Jokohamától a Jegenye utcáig minden negyedik ember ünnepli a holdújévet. Február 17-én beköszönt a ló éve, az állatövi jegyet a kínai asztrológiában a szabadságvágy, az erő és a hirtelen irányváltások jellemzik. Kína történelmében a ló éveiben a sorsdöntő fordulatok kirívóan sokszor vettek lendületet. A Kulturális Forradalommal a régi Kína lebontása, Teng Hsziao-ping reformjaival az ország sosem látott mértékű felemelkedése, a Mingek külföld felé való nyitása, a Han-dinasztia és a kommunista párt hatalmi centralizációja, a lázadás okozta zűrzavar tanulságai, többek közt Tajvan elvesztése Japán javára is ezekhez az évszámokhoz kötődnek. Mik a közös pontok és a múlt összefüggései alapján milyen évre számíthat Kína 2026-ban? A következő év kulcskérdése az lesz, hogy a jang tűz ló dinamizmusa stabilizáló vagy inkább felforgató erőként hat-e Kína politikai életére, gazdasági pályájára és így a világrend formálására.
Az ünnep számokban
A történelmi időkben az ünneplés három hétig tartott. Ez azóta a gazdaság fellendülésével – és a 996-os munkarend elterjedésével – lecsökkent, de még manapság is tulajdonképpen egy hétre minden leáll Kínában. Mivel az újév első napja keddre esik, ezért már az előző hét szombatjától kezdve szünetel az üzleti tevékenység zöme egészen vasárnapig. Az előest a családi összejöveteleké, és a tűzijátékok, illetve petárdák is ekkor űzik el a rossz szellemeket. Hivatalosan három napig tart az ünnep, de annyi további munkaszüneti napot adnak hozzá, hogy az egy teljes munkaszüneti hetet eredményezzen, amelyet Aranyhétnek neveznek. Az újév első és második napján hagyományosan meglátogatják az emberek a családtagjaikat és a barátaikat. A közel 300 millió belső utazó jelentős részének ez az egyedüli alkalma az évben, hogy hazalátogasson szüleihez, nagyszüleihez vagy az éppen általuk nevelt gyerekéhez.
Az ünnepi időszakban az utazások zöme az 50 ezer kilométernyi gyorsvasúthálózaton történik, emellett mintegy 90 millió repülőjegy is elkel. Összehasonlításképpen, a Wizz Air a 2025-ös év egészében 72 millió utast szolgált ki Európa-szerte. A kiutazó turizmus visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre, 2025-ben ugyanúgy 155 millióan utaztak külföldre, mint 2019-ben. Biztonsági aggályok, illetve diplomáciai feszültség miatt bezuhant a kínai turisták száma Thaiföldön, illetve Japánban, az utazások viszont Vietnámba és Malajziába irányultak.
Az ábra innen hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27157697/
A harmadik napon a helyi templomokba látogatnak el az emberek, hogy felajánlásokat mutassanak be, áldást kérjenek az istenségektől, és jövendőmondókkal konzultáljanak az előttünk álló évről. Ilyenkor zárva vannak a bankok, viszont akkora összegek gyűlnek össze, hogy rendőri felügyeletet szoktak kérni a nagyobb templomok.
Miért fontos 2026?
A kínai asztrológia szerint egy teljes ciklus 60 évig tart, s ezen belül vannak kisebb ciklusok, melyek az öt elem, a 12 állatövi jegy és a jin/jang kombinációjából keletkeznek. 2025 a jin fa kígyó éve volt, 2026 pedig a jang tűz ló lesz. A ló a szabadságvágy, az erő és a gyorsaság jelképe, ezért olyan időszak következik, amelyben nagy ívű, hirtelen irányváltásokra számíthatunk. Elemezve a ló éveit, a modernkori kínai történelemben valóban kritikus fontosságú változások zajlottak, aminek többsége pozitív volt, vagy éppen tanulságos. A negatív történések ellen szól az egyének szerencséjét övező analógia. A személyek esetében a legszerencsétlenebb év az, amelyik állatövi jegy évében született az illető. Ha ezt a párhuzamot alkalmazzuk magára az államra, akkor 2026 biztosan nem a legszerencsétlenebb év lesz, ugyanis a Népköztársaságot 1949-ben, a bivaly évében alapították (de Tajvan esetében sem, mert a Kínai Köztársaságot a disznó évében kiáltották ki).
A XX. század előtt
Kr.e. 206. az első tartós dinasztia, a han uralmának a kezdete az egységesített Kínában. Ez a dátum szimbolizálja a centralizáció és a dinasztikus ciklusok törékenységét. A korszak hozta a kínai civilizáció és a konfucianizmus aranykorát, ami a klasszikus identitás alapja lett. Kr. u. 766-ban állt helyre a béke az An Lushan-felkelés után. Mivel a központi hatalom tartósan meggyengült, a tibetiek kihasználták az alkalmat és elfoglalták a mai Hszincsiang tartomány nagyrészét. A kínaiak örökre megtanulták, hogy a belső zűrzavarnál jobb egy rossz uralkodó is. 994-es feljegyzések említik a váltócédulákat, ami megalapozta a világ első papírpénzrendszerét. Mára folklór lett a készpénz Kínában, mert szinte mindenki a mobiljával fizet. 1402-ben került hatalomra Yongle császár, aki konszolidálta a Ming-dinasztia hatalmát, megépítette a Tiltott Várost és megbízta Zheng He-t, hogy a haditengerészet birodalmi jelenlétet fejtsen ki az Arab-félszigetig és Afrikáig. A világ ekkor ismerte meg a kínai léptékeket és technológiai fejlettséget: a 28 ezer főnyi sereg a 150 méter hosszú, vízzáró rekeszekkel rendelkező hajókon demonstrálta Kíne erejét.
A XVI. századtól kezdve azonban a rendszer fokozatosan kifáradt, egyre kevésbé képes pozitívan reagálni a változásokra. Ez egészen 1978-ig tartott. Eközben a ló évek feltűnően gyakran esnek egybe strukturális, hatalmi átrendeződésekkel: dinasztikus fordulópontok, katonai válságok, hanyatlást elindító események akár a mai napig ható következményekkel. Például 1894 tipikusan ilyen: beérett a modernizációs folyamat Japánban, amelynek a hadereje megalázó vereséget mért Kínára: többek közt ekkor vesztette el Peking egy rövid megszakítás kivételével Tajvant. Ez különösen aktuális most, amikor a japán miniszterelnök Japán felfegyverzéséről és a tajvani invázióba való beavatkozásról beszél.
Tehát amikor a rendszer már feszült, akkor a „mozgás éveiben” törik át. 1906-ban már a kínai civilizáció alapjaiban is keresték a válság okait: eltörölték az 1300 éve létező császári hivatalnoki vizsgarendszert, ami a konfuciánus elit alapja volt. Az idők szavát későn érzékelve, a Csing-dinasztia ekkor jelentette be, hogy alkotmányos monarchiává akar átalakulni, de ez már nem elégítette ki a nép akaratát és öt évvel később forradalom söpörte el a császárságot. Ekkor kezdődött a megaláztatás évszázadának a második, súlyosabb fele, ami megsemmisüléssel fenyegetett.
1966
A legutóbbi jang tűz ló együttállás utoljára 1966-ban volt. Abban az évben indította el Mao Ce-tung a Kulturális Forradalmat, amelynek célja a „burzsoá” és „ellenforradalmi” elemektől való megtisztulás volt. Az ún. „Vörösgárdisták” harcot indítottak a „régi gondolkodás, a régi szokások és a régi hagyományok” ellen. A több ezer éves folytonos civilizáció törésponthoz ért, ami a modern Kína „traumatikus alapélményévé” vált. Gyökeres változások mentek végbe társadalmilag, politikailag, gazdaságilag és kulturálisan egyaránt. A ma élő kínai vezetés jelentős része még személyesen is átélte a Kulturális Forradalmat. Például magát Hszi Csinpinget is vidékre küldték mezőgazdasági munkára. Ennek a mai napig vannak következményei a politikában: a káosztól való félelem miatt a stabilitás retorikája központi elem, a társadalmi rend fenntartása pedig első számú prioritás. Mivel az értelmiséggel való leszámolás során óriási hiány keletkezett szakemberekből, mérnökökből, kutatókból, ami teljes összeomláshoz vezetett, ezért ma ezt kompenzálandó a tudomány és az azt támogató oktatás kiemelt szerepet tölt be a kínaiak életében. A pártvezetés a kulturális meghasonulást is tudatosan kompenzálja rehabilitációval, ezért a még megmaradt történelmi épületek minden részletre kiterjedő módon estek át rekonstrukción. Összehasonlítva, 1966-ban egyes források 6 ezerre teszik a lerombolt kolostorok számát Tibetben, 1978-ra pedig mindössze 349 múzeum maradt az egész országban. Ma már több mint 7 ezer gyűjteménytár található Kínában, 91%-uk ingyenes belépést biztosít.
1978
Kína felemelkedésének kulcséve, amikor a Kínai Kommunista Párt 11. Központi Bizottságának 3. plenáris ülésén Teng Hsziao-ping bejelentette a „négy modernizáció” hivatalos elindítását, amely formálisan is a nyitással párosuló reform kezdetét jelentette. A vezető szerint „A négy modernizáció kulcsa a tudomány és a technológia modernizálása. Modern tudomány és technológia nélkül lehetetlen modern mezőgazdaságot, modern ipart és modern nemzetvédelmet felépíteni. A tudomány és a technológia gyors fejlődése nélkül a gazdaság sem fejlődhet gyorsan.” E szavak realizálódását igazolja az, hogy ma Washington legnagyobb kihívásának Kína technológiai fejlődését tartja és annak feltartóztatása elsőszámú prioritása. Fokozatos liberalizáció indult, amelynek eredményeképpen 2025-re nyolcvanszorosára nőtt az egy főre jutó GDP összege, így a lakosság majdnem fele középosztálybelinek tekinthető. Ma Kína a világ összes fontosabb termelési értékláncának kihagyhatatlan része, számos szektorban a világ élvonalában van. Az ehhez vezető első lépés volt az ún. háztartás felelősségi rendszer országos bevezetése, amely a földműveseket a magánérdek bevonásával érdekeltté tette a minél hatékonyabb termelésben. Ezért az éhezés tulajdonképpen két éven belül megszűnt. 2022-ben annyi ételt dobtak ki Kínában, amivel Brazília lakosságát jól lehetett volna lakatni egy éven keresztül. Egy kínai ember háztartási ételhulladéka nagyjából megegyezik egy amerikaiéval, 76, ill. 73 kg évente. Peking 2021-től élelmiszer-pazarlás elleni törvényeket kezdett hozni.
A luniszoláris naptár sajátosságából ered, hogy 1979. január 26-ig tartott a föld ló éve. Még a január addig tartó részében vette fel formálisan Kína a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Februárban, immáron a föld kecske évében támadta meg Peking Vietnamot, hogy megleckéztesse Hanoit Kambodzsa megszállásáért. Az állatjegyre jellemző az emocionális labilitás, a fontos dolgok be nem fejezése, a fegyveres akció talán emiatt zárult sikertelenül.
1990
Az 1989. júniusi Tienanmen téri események hatása alatt áll Kína és a világ. Az elszigetelődés komoly kockázattá vált, miután a nemzetközi közvélemény egyöntetűen elítélte a tüntetések vérbe fojtását. Még az 1990 áprilisában az ekkor már a Glasznoszty lázában égő Moszkvába látogató kínai miniszterelnököt is az erőszakot elítélő demonstrálók fogadták. A liberalizáló reformjairól és a nyitottságáról híres Teng Hsziao-ping egyértelművé tette: a változtatásokat csak a gazdaságra értette, nem a politikai berendezkedésre és a szabadságjogok kiterjesztésére. Ekkor bizonytalanná vált az ország jövője, mert nem lehetett tudni, hogy folytatódnak-e a reformok. Elkezdték igazán tömegesen kihasználni a kínaiak azt a kiskaput, amellyel 1989. eleje óta vízummentesen érkezhettek Magyarországra – hogy aztán nagy részük innen továbbmehessen Nyugat-Európába. Az 1989-es kb. 700 főről 1990-re 12 ezer fölé emelkedett a bevándorlók száma, ami 1991-ben 27 ezerben tetőzött. A vízumkényszer nélküli időablakban akár hatszámjegyű ember is emigrálhatott Kínából hazánkon keresztül nyugatra.
A kínai vezetés stabilizálta a Kommunista Párt uralmát és alkudott meg hallgatólagosan a társadalommal: nem lesz liberális demokrácia, de az életszínvonal soha nem tapasztalt szintre fog emelkedni. A mintegy egy évtizede tartóssá váló lassulás ellenére az alku továbbra is érvényben van, a gazdagodás lehetőségének biztosítása politikai legitimitást ad az elitnek, amely néhány fogyasztóvédelmi korrekció mellett továbbra is érdekelt a szakrális alapú szuperkapitalizmus fenntartásában.
Az ideológiai-politikai megközelítés helyett – eltérően Brüsszel számos más harmadik országgal szembeni hozzáállásától – Kínát illetően a gazdasági megfontolások kaptak elsőbbséget. Ezért 1990 októberében az Európai Tanács és az Európai Parlament a bilaterális kapcsolatok helyreállítása mellett foglalt állást és egy ideig nem firtatták az emberi jogi kérdéseket.
Ebben az évben nyitották meg a külföldi beruházások előtt Sanghaj Pudong városrészét, amely Kína első, teljesen külföldi tulajdonú bankjának, biztosítóvállalatának, autógyártójának és kórházának a helyszíne lett. A rugalmas szabályozásnak és adókedvezményeknek köszönhetően a világ egyik legnagyobb pénzügyi és kereskedelmi központja lett.
2002
A 2002-es Politbüro Állandó Bizottságának már mind a kilenc tagja természettudományos végzettségű személy volt. Ekkor óriási hangsúly került az ország tudomány általi felemelésére, az eredményorientáltság lett az uralkodó nézet. 2002-ben még csak 40 ezer szabadalmat védettek le Kínában, 2011-ben darabszámban lehagyták az USA-t, 2024-ben pedig már több mint 1,8 millió kérelmet adtak be. Beleírták a párt alapszabályába azt, hogy immáron vállalkozók is felvételt nyerhetnek. Ez látványos szakítás a kommunista eszmékkel. A leghíresebb párttag Kína egyik leggazdagabb embere, az Alibaba alapítója, Jack Ma.
2002-ben Hu Jintao lett a főtitkár, akinek egyből kezelnie kellett az ország modernkori válságainak egyik legsúlyosabbikát. A SARS-járvány novemberben tört ki Kantonban, azonban a nyilvánosságot csak 2003 márciusában tájékoztatta először a kínai kormány, amiért külföldről heves kritika is érte. Az ugyancsak zoonotikus eredetű Covid-19 első felbukkanása 2019 októberére tehető, míg az első esetszám november végére. A helyi adminisztráció eltussolási kísérleteinek betudhatóan a kínai kormány a SARS járványnál előbb, de a lehetségesnél így is később, 2019. december 31-én jelentette hivatalosan a WHO-nak az ismeretlen eredetű légzőszervi betegség felbukkanását. Tehát a SARS-hoz képest harmadannyi idő alatt. A világjárványból Kína jobban jött ki, mint a világ legtöbb országa, tekintve a hosszú ideig tartó és szigorú lezárásokat, amelynek köszönhetően a digitális gazdaság döntő előnyhöz jutott.
A 2001. decemberi csatlakozása után Kína már WTO-tagként működött, és ez az év a szervezethez való csatlakozás gyakorlati hatásainak elindulását jelentette. A WTO-tagság gyorsította Kína gazdasági reformjait és liberalizációját, ami hozzájárult a globális gazdasági integrációjához. 2002-ben Kína kereskedelme exponenciális növekedést vett fel, újabb piacok nyíltak meg számára, és jelentős külföldi befektetések (FDI) érkeztek az országba. Az FDI annak ellenére nőtt, hogy a világ többi részén az jelentősen csökkent, főként a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások hatására a fejlett országokban. Kína 2003-ban 53 milliárd USD-vel először előzte meg az USA-t, mint legnagyobb FDI-célország. Ez annak volt köszönhető, hogy az Egyesült Államokban a 2001-es 167 milliárd dolláros szintről 40-re zuhant a külföldi tőke beáramlása 2003-ra.
2014
A legutóbbi év, amely a ló zodiákushoz tartozott, politikai és gazdasági értelemben is meghatározó volt. Hszi Csinping antikorrupciós kampánya a csúcsra ért, amikor 2014 decemberében letartóztatták Zhou Yongkang-ot, aki egykor a belbiztonságot vezette a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának (9 fő) a tagjaként. Ő volt a legmagasabb rangú káder, akit elítéltek. Szövetségeseként kiállt Bo Xilai mellett, aki a 25 fős Politbüro tagjaként Csungking tartományi szintű város párttitkára volt. Ekkor egy pillanatra úgy tűnt, miszerint a Mao halála utáni technokrata rendszer általában lép fel az erős emberek ellen és nem tűri azok populista, központtól független tömegbázisának az építését. Azonban később Hszi Csinping hatalomkoncentrációja során kiderült, hogy a Kínai Kommunista Párt a személyi kultusz felé mozdult vissza, de a legitimitás miatt még mindig a kollektív vezetésre hivatkoznak. Tulajdonképpen ekkor lehetett kívülről is látni utoljára a belső hatalmi harcokat. Ezzel Kínában valamivel előbb (2012) került pozícióba erős ember, mint az USA-ban (2016).
2014-ben számolták fel az 1957 óta működő laojiao átnevelő munkatáborokat, ahol a kisebb súlyú bűncselekmények és a politikai okokból tartottak fogva személyeket. Itt maximum négy évig tarthattak fogva valakit rendőrségi utasításra, kihagyva az igazságszolgáltatást. Még ugyanebben az évben elkezdtek hatalmas internáló táborokat építeni Hszincsiang tartományban. Míg előbbiben az elítéltek felét a Falun Gong hívei tették ki, addig az utóbbiban túlnyomórészt a muszlim ujgurokra koncentráltak. A kínai vezetés döntéséhez jelentősen hozzájárultak az ujgur szeparatisták által elkövetett terrortámadások. Még alig heverte ki a közvélemény a 2013. októberi gázolásos támadást a Tienanmen téren, 2014. március 1-jén megtörtént Kína legsúlyosabb, Hszincsiangon kívüli mészárlása. A kunmingi pályaudvarnál 8 ujgur 31 embert késelt halálra és 141-et megsebesített, majd májusban Kanton városban késelt meg 6 embert egy magányos elkövető. A közbiztonsági helyzet javítására a vakfoltok megszüntetésével reagáltak: míg 2014-ben 20 millió megfigyelőkamera volt Kínában, 2025-re már 700 millió, azaz két lakosra jut egy.
Szeptembertől két hónapon keresztül demokráciapárti tüntetéshullám volt Hongkongban. Peking közvetlen kormányzóválasztást ígért, de a jelölteket egy párthoz hű bizottság szűrte volna elő. A demonstrálók blokád alá vonták a központi városrészeket, a rendőrségi könnygáz és paprikaspray ellen esernyőkkel védte magát a főleg diákokból álló tömeg, innen ered az „esernyős forradalom” elnevezés. A pekingi értelmezés szerint az 50 éves átmeneti időszak végére az egy államon belüli két rendszernek hozzávetőlegesen hasonlatossá kell válnia, nem pedig fenntartani az 1997-es átadás előtti pillanatokban, a britek által bevezetett demokratikus reformokat. Az erőszakos karhatalmi fellépés azóta elidegenítette a tajvani lakosság nagyobbik felét a Kínával való egyesüléstől. 2014 fontos előzménye volt a 2019-es zavargásoknak. Mindkét mozgalomnak kulcsfigurája volt Jimmy Lai, akit 2025 decemberében minden vádpontban bűnösnek találtak és életfogytiglant kaphat. A szabadságjogok sorozatos gyengítése és a beáramló szárazföldiek (bankban dolgozók 60%-a) okozta megélhetési költségek fokozatos emelkedése miatt gyorsuló ütemben emigrálnak a hongkongiak: 2014 és 2019 között évi 20-30 ezer fő, 2020-ban 63 ezer fő, 2021-ben 76 ezer fő, 2022-ben 85 ezer fő, 2023-ban 93 ezer fő hagyta el végleg a különleges közigazgatású területet.
2014-ben hagyta le vásárlóerő-paritáson Kína gazdasága az Egyesült Államokét. Azonban a nominális értéken történő trónfosztás egyre távolabb került: az 1997-es kelet-ázsiai pénzügyi válság óta először csökkent 7,3%-ra az éves GDP-növekedés (1984-ben pont ekkora volt az USA növekedése, amit azóta sosem ért el). Ekkortól kezdte bevinni a köztudatba a párt kommunikációja az „új normális” kifejezést, azaz senki se várjon újra kétszámjegyű növekedést. A beruházás- és exportvezérelt modell kifulladása látványos lett, szerkezetváltás híján tartóssá vált a lassulás és a túlkapacitások megléte. Azóta kiderült, hogy az egyéni fogyasztásra alapuló modellt nem hajlandó magáévá tenni a megtakarításban továbbra is jeles kínai társadalom, mert hiányoznak az állam részéről a nagy társadalmi ellátórendszerek, azaz a jóléti egészségügy, oktatás és nyugdíj. Mindenesetre a következő ló évére, azaz 2026-ra hozzávetőlegesen megduplázódott az egy főre jutó nominális GDP: 2014-ben még 7781 USD volt, idén 14500 USD lesz.
2014 mérföldkő volt Kína nemzetközi terjeszkedésében is. Ekkor jelentették be az Új Selyemút, vagyis az Egy Övezet, egy út projektet, ami Kína konnektivitását kívánja elősegíteni a világ többi országával. Ez nem csak azt jelentette, hogy részben Peking finanszírozásával építenek infrastruktúrát a kínai termékek könnyebb eljuttatása, és a Kína számára kritikus fontosságú nyersanyagok, illetve energiahordozók beszállítása érdekében, hanem tulajdonképpen a globális ellátási láncok kínai befolyás alá vonása volt a cél minél több területen.
Mi várható 2026-ban?
Belpolitikai értelemben 1978-ban a mélyben már formálódtak a piacpárti reformok, 1990-ben pedig konzerválódott a politikai berendezkedés. 2002-ben a technokrata vezetés a világ műhelyévé tette Kínát, ezzel egy alkut kínálva a népnek: a lakosság életszínvonalát soha nem látott szintre engedik emelni a kommunista párt legitimitásáért cserébe. 2014-ben Hszi Csinping megerősítette a központ hatalmát, aminek a prolongálásához elengedhetetlen a párton belüli pozíciójának a megerősítése 2026-ban. Ő valószínűleg 2027-ben elkezdi majd a negyedik ciklusát, viszont a szokásjog szerint a vezetésnek generációváltáson kell átesnie.
Külpolitikai értelemben turbulens évnek nézhetünk elébe. 2025-ben zajlott Trump kereskedelmi/gazdasági háborújának a második felvonása, amelyben Washington tulajdonképpen megtapasztalhatta, hogy Kína a 2016-os első felvonáshoz képest sokkal reziliensebb és határozottabban védi az érdekeit. Bármikor eszkalálódhat a helyzet egyik-másik szektorban, ezért a termelési értékláncokra minden korábbinál jobban kihatnak majd a geopolitikai konfliktusok.
Horgonyként szolgálhat a két szuperhatalom rivalizálásában az amerikai és a kínai vezető potenciálisan négy találkozási alkalma. Donald Trump ígérete szerint áprilisban állami látogatást tesz Kínában, illetve meghívta Hszit, hogy az év későbbi szakaszában jöjjön az Egyesült Államokba. Ezen felül multilaterális találkozókon is tárgyalhatnak, például a novemberi APEC-csúcstalálkozón, amelyet Kína Szilícium-völgyében, Sencsenben rendeznek, és a decemberi G20-csúcstalálkozón, amelyet Trump Miamiban található birtokán tartanak majd.
2026-ban India tölti be a BRICS+ elnökségét, az immáron 10 tagú szervezet folytathatja a bővülést Malajziával, Törökországgal és Nigériával. Utóbbi a nagyhatalmi versengés újabb terepévé válhat, hiszen nyersanyagokban gazdag. Egyelőre népszerűek az USA terrorizmus elleni légicsapásai a 240 milliós országban, de az könnyen népharagba csaphat át és a szuverenizmust hirdető Peking felé tolhatja a közvéleményt. A dollár tartalékvaluta-szerepének a csökkenésével eljöhet az ideje egy közös BRICS elszámolási eszköz vagy legalább digitális platform elindításához.
Energiahordozók ellátásában is jelentősen átalakulhatnak a viszonyok Kína számára. A venezuelai kitermelés növekedésével tartósan csökkenhetnek a világpiaci olajárak, az esetleges ukrajnai tűzszünettel pedig akár az Oroszországra kivetett szankciók feloldása miatt lehet nagyobb a kínálat a piacon. Iránban viszont ott lebeg opcióként az olaj-infrastruktúrájának amerikai lebombázása, ez pedig elkerülhetetlenül az öbölmenti szállítási útvonalak ideiglenes megrázkódtatásával járna, veszélyeztetve a szaúdi, iraki és természetesen iráni olaj exportját Kínába. Az olcsó olaj legnagyobb haszonélvezője Peking, viszont kritikus fájdalmat okoz Moszkvának. Kína számára az lenne a legjobb forgatókönyv, ha úgy zsugorodik az olajár, hogy közben még tovább köti le Oroszország és az USA energiáit az ukrajnai háború. Az utóbbi időben egyre többször került említésre Trump köreiből, hogy másodlagos szankciót vetnének ki az orosz olajat vásárló országokra. Ha csak Indiát érintené, akkor már meglépte volna Washington, de a fő aggodalom Kínával és Peking ellenlépéseivel kapcsolatos.
Gazdasági értelemben kiemelendő, hogy 2026-ban kezdődik a 2030-ig tartó 15. ötéves terv. A ciklus végére várható a 39 ezer dolláros vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó nemzeti össztermék elérése, ami a 2024-es magyar szintnek felel meg. Az ingatlanbuborék kezelése relatíve sikeresnek mondható, mert az ingatlanárak csak fokozatosan csökkennek, a kormány pedig bizonyos mértékű kártérítést fizetett a kisbefektetőknek. Már 2020-ben elkezdődött az antitröszt-razzia, 2026-ban ismét szintet fog lépni a gazdaságot keretek közé szorító törvényhozás Kínában. Tulajdonképpen fogyasztóvédelmi és a piaci verseny tisztességét megőrző szabályozások életbe lépések várhatók, főleg az elektromos-autóiparban és az e-kereskedelemben. Ennek oszlopos eleme a cégek veszteség-versenyének a megállítása, amelyben a cél a rivális vállalat árengedményekkel történő anyagi kivéreztetése. Ez oda-vissza hat a tulajdonképpen stagnáló általános árszínvonalra, gyakorlatilag 2023. márciusa óta 0,8% volt a legnagyobb kilengés az előző mutatóhoz képest, a GDP-arányos fogyasztás pedig a 2003-as szinten van. A defláció-közeli helyzet megfordítása kulcsfontosságú lenne.
Az ábra innen hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27157752/
Az alacsony belföldi kereslet miatt sok vállalat kénytelen külföldön is terjeszkedni, hogy a bevételei hasznot is termeljenek. Ezt Európában érzékeljük a minden héten új kínai autómárkák megjelenésével és a MediaMarkt is az átalakulás küszöbén áll. Idén átrendezhetik az üzleteket, és új az szolgáltatások mellett eddig ismeretlen kínai termékmárkákat is bevezethetnek a technológiára jobban támaszkodó kínai kereskedelmi koncepciók bevonásával. Az amerikai dollár tovább gyengülhet a jüannal szemben, de annak lassítására Peking bőséges tartalékokkal rendelkezik: 2025-ben a kereskedelmi többlete meghaladta az ezermilliárd dollárt, így devizatartaléka 10 éves csúcson, 3360 milliárd dolláron van. A Douyin (kínai TikTok) funkciója is átalakult, már sokkal inkább a kereskedelem, mintsem a szórakozás platformja.
A demográfiai problémák azonban egyre aggasztóbbak. Tanulmányok szerint Kínában a relatíve legdrágább a gyermeknevelés világszinten (az egy éves egy főre jutó GDP hatszorosa), ezért a termékenységi mutató 1 körül van, aminek köszönhetően a munkaképes korú lakosság a 2011-es tetőzése óta 67 millió fővel csökkent – ez Franciaország teljes lakosságának felel meg. 2026-tól a kínai kormány visszatéríti a terhesgondozási és szülési díjakat a kórházakban. Az egygyermekes politikát éppen egy évtizeddel ezelőtt szüntették meg, ma pedig már gyermekenként félmillió forintnak megfelelő közvetlen transzfert ad az állam; hiába: ezen idő alatt felére (8 millióra) csökkent a megszületett gyermekek száma. Egyre látványosabb az idősödés és a magas fiatalkori munkanélküliség hatása. Míg számos szektor munkaerőhiánnyal küzd, az automatizáció, robotizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása pont az alul- („sötét gyárak”) és a felülképzett (programozó) fiatalok munkahelyeit veszélyezteti a leginkább. A kérdés az 2026-ban, hogy a kínai kormány képes-e megváltoztatni a nyugtalanítóbb trendeket, és ha igen, milyen mértékben. Ahogy láthattuk, erre való a ló éve.
Források
A borítókép forrása: https://www.shutterstock.com/hu/image-photo/chinese-new-year-2026-text-on-2663112663?trackingId=3da04111-dedb-4f89-8d69-985ff68c8e82&listId=searchResults
Song, Sophie: Year of the Horse: Fortune, Personality, Horoscope (2026). ChineseNewYear, 2025.10.03. URL: https://chinesenewyear.net/zodiac/horse/
Kalish, Ira: Global economic outlook 2026. Deloitte, 2025.12.19. URL: https://www.deloitte.com/us/en/insights/topics/economy/global-economic-outlook-2026.html
Hogue, Tom: Chinese take record 9 billion domestic trips during Lunar New Year, Xinhua reports. Reuters, 2025.02.23. URL: https://www.reuters.com/world/china/chinese-take-record-9-billion-domestic-trips-during-lunar-new-year-xinhua-2025-02-23/
Shen, Menghan – Xiao, Qianyun – Chen, Xin – Fang, Shixin – Yue, Jinglun: Generative AI, Perceived Job Displacement, and Policy Preferences: Experimental Evidence from China May, 2025. Elsevier, 2025.05.04. URL: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=5241136
Liang, Fucheng – Liu, Yi: Sustainable youth employment quality management: The impact of robotization in China. PubMed Central, 2024.04.26. URL: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11051629/
Origo: Elemek és kapcsolatok a kínai asztrológiában. Origo. URL: https://www.origo.hu/noilapozo-horoszkop/1899/12/20020221elemek
Bilinski, Hanna: WATCH: Temples require police escort to protect Lunar New Year donations. Radio Taiwan International, 2025.02.19. URL: https://www.rti.org.tw/en/news?uid=3&pid=124916
Power, John: Trump backs bill to sanction China, India over Russian oil, US senator says. Al Jazeera, 2026.01.08. URL: https://www.aljazeera.com/economy/2026/1/8/trump-backs-bill-to-sanction-china-india-over-russian-oil-us-senator-says
Ding, Luz – Yu, Jeanny: China Targets Online Commerce Battles in Latest Regulatory Salvo. Bloomberg, 2026.01.07. URL: https://www.bloomberg.com/news/articles/2026-01-07/china-targets-online-commerce-battles-in-latest-regulatory-salvo
Siong, Lee Gim: ‘On edge’, pressing ahead: What 2026 reveals about China’s next phase. CNA, 2026.01.02. URL: https://www.channelnewsasia.com/east-asia/china-2026-year-ahead-politics-economy-5708816
China Daily: Household food waste: a hidden threat to China’s food security and the path to resolution. China Daily, 2025.07.31. URL: https://regional.chinadaily.com.cn/en/2025-07/31/c_1113795.htm
World Population Review: Food Waste by Country 2025. World Population Review. URL: https://worldpopulationreview.com/country-rankings/food-waste-by-country
Song, Yueyao – Liu, Dianlei – Zhu, Feng – Zhang, Chi – Zhang, Shizhao -Li, Tianhang – Ji, Yuan – Dong, Yuecen -Qi, Wenzhi – Xu, Xingkun – Yu, Bao – Xu, Mingyue – Liu, Jianguo: Urban food waste and socioeconomic drivers in China. ScienceDirect, School of Environment, Tsinghua University, Beijing, 2024.11.01. URL: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2950476724000151
Harsana, Loredana: BRICS 2026 Theme Focuses on Trade, AI, Innovation & Less US Dollar Use. Watcher Guru, 2026.01.04. URL: https://watcher.guru/news/brics-2026-theme-focuses-on-trade-ai-innovation-less-us-dollar-use
The State Council of the People’s Republic of China: China inflation ticks up in December as producer price decline narrows. The State Council of the People’s Republic of China, 2026.01.09. URL: https://english.www.gov.cn/news/202601/09/content_WS6960b0f4c6d00ca5f9a0880e.html
Wong, Chloe: Food Waste in China and How the Government is Combating It. Earth.gov, 2022.01.28. URL: https://earth.org/food-waste-in-china/
ABC News: China executes three for Kunming stabbing attack that killed 31, court says. ABC News, 2015.03.24. URL: https://www.abc.net.au/news/2015-03-24/china-executes-three-for-kunming-attack-court-says/6344816
Sitao, Xu: Outlook of macro economy and industries in 2026. Deloitte, 2025.12.26. URL: https://www.deloitte.com/cn/en/our-thinking/research/issue101.html
Doon Defence Dreamers: BRICS Expansion 2026: Global Power Shift Towards the East. Doon Defence Dreamers. URL: https://doondefencedreamers.com/brics-expansion-2026-global-power-shift/#elementor-toc__heading-anchor-5
Yeung, Jessie: China is one of world’s most expensive places to raise children, report finds. CNN, 2024.02.22. URL: https://edition.cnn.com/2024/02/22/asia/china-cost-of-raising-children-intl-hnk
McCarthy, Simone – Acosta, de Rosa: Ten years after it ended its ‘one-child’ policy, China’s push for more babies isn’t winning its citizens over. CNN, 2026.01.01. URL: https://edition.cnn.com/2026/01/01/china/china-one-child-anniversary-intl-hnk-vis-dst
McCartney, Micah: China’s Population Crisis—Xi’s Greatest Test in 2026. Newsweek, 2025.12.20. URL: https://www.newsweek.com/chinas-population-crisis-xi-greatest-test-in-2026-11232871
Boeing, Philipp – Brandt, Loren – Dai, Ruochen – Lim, Kevin – Peters, Bettina: The Anatomy of Chinese Innovation: Insights on Patent Quality and Ownership. VoxChina, 2025.05.07. URL: https://voxchina.org/show-3-405.html
Song, Houze: China Economy 2025: Eluding the Middle Income Trap. Archive Macro Polo, 2020.10.26. URL: https://archivemacropolo.org/analysis/china-economy-forecast-2025-eluding-the-middle-income-trap/?rp=m
GWBMA: China’s Trade Surplus Hits $1 Trillion by 2025: Drivers, Impact & Outlook. GWBMA (GoodWill Business Management Agency, 2025.12.26. URL: https://www.registrationchina.com/articles/chinas-trade-surplus-hits-1-trillion-by-2025-drivers-impact-outlook/
Cole, J. Michael – Yang, Olivia: Chinese Culture After the Cultural Revolution. The News Lens, 2016.07.23. URL: https://international.thenewslens.com/article/44882
MTI: A kínai gazdasági forradalom három évtizede. Múlt-kor, 2008.12.20. URL: https://m.mult-kor.hu/20081219_a_kinai_gazdasagi_forradalom_harom_evtizede
Nyíri, Pál: Kínai migránsok Magyarországon: mai tudásunk és aktuális kérdések. ELTE Társadalomtudományi Kutatóintézet, Kisebbségkutató Intézet, 2010. URL: https://kisebbsegkutato.tk.elte.hu/uploads/files/archive/67.pdf
BBC: China tops US in investment table. BBC, 2004.06.28. URL: http://news.bbc.co.uk/2/hi/business/3846439.stm
Köckritz, Angela: Engineering state: “China’s priority is results”. Table Briefings, 2025.11.06. URL: https://table.media/en/china/interview/engineering-state-chinas-priority-is-results
Magyar, Ádám: Hongkong történetének legnagyobb tüntetésén követelték a kiadatási törvény visszavonását. EuroNews, 2019.06.17. URL: https://hu.euronews.com/2019/06/17/hongkong-tortenetenek-legnagyobb-tuntetesen-koveteltek-a-kiadatasi-torveny-visszavonasat
Ng, Kelly: Who is Jimmy Lai, Hong Kong’s pro-democracy media tycoon? BBC, 2025.12.15. URL: https://www.bbc.com/news/articles/cgm2z7497yko
Chen, Fang-yu: A Taiwanese Perspective on the Impact of Hong Kong Protests in Taiwan. Global Taiwan Institute, 2019.11.06. URL: https://globaltaiwan.org/2019/11/a-taiwanese-perspective-on-the-impact-of-hong-kong-protests-in-taiwan/
Travel China With Me: Public Surveillance Cameras in China: What Travelers Need to Know. Travel China With Me. URL: https://travelchinawith.me/china-facts/surveillance-cameras-in-china/
Jenkins, Niall: 245 Million Video Surveillance Cameras Installed Globally In 2014. Edge AI and Vision Alliance, 2015.06.11. URL: https://www.edge-ai-vision.com/2015/06/245-million-video-surveillance-cameras-installed-globally-in-2014/
Vaszkó, Iván: Ha csak 15 percet farag a kiszolgáláson, akkor is a kínai vevő a legjobb dolog, ami a Media Markttal történhetett. Forbes, 2026.01.07. URL: https://www.forbes.hu/uzlet/media-markt-jd-com-felvasarlas-elemzes-forbes-checkout/
South China Morning Post: Three men executed in China over railway station knife attack that left 31 dead. South China Morning Post, 2015.03.24. URL: https://www.scmp.com/news/china/article/1746165/three-men-executed-over-kunming-railway-station-knife-attack
Wong, Tessa – Tsoi, Grace – Wong, Vicky – Chang, Joy: Silenced and erased, Hong Kong’s decade of protest is now a defiant memory. BBC, 2024.12.01. URL: https://www.bbc.com/news/articles/c888jnvq4x4o
Shirk, Susan L.: China in Xi’s “New Era”: The Return to Personalistic Rule. Journal of Democracy, 2018.04. URL: https://www.journalofdemocracy.org/articles/china-in-xis-new-era-the-return-to-personalistic-rule/
Plataforma: hina’s birth-rate push sputters as couples stay child-free. Plataforma, 2026.01.05. URL: https://www.plataformamedia.com/en/2026/01/05/chinas-birth-rate-push-sputters-as-couples-stay-child-free/
Li, Cheng: The Bo Xilai Crisis: A Curse or a Blessing for China?. Brookings, 2012.04.18. URL: https://www.brookings.edu/articles/the-bo-xilai-crisis-a-curse-or-a-blessing-for-china/
Leonard, Mark: What the rise and fall of Bo Xilai tells us about China’s future. European Council on Foreign Relations, 2012.03.20. URL: https://ecfr.eu/article/commentary_what_the_rise_and_fall_of_bo_xilai_tells_us_about_chinas_future/
ChinaWorker: China: The fall of Bo Xilai. ChinaWorker, 2012.03.18. URL: https://chinaworker.info/en/2012/03/18/3189/
McGregor, Richard: Why Is China Purging Its Former Top Security Chief, Zhou Yongkang?. ChinaFile, 2013.12.17. URL: https://www.chinafile.com/conversation/why-china-purging-its-former-top-security-chief-zhou-yongkang
Maizland, Lindsay: China’s Repression of Uyghurs in Xinjiang. Council on Foreign Relations, 2025.10.03. URL: https://www.cfr.org/backgrounder/china-xinjiang-uyghurs-muslims-repression-genocide-human-rights
Alecci, Scilla: The faces of China’s detention camps in Xinjiang. International Consortium of Investigative Journalists, 2022.05.24. URL: https://www.icij.org/investigations/china-cables/xinjiang-police-files-uyghur-mugshots-detention/
Langfitt, Frank: China Ends One Notorious Form Of Detention, But Keeps Others. NPR, 2014.02.05. URL: https://www.npr.org/sections/parallels/2014/02/05/271412045/china-ends-one-notorious-form-of-detention-but-keeps-others
Sutherland, Michael D. – Sutter, Karen M.: China as the World’s “Largest Economy”. US Congress, 2015.01.29. URL: https://www.congress.gov/crs-product/IF10110
Yu, Yiran: Brain Drain and Brain Gain in Hong Kong’s Population Shuffle. MigrationPolicy, 2024.04.03. URL: https://www.migrationpolicy.org/article/hong-kong-migration-shuffle
Legal Grounds: Emigration from Hong kong: why? where? Real statistics of 2020-2023. Legal Grounds, 2023.04.15. URL: https://legalgrounds.top/emigration-from-hong-kong/
Yiu, William: Influx of mainland Chinese and talent offset emigration wave in Hong Kong. South China Morning Post, 2024.08.15. URL: https://www.scmp.com/news/hong-kong/society/article/3274656/influx-talent-mainland-chinese-offset-emigration-wave-hong-kong
Statistic Times: Comparing United States and China by Economy. Statistic Times, 2025.07.16. URL: https://statisticstimes.com/economy/united-states-vs-china-economy.php
Pao, Jeff: China’s population falls for fourth year amid economic woes. Asia Times, 2026.01.20. URL: https://asiatimes.com/2026/01/chinas-population-falls-for-fourth-year-amid-economic-woes/
Nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia kutatója.
Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n, a tajpeji Soochow University-n és a Ming Chuan University-n.
Kulcsszavak: USA és Kína fegyverkezési versenye, elektromos autóipar, félvezetőipar, digitális gazdaság.
