Nem hivatalos, kihelyezett ülésre kaptak meghívót az Európai Unió (EU) vezetői február 12-re António Costától, az Európai Tanács elnökétől. Az informális egyeztetés témái a versenyképesség, az európai gazdaság megerősítésének lehetőségei lesznek. Az EU versenyképessége az elmúlt évtizedekben egyre inkább a nemzetközi figyelem középpontjába került, különösen a globális gazdasági erőviszonyok átrendeződése, a feltörekvő országok előretörése, valamint az Egyesült Államok technológiai és innovációs dominanciája miatt. Az EU gazdasági súlya, innovációs teljesítménye, demográfiai és geopolitikai helyzete mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák a régió jövőbeli szerepét a világgazdaságban. Az alábbi elemzés célja, hogy átfogó képet adjon az EU versenyképességének alakulásáról, bemutatva a főbb trendeket, kihívásokat és a lehetséges kitörési pontokat, mindemellett részletesen összeveti az Uniót a főbb globális versenytársakkal.
1. Az Európai Unió GDP-részesedése és globális kereskedelem
1.1. Az EU részesedése a világ GDP-jéből
A GDP (Gross Domestic Product), magyarul bruttó hazai termék, egy ország / geopolitikai entitás (jelen esetben az Európai Unió) gazdaságának egyik legfontosabb mutatószáma, amely szemlélteti a határain belül előállított minden, végső felhasználásra szánt termék és szolgáltatás összértékét. A 20. század végétől tapasztalt rohamos fejlődés hatására a világ gazdasági súlypontja egyre inkább eltolódik a hagyományos fejlett gazdaságoktól a fejlődő országok felé. Míg a globális dél a fejlődés útjára lépett, addig a hagyományos fejlett régiók – mint Európa – befolyása mérséklődik, jelentősége pedig megkérdőjeleződik napjaink geopolitikai környezetében. A jelenlegi EU-s tagországok (EU-27) összesített részesedése a világ GDP-jéből (vásárlóerő-paritáson számolva) 27,5% volt 1980-ban, míg ez az érték 2025-ben 14 százalékra esett vissza. Várhatóan ez a tendencia folytatódni fog: egyes kutatások prognózisa szerint 2030-ra akár 12,9%-ra is csökkenhet.
1. Ábra: Az Európai Unió részesedése a világ GDP-jéből százalékban, 1980 és 2025 között. Forrás: Statista, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/az-europai-unio-reszesedese-a-vilag-gdp-jebol-szazalekban-1980-es-2025-kozott-1h0n25op7dnzl4p
1.2. Az EU kereskedelme és részesedése a világ kereskedelmi forgalmából
Az Európai Unió az áruk és szolgáltatások együttes tekintetében a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja, amely 2024-ben a világkereskedelem becsült 15,8%-át tette ki. Az EU a világ legnagyobb szolgáltatója és Kína után a világ második legnagyobb árukereskedője. Azonban az Európai Unió részesedése a világ exportjából és importjából átlagosan csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt két évtizedben.
Infogram
2. Ábra: Az Európai Unió áruimportjának és -exportjának éves részesedése a világkereskedelemből, 2002 és 2024 között. Forrás: Statista, Szerkesztette: Jóna Bence. Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/az-europai-unio-aruimportjanak-es-exportjanak-eves-reszesedese-a-vilagkereskedelembol-2002-es-2024-kozott-1h0n25op7xxll4p
A 2022-es orosz–ukrán háború nyomán kialakult gazdasági kihívások következtében Európa kereskedelmi hiányt könyvelt el, amely azonban 2023-ban és 2024-ben újra többletbe fordult, miközben Európa világimportból való részesedése 14,4%-ra, az exportból való részesedése pedig 15,8%-ra csökkent.
2. Demográfiai trendek: Népességszám, idősödés és munkaerőpiaci kihívások
A gazdasági befolyás mérséklődésének egyik elsődleges indikátora a népesség, és ezzel egyenesen arányosan, a munkaképes korúak arányának rohamos csökkenése. Európa versenyképességét és közép- hosszú távú kilátásait meghatározó tényezők értelmezésekor nem hagyható figyelmen kívül a globális demográfiai szerkezet átalakulása.
Ahogy egy korábbi elemzésünkben vizsgáltuk, az elmúlt időszakban a világ népessége elsősorban a fejlődő országokban növekedett, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A hosszú távú előrejelzések, modellezések alapján a világ populációja 2050-re elérheti 9,6 milliárd főt, a növekedés 2084-ig tarthat, mikor az össznépesség várhatóan közel 10,3 milliárd főnél fog tetőzni. Ebből a növekedésből Európának várhatóan nem lesz részesedése, hiszen populáció zsugorodni fog, amelyet az európai országok jelentős része a kontrollálatan bevándorláspolitikával szeretne megoldani, amely további kulturális és közbiztonsági dilemmákat vet fel.
A Eurostat 2023-as előrejelzése szerint, az Európai Unió lakossága az évszázad végére a 2022-es közel 447 millió főről, kevesebb, mint 420 millióra csökkenhet. Ezzel együttesen a 65 év felettiek aránya a 2022-es 21,1 százalékról, 32,5 százalékra emelkedhet.
https://infogram.com/az-europai-unio-lakossaganak-varhato-alakulasa-2022-es-2100-kozott-1hnq41opgxm8k23
3. Ábra: Az Európai Unió lakosságának várható alakulása 2022 és 2100 között
Forrás: Eurostat, Szerkesztette: Jóna Bence
4. Ábra: 65 év felettiek arányának várható alakulása az Európai Unióban 2022 és 2100 között
Forrás: Eurostat, Szerkesztette: Jóna Bence
Ez számos dilemmát felvet, elsősorban az egészségügyi és szociális ellátórendszer fenntarthatóságának aggályait. Európa számos országában felosztó-kirovó rendszer alapján működik a nyugdíjrendszer, ahogy hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy az aktívan dolgozó korosztály által befizetett adókból és járulékokból biztosítják a nyugdíjellátást. Ha csak ezen adatok alapján számolunk, akkor egy ilyen nyugdíjrendszer finanszírozhatatlanná válna, mivel míg 2022-ben egy nyugdíjasra körülbelül 3 munkaképes korú jutott, addig az évszázad végére ez az arány 1,67-re redukálódna.
Természetesen a születéskor várható élettartamnak a kitolódásával, tovább maradhatnának a munkaerőpiacon az idős emberek, azonban a nyugdíjkorhatárnak a változtatása komoly ellenállásba ütközhet, ahogy ezt a 2025-ös francia tüntetéssorozat is jól szemlélteti.
A másik komoly gond az aktív munkaképes korosztály pótlása: Míg hazánkban a kormány a magyarországi cigányság munkaerőpiaci integrációjával és a kontrollált, vendégmunkás-foglalkoztatással igyekszik a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő szektorok utánpótlását biztosítani, addig Nyugat-Európa országai a nyitott határpolitika elvét követve igyekeznek ellensúlyozni a zsugorodó népességet. Mindegyik intézkedésnek megvannak a maga kihívásai, azonban a „laza” migrációs politika nem a kontinens országainak és nemzeteinek fennmaradását, hanem azok eltűnését sürgeti.
3. Munkaerőpiac
3.1. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Az EU-ban 198 millió fő volt az aktívan dolgozók száma 2025 harmadik negyedévében (Q3), a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatottsági rátája 76,2%. A munkaerőpiaci-igény 23,9 millió főt tett ki, vagyis ennyi emberre lenne szükség ahhoz, hogy betöltsék a munkaerőhiányt, továbbá a munkanélküliségi ráta 5,8% volt. A fiatalok munkanélküliségi aránya 15,1%, amely továbbra is magas értéknek számít, különösképp a Dél-Európában (Spanyolország, Olaszország, Görögország).
3.2. Munkaerő minősége, digitális készségek
A digitalizáció mélyen beágyazódott a mindennapi életünkbe, a kommunikációtól, a munkahelyen át, egészen a szórakozásig. Ezen készségek fejlesztése ezért elengedhetetlen a mai összekapcsolt világban. Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az EU lakosságának legalább 80 százaléka rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel. 2025-ben az 16-74 éves korosztály mindössze 60 százaléka rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel. Ez az érték nem csak kor és végzettség szerint tér el, hanem régiónként is: Míg Hollandiában ez az arány 82,7%, addig Romániában mindösszesen 27,7%. Összehasonlításképp, Kínában a felnőtt lakosság körülbelül 61 százaléka rendelkezik alapfokú vagy annál magasabb szintű digitális ismeretekkel és készségekkel. A kiskorúak körében ez az arány közel 65 százalék. Az Egyesült Államokban az amerikai National Telecommunications and Information Administration (NTIA), vagyis a Nemzeti Távközlési és Információs Igazgatóság 2023-as adatai szerint a 3 évesnél idősebbek 83 százaléka használ valamilyen formában internetet.
Infogram
https://infogram.com/alapveto-digitalis-keszsegekkel-rendelkezo-szemelyek-aranya-a-16-es-74-eves-korosztalyban-eu-s-tagorszagonkent-1h1749wqedpyl2z
5. Ábra: Alapvető digitális készségekkel rendelkező személyek aránya a 16 és 74 éves korosztályban EU-s tagországonként
Forrás: Eurostat, Szerkesztette: Jóna Bence
3.3. Felsőoktatás és kutatói közeg
2023-ban 18,8 millió hallgató tanult felsőoktatásban az EU-ban, ebből 3,8% doktori képzésen. A legfrissebb, összeurópai összehasonlításra alkalmas adatok alapján az uniós tagállamokban a 25–34 évesek körében 44% a diplomások aránya. Az Egyesült Államokban a 25 év feletti korosztály 48 százaléka, míg Kínában az UNESCO 2020-as adatai szerint ez az arány mindösszesen 7,7%, azonban az elmondható, hogy a kínai felsőoktatás hatalmas bővülésen ment át, mivel a középfokú tanulmányokat befejező diákok közel 60 százaléka megy egyetemre.
Ebben a témakörben érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen minőségűek a felsőoktatási intézmények, és hol tart a világrangsorban az Európai Unió. Az tény, hogy Európában vannak a világ egyik legnívósabb egyetemei, azonban egy 2025-ös rangsorolás szerint, melyet CWUR, avagy a Center for World University Rankings (magyarul kb. Világrangú Egyetemek Központja) tett közzé, az első 20 egyetemből mindösszesen egy tartozik európai uniós országhoz, három az Egyesült Királyságban található, egy Japánban a többi 15 pedig az Egyesült Államokban található. A rangsort több szempont alapján állították össze, többek között figyelembe vették az egyetemek által végzett kutatói munkát, a hallgatók utáni munkaerőpiaci keresletet, valamint az oktatás színvonalát.
https://infogram.com/a-vilag-elso-20-legjobb-egyeteme-1hmr6g8j59rqo2n
6. Ábra: A világ első 20 legjobb egyeteme
Forrás: CWUR, Szerkesztette: Jóna Bence
Az Európai Unióban a teljes munkaidőben dolgozó kutatók száma 2,21 millió fő volt 2024-ben. Ez nagymértékű bővülést jelentett a tíz évvel azelőtti adatokhoz viszonyítva: a növekedés 47,3 százalékos volt. Így az EU-ban van a világon a második legtöbb kutató, az első helyen Kína áll, amely megduplázta kutatóinak a számát 10 év alatt, a harmadik helyen pedig az Egyesült Államok következik.
A felsőoktatás és a kutatói utánpótlás elengedhetetlen a versenyképesség szempontjából, azonban a humánerőforrás nem minden: kiemelkedő szerepe van az országok finanszírozási és stratégia döntéseinek is, amelyet az Európai Unió vezetése az elmúlt években gyakran elhibázott.
4. Kutatás és fejlesztés (K+F) és innovációs teljesítmény
Az elmúlt években az egyik olyan terület, amely jelentős figyelmet kapott, a K+F finanszírozás szerkezeti különbsége Európa és fő versenytársai között. Az európai döntéshozók igyekeztek növelni a vállalati K+F-ráfordításokat, hogy azok jobban igazodjanak a Dél-Koreában, Japánban vagy az Egyesült Államokban megfigyelhető relatív hozzájárulásokhoz.
4.1. K+F ráfordítások: Nemzetközi összehasonlítás
Az Európai Unió a kutatás és fejlesztésre GDP-arányosan 2,26 százalékot költött 2024-ben, ami bár emelkedés a tíz évvel azelőtti adatokhoz mérten, azonban jelentősen lemarad a versenytársaitól és a partnereitől is.
7. Ábra: Kutatás és fejlesztésre való GDP arányos ráfordítás, országok szerint, 2000 és 2022 között
Forrás: OECD, Szerkesztette: Jóna Bence
Ezt a lemaradást elsősorban az Európai Unió regionális különbségei okozzák: míg Svédországban, Belgiumban vagy Németországban 3% feletti ez az arány, addig Romániában 0,46%. Magyarországon ez az érték 1,31% volt a 2022-ben.
4.2 Innovációs teljesítmény, innovációs index
Az innovációs index (Summary Innovation Index) a European Innovation Scoreboard (EIS), magyarul az Európai Innovációs Teljesítménytábla központi mutatója, amely 32 különböző innovációs indikátort egyetlen összesített értékbe sűrít. Ez arra alkalmas, hogy különböző szempontok alapján összemérje az EU-s tagállamok innovációs teljesítményét harmadik (nem EU-s) országokkal. Az EU innovációs indexe 0,543 volt 2025-ben, ami egyrészt csökkenést jelent az elmúlt évek értékeihez képest, másrészt pedig továbbra is elmarad USA-tól és Dél-Koreától.
Az innováció egy fontos mérőszáma még a szabadalmak száma és aránya a lakossághoz mérten. Az Európai Unióban a 2024-es évben 152 szabadalom jutott egy millió főre vetítve. Versenytársait tekintve: az USA-ban ez az arány körülbelül 1470, Kínában ~1280, Oroszországban pedig ~159. Természetesen az EU-ban eléggé torzítják a képet a regionális fejlettségbeli különbségek: míg Svédországban 468 benyújtott szabadalom jutott egy millió főre, addig a dél- és kelet-európai országokban jellemzően 20 alatt volt ez az arány.
A következő fontos szempont a vállalkozói környezet: a startupok számára kritikus tényező, hogy milyen jogi és gazdasági környezetben alapíthatják meg vállalkozásaikat. Míg a versenytársaknál az egységes szabályozási és vállalati struktúra megkönnyíti a vállalkozások számára a tőkevonzást, valamint a bel- és külföldi terjeszkedést, addig az Európai Unióban teljesen más kép fogadja a létrejövő vagy letelepedni kívánó vállalkozásokat: egy fragmentált, bonyolult és országonként eltérő szabályozási környezet. Ez a helyzet egészen oda vezetett, hogy a legsikeresebb európai startupok anyavállalataikat jellemzően külföldön – leggyakrabban az Egyesült Államokban vagy Svájcban – jegyzik be.
Az Európai Beruházási Bank egyik friss felmérése alapján az európai vállalatok egyre óvatosabbá válnak: miközben az amerikai cégek kapacitásokat bővítenek és új piacokat szereznek, addig az EU-ban a korszerűsítés került előtérbe, gyakran a jelentős bürokratikus akadályok mellett. Emellett az uniós cégek többsége nem saját tőkéből, hanem elsősorban állami támogatások segítségével valósítja meg fejlesztéseit.
A felmérés eredménye azt mutatja, hogy számos bizonytalansági tényező rontja a vállalatok várakozásait. Az uniós vállalatok negatívan ítélik meg a politikai és szabályozási környezetet, valamint az általános gazdasági helyzetet: az idei évre több cég számít romlásra, mint javulásra. Az egyik legnagyobb probléma az energiaválság: az Európai Unió vezetése az energiaellátás kérdéskörét nem stratégiai szemszögből, hanem politikai és ideológiai érdekek mentén közelítette meg. Az EU nyílegyenest a másik irányba megy, mint a világ többi része. Míg az Unió azzal van elfoglalva, hogy megfeleljen az általa felállított, szigorú klímacéloknak, addig a versenytársai elhaladnak mellette a fosszilis és nukleáris energiatermelés terén. Szemléletváltás és sürgős beavatkozás nélkül Európa gazdasági és innovációs térvesztése még nagyobb lendületet vehet a jövőben.
5. Technológiai szektor: Mesterséges intelligencia, IT és a startup ökoszisztéma
5.1. Mesterséges intelligencia
Kína és USA mesterséges intelligencia fejlesztésbe és alkalmazásba történő beruházásai rekordmagas szintekre emelkedtek, jelentős állami és magánszektorbeli támogatással. Ezzel szemben az Európai Unió ugyan tavaly elindította az egymilliárd eurós programját, azonban továbbra is számottevő hátrányban van fő versenytársaival szemben.
A két gazdasági szuperhatalom rengeteget költ MI-fejlesztésekre és a hozzájuk kapcsolódó ágazatokra: Kína befektetései a tavalyi évben körülbelül 98 milliárd dollárt tettek ki, ami 48 százalékos növekedést jelentett 2024-hez képest. Az Egyesült Államokban szintén hatalmas növekedés tapasztalható a szektorban, hiszen a tavalyi évben csak a hét nagy technológiai vállalat – a Google anyavállalata, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla – több mint 300 milliárd dollárt költött mesterséges intelligenciára 2025-ben. A vállalatok 2013 óta körülbelül 1,6 billió amerikai dollárt fektettek be a szektorba és még további több ezer milliárd áramolhat be, különböző befektetéseken, állami támogatásokon keresztül.
Az EU bevezette a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, hogy nemzetközi szabványokat állapítson meg, de a mesterséges intelligencia elfogadása és a MI-be való beruházás a tagállamokban továbbra is korlátozott. Arányaiban kevés európai vállalat alkalmazza a mesterséges intelligenciát, és így jóval elmarad az EU 2030-ra kitűzött céljaitól. Más régiókban a kockázati tőkebefektetések meghaladják az európaiakét, így a startupok gyakran nehezen tudnak gyarapodni. A fregmentált piacok, a külső felhőszolgáltatóktól való függés és a képzett szakemberek elvándorlása további kihívásokat jelent az unió számára.
Az Európai Unióban a cégek 19,95%-a használt mesterséges intelligenciát 2025-ben. A nagyvállalatok körülbelül 55%-a, a középvállalkozások 30,36%-a, míg a kisvállalkozások mindösszesen 17 százaléka használt alkalmazott AI-t a működése, vagy szolgáltatásai során. Ezek az értékek jelentős lemaradást mutatnak a versenytársakhoz képest: A kínai vállalkozások 56 százaléka, míg az amerikai cégek 61 százaléka használt mesterséges intelligenciát valamilyen formában.
Infogram
8. Ábra: USA, Kína és az Európai Unió azon cégeinek aránya, amelyek valamilyen formában mesterséges intelligenciát alkalmaztak, 2025-ös adatok alapján
Forrás: Lyell Data, Eurostat; Szerkesztette: Jóna Bence
5.2. Startup ökoszisztéma
A startupok olyan fiatal, új vállalkozások, amelyek leggyakrabban technológiai jellegű innovációkat valósítanak meg, illetve képesek bizonytalan gazdasági körülmények között is termékeket létrehozni és szolgáltatásokat nyújtani.
Tevékenységük során általában egyetlen specifikus termék- vagy szolgáltatástípus előállítására, illetve fejlesztésére koncentrálódnak. Mivel a kezdeti költségeik jelentősek, bevételeik pedig csekélyek, ezért a startupok mögött álló vállalkozók különböző, irreguláris finanszírozási módszereket alkalmaznak, mint például a közösségi finanszírozást: ilyenkor online kampányokon keresztül toboroznak támogatókat, akik adományaikkal segíthetik az innovatív üzleti megoldások megvalósulását. Ezen cégek működésükből adódóan kockázatos befektetésnek számítanak a nagytőkéseknek, ebből kifolyólag gyakran a finanszírozás hiánya, vagy az alacsony bevételek miatt csődbe mennek.
Az Európai Unió először a 2010-es évek közepén ismerte fel a startupok gazdasági jelentőségét. Ennek eredményeként 2014-ben elindult a Startup Europe (SE) kezdeményezés a Horizon 2020 támogatási program berkein belül. A program célja elsősorban a startupok számára kedvező vállalkozási környezet kialakítása és fejlesztése volt, ám az eredmények vegyesek maradtak. A legtöbb kedvezményezett vállalkozás például kizárólag belföldön értékesített, mivel hiányzott a nemzetköziesedéshez szükséges szakértelem és háttértudás.
Világviszonylatban éves szinten több millió startupot alapítanak, azonban azoknak 80-90 százaléka már az kezdeti időszakban csődbe megy. Napjainkban a legtöbb ilyen cég az USA-ban működik, 2025-ben ez a szám több mint 1,3 millió volt. Ezt követte az Egyesült Királyság, India és Németország.
https://infogram.com/a-10-legtobb-startuppal-rendelkezo-orszag-1h9j6q751ve5v4g
9. Ábra: Az első 10 legtöbb startuppal rendelkező ország 2025-ben
Forrás: Demandsage, Szerkesztette: Jóna Bence
Ahogy az ábra is jól szemlélteti, az első tíz országból négy EU-s ország, a többi az észak-amerikai vagy ázsiai, ami ebből a megközelítésből bíztatónak tűnik, azonban számukat tekintve az USA önmagában több startuppal rendelkezik, mint az összes EU-s ország együttvéve.
A startupok esetében léteznek az úgynevezett „unikornis” (egyszarvú) cégek, amik olyan vállalkozások, amelyek még tőzsdén nem jegyzett vállalkozások, azonban a piaci értékük eléri vagy meghaladja az egymilliárd amerikai dollárt.
Infogram
10. Ábra: Az első 10 legtöbb egymilliárd dollár piaci értéket meghaladó, tőzsdén nem jegyzett startuppal (unikornis céggel) rendelkező ország 2025-ben
Forrás: Demandsage, Szerkesztette: Jóna Bence
Ezen listát is az Egyesült Államok vezeti, 1720 ilyen céggel. Ez azt jelenti, hogy az USA önmagában több ilyen jelentős startuppal rendelkezik, mint a rangsorban utána következő 9 ország együttvéve. A legnagyobb ilyen vállalat a SpaceX, egy olyan űripari vállalat, amely többször felhasználható űrrakétákat és űrhajókat fejleszt és műholdas internetszolgáltatásokat nyújt. Ennek a piaci értéke 350 milliárd amerikai dollár körül mozog. A tíz legnagyobb unikornis cég közül szinte az összes nem EU-s országhoz tartozik. Csupán a Stripe nevezetű fintech (pénzügyi szolgáltató) cég az egyedüli, amihez egy EU-s tagállamnak – Írországnak – köze van.
6. Űripar
Az OECD meghatározása szerint a fogalom magába foglal minden olyan cselekvést és erőforrást, amely a világűr feltárása, kutatása, megértése, kezelése és hasznosítása révén hozzájárul az emberi fejlődéshez. A Future Market Insights kutatóintézet 2025-ös elemzése szerint az űripar piaci értéke közel 450 milliárd dollár volt a tavalyi év júliusában, és a 2025-2035-ös időszakban évi 7,6%-os gyarapodást várnak ettől a szektortól. Észak-Amerika továbbra is domináns szerepet játszik az űrkutatásban, köszönhetően a magánszektor erős elkötelezettségének és az űrkutatási programok állami finanszírozásának. Az ázsiai-csendes-óceáni térség a leggyorsabban növekvő régió, amit Kína és India nemzeti űrprogramokba történő beruházásai hajtanak előre.
Az európai űrszektorban is jelentős fejlődés és gyarapodás prognosztizálható, azonban EU-s űriparhoz a legtöbbet Németország és Franciaország adja, az Unió széttagoltsága és a fejlettségbeli különbségek itt is éreztetik a hatásukat. A McKinsey amerikai központú nemzetközi elemző cég 2025 novemberi tanulmánya azt a képet mutatja, hogy az európai űripar erős, azonban lemaradóban van az USA‑hoz és Kínához képest.
Az európai űripari vállalkozásokba történő kormányzati támogatások és magánbefektetések növekedése ellenére, az európai űripar és a versenytársai közötti méretbeli különbség tovább nőtt. Az elmúlt öt évben a két vezető piacon a közkiadások és a magánbefektetések növekedési üteme meghaladta az európai szintet. A különbség további növekedéséhez két tényező is hozzájárult: az európai közfinanszírozási rendszer széttagoltsága, valamint a piaci mérethez képest alacsonyabb mértékű magánbefektetések.
11. Ábra: Űripari költségvetés megoszlása országonként 2024-ben (Európát összevontan számolva)
Forrás: ESA, Szerkesztette: Jóna Bence
Európa részesedése a világ összesített űripari kiadásaiból a 2019-es 15 százalékról, mindösszesen 10 százalékra csökkent, míg például Kína a 2000-es 2 százalékról, 15 százalékra növekedett 2024-re. Európa próbál felzárkózni, azonban egyelőre képtelen, mert a jelenlegi piaci viszonyok és szabályozási környezet miatt a vállalatok nagyobb kihívásokkal néznek szembe.
Infogram
13. Ábra: A központi költségvetés és a magánszektor űripai befektetéseinek mértéke Európában és az Egyesült Államokban, 2014 és 2024 között
Forrás: McKinsey & Company, Szerkesztette: Jóna Bence
Az elmúlt évtizedekben Európa részesedése a globális rakétakilövésekből és műholdak telepítéséből is fokozatosan csökkent. 2024-ben az üzemeltetési korlátok miatt szokatlanul alacsony számú, mindössze három indításra került sor. Ezzel szemben az Egyesült Államok és Kína 2024-ben 154, illetve 68 indítást hajtott végre.
Minden érintett szereplő számára előnyös lenne egy pozitív, önmagát erősítő körforgás kialakulása az európai űriparban. Az államok nagyobb magántőke bevonására számíthatnának a nagyléptékű projektek és az ipari kapacitások felfuttatása terén, valamint erősebb elköteleződésre a nagy ipari szereplők részéről. A magánbefektetők pedig alacsonyabb kockázati szinttel számolhatnának, köszönhetően annak, hogy a közfinanszírozási források egyértelműbben jelölnék ki a prioritást élvező beruházási területeket és vállalkozásokat, ezzel egy pénzügyileg stabilabb környezetet teremtenének az iparági szereplők számára.
7. Hadiipar és védelmi beruházások
Az elmúlt években egy egyértelmű trend rajzolódott ki, a növekvő geopolitikai instabilitás és biztonsági kihívások következtében: a védelmi, katonai kiadások jelentős mértékben megemelkedtek. Az EU összetett helyzettel néz szembe: miközben a tagállamok növelik katonai kiadásaikat, a politikai és gazdasági megfontolások miatt nehézségekbe ütközik a szervezet a kollektív védelmi műveletek aktív koordinálásában, amit különösen jól szemléltet Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója utáni időszak. Míg az USA célja, hogy megőrizze globális katonai hegemóniáját, Kína növekvő védelmi képességei regionális dominanciára irányuló törekvéseit tükrözik, különösen Ázsiában és a Dél-kínai-tengeren, ahol a haditengerészet bővítésével és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg közelmúltbeli modernizációjával igyekszik érvényesíteni ellenőrzését a régió felett.
Infogram
13. Ábra: Védelmi kiadások GDP-arányának (%) alakulása országonként (EU, USA, Kína, Oroszország) 1990 és 2024 között
Forrás: World Bank, Szerkesztette: Jóna Bence
A kelet-európai és közel-keleti válság nagy lökést adott a régóta stagnáló, és nem igazán hatékony európai hadiiparnak. Míg 2020-ban az EU-s tagországok a GDP-jük 1,5 százalékát, addig 2025-ben már az 2,1 százalékát költötték a védelmi szektorra.
14. Ábra: Védelmi kiadások alakulása az Európai Unióban 2005 és 2025 között, milliárd euróban
Forrás: Európai Tanács, Szerkesztette: Jóna Bence
Az EU-ban a védelmi kiadások értéke 381 milliárd euró volt, ami 62,8%-os növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest. A védelmi iparba történő befektetések értéke pedig 130 milliárd eurót tett ki a tavalyi évben, amely hatalmas, 150%-os növekedést jelent a 2020-hoz viszonyítva.
E folyamatot megalapozó intézkedésként 2024. március 5-én az Európai Bizottság az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével közös nyilatkozatban meghírdette az Európai Unió első Védelmi Ipari Stratégiáját (European Defence Industrial Strategy, SAFE), amely 2035-ig fogalmazza meg a Bizottság hosszú távú elképzeléseit, a védelmi ipari kérdések uniós szintű kezelését, az intézmények szerepét és a tagállamok mozgásterét illetően. Ez abból az alapfeltevésből indul ki, hogy a második világháborút követő békeidőszak a 2022-es orosz agresszióval véget ért, és a NATO ehhez való viszonyulása nyilvánvalóvá tette, hogy a korábbi szabályokra épülő eddigi világrend alapjaiban megrendült. Miközben Európa stratégiai versenytársai növekvő ütemben fejlesztik hadseregüket, addig az Unió védelmi ipara széttöredezett, valamint jelentősen függ az EU-n kívüli harmadik országoktól.
A növekedés és az együttműködések gyarapodásának mértéke bíztató, azonban jelentős lemaradásban vagyunk továbbra is a versenytársaktól. Bár a védelmi kiadásokat tekintve az Egyesült Államok után az EU tagállamai költenek együttesen a második legtöbbet, azonban a hadiiparunk széttöredezett. Az EU-nak nincsen egy egységes hadserege, minden ország szuverén jogköre a saját határainak a védelme, amely jelentősen hátráltatja egy esetleges közös fellépést külső támadással szemben. Másrészt a tagországok hadseregeinek a többsége képtelen lenne felvenni a harcot egy háború esetén, hiszen jelenleg nincsen meg az a hadi kapacitás, tapasztalat és eszközmennyiség, amelyek szükségesek lennének egy elhúzódó konfliktus esetén. A Kiel Institut 2024 szeptemberi publikációjában arról írtak, hogy a német hadsereg egy fegyveres konfliktus esetén körülbelül 70 napig bírná lőszerrel, bizonyos eszközökből pedig 2-3 hét alatt kifogyna, mivel képtelen volt azon készleteket újratölteni, amelyeket odaajándékozott Ukrajnának.
A jelenlegi beszerzési és gyártási ütem mellett Németország körülbelül 15 év alatt állítaná vissza 2004-es harci repülőgép-kapacitását, és nagyjából 40 év alatt a harckocsikét. Hasonló képet mutatnak a környező országok is, mint Hollandia, Svédország vagy Dánia. Az utóbbi ország 2023-ban GDP-arányosan a legtöbbet költötte Ukrajna támogatására, a bruttó hazai termék több mint 3 százalékát. Ezen adományoknak több mint 90%-át a katonai támogatások tették ki.
A brüsszeli vezetés nem titkolt terve az, hogy Ukrajnát tegyék az Európai Unió védőbástyájává és katonai nagyhatalmává. Az EU eddig több mint 177 milliárd euró értékű anyagi, humanitárius és katonai támogatást nyújtott a háború sújtotta országnak és további euró milliárdokat tervez allokálni erre a célra. Stratégiai szempontól ez egy olyan lépés, amely reményeik szerint közép- hosszútávon gyengíteni fogja Oroszországot, akinek vélhetően a gazdasága már az idei évben recesszióba fog zuhanni. Azonban költségvetési és humanitárius szempontból komoly aggályokat vet fel ez, különösen úgy, hogy sürgetik az ország felvételét az Unióba. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor annak előre beláthatatlan geopolitikai, közbiztonsági és versenyképességbeli következményei lehetnek a régióra nézve.
8. Összegzés és kilátások
Az Európai Unió versenyképességének átfogó vizsgálata egyértelműen kirajzolja azt a kettősséget, amely az Unió jelenlegi helyzetét meghatározza: miközben továbbra is a világ egyik legnagyobb gazdasági, kereskedelmi és tudományos központja, a számos strukturális gyengeség és stratégiai hiba lassan erodálja a szövetség geopolitikai pozícióját. A gazdasági súlyvesztés, a demográfiai hanyatlás, a technológiai lemaradás, valamint az elhibázott bel- és külpolitikai intézkedések mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon veszélyeztetik Európa helyét a világpolitikában.
A demográfiai trendek különösen súlyos kihívást jelentenek: a népesség csökkenése és az idősödés nemcsak a munkaerőpiacot szűkíti, hanem a jóléti rendszerek fenntarthatóságát is alapjaiban veszélyezteti. A nyugdíjrendszerek finanszírozhatósága, az egészségügyi ellátórendszerek leterheltsége és a munkaerő-utánpótlás hiánya olyan problémák, amelyekre az EU jelenleg nem kínál egységes, és hosszú távon is működőképes megoldást.
A védelmi szektorban ugyan jelentős növekedés indult el, de az európai hadiipar továbbra is széttöredezett, kapacitásai pedig messze elmaradnak az Egyesült Államokétól vagy Kínáétól. A kontinens biztonsági környezete romlik, miközben az EU még mindig nem rendelkezik egységes stratégiai vízióval vagy olyan katonai képességekkel, amelyek valódi elrettentő erőt képviselnének.
A kérdés nem az, hogy Európa újra versenyképes tud-e lenni, hanem az, hogy hajlandó‑e meghozni azokat a politikai, gazdasági és stratégiai döntéseket, amelyek ehhez szükségesek. Ezért a következő évtizedekben az EU-nak radikálisan új szemléletre lesz szüksége: kevesebb ideologizálásra és több pragmatizmusra.
A tét nem kisebb, mint Európa helye a 21. század formálódó új világrendjében. Ha az Unió nem képes időben cselekedni, akkor a világ gazdasági és katonai átrendeződése végérvényesen megpecsételheti a szövetség, vagy akár az egész kontinens sorsát.
Források:
https://www.wipo.int/web-publications/world-intellectual-property-indicators-2025-highlights/en/patents-highlights.html
https://www.aris-rs.si/en/analize/odlicnost/patenti.asp
https://www.statista.com/statistics/253512/share-of-the-eu-in-the-inflation-adjusted-global-gross-domestic-product/
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing#:~:text=On%201%20January%202024%2C%20the%20EU%20population%20was,age%20of%20the%20EU%27s%20population%20reached%2044.7%20years.
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?oldid=685132
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?D_personnel&oldid=551400
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?oldid=631197
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_and_population_change_statistics#:~:text=On%201%20January%202025%2C%20the%20population%20of%20the,French%20overseas%20departments%20up%20to%20and%20including%201997.
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?oldid=497115#Demographic_future_.E2.80.94_a_greying_population
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Tertiary_education_statistics
https://www.statista.com/statistics/266228/youth-unemployment-rate-in-eu-countries/
https://global.chinadaily.com.cn/a/202410/27/WS671d7740a310f1265a1c9d3c.html#:~:text=Approximately%2061%20percent%20of%20adults%20in%20China%20have,is%20nearly%2065%20percent%20among%20the%20underage%20population.
https://www.eib.org/attachments/lucalli/20250216-141025-econ-eibis-2025-eu-en.pdf
https://www.reuters.com/graphics/USA-ECONOMY/AI-INVESTMENT/gkvlqbgxkpb/
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Use_of_artificial_intelligence_in_enterprises
https://edlyell.com/ai-adoption-in-china-2025-statistics
https://edlyell.com/ai-adoption-in-usa-2025-statistics/
https://www.futuremarketinsights.com/reports/space-economy-market#:~:text=The%20space%20economy%20market%20is%20projected%20to%20grow,lead%20the%20end-user%20segment%20with%20a%2064.0%25%20share.
https://www.mckinsey.com/industries/aerospace-and-defense/our-insights/is-europe-still-on-the-launchpad-reshaping-its-space-ecosystem-to-lead
https://space-economy.esa.int/documents/tJMabTj61KkdGVOtF6SKw6wGSxicen6ajUWamCG3.pdf
https://www.consilium.europa.eu/en/policies/defence-numbers/
https://www.kielinstitut.de/topics/war-against-ukraine/ukraine-support-tracker
https://www.kielinstitut.de/publications/news/germany-is-rearming-too-slowly-to-stand-up-to-russia
https://www.statista.com/statistics/1364008/eu-international-trade-world-exports-imports/
https://szazadveg.hu/cikkek/a-vedelmi-ipari-fejlesztesek-europai-vizioi-jovokep-az-unios-strategiak-tukreben/
