Mi köze a földgáznak az áram árához?

❓Az utóbbi egy évben a magas energiaárak miatt sokszor merült fel a kérdés, hogy az európai áramárak miért vannak összekötve a földgáz árával, amikor például az atomerőművekben a jelenlegi piaci ár töredékéért állítanak elő villamosenergiát. Tényleg össze van kötve az előbbi két árfolyam? Mi áll a kapcsolat mögött? Milyen lehetséges alternatívái vannak a jelenlegi európai villamosenergia-modellnek? Ezen írás fő célja ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása.

💱 Az áramfogyasztást mindig fedezni kell valamilyen forrásból, különben az energiaszegénység az életszínvonal csökkenését (háztartási fogyasztás korlátozások, áramszünetek) és a termelés mérséklődését okozza (gyárak és szolgáltatóegységek leállítása). A kereslethez párosuló kínálatot, vagyis a termelőkapacitásokat elsődlegesen a jövőbeli teljesítési időpontra vonatkozó, rögzített határidős szerződésekkel kötik le, és abban az esetben, ha a tényleges fogyasztási igény ennél nagyobb, a fennmaradó mennyiséget az azonnali piacon szerzik be. Az áram tőzsdei ára ezen két mennyiség közötti reziduum nagyságától függ.

🏭 Az erőműtípusokat az egységnyi áram (megawattóra, MWh) előállítási költsége alapján növekvő sorrendbe rendezve a napelem, szélkerék, vízerőmű, atomerőmű, szén- és gázerőmű, végül pedig a kőolajerőmű rangsort kapjuk, ahogy az infografikán is szerepel. A villamosenergiát olcsón előállító erőműtípusok (nap, szél, víz és atomerőművek) nem elegendőek a fogyasztás fedezésére, főleg abban az esetben, amikor az időjárási viszonyok nem alkalmasak a megújuló erőforrások használatához. Ekkor a drágán termelő gázerőműveket is üzembe kell helyezni. Ha a fogyasztás még tovább bővül, és az olcsó energiaforrások kapacitásbővülése ezzel nem tart ütemet, a még költségesebb, kőolaj-tüzelésű erőművek használata következik. Az európai villamosenergia-modellben az áram árát a fogyasztás fedezéséhez még éppen szükséges, legdrágábban üzemelő erőmű termelési költsége határozza meg. Eszerint a mechanizmus szerint, mivel a mostani fogyasztási szintet a fosszilis tüzelőanyagú erőművek nélkül nem lehetne fedezni, az európai áramárat jelenleg elsődlegesen a gázerőművek termelési költsége határozza meg, így indirekt módon azok fűtőanyagának, a földgáznak az ára. Így bár formálisan a két árfolyam nincs összekötve, közvetett kapcsolat fennáll közöttük.

💸 A tőzsdei áramár minden fél órában azon utolsó generált áramegység előállítási díján alapszik, amellyel éppen fedezni lehetett a fogyasztást. A villamosenergia tőzsdei ára folyamatosan változik, a végfelhasználók azonban legalább havi szinten rögzített tarifát fizetnek. Bár az Európai Unióban nincsen egységes villamosenergia ár, a nemzetközi kereskedelem miatt az árfolyamok hatással vannak egymásra. Piaci befolyásoló tényező még a szén és a gáz áramtermelésben való helyettesíthetőségi relációja, és az olajár mozgása is. Azaz amilyen mértékben változik például az áram ára, az bizonyos mértékben befolyásolja a gáz nagykereskedelmi árát is, mely hatás visszafele is mindig igaznak bizonyul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor növekszik az áramfogyasztás, akkor a magasabb egységköltséggel termelő erőműveket is üzembe kell helyezni. A hatás visszafele is érvényesül, vagyis az elektromos áram ára csökkentheti a földgáz keresletét, ami árcsökkenéshez vezet. Ha például a megújuló energiaforrások kapacitása növekszik, vagy a kőolaj ára relatív alacsonyabb a földgázéhoz képest, jobban megérné a kőolaj-tüzelésű erőművek használata, és a földgáz kereslete csökkenne.

❓ És miért a legdrágábban termelő erőműhöz igazítják az árakat? Ha a villamosenergia ára alacsonyabb szinten lenne meghatározva, a drágán termelő erőművek nem tudnának nyereségesen termelni, így nem lehetne a fogyasztást fedezni. A kereslet mindenkori kielégítése mellett a károsanyagkibocsátás csökkentése is a rendszer bevezetésének az egyik kitűzött célja volt.

📈 A földgáz árát elsődlegesen a szabadpiaci keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg. Az utóbbi másfél évben Európába a korábbi évek átlagos mennyiségéhez képest kevesebb földgáz érkezett Oroszország felől. Emögött a tavalyi orosz visszatartás, a vezetékek csúszó karbantartása, a szankciók miatt felfüggesztett csatorna engedélyezés és az Északi Áramlat 1-2 múlt heti felrobbanása áll, amely tényezők mind a kínálat csökkenését eredményezték. A kínálat relatív szűkülését még az energetikai átállás miatt elmaradó beruházások is okozzák. A keresletre elsődlegesen az ipari igény és az időjárás van hatással. Télen a fűtés, nyáron pedig a hőség a légkondícionálási tevékenységen keresztül a villamosenergia-fogyasztást, így indirekt módon szintén a gázfogyasztást növeli meg. Emellett egyéb árfolyam befolyásoló faktor még a piaci szabályozás, a szállítási és tárolási költségek, illetve az európai károsanyagkibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS). A földgáz ára, vagyis a gázerőművek fő fűtőanyaga a 2019-2020-as árukhoz képest a 3-5-szörösére nőtt. Emellett a háború miatt belengetett, gázimportot is érintő szankciók is káros hatással vannak az árfolyamra.

📊 Az elszálló energiaárak miatt több európai ország is a mlechanizmus megváltoztatását szorgalmazza. Az egyik lehetséges alternatíva a villamos energia árának teljes vagy részleges függetlenítése lehet a földgáztól. Az Európai Bizottság még nyár elején engedélyezte, hogy a kvázi energiaszigetként működő Ibériai-félszigeten a hatóságok árplafont alkalmazzanak a villamosenergia árába beépülő földgázra, és állami pénzből kompenzálják a termelőket. Az intézkedéssel sikerült is leszorítani az árakat, cserébe viszont ugrásszerűen megnőtt az olcsó áram exportja a szomszédos Franciaországba. A rendszer uniós szintre való emelésének a legfőbb akadálya a tagállamok finanszírozó képessége lehet. A megoldás erre a jövedelem újraelosztás lehet. A jelenlegi, a gazdasági folyamatok által indokolatlanul magas piaci árak elsősorban az alacsony bekerülési költséggel dolgozó, a villamosáramot megújuló vagy nukleáris erőforrásból élőállító termelőknek hoz szürreálisan nagy extraprofitot. A kormányokat eddig semmi sem akadályozta meg abban, hogy ezt a nyereséget saját hatáskörben megadóztassák, mégis meglehetősen kevesen éltek ezzel az eszközzel. Ezt a forráselvonást lehetne kiterjeszteni EU-s szintre, és a befolyó többletforrás redisztribúciójával támogatni lehetne az árplafon miatt veszteségesen üzemelő termelőket.

📉 További lehetőség egy új árampiaci modell bevezetése, vagyis amikor az elektromos áram árát nem a legmagasabb határköltségű erőműtípus határozza meg. Ez lassú folyamat, mert az új piaci modell kidolgozása és implementálása éveket vehet igénybe. Egy javaslat szerint az új modell különbséget tehet az erőforrások között aszerint, hogy termelésük rendelkezésre áll (megújulók és atomenergia), vagy a kereslethez igazodik (földgáz és szén). A végleges ár megállapítása során azt vennék figyelembe, hogy egyik vagy másik milyen arányban veszi ki a részét a villamosenergia-mérlegből. Az elképzelést támogató görög kormány szerint ezzel a megoldással akár ötven százalékkal is csökkenteni lehetne a villamosenergia árát, tekintettel arra, hogy a kereslet által vezérelt földgáz az energiamixnek kevesebb mint a harmadát teszi ki, és részaránya az energetikai átállás során fokozatosan tovább fog csökkenni.

🇭🇺 Csak szemléltetésképpen a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) szerint tavaly a hazai villamosenergia-fogyasztás 48 gigawattóra volt, ebből majdnem 36 GWh-t termeltünk az országon belül és a maradék 12 GWh-t importáltuk, főleg Szlovákia, Ausztria és Ukrajna irányából. A helyben termelt áram 45 százalékát adta a Paksi Atomerőmű, a napenergiából nyert elektromos áram mennyisége 10 százalékot jelentett, míg a biomassza és biogáz aránya 6 százalék alatt maradt – azaz a megújuló és olcsón működtethető források a hazai termelés 60 százalékát adták. A drágábban működő alternatívát a földgáz- és a szénerőművek jelentették (26 százalék és 9 százalék). Így a földgázár annak ellenére meghatározó, hogy az európai szinten is a villamosenergia termelés mindössze 20-30 százalékát adja. Hazánkban a villamosenergia import is jelentős, az első negyedévben 28%-os behozatalt regisztráltak.

🇳🇱 A holland TTF jegyzés egy Hollandiában kereskedett, de egész Európára érvényes gázpiac. Itt úgynevezett származtatott termékekkel, például határidős (futures) kontraktusokkal lehet csak kereskedni, és ezeknek többféle lehetséges lejárata létezhet, lehetetlenné téve ezzel az összehasonlítást. A rengeteg tranzakciós költséget jelentő országspecifikus jellemző (szállítási, technológiai, környezetvédelmi, szabályozási és adózási sajátosságok) miatt nem érdemes megpróbálni a TTF-árfolyamot egy az egyben átültetni a hazai lakossági vagy piaci árakra.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/irasok/europai-energiasokk-es-inflacio/

 

Senior elemző

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre