.uk/government/news/defence-sector-supports-thousands-of-uk-jobs-and-businesses Letöltve: 2023.04.09.
[15] Spanish Defence Industry 2021-2022 Catalog https://www.defensa.gob.es/Galerias/oficaex/documentos/DGM_Spanish_Defence_Industry_Catalogue.pdf Letöltve: 2023.04.07.
[16] What would Finland bring to the table for NATO? War on hte Rocks, 2022 https://warontherocks.com/2022/05/what-would-finland-bring-to-the-table-for-nato/ Letöltve: 2023.04.04.
[17] Global security.org https://www.globalsecurity.org/military/world/europe/industry-se.htm Letöltve: 2023.04.02.
[18] Swedish defense industry bosses eye NATO business divided, 2023 https://www.defensenews.com/global/europe/2023/01/18/swedish-defense-industry-bosses-eye-nato-business-dividend/ Letöltve: 2023.04.05.
[19] Capabilities Made in Norway, ESD, 2022: https://euro-sd.com/2022/10/articles/27554/capabilities-made-in-norway-norwegian-defence-industry-delivers-world-class-defence-equipment-to-armed-forces-around-the-world/ Letöltve: 2023.04.06.
[20] Made in America? Poland’s Defence Industry, 2022 https://www.strifeblog.org/2022/05/27/made-in-america-polands-defence-industry/ Letöltve: 2023.04.06.
[21] Official Database of the Czechtrade Government Proexport Agency https://exporters.czechtrade.cz/en/defense-industry/602 Letöltve: 2023.05.04.
[22] Slovak and Czech companies on the road to deeper defence cooperation, 2021 https://www.czdefence.com/article/slovak-and-czech-companies-on-the-road-to-deeper-defence-cooperation Letöltve: 2023.04.04.
[23] Key comapnias of the czech defence and security industry on the NATO days, 2019 https://www.czdefence.com/article/key-companies-of-the-czech-defence-and-security-industry-on-the-nato-days Letöltve: 2023.04.04.
[24] Slovak Defence Industry’s Manufacturing Capabilities, 2021 https://www.zbop.sk/files/V%C3%BDrobn%C3%A9-schopnosti-ZBOP_AJ2.pdf Letöltve: 2023.04.03.
[25] Budavári K., 2019: A Zrínyi 2026 program. Korlátozott lehetőségek a magyar védelmi ipar fejlesztésére. http://real.mtak.hu/105874/1/2019eA%20Zr%C3%ADnyi%202026%20program_Budav%C3%A1ri%20Krisztina.pdf Letöltve: 2023.04.04.
[26] Rheinmetall press release, 2022 https://www.rheinmetall.com/en/media/news-watch/news/2022/2022-03-10_rheinmetall-ready-to-produce-new-infantry-fighting-vehicles-in-slovakia Letöltve: 2023.04.04.
[27] Pentagon will increase artillery production sixfold for Ukraine, 2023, The New York Times https://www.nytimes.com/2023/01/24/us/politics/pentagon-ukraine-ammunition.html Letöltve: 2023.04.16.
[28] How realistic is it for Rheinmetall to build a tank plant in Ukraine?, 2021 https://www.defensenews.com/global/europe/2023/03/21/how-realistic-is-it-for-rheinmetall-to-build-a-tank-plant-in-ukraine/ Letöltve: 2023.04.17.
[29] Rheinmetall agrees 1.2 billion euro deal to acquire spanish explosives makes Expal https://www.reuters.com/business/rheinmetall-acquire-spanish-explosives-maker-expal-12-billion-euros-2022-11-13/ Letöltve: 2023.04.17.
[30] European Defence Industrial Development Programme https://defence-industry-space.ec.europa.eu/eu-defence-industry/european-defence-industrial-development-programme-edidp_en Letöltve: 2023.04.18.
[31] Small group of big arms producers profit most of EU defence funding, 2022 https://www.investigate-europe.eu/en/2022/money-for-eu-defence-development-went-to-a-small-group-of-arms-producers/ Letöltve: 2023.04.18.
[32] The European Defence Fund https://defence-industry-space.ec.europa.eu/eu-defence-industry/european-defence-fund-edf_en Letöltve: 2023.04.18.
[33] Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (2023): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=HU Letöltve: 2023.03.09.
[34] Az Európai Unió iparpolitikája (2022): https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/61/az-eu-iparpolitikajanak-altalanos-elvei Letöltve: 2023.03.09.
[35] Az Európai Védelmi Ipar (2022): https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/65/a-vedelmi-ipar Letöltve: 2023.03.09.
[36] Az Európai Védelmi Alap (2022): https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/european-defence-fund/ Letöltve: 2023.03.09.
[37] Az Európai Védelmi Ügynökség (2022): https://eda.europa.eu/docs/default-source/eda-factsheets/factsheet_eda—the-hub_HU Letöltve: 2023.03.09.
[38] A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32008E0944 Letöltve: 2023.03.09.
[39] 428/2009/EK rendelet – a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer: https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/dual-use-export-controls-until-8-september-2021.html Letöltve: 2023.03.09.
[40] COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL AND THE EUROPEAN PARLIAMENT The Review of export control policy: ensuring security and competitiveness in a changing world (COM/2014/0244): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM%3A2014%3A0244%3AFIN Letöltve: 2023.03.09.
[41] Green Paper – Defence procurement COM/2004/0608: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A52004DC0608 Letöltve: 2023.03.09.
[42] European Defence Standards Reference System EDSTAR: https://edstar.eda.europa.eu/ Letöltve: 2023.03.09.
[43] COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Towards a more competitive and efficient defence and security sector COM/2015/0542: https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2013:0542:FIN:EN:PDF Letöltve: 2023.03.09.
[44] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32009L0043 Letöltve: 2023.03.09.
[45] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32009L0081&from=LT Letöltve: 2023.03.09.
[46] Az Európai Unió Tanácsa: Stratégiai iránytű: fokozott biztonság és védelem az EU számára a következő évtizedben: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2022/03/21/a-strategic-compass-for-a-stronger-eu-security-and-defence-in-the-next-decade/ Letöltve: 2023.03.09.
[47] COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Roadmap on critical technologies for security and defence COM/2022/61: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52022DC0061 Letöltve: 2023.03.09.
[48] Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on establishing the European defence industry Reinforcement through common Procurement Act. COM/2022/349: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52022PC0349 Letöltve: 2023.03.09.
[49] JOINT COMMUNICATION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE EUROPEAN COUNCIL, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS on the Defence Investment Gaps Analysis and Way Forward. JOIN/2022/24: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52022JC0024 Letöltve: 2023.03.09.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
