🗓 Február elsejével indul a kínai időszámítás szerinti újév. Ez a világ egyik legszélesebb körben megünnepelt napja. Összességében a Földön minden negyedik embert érinti, egészen pontosanKína teljes lakosságát, azaz 1,4 milliárd főt, emellett a dél- és a délkelet-ázsiai régió számos országát, így például a Koreát, Vietnámot, Mongóliát, sőt egyes tradíciókövető közösségeket még Japánban is. Továbbá a területen kívül élő délkelet-ázsiai populáció is tartja a szokásokat (mely szintén száz milliós nagyságrendet jelent).
🌜 Mit jelent a holdújév?
🌑 A holdújév egy olyan naptári év kezdete, amelynek hónapjait holdciklusok illetve holdnaptár alapján számítják. Időpontja január 21. és február 21. közé esik, az újhold időszakára. Számos szokás és hiedelem kapcsolódik már az előkészületekhez is, mint a nagytakarítás, melyben a hiedelmek és babonák is tükröződnek (sokszor kisebb felújításokra is sor kerül, meszelés, ajtó- vagy ablakfestés). Emellett az ünnepi ételek elkészítése és ajándékozási szokások is kapcsolódnak a hagyományokhoz. Az év e napja a megújulás jegyében telik (például új ruhát viselnek, a régi és elhasználódott tárgyakat lecserélik). Fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon, mert az egész évet meghatározza ez az ünnep. A megújuláshoz kötődően ez a tavasz ünneplésének kezdete is.
🐉🎇🇨🇳 Kínában az újév háromnapos munkaszünetet jelent, (néhány más ünnephez hasonlóan, mint az őszi fesztivál). Amennyiben hétvégére esik az utána következő napot adják meg szabadnapnak. A kormány sok esetben a három-négynapos ünnepeket meghosszabbítja, és ezzel 7-8 naposra nyújtja meg a pihenést, (azonban ilyenkor a közel eső hétvégék ledolgozandóak). Így az újévi időszak a kínai turizmus egyik csúcsszezonja. (Az Oeconomus oldalán már írtunk a pihenőnapok gazdaságtanáról, nemzetközi összehasonlításban, link a bejegyzés alján található).
🐃 A kínai asztrológia szerint az előző holdév a Bivalyé volt, míg a most kezdődő év a Tigrisé lesz. A bivaly erős, határozott, makacs és kitartó állat, az általa fémjelezett időszak pedig a felelősségvállalás, a kemény munka, a szervezettség, a kitartás, az elszántság és az érdemek éve.
❔ Mit mutatnak a számok a gazdaság tavalyi teljesítményéről?
📉 Kínában valóban a kemény munka éve következett 2021-ben a 2020-as leállások után, amelyet jó néhány további nehézség tarkított. A tavalyi gazdasági növekedés 8,1% volt, amely az elmúlt évtized növekedését tekintve átlagos évnek mondható. Ez azért figyelemre méltó, mert a legtöbb ország járvány előtti átlagos teljesítményéhez képest kiugrót nyújtott. Emellett az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a hatalmas ázsiai gazdaság bővülése látványosan lassul a tavalyi második félévében. Az okok között szerepel többek között a vírus helyzet elleni szigorú fellépés, az ingatlanszektor és az áramellátás nehézségei. Fontos látni azt is, hogy a kínai gazdaság gyengélkedésének közvetlen hatása lehet más gazdaságokra, különösen az áruexportőrökre és az ázsiai régió egészére.
❔ Mit tart a hagyományos kínai analógiás gondolkozás az előttünk álló évről?
🐅 A Tigris éve a lendület, a lelkesedés, a kihívás, a célratörő magatartás és az erő szimbóluma.
❔ Mit várnak az elemzők a kínai gazdaság idei teljesítményétől?
🔮 Ha a gazdasági mutatókat tekintjük, az már kétséges, hogy az idei év a lendületről és az erőről fog szólni az ázsiai ország számára. Sokkal inkább a kihívások kerülhetnek előtérbe. Világban az idei kínai gazdasági növekedést már csupán 5,1%-ra becsüli.
🇭🇺 Miért fontos a kínai gazdaság hazánk számára?
🇭🇺 🇨🇳 Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly novemberben beszélt arról, hogy egyértelmű sikertörténetnek bizonyult a kormány keleti nyitás stratégiája, ami abból is látszik, hogy mára Magyarország lett a kínai vállalatok első számú beruházási célpontja Közép-Európában. A Magyarországról Kínába irányuló export tavaly 12 százalékkal nőtt, a két ország közötti kereskedelmi forgalom 18 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt hónapokban öt jelentős kínai vállalati beruházást jelentettek be Magyarországon, amelyekkel együtt az idén tíz új kínai befektetés jön létre, ez 140 milliárd forint beruházási értéket képvisel. Hozzátette, hogy tavaly a világon végrehajtott összes beruházás 45 százalékát keleti tőkéből finanszírozták, a magyar export keleti irányba az elmúlt tíz évben 22 százalékkal nőtt, tavaly pedig a legtöbb beruházás Magyarországra keletről érkezett. Hazánkban a kínai beruházások összértéke meghaladja az 5 milliárd dollárt, míg a kínai vállalatok több mint 15 ezer magyar munkavállalót foglalkoztatnak. A két ország közötti együttműködés bizonyította, hogy rendkívüli időszakban, is jól működik – jelentette ki a külgazdasági miniszter. Elmondta, tavasszal 185 repülőgéppel szállított Magyarország Kínából az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket, 2,8 millió darab favipiravir hatóanyagú gyógyszer érkezett Kínából hazánkba.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mi-a-green-new-deal-es-miert-fontos-ezt-tudni/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-europai-minimalber-korkep-oecomaps/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/hianygazdasag-2021/
#Kína #Újév #KínaiÚjÉv #Tigris #Ázsia #Ünnepek
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.