1,75 milliárd ember, a világ ipari termelésének közel a fele és 53 ezer milliárd dollárnyi GDP. A világ két legnagyobb hatalmú embere 2026. május 14-től személyesen beszélik meg, hogyan tudna egymás mellett létezni az Egyesült Államok és Kína. Donald Trump amerikai elnök a tavaly októberi, kereskedelmi háborúban kötött „tűzszünetért” idén akart revansot venni, de Irán ezt meghiúsította. Emiatt kevésbé konfrontatív lehet, ami akár enyhülést is hozhat. Azóta Washington geopolitikai pozíciója nem javult jelentősen. A kereskedelmi deficit ugyan sokat javult Kínával szemben, de az újraiparosítás még mindig nem a várt ütemben történik.
Trump pozíciót javított. De valóban javított?
Miközben mindenki a Hormuzi-szorosban zajló macska-egér játékra figyel, és igyekszik nem kifutni az olajból és a gázból, Donald Trump amerikai elnök 2026. május 13-15. között Kínába látogat. Hszi Csinping kínai államelnök-pártfőtitkár legutóbb 9 éve fogadta őt Pekingben, de eddig összesen hatszor találkoztak. Ez hosszú idő, a világ két legerősebb országa közti kapcsolatokat tekintve, de elég rövid ahhoz, hogy a kínaiak megmutathassák az amerikaiaknak: egy évtized sem telt el, mégis mennyit fejlődött, gazdagodott, erősödött Kína.
A kibontakozó „kereskedelmi háborút” felfüggesztő, tavaly októberi Kuala Lumpur-i konszenzus, majd az azt megpecsételő dél-koreai csúcs óta mintha azt láttuk volna Trumptól, hogy a legközelebbi találkozón már számára sokkal jobb feltételeket akar kialkudni Kínától. Ehhez pedig muszáj volt Washington geostratégiai pozícióit jelentősen javítania, Pekingét pedig rontani. Ezért a „tűzszünetet” kényszerűségből kötötte meg, csak időt akart nyerni a következő fordulóhoz. A Fehér Ház ezután a kereskedelmi minisztérium helyett a Pentagonra bízta a feladatot: látványosan kezdetét vette Peking távoli, majd egyre közelebbi szövetségeseinek semlegesítése, a nyugatellenes CRINK-országcsoport (Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea) szisztematikus leszalámizása.
Januárban Nicolás Maduro venezuelai elnököt rabolták el egy mesterien megtervezett katonai akció során, majd február utolsó napján a tengely leggyengébbnek tartott láncszemét, Iránt támadták meg az amerikaiak. Eddig a vártnál keményebb ellenállást tanúsít Teherán, így a beavatkozás egy kiterjedt közel-keleti háborúvá eszkalálódott. Venezuelában az átmenet egészen simának bizonyul. Lassú, de biztos úton haladnak: újranyílt az amerikai nagykövetség Caracasban, újraindult a Miami-Caracas repülőjárat, elkezdődött az adósságátstrukturálás, Delcy Rodrigúez alelnököt levették a szankcionált személyek listájáról, feloldották a venéz bankok szankcióit, több tucat bányászati cég írt már alá kitermelési megállapodást, továbbá erőteljesen növekszik az ország nyersolajexportja. Márciushoz képest áprilisban 14%-kal több olajat, napi 1,23 millió hordónyit szállítottak el Venezuelából, ami hétéves rekord.
Washington ezzel is számolt, amikor elkezdte február 28-án Irán bombázását, majd a Hormuzi-szoros blokádját. Mivel az Egyesült Államok gyakorlatilag önellátó energia terén, ezért a fizikai hiány nem, csak világpiaci áremelkedés jelent kockázatot – főleg a félidős amerikai választások előtt -, ha a Hormuzi-szoros hosszú ideig átjárhatatlan marad. Az USA olajimportjának csak a 8%-a érkezik a Közel-Keletről (de semmi a Hormuzi-szoroson keresztül), ezt a mennyiséget belátható időn belül ki tudja váltani a felpörgő venezuelai kitermeléssel. Washingtonnak azért sem sürgető a háború előtti tankerforgalom helyreállása, mert az iráni olaj 80-85%-át Kína vásárolja meg, jelentős bevételekhez juttatva ezzel Teheránt, továbbá így jelentősen szűkül Peking mozgástere az ország energiabiztonságának a biztosítására, hiszen a kelet-ázsiai szuperhatalom olajszükségleteinek 45%-a halad át a szoroson. Ehhez képest járulékos veszteség, ha Washington legfőbb kelet-ázsiai támaszai, Japán és Dél-Korea szenved az olajhiánytól. Az iráni támadások egészen május 4-éig messze elkerülték a Kínába tartó tartályhajókat, amikor a kínai tulajdonú, „Chinese owner & crew” felirattal ellátott JV Innovation-t találták el. Ez lehet Teherán jelzése Peking felé, hogy a kínaiak ne merjék odadobni Iránt Trumpnak. Az amerikai elnök csendben abban is bízik, hogy Kínának annyira fáj a szoros zárva tartása, hogy ráveszi Teheránt a tűzszünetre az amerikaiaknak kedvező feltételekkel.
Mivel Trump jórészt a ritkaföldfémek kínai exportkorlátozása miatt volt kénytelen szüneteltetni a gazdasági és technológiai visszaszorító háborúját Pekinggel szemben, ezért kritikus fontosságú, hogy Venezuelában mielőbb megkezdődjön a kinyerésük, ami gyengítené Peking egyik fontos ütőkártyáját. A kínai vezetés is tisztában van vele, hogy ha túl sokszor húzzák ezt a kártyát elő, akkor a partnerei mindent megtesznek majd az alternatívák felkutatásáért, így ezt a fegyvertényt a mostani találkozón is visszafogottan vetik majd be az amerikai fél ellen.
Trump kiszámíthatatlansága kiszámítható lett
Miközben katonai szinten visszaszorulni látszanak Kína és szövetségesei a Nyugattal vagy inkább csak az Egyesült Államokkal szemben, a nemzetközi reputációja növekszik. Egyre sikeresebben diverzifikálja a kereskedelmi kapcsolatait, amit erősít az, hogy az Egyesült Államoknál stabilabb és megbízhatóbb partnerként tudja magát pozícionálni. Egy év telt el a 2025. április 2-ai „felszabadulás napi” viszonossági vámtételek bejelentése óta, ami tárgyalási alap lett a fő kereskedelmi partnerekkel való megegyezéshez. Az akkor a kínai termékekre életben lévő 20%-os tarifára rakódott volna további 34%. Mivel azonban (egyedül) Peking nem engedett, ezért egy fél évig tartó sorozatos megtorlás következett. Mindkét fél háromszámjegyű vámot helyezett kilátásba, technológiai embargókat vezettek be, kínai cégeket vontak szankciók alá. Végül Peking elővette a legrettegettebb ütőkártyáját, a ritkaföldfémek kivitelének az adminisztratív megtiltását. Washington kénytelen volt visszavonulót fújni: 2025 októberében a vámok enyhítésének (57% helyett 47%) fejében biztosítani a saját gazdasága számára a kínai kritikus nyersanyagok szállításait. Aztán idén februárban a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a „felszabadulás napi” vámokat, így a Fehér Ház máris nemzetbiztonsági vizsgálatok sorozatát indította el, hogy szükség esetén új vámokat vethessen ki. A kínai vezetés már megértette, hogy Trump fegyverként használja a bizonytalanságot, ezért nem is igazán számítanak Pekingben egy hosszú távú megállapodás megkötésére. Ez egyébként nem feltétlenül jó az amerikaiaknak, mert a kockázatnak mindig magas a felára a kínaiaknál.
Pekingnek az iráni háború hoz is, visz is
Peking eddig türelmes volt a Hormuzi-szorosnál akadozó ellátási láncok miatt, de ha az abból származó vesztesége hosszú távon meghaladja a szituáción máshol realizált nyereségét, akkor nyomást tud gyakorolni az USA-ra és Izraelre. Az áprilisi termelői árindex 45 hónapos csúcsra emelkedett a dráguló nyersanyagok miatt, ami már az évek óta tartó deflációt fordította meg. Ez azonban nem fogyasztásbővülést hoz, hanem éppen annak az ellenkezőjét. Kína elesik ugyan a kedvező üzemanyagexportjától, amit a nyersolaj hiánya miatt megtiltott, de így az éppen kivérző arab (és délkelet-ázsiai) légitársaságok alternatíváivá váló kínai repülőkbe jut kerozin, egyelőre. Ehhez azonban lehet, hogy a másodlagos amerikai szankciókat kell megkockáztatniuk a kínai magánkézben lévő olajfinomítóknak. Mindenesetre a globális gazdaságra mért súlyos károk miatt a nemzetközi közvélemény Trump ellen fordult, ami most Peking pozícióit javítja.
Kereskedelmi hiány csökkentve, amerikai ipar megmentve?
A tavalyi év során Donald Trump egymást követő vámbejelentései miatt a havi kereskedelmi forgalom meredeken ingadozott, miközben az amerikai importőrök igyekeztek alkalmazkodni. A Fehér Ház célkitűzése a kereskedelmi hiány csökkentése érdekében összességében nem, de Kínával szemben teljesült. 2025-ben nagyságrendileg ugyanúgy 902 milliárd dollár az USA éves külkereskedelmi hiánya, mint 2024-ben. Viszont Kínával szemben ez a 2018-as 420 milliárdhoz képest feleződött 2025-re, amikor is 202 milliárd dollárt tett ki. A deficit két évtizede nem volt ilyen alacsony és 2026-ra akár 136 milliárdra is eshet. 2026. első három hónapjában a megelőző év ugyanezen időszakához képest 55%-kal mérséklődött az amerikaiak külkereskedelmi hiánya, mivel az export 12%-kal nőtt, az import pedig 9,1%-kal csökkent.
Ez azonban önmagában nem hozta el az amerikai ipar reneszánszát, mert a megugró export nem iparcikkeknek volt köszönhető, hanem az energiahordozók, mezőgazdasági, illetve a mesterséges intelligencia robbanásához kapcsolódó termékek, ipari nyersanyagok hajtották a növekedést. Ugyan 2025-ben rekordmagas, 1550 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott amerikai részvényekbe és kötvényekbe, de a vállalatok továbbra is csak szóban vállalnak kötelezettségeket az ipari termelés amerikai földön történő beindítására. 2025 áprilisától 2026 márciusáig a feldolgozóipari foglalkoztatottság 1%-kal csökkent, a gyártott termékek kibocsátása 0,4%-kal mérséklődött, a 2024. harmadik negyedéves csúcspont óta a gyárépítések trendje negatív, 239 helyett már csak 192 milliárd dollárt költenek erre.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/usa-kina-kulker-deficit-1hmr6g8m5v3qz2n
A Wall Street valóra vált álma
Az amerikaiak a kereskedelmi egyensúly elérése érdekében felvetették egy úgynevezett Kereskedelmi Tanács és egy Beruházási Tanács létrehozását is, ami formalizálná a két ország közti áruforgalmat, illetve befektetéseket. Ma már nem decouplingról, azaz a két gazdaság szétválasztásáról beszélnek Washingtonban sem, hanem az irányított kereskedelemről. Ezt támasztja alá, hogy Trumppal utazik többek közt Tim Cook, az Apple leköszönő vezérigazgatója, továbbá a Boeing, a BlackRock, a Qualcomm, a Micron, a MasterCard, a Visa és a Tesla vezetője, Elon Musk is. Az utolsó pillanatban Jensen Huang, az Nvidia vezetője is felszállt az Air Force One-ra. Mivel Kínában a külföldi befektetői bizalom romlott, ezért Peking szeretné stabilizálni a kapcsolatokat a nagy amerikai cégekkel, utóbbiak pedig a nehéz piacra jutás könnyítését várják a kínai féltől. A pénzügyi szektor megnyitása a Wall Street régi álma.
Az amerikaiak a számukra kedvező, nemzetgazdaságot nem veszélyeztető termékek kereskedelmét szívesen folytatják, bár már ott sem olyan egyszerű az alkuk megkötése. Az utóbbi években a kínai-amerikai feszültségek növekedése miatt az Airbus lett a domináns beszállító, de most van esély egy nagyobb Boeing-megrendelésre. A másik az energiahordozók importja az USA-ból – beleértve a szenet, az olajat és a földgázt -, ez azonban drága és Washington bármikor visszaélhet a függőséggel. Kína az alapvető élelmiszerekből önellátó, de szójababból nem, ami a tofu, szójaszósz, étolaj alapanyaga mellett az állati takarmányozáshoz is fontos. Az amerikai gazdaság szempontjából marginális, de Trump szavazóbázisának nem. Ezért Peking az amerikaiakkal való rossz viszony esetén Brazíliából és Argentínából vásárol szóját, a békülés esetén pedig Washingtontól rendel. Most a kínai tárgyalók jelezték, hogy a következő három évben évente 25 millió tonna amerikai szójababot vásárolnának.
A versengés dilemmája például megnyilvánul a fejlett MI-chipek exportjának az engedélyezésében vagy tiltásában Kína felé. 2026 januárjában váratlanul feloldották az amerikaiak a korlátozást az Nvidia H200 kínai értékesítése alól. A kormányzat érvelése szerint ez nem jelent érdemi nemzetbiztonsági kockázatot, ehelyett elmélyítheti Kína függőségét az amerikai MI-rendszerétől, ezzel egyrészt korlátozza a saját fejlesztésre való motivációt, másrészt profitálnak is belőle a cégek. Ha teljesen elzárnák Kínát a csúcstechnológiától, akkor Peking még nagyobb erőfeszítést tenne a saját ökoszisztéma kialakítására. Az MI-chipek a találkozó legfontosabb témái között lesznek.
Milyen állapotban van Kína?
Az Egyesült Államokba irányuló kínai értékesítés csökkenő tendenciát mutat: 2026. első négy hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest 10,2%-kal. Viszont Kína más piacok felé sikeresen terelte el a kivitelét, mint például Európába, Délkelet-Ázsiába és Dél-Amerikába, így a nevezett időszakban az ország teljes exportja 14,5%-kal nőtt. A világ műhelyében attól tartottak a vállalatok, hogy az amerikai katonai beavatkozások mindenképpen zavarokat okoznak a globális ellátási láncokban, tovább növelve az input költségeket, így sok beszerzést és legyártást előre hoztak. A 2025-ös év egészében 5,9%-kal, 2026 első negyedévében pedig 6,1%-kal nőtt az ipari kibocsátás Kínában. Így nem zárható ki, hogy a 2025-ös, mintegy 1200 milliárd dollárnyi rekordmagas kereskedelmi többletet is sikerül Kínának 2026-ban túlszárnyalnia. Ami viszont sokkal jobban aggasztja az USA-t, hogy a high-tech szektorok bőven kétszámjegyű növekedést mutatnak. Az igazi verseny a technológiában, az ellátási láncokban és a szabványosításban folyik, amiben még messze vagyunk a győztes kihirdetésétől.
Tehát Washington kísérletei a kínai gazdaság összeroppantására és a technológiai feltartóztatására eddig inkább visszafelé sültek el. Sőt, így a 2026-os évre kitűzött 5%-os GDP-növekedési cél a geopolitikai konfliktusok és azok következményei ellenére (közel-keleti háborúk miatti olajhiány), továbbá a járulékos hatásoknak (elektromos autó, napelem, akkumulátor) köszönhetően a tavalyi előrejelzések ellenére tarthatónak tűnik. Ha pedig pörög a kínai gazdaság, akkor a kormánynak van forrása kezelni az akut problémákat. A munkaképes korú lakosság csökkenése ellenére bizonyos szektorokban növekszik a munkanélküliség, különösen a fiatalok életkezdési kilátásait – és ezzel az ország demográfiai helyzetét tovább – rontva. Ennek és a nagy társadalmi ellátórendszerek (egészségügy, oktatás, nyugdíj) hiányának tudható be, hogy a belső fogyasztás tartósan stagnál. Ezért hiába szeretné Trump, ha a kínaiak több amerikai árut vásárolnának, ez nagy volumenben nem növelhető tovább (a szójababon és a Boeing repülőgépeken kívül). A pekingi vezetés a kiutat a technológiai élvonalba törésben látja, azonban a mesterséges intelligencia vagy a robotika eddig ezekre a kihívásokra nem adott tömegesen alkalmazható megoldást.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/kinai-usa-gdp-1hxj48m0ylokq2v
Trump most gyengébb, mint októberben
Trump vámjai növelték a fogyasztási cikkek költségeit az amerikai fogyasztók számára. Az üzemanyagárak gallononkénti 1 dolláros árnövekedése mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai elnök támogatottsága egyes felmérések szerint 37%-ra süllyedt (2025. áprilisában még 44% volt), miközben az elutasítottsága 62%-ra emelkedett. Az amerikaiak háromnegyede elégedetlen a megélhetési költségekkel. Hogy Trump politikai bázisa ne csökkenjen tovább, muszáj elérnie valami kézzel fogható eredményt Hszi Csinpinggel. Főleg, miután éppen az iráni háború miatt halasztották el egy hónappal a találkozójukat, aztán a kezdeti sikerek után patthelyzettel néz szembe. Az amerikai elnök azt kockáztatja, hogy előbb fog választást veszíteni novemberben, mint hogy Kína gazdasága megrendüljön az olajhiány miatt.
Venezuela sikeres projektnek tűnik, de Irán esetében további fejfájást okoz, hogy az amerikaiak precíziós fegyvereik és elhárító rakétáik jelentős részét felemésztették a háborúban. Ha további lőszert vonnának el a világ más hadszíntereiről, azt kockáztatnák, hogy az elrettentés gyengülne. Pekingben megjegyezték, amikor áprilisban az amerikaiaknak THAAD légvédelmi rendszert, illetve több ezer katonát kellett átcsoportosítaniuk Okinawáról a Közel-Keletre.
Nem véletlen, hogy Trump feltűnően szűkszavú volt a pekingi útjával kapcsolatban. Egyrészt még mindig nagyon lekötheti a közel-keleti háború, másrészt azt is feltételezhetjük, hogy nem teljesen a tervei szerint alakult a CRINK visszaszorítására indított hadjárata, Teherán kapitulációját nem tudja felhasználni. Például a 2017-es látogatással ellentétben a Fehér Ház nem küldött magas rangú tisztviselőket Pekingbe, akik a tervezőüléseken aprólékosan előre kidolgozzák a szerződések minden részletét, holott a kínaiak nagyon érzékenyek a közös nyilatkozatok tökéletességére.
Ami a kínai vezető politikai kényszereit illeti, 2027. őszén lesz a pártkongresszus, amelynek során kiderül, hogy Hszi Csinping élethosszig szeretne-e pártfőtitkár lenni, vagy megindul egy utódlási folyamat. Ezért 2027. tavaszán már nem lehet engedékeny a kínai vezető az amerikaiakkal szemben, ez viszont azt jelenti, hogy most még egy bizonyos szintig igen. Ha Trump békülékenyebb és tiszteletteljes hangnemet fog megütni a találkozón, akkor Hszi Csinping akár néhány, otthon jól eladható engedménnyel is megjutalmazhatja. Trump például kijelentette, hogy akár kész engedélyezni a kínai elektromos autók értékesítését az USA-ban, persze annak örülne a legjobban, ha a BYD vagy más márkák gyárakat hoznának létre amerikai földön. Természetesen az amerikai gépkocsigyártók teljes erővel lobbiznak ellene. Mivel az Egyesült Államok újraiparosítása nehézkesen akar beindulni, egy jó ajánlat esetében nem zárhatunk ki semmit.
Elérkeztünk az enyhüléshez?
Donald Trump és Hszi Csinping két eltérő karakter, de mindketten szkeptikusak a liberális internacionalizmus iránt. Közös bennük, hogy ugyan országaik egymás legfőbb riválisai, de mindketten a nemzeti érdek előmozdításáért küzdenek. Trump ezért talán szívesebben tárgyal Hszi-vel, mint például az európai vezetőkkel. A kölcsönös tiszteletnek köszönhetően Trump gyakran beszél pozitívan Hszi-ről személyes szinten, még akkor is, amikor a politikai viták elmérgesedtek a Covid-19 válsága alatt. Hszi időnként kiegyensúlyozatlannak tűnt a korai találkozások során, de végül megmutatta, hogy képes hízelgéssel és szimbolikus gesztusokkal megszólítani Trumpot, miközben határozott álláspontot képviselt olyan lényeges kérdésekben, mint Tajvan. A vörös vonalak mellett az együttélés területeit is idővel el kell kezdenie megvizsgálnia a két szuperhatalom vezetőjének. Ide kapcsolódik, hogy Washington akár nem csak hallgatólagosan hagyná jóvá Kína legmagasabb szintű atomhatalommá válását. Peking nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejleszti a nukleáris fegyvereit, jelenleg már átléphette a 600-at a robbanófejeinek száma, és 2030-ra az ezer töltet elérése a cél. Nemzeti távlatban belátható időn belül az utolsó igazán komoly aspektusban is elveszítheti erőfölényét Moszkva Pekinggel szemben.
A békés egymás mellett élés politikáját Nyikita Hruscsov tűzte a zászlajára 1955-ben, ami a szovjet enyhülési stratégia részeként a kapitalista és szocialista rendszerek közötti békés versenyt hirdette a háború elkerülhetősége mellett. Paradox módon ő alapította meg a Varsói Szerződést (1955) és leverte az 1956-os magyar forradalmat. John F. Kennedy is átvette a koncepciót, ami a forródróthoz, az atomcsend-egyezményhez (1963) vezetett, alapja lett a SALT-I-nek (1972) és Leonyid Brezsnyev idején a Helsinki Záróokmány (1975) rögzítette. Európai megfelelője Willy Brandt Ostpolitik-je volt.
Tajvan
Az utóbbi évek kifejezetten érdekes történése volt a Kuomintang vezetőjének április eleji látogatása a Népköztársaságban. Ilyenre 10 éve nem került sor. Cseng Li-vun Pekingben találkozott Hszi Csinping-gel. Azt mondta, reméli, hogy egy napon „a tajvaniak büszkék lesznek arra, hogy kínaiak”, és Oroszország ukrajnai invázióját egy védekező háborúnak minősítette, amelyet Ukrajna túlzott NATO-közeli viszonya váltott ki. Ez arra utalt, hogy Tajvan hasonló sorsra juthat, ha túl közel kerül az Egyesült Államokhoz. Eközben Tajpejben a Törvényhozó Jüan elfogadott két, kiegészítő fegyvervásárlási alapot 2026 és 2033 közötti évekre, összesen 24,8 milliárd USD értékben, amely minden idők egyik legnagyobb amerikai katonai beszerzését foglalja magában: HIMARS tüzérséget, M109A7 önjáró tarackokat, TOW 2B rakétákat, Altius-700M és 600 drónokat, valamint Javelin páncéltörő rakétákat. Washington az első csomagot decemberben jelentette be, de a másodikat még nem, hogy az ne bonyolítsa Trump pekingi útját, bár ennek „átgondolására” Hszi is megkérte az amerikai elnököt.
Az amerikai elnök tavasszal arra kérte Tajpejt, hogy a tajvani chipgyártás felét helyezzék át az Egyesült Államokba, de ezt elutasították. Ugyanakkor Hszi úgy véli, hasznot húzhat Tajvan azon félelméből, hogy Trump csak egy bábunak tekinti a szigetországot a nemzetközi sakktáblán a kínai–amerikai viszályban, és nem érdekli igazán a sziget hosszú távú jövője, így pedig kénytelenek lesznek kiegyezni Pekinggel. A népköztársaságiak is tettek egészen abszurd ajánlatot Tajpejnek: az iráni háború kitörése után Peking hajlandó lenne garantálni Tajvan energiabiztonságát, amennyiben az elfogadja Kína szuverenitását. A Kínai Népi Felszabadító Hadseregnél történt közelmúltbeli tisztogatások miatt rövid- és középtávon elképzelhetetlen egy sikeres invázió, de hosszú távon a lojálisabb vezérkar és a korrupciótól valamelyest megtisztogatott hadsereg Hszi előnyére válhat. Mindenesetre Trump nem engedheti meg, hogy a tajvani chipek ne jussanak el a világpiacokra, mert olajból ugyan önellátó az USA, de fejlett félvezetőkből nem, ezért egy katonai konfliktus a szigetnél belátható időn belül nem érdeke. Tajpejnek pedig ugyan hiába okoz riadalmat Trump kiszámíthatatlan kurzusa, Washington legfőbb riválisának a Népköztársaságot tekinti, számára elementáris érdek Tajvan megtartása.
Konfrontáció szövetségesek nélkül?
Washington elsőszámú prioritása, hogy amennyire csak lehet, a saját és a szövetségeseinek az ellátási láncaiból kiszorítsa Kínát. Európai és kelet-ázsiai szövetségeseinek ez sokkal nehezebb, ha nem lehetetlen feladat. A kínai–amerikai rivalizálás gazdasági és technológiai ütközései olykor lehetőségeket teremtenek a többi országnak, de leginkább kihívásokkal járnak. Washington és Brüsszel közt feszült a helyzet, de ezt Peking nem tudja már kihasználni. Az EU lassan, de egyre keményebb protekcionista intézkedéseket foganatosít Kínával szemben a saját iparának a megvédésére, és az évi 360 milliárd dolláros kereskedelmi deficitének a lefaragására. Peking geoökonómiai mozgástere a Nyugattal szűkül, egyre nehezebb onnan tőkét, technológiát és piaci részesedést szereznie, habár az uniós bürokratákkal elégedetlen európai országok vezetői egymásnak adják a kilincset Pekingben. Az EU tehát távolodik mind az USA-tól, mind Kínától, így nem tudja kijátszani sem Washington, sem Peking egymás ellen az öreg kontinenssel való kapcsolatát.
India inkább az EU-hoz közelít, mintsem az USA mellé állna Kínával szemben. Bár Brazíliában idén októberben választások lesznek és Jair Bolsonaro korábbi elnök fiát idén tavasszal már hasonló támogatottsági szinten mérik, mint Luiz Inácio Lula da Silvát, Trump közrejátszott abban, hogy a Mercosur megállapodást tudott kötni az EU-val. A latin-amerikai kontinensen éppen zajlik egy konzervatív politikai fordulat, de nem beszélhetünk Trump-pártiságról. A valódi csatatér Délkelet-Ázsia, ahol az USA a védelemért cserébe jó üzleteket tud kötni, komoly nyugtalanságot keltve Peking legfőbb befolyási övezetében. A CRINK második legfontosabb tagja Oroszország. Valószínűleg Trump sem tudja addig rábírni a feleket az ukrajnai háború befejezésére, amíg azok közül legalább az egyik úgy érzi, hogy jó esélye van a győzelemre. Kína jelentős mennyiségben szállít be Oroszországnak kettős felhasználású termékeket, mikroelektronikákat és drónalkatrészeket; ezekkel még éppen nem lépi át a vörös vonalat. A szankcionált orosz nyersanyagok felvásárlása és a hiánycikkek kínai helyettesítése révén Peking hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország gazdasága ne omoljon össze a háború terhe alatt, ugyanakkor két évtizedre ki is merült Moszkva, azaz ennyi időre vált Kína vazallusává. Észak-Korea pedig konkrétan harcoló alakulatokat is küldött Ukrajnába, de ennek ellenére került ki látványosan Trump látóteréből; olyannyira, hogy még egy mondatot se biztos, hogy szánnak majd rá a találkozón. Japán ellenben nagy eséllyel téma lesz, hiszen az új miniszterelnöknek sikerült egy mondatban két, 80 éves tabut is megdöntenie: „a császári hadsereg felfegyverkezik” és „a Tajvan elleni invázió Japán létét fenyegetné, azaz beavatkozna a sziget védelmében”. Mivel Takaicsi Szanae rajong Trump-ért, ezt pedig Hszi is tudja, ezért nem zárható ki, hogy a kínai pártfőtitkár kérni fogja az amerikai elnököt Japán megregulázására.
Humán kapcsolatok
A tudományos együttműködés területén a kapcsolat sokat romlott a feszültségek miatt. 2025-ben még mindig csak a 2019-es szint egyharmadát kitevő légijárat volt az USA és Kína között (heti 136, ill. 49), bár a kínai beutazók száma „csak” feleződött. Ugyan az akadémiai és kutatási kapcsolatok száma csökkent az elmúlt években, a két ország továbbra is mélyen összekapcsolódik a tudományos publikációk, gyógyszerkutatás és mesterséges intelligencia területén. Ugyanakkor az amerikai kormány egyre több kínai kutatót és egyetemi kapcsolatot vizsgál nemzetbiztonsági szempontból, különösen a kvantumtechnológia, félvezetők és dual-use technológiákkal kapcsolatban. Utóbbi időkben megnőtt a kínai származású, de adott esetben sokadik generációs, állampolgársággal rendelkező személyek letartóztatása is a nyugati kémelhárító szolgálatok által. A legtöbbször szellemi tulajdont lopnak (adófizetőnként évente 5 ezer USD), katonai objektumokról továbbítanak információkat, zaklatják a kínai disszidenseket, propagandát terjesztenek, méghozzá mélyen beépülve a nyugati országok közigazgatásaiba.
Források
Buschschlüter, Vanessa: US lifts sanctions on Venezuelan interim leader Delcy Rodríguez. BBC, 2026.04.02. URL: https://www.bbc.com/news/articles/cje4l9de0d1o
Buschschlüter, Vanessa: US eases sanctions on state-run Venezuelan banks. BBC, 2026.04.15. URL: https://www.bbc.com/news/articles/cd6llepv9gqo
Reuters: US authorizes services to Venezuela connected with potential debt restructuring. Reuters, 2026.04.14. URL: https://www.reuters.com/business/energy/us-extends-waiver-lukoil-gas-stations-outside-russia-2026-04-14/
Reuters: Venezuela’s oil exports jump to highest since 2018 with more sales to US and India. Reuters, 2026.05.01. URL: https://www.reuters.com/business/energy/venezuelas-oil-exports-jump-highest-since-2018-with-more-sales-us-india-2026-05-01/
Reuters: Chinese-owned oil tanker hit near Hormuz as US pauses ship-protection plan, report says. Reuters, 2026.05.07. URL: https://www.reuters.com/world/china/first-chinese-product-tanker-attacked-monday-near-strait-hormuz-caixin-reports-2026-05-07/
Jackson, Lewis – Li, Sam: China confirms attack on oil tanker in Strait of Hormuz earlier this week. Reuters, 2026.05.08. URL: https://www.reuters.com/world/china/china-confirms-attack-oil-tanker-strait-hormuz-earlier-this-week-2026-05-08/
Cash, Joe – Jackson, Lewis: China April exports rebound strongly, trade surplus widens ahead of Trump visit. Reuters, 2026.05.09. URL: https://www.reuters.com/world/china/china-april-exports-rebound-strongly-trade-surplus-widens-ahead-trump-visit-2026-05-09/
Zhuang, Sylvie: China’s Xi touts peace – and points to global conflicts – in rare meeting with Taiwan opposition leader. CNN, 2026.04.10. URL: https://edition.cnn.com/2026/04/10/china/china-xi-taiwan-opposition-leader-meeting-intl-hnk
Shepardson, David – Sequera, Vivian: US resumes commercial passenger air service to Venezuela after seven years. Reuters, 2026.04.30. URL: https://www.reuters.com/world/us/us-resumes-commercial-passenger-air-service-venezuela-2026-04-30/
Hioe, Brian: The Domestic Politics of Cheng Li-wun’s China Trip. The Diplomat, 2026.04.13. URL: https://thediplomat.com/2026/04/the-domestic-politics-of-cheng-li-wuns-china-trip/
Harrison, Chase – Leme, Luisa: Poll Tracker: Brazil’s 2026 Presidential Election. AS/COA, 2026.05.12. URL: https://www.as-coa.org/articles/poll-tracker-brazils-2026-presidential-election
Benton, Jonathan: Can Europe stand up to China on trade? Euronews, 2026.05.07. URL: https://www.euronews.com/my-europe/2026/05/07/can-europe-stand-up-to-china-on-trade
Focus Taiwan: Taiwan passes U.S. arms bill with spending ceiling of US$24.8 billion (update). Focus Taiwan, 2026.05.08. URL: https://focustaiwan.tw/politics/202605080020
Xinhua: China’s industrial output up 5.9 pct in 2025. The State Council of the People’s Republic of China, 2026.01.19. URL: https://english.www.gov.cn/archive/statistics/202601/19/content_WS696da6eec6d00ca5f9a08a2f.html
Xinhua: China’s industrial output records faster expansion in Q1. The State Council of the People’s Republic of China, 2026.04.16. URL https://english.www.gov.cn/archive/statistics/202604/16/content_WS69e04b52c6d00ca5f9a0a735.html
Hussain, Samira – Jimenez, Nathalie: The US refinery now processing Venezuelan oil. BBC, 2026.04.08. URL: https://www.bbc.com/news/articles/cx24n8eqzgyo
Reuters: White House official to visit Venezuela to meet energy, mining executives. Reuters, 2026.04.30. URL: https://www.reuters.com/world/americas/white-house-official-visit-venezuela-meet-energy-mining-executives-2026-04-29/
General Administration of Customs, China: China Exports YoY. Trading Economics. Utolsó letöltés: 2026.05.13. URL: https://tradingeconomics.com/china/exports-yoy
Guskin, Emily: Two-thirds of Americans say country is headed in the wrong direction: ABC News/Washington Post/Ipsos poll. ABC News, 2026.05.03. URL: https://abcnews.com/Politics/thirds-americans-country-headed-wrong-direction-abc-newswashington/story?id=132583099
Gallup: Presidential Approval Ratings — Donald Trump. Gallup. Utolsó letöltés: 2026.05.13. URL: https://news.gallup.com/poll/203198/presidential-approval-ratings-donald-trump.aspx
Lee, Michelle Ye Hee – Li, Lyrie: Confident in China’s power, Xi is ready to host an unpredictable Trump. The Washington Post, 2026.05.11. URL: https://www.washingtonpost.com/world/2026/05/11/trump-xi-china-beijing-visit/?utm_campaign=wp_post_most
Campbell, Kurt. M.: The Stakes of Trump vs. Xi – How the Summit Could Change the Course of U.S.-China Competition. Foreign Affairs, 2026.05.11. URL: https://www.foreignaffairs.com/united-states/stakes-trump-vs-xi-kurt-campbell?s=ESPZZ006Y2&utm_medium=promo_email&utm_source=post&utm_campaign=PROM_MJ26%20Post%20Release%202_051126_Trump-Xi%20Faceoff&utm_content=20260511&utm_term=&utm_id=B
Rubin, Trudy: Trump should not weaken U.S. support for Taiwan at Beijing summit with Xi Jinping. The Philadelphia Inquirer, 2026.05.10 URL: https://www.inquirer.com/opinion/taiwan-strait-china-democracy-trump-xi-jinping-summit-20260510.html
Yeh, Evelyn: Funding war, courting crisis: Why China’s support for Russia requires a European response. European Council on Foreign Relations, 2026.03.09. URL: https://ecfr.eu/article/funding-war-courting-crisis-why-chinas-support-for-russia-requires-a-european-response/
Siqi, Ji – Cao, Ann: China’s AI ascent leaves Trump a stark choice: escalate or relax chip controls?. South China Morning Post, 2026.05.12. URL: https://www.scmp.com/economy/global-economy/article/3353180/chinas-ai-ascent-leaves-trump-stark-choice-escalate-or-relax-chip-controls
Feingold, Spencer – Schive, Miriam: What to expect from the Trump-Xi summit. World Economic Forum, 2026.05.08. URL: https://www.weforum.org/stories/2026/05/what-to-expect-trump-xi-summit-china-us/
Sim, Dewey: Buoyed by rare earths, China approaches Trump summit with fresh confidence. South China Morning Post, 2026.05.10. URL: https://www.scmp.com/news/china/diplomacy/article/3353042/buoyed-rare-earths-china-approaches-trump-summit-fresh-confidence
Reuters: US senators urge stability, cooperation between US, China. Reuters, 2026.05.07. URL: https://www.scmp.com/news/china/diplomacy/article/3353042/buoyed-rare-earths-china-approaches-trump-summit-fresh-confidence
Magnier, Mark: Trump heads to China weakened as Xi gains leverage ahead of summit. South China Morning Post, 2026.05.09. URL: https://www.scmp.com/news/china/article/3352986/trump-heads-china-weakened-xi-gains-leverage-ahead-summit
Quaggin, Lucy: Trump taps Musk, Cook and other leaders for high-stakes China trade mission. South China Morning Post, 2026.05.12. URL: https://www.scmp.com/news/china/article/3353199/trump-heads-china-musk-cook-and-top-ceos-xi-talks
Chen, Alyssa: China tells close Trump ally its wish list ahead of US leader’s Beijing trip. South China Morning Post, 2026.05.07. URL: https://www.scmp.com/news/china/diplomacy/article/3352763/china-seeks-improved-us-ties-and-harmony-fm-wang-yi-tells-visiting-american-senators
Fernandez, Joaquin: US manufacturing reshoring boom: What the data says one year after “Liberation Day” tariffs. IOT Analytics, 2026.05.12. URL: https://iot-analytics.com/us-manufacturing-reshoring-boom-what-the-data-says/
The White House: Trump Effect: American Manufacturing Is Roaring Back as Factory Activity Hits Four-Year High. The White House, 2026.04.22. URL: https://www.whitehouse.gov/releases/2026/04/trump-effect-american-manufacturing-is-roaring-back-as-factory-activity-hits-four-year-high/
U.S. Bureau of Labor Statistics: United States Unemployment Rate. Trading Economics. Utoljára letöltve: 2026.05.13. URL: https://tradingeconomics.com/united-states/unemployment-rate
U.S. Bureau of Economic Analysis: U.S. International Trade in Goods and Services, March 2026. U.S. Bureau of Economic Analysis, 2026.05.05. URL: https://www.bea.gov/news/2026/us-international-trade-goods-and-services-march-2026
McGeever, Jamie: Squaring ‘Sell America’ with record foreign inflows. Reuters, 2026.02.24. URL: https://www.reuters.com/markets/us/squaring-sell-america-with-record-foreign-inflows-2026-02-24/
Folkman, Varg – Hernandez, Ian: US-China rivalry comes to a climax as Trump meets Xi in Beijing. EUObserver, 2026.05.12. URL: https://euobserver.com/215802/us-china-rivalry-comes-to-a-climax-as-trump-meets-xi-in-beijing/
Wong, Kandy – Siqi, Ji – Jennings, Ralph: Trump’s cadre of CEOs hunts for wins in China, from soybeans to semiconductors. South china Morning Post, 2026.05.12. URL: https://www.scmp.com/economy/global-economy/article/3353312/trumps-cadre-ceos-hunts-wins-china-soybeans-semiconductors
Wilkins, Choong Rebecca: World’s Most Important Relationship Tested by Trump-Xi Meeting. Bloomberg, 2026.05.07. URL: https://www.bloomberg.com/news/articles/2026-05-07/world-s-most-important-bromance-revived-as-trump-heads-to-china
Schonland, Addison: The strange China-US travel market recovery. Airinsight, 2025.02.18. URL: https://airinsight.com/the-strange-china-us-travel-market-recovery/
Guzman, de Chad: California Mayor Resigns, Admitting to Being an Agent for China. Time, 2026.05.12. URL: https://time.com/article/2026/05/12/arcadia-california-mayor-eileen-wang-agent-china/
Boffey, Daniel – Hawkins, Amy: Two men first in British history to be found guilty of spying for China. The Guardian, 2026.05.07. URL: https://www.theguardian.com/uk-news/2026/may/07/two-men-guilty-spying-for-china-uk-wai-yuen
Zhang, Yukun – Lee, Liz: China’s factory inflation hits 45-month high on energy price shock. Reuters, 2026.05.11. URL: https://www.reuters.com/world/asia-pacific/china-april-producer-inflation-surges-to-45-month-high-2026-05-11/
Cox, Jeff: U.S. trade deficit totaled $901 billion in 2025, barely budging despite Trump’s tariffs. CNBC, 2026.02.19. URL: https://www.cnbc.com/2026/02/19/us-trade-deficit-totaled-901-billion-in-2025-despite-trumps-tariffs.html
Lynch, J. David – Birnbaum, Michael: Trump’s approach on China has changed, now appears focused on getting along. The Washington Post, 2026.05.12. URL: https://www.washingtonpost.com/politics/2026/05/12/trump-xi-summit-economy/
Castillo, E. Eduardo – Wu, Huizhong: What to know about Trump-Xi summit with trade, Taiwan and Iran on the agenda. AP News, 2026.05.13. URL: https://apnews.com/article/china-us-trump-xi-summit-1a0b28a9a7b9078d736ba94bf3b4d6e2
Zurcher, Anthony – Bicker, Laura: How the Trump-Xi summit could set superpower relations for many years to come. BBC, 2026.05.12. URL: https://www.bbc.com/news/articles/ceqprgen1nyo
Gewirtz, Julian – Sheehan, Matt: The Stalemate Summit: Xi-Trump in the Long Sweep of US-China Relations. ChinaTalk podcast, 2026.05.12. URL: https://pod.link/1289062927/episode/YzBmYTBmZGEtNGRiNS0xMWYxLTlmOGEtMWZmMzQ3YmQ5MzU1
Cai, Jane: Trump’s China return: what’s changed since his ‘friendly’ 2017 visit. South China Morning Post, 2026.05.11. URL: https://www.scmp.com/news/china/diplomacy/article/3353055/trumps-china-return-whats-changed-his-friendly-2017-visit?utm_medium=email&utm_source=cm&utm_campaign=enlz-china&utm_content=20260511&tpcc=enlz-china&UUID=4b8df471-4d81-4a49-8a63-b72bf1c0ac16&next_article_id=3353073&article_id_list=3353117,3353144&tc=15
Chia, Osmond: Trump’s China visit set to test fragile truce. BBC, 2026.05.11. URL: https://www.bbc.com/news/articles/c3rz75rgn8zo
Lawder, David – Shepardson, David: US industry, lawmakers plead with Trump: Don’t open door to Chinese cars at Xi summit. Reuters, 2026.05.11. URL: https://www.reuters.com/business/autos-transportation/us-industry-lawmakers-plead-with-trump-dont-open-door-chinese-cars-xi-summit-2026-05-11/
Blanchard, Ben: Taiwan confident in US ties but hopes for no ‘surprises’ from Trump’s China summit. Reuters, 2026.05.11. URL: https://www.reuters.com/world/china/taiwan-confident-us-ties-ahead-trump-visit-china-2026-05-11/
Lockett, Hudson: Trump-Xi summit augurs more risk than relief. Reuters, 2026.05.06. URL: https://www.reuters.com/commentary/breakingviews/trump-xi-summit-augurs-more-risk-than-relief-2026-05-06/
Hunnicutt, Trevor – Bose, Nandita: Trump and China’s Xi set for talks spanning Iran, nuclear, trade and AI. Reuters, 2026.05.10. URL: https://www.reuters.com/world/china/rare-earths-deal-between-us-china-is-still-effect-us-official-says-2026-05-10/
Slodkowsky, Antoni – Chu, Mei Mei: What key issues are Trump and Xi set to discuss on Iran war?. Reuters, 2026.05.11. URL: https://www.reuters.com/world/china/iran-war-raises-stakes-us-china-ahead-trumpxi-talks-2026-05-11/
U.S. Bureau of Economic Analysis: U.S. International Trade in Goods and Services, December and Annual 2025. U.S. Bureau of Economic Analysis, 2026.02.19. URL: https://www.bea.gov/news/2026/us-international-trade-goods-and-services-december-and-annual-2025
Mason, Jeff: Trump Aims to Press Xi Over China’s Approach to War in Iran. Bloomberg, 2026.05.10. URL: https://www.bloomberg.com/news/articles/2026-05-10/trump-aims-to-press-xi-over-china-s-approach-to-conflict-in-iran?srnd=homepage-europe
Nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia kutatója.
Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n, a tajpeji Soochow University-n és a Ming Chuan University-n.
Kulcsszavak: USA és Kína fegyverkezési versenye, elektromos autóipar, félvezetőipar, digitális gazdaság.
