📆 2024. február 10-én kezdődik a kínai újév, a sárkány éve. Ez a világ egyik legszélesebb körben ünnepelt napja. Összességében a Földön minden negyedik embert érinti, egészen pontosan Kína teljes lakosságát, azaz 1,4 milliárd főt, emellett a dél- és a délkelet-ázsiai régió számos országát. Az elmúlt években a koronavírus-járvány miatti korlátozások nyomták rá a bélyegüket az ünneplésre. Így 2024-ben minden eddiginél nagyobb utazási láz várható, elsősorban az országon belül, de a külföldi utasforgalom is élénkül. Délkelet-Ázsián kívül már szinte az egész világon megünneplik a kínai holdújévet. Budapesten is színes kulturális programok várják az érdeklődőket. Az ünnepségsorozat rangját emeli, hogy idén annak megnyitóján Csák János kulturális és innovációs miniszter és Szun Je-li, kínai kulturális és turisztikai miniszter is beszédet mondott, amely során kiemelték, hogy egyre intenzívebb a kulturális együttműködés a két ország között.
🐲 Mit jelent az, hogy a sárkány éve következik?
🐉 2024 a sárkány éve, amely 2024. február 10-én kezdődik a tradicionális kínai időszámítás szerint, és 2025. január 28-án ér véget. A kínai kultúrában a sárkány jelentős helyet foglal el, mint szerencsehozó és rendkívüli lény. A hatalmat, a nemességet, a becsületet, a szerencsét és a sikert szimbolizálja. A kínai kultúrában úgy tartják, hogy ezek az évek fordulópontokat – lehetőségeket, változásokat és kihívásokat hoznak. A sárkány évében általában több gyermek születik Kínában, mint más állatövi jegyek időszakában, mivel az ilyenkor születő gyermeket szerencse kísérheti életük során. Az elmúlt évtizedekben 1952, 1964, 1976, 1988, 2000 és 2012 voltak a sárkány évei. Ez az időszak az ötödik a kínai naptárhoz kapcsolódó kínai állatövben megjelenő állatok 12 éves ciklusában.
🔢 Hogyan számítják Kínában az éveket?
🗓️ Kínában és számos további ázsiai országban az évkezdet a téli napfordulót követő második újholdat követően indul. Így az ünnep dátumai évről évre kissé eltérnek, a nyugati naptárak szerint valamikor január 21. és február 20. között kezdődnek. Az ún. kínai naptár luniszoláris, azaz a hold- és napciklus alapján működik. A naptár egyik kulcsa, hogy a holdhónapokat használ, ezeken az időszakokon alapulnak a hagyományos kínai fesztiválok és vallási ünnepek, közöttük a kínai újév kezdete is. Függetlenül attól, hogy a legtöbb kelet-ázsiai országban az Európában is használatos ún. Gergely-naptár van érvényben, a kínai naptár adja az alapját a hagyományos ünnepek időpontjának.
🗺️ Hol kezdődik most az újév?
🌏 Ez a világ egyik legszélesebb körben megünnepelt napja. Összességében a Földön minden negyedik embert érinti, egészen pontosan Kína teljes lakosságát, azaz 1,4 milliárd főt, emellett a dél- és a délkelet-ázsiai régió számos országát, így például a Koreát, Vietnámot, Mongóliát, sőt egyes tradíciókövető közösségeket még Japánban is. Továbbá a területen kívül élő délkelet-ázsiai populáció is tartja a szokásokat, amely szintén száz milliós nagyságrendet jelent.
🎆 Hogyan ünneplik Kínában a holdújévet?
🏮 A kínai újév, más néven tavaszi fesztivál vagy holdújév, vitathatatlanul az év legkiemelkedőbb időszaka Kínában, nagyon hasonló jelentőségű, mint a karácsony a nyugati világban. A fesztivál az év kezdetét ünnepli, a hagyományos holdnaptár alapján. A szokásoknak megfelelően a kínai újévi ünnepség 16 napig tart, vagyis az első holdhónap tizenötödik napján megrendezésre kerülő Lámpás Fesztiválig. A kínai újév alatt az emberek általában egymást követő 7 szabadnapot kapnak, beleértve két áthelyezett hétvégét.
😷 Holdújév a koronavírus-járvány idején
🧧 2021-ben a kínai kormány utazási korlátozásokat vezetett be. Ennek kiemelt jelentősége van az ázsiai ország közlekedése és a turizmusa szempontjából. Ilyenkor utaznak a legtöbben az országon belül. A holdújév alkalmával milliók kelnek útra az országban, elsősorban azért, hogy meglátogassák családjukat szülővárosaikban. Az elhúzódó korlátozások miatt – a Statista adatai alapján – 2021-ben 77%-kal, illetve 2022-ben 69%-kal csökkent az országon belül az utazók aránya 2019 azonos időszakához képest. 2023 elején feloldották a külföldről érkező látogatókra vonatkozó karanténkövetelményeket, a kínai turisztikai ágazat új szakaszba lépett. Több mint 300 millió belföldi turista utazott az ünnep alatt, ami mintegy 23 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest.
💻 A járvány helyzet a szektorok közötti súlypont eltolódást is magával hozta. A gazdaság pandémiához való alkalmazókához hozzá tartozott, hogy a turizmus hanyatlása következtében a szórakoztató ipar és az online kiskereskedelem fellendült. A mozilátogatók száma és a jegypénztári bevételek új magasságokba emelkedtek, csakúgy, mint az online videó- és közösségimédia-alkalmazások felhasználóinak száma. A 2023-as ünnepi szezon alatt a kínai internetezők naponta közel két órát töltöttek rövid videóalkalmazásokkal. Miközben Kína kiskereskedelmi forgalma fokozatosan helyreállt a világjárvány után, egyre több fogyasztó tért át a bolti vásárlásról az online vásárlásra. Az e-kereskedelem aránya 21 százalékról 26 százalékra ugrott a 2020-as Tavaszi Fesztivál alatt, és 2023-ra meghaladta a 30 százalékot.
🧳Turisztikai robbanás 2024-ben
🚗 A 2024-es év a korlátozások időszaka után új rekordot jelenthet a kínai turizmus számára, minden utazást és közlekedési eszközt figyelembe véve kilencmilliárd belföldi utazással várhatóan a holdújévi ünnepek körülbelül 40 napon át tartó utazási roham során. Ez közel kétszerese lenne annak a 4,7 milliárd utazásnak, amelyet 2023-ban a korlátozások utáni első holdújévkor lezajlott. A kilencmilliárd utazás 80%-a közúton zajlik, míg a többi vasúton, légi úton és vízen történik.
🗺️ Délkelet-Ázsián kívül szinte az egész világon megünneplik a kínai újévet, különösen, ott ahol nagyobbak a kínai ajkú közösségek, de egyébként is egyre több érdeklődőt vonzanak ezek az ünnepségek. Ázsián kívül is kiemelkedő szerepet kap az ünnep, különösen Ausztráliában, Kanadában, Mauritiuson, Új-Zélandon, Peruban, a Dél-afrikai Köztársaságban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, valamint számos európai országban.
🇭🇺 Kínai újév ünnepe Magyarországon
🎊 Budapesten is több helyen kerül sor ünnepségekre a holdújév alkalmából. A rendezvények már a január 28-i hétvégén kezdetüket vették. Ennek keretében a kínai kultúrával, történelemmel, hagyományokkal, tánccal, kézművességgel, valamint ételekkel is ismerkedni lehet. Az ünnepségsorozat rangját emeli, hogy annak megnyitóján a Csák János kulturális és innovációs miniszter és Szun Je-li, kínai kulturális és turisztikai miniszter is beszédet mondott. Csák János kiemelte, hogy idén ünnepeljük a magyar és kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. Hangsúlyozta, hogy mindkét ország számára fontosak a hagyományok, az ősök, az idősek és a család tisztelete, és ez leginkább a kultúrában jelenik meg, így például: zenében, képzőművészetben, a filozófiai hagyományban és a tudományban. Szun Je-li elmondta, hogy a kínai újévhez kötődő programsorozatot 10 éve rendezik meg Magyarországon, amely jó lehetőség arra, hogy a magyarok megismerjék és felfedezzék az ázsiai ország hagyományait. Kung Tao, Kína magyarországi nagykövete arra is rámutatott, hogy a magyar-kínai kulturális cserekapcsolatok a nemzetközi cserekapcsolatok modelljévé váltak. Az elmúlt időszakban a két ország számos színházi és táncművészeti, múzeumi együttműködést kötött és gondozott.
💱 Azzal együtt is, hogy a kínai külkereskedelem jelentős visszaesést szenvedett el az elmúlt időszakban, Kína az Európai Unió egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mögött. Míg Magyarország esetében a legfontosabb unión kívüli külkereskedelmi partner.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
