Új Nemzetbiztonsági Stratégiája szerint az USA meg akarja őrizni az amerikai katonai túlerőt Kínával szemben. Ehhez mozgósítja a Five Eyes-on kívüli szövetségeseit is, Dél-Koreával formálódik egy AUKUS-hoz hasonló együttműködés, amelyben hajógyárakért cserébe modern haditechnológiát ad. Ehhez képest novemberben végleg törölték a fregattprogramjukat, holott a közepes méretük miatt praktikus hadihajókra égető szüksége lenne a Pentagonnak. Eközben Kína szolgálatba állította a harmadik anyahajóját és már akár 3 év múlva elkészülhet a negyedik is, a világ első, nem nyugati gyártmányú nukleáris meghajtású darabja. Hogyan lesz újra nagy az amerikai hajóépítési kapacitás? Hogyan alakul át a tengeri hadviselés és ki alkalmazkodik hozzá jobban? Az okosrakéták és a drónok hogyan érintik a tengeralattjárók és az anyahajók harcértékét, szerepét?
Mi történt 2025-ben a Csendes-óceán nyugati felén?
2025-ben Kína látványosan növelte katonai jelenlétét a Csendes-óceánon, beleértve nagy léptékű gyakorlatokat, őrjáratozásokat, incidenseket ausztrál és új-zélandi vizeken, valamint Tajvan és Dél-kínai-tenger körüli nagyszabású, összehangolt műveleteket.
Februárban és márciusban kínai flottakötelék – közte a Type 055-ös Zunyi romboló – éles lőgyakorlatot hajtott végre az Ausztrália és Új-Zéland közti Tasmán-tengeren, ami megzavarta az ausztrál-új-zélandi járatokat. Ugyancsak márciusban mutatták be a hídvető uszályokat, amelyek 100 méteres mólóin lehetővé válik, hogy a tathoz érkező szállítóhajókból (vagy éppen tengeralattjárókból) gyorsan, sok katona teljes felszereléssel és nem kétéltű, nehézpáncéllal ellátott harci jármű partra szállhasson kikötő nélkül. A BYD, a SAIC, a Geely és a Chery is rendelkezik hatalmas ro-ro szállítóhajókkal (roll-on/roll-off ferries), amelyek katonai célokra is használhatók. Több tucatnyi már elegendő lenne egy Tajvan elleni invázióhoz és kifejezetten kompatibilis a sziget tagolt partvonala jelentette nehézségek leküzdésére épített partvető uszályokkal. A kettős felhasználhatóságot támasztja alá, hogy ezek LNG-vel és hagyományos olajjal is működnek, beépített rámpái miatt nem szükséges daru a rakodáshoz, némelyiken van helikopter-leszállópálya is, a jelenlegi legnagyobb pedig 9200 autónyi szállítási kapacitással is rendelkezik. Illetve a hónap végén még egy őrjáratozást is tartott is a kínai haditengerészet, válaszul arra, hogy a Fülöp-szigetek Japánnal és az USA-val folytattak közös hadgyakorlatot. Áprilisban Tajvan területei körül zajlottak összhaderőnemi gyakorlatozások, amelyek blokádot is szimuláltak és az élén a Shandong anyahajó-csoport állt.
Augusztusban a Dél-kínai tengeren a vitatott hovatartozású Scarborough-zátony közelében két kínai hadihajó összeütközött, miközben szabálytalan manőverekkel provokáltak egy fülöp-szigeteki hajót. A helyszíni parancsnoki hatáskörök körüli zavar kijavításának érzékeltetésére a szokásos év végi szimuláció során minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektettek a flotta összehangoltság demonstrálására. Decemberben minden eddiginél nagyobb léptékű hadgyakorlatot tartottak, ami több mint 100 hajó részvételével zajlott, és a Sárga-tenger déli részétől a Kelet- és Dél-kínai-tengeren át a Csendes-óceán nyugati részéig terjedt. A fő cél a logisztikai és hadműveleti koordináció teljes skálájának tesztelése volt. A szaporodó incidensek és hatalmas erődemonstrációk jelzik, hogy a térségben aggasztó mértékben fokozódik a feszültség és Kína egyre erélyesebben érvényesíti érdekeit. Tajvan kapcsán meg kell még jegyezni, hogy a Biden-adminisztráció alatt 2022-ben kiadott Nemzetbiztonsági Stratégia „ellenezte” a status quo megváltoztatására irányuló egyoldalú kísérletet, míg a 2025-ös „nem támogatja” azt. Ez leminősítésként, de akár a stratégiai homály növeléseként is értékelhető.
A flották mérete
Az amerikai haditengerészet az 1980-as évek közepén volt méretének és erejének a csúcsán, akkor mintegy 600 felszíni és felszín alatti harci egységgel rendelkezett. 2025-re ez már kevesebb, mint a felére zuhant, 287-re. Ezzel szemben a kínai haditengerészet 370 tengeri hadihajóból áll, ebben nincs benne 60 partmenti járőrhajó, ami hajóellenes cirkálórakétákkal van felszerelve. Bruttó regisztertonna tekintetében azonban a Népköztársaság flottája jóval elmarad az USA-étól, 2 millió tonnával csak valamivel több mint a fele az amerikai 3,6 millió tonnánál. Ez azért van így, mert az amerikai hajók jóval nagyobbak. Az előrejelzések szerint a kínai flotta 2030-ra 435 egységből fog állni, 2035-re pedig 50%-kal is meghaladhatja az amerikait. A Pentagon Kína feltartóztatására 390 egységből álló flottát tart kívánatosnak hadrendben tartani 2045-ben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24494651/
Csakhogy az amerikai hajóépítési kapacitás az elhibázott flottafejlesztés és az általános dezindusztrializáció miatt a hidegháború vége óta leépült. Ma Peking 230-szor több hajót – polgárit és kereskedelmit is beleértve, tonnakapacitásban – tud előállítani, mint Washington. 2025-ben az új megrendelések 75%-a kínai céghez érkezett. A kiöregedett hajók újakra cserélése lassabban halad a kelleténél, ezért az amerikai flotta összesített tűzereje a következő 5-10 évben csökkenni fog. Önerőből csak a következő évtized közepén indulhatna meg a modernizáció mellett a mennyiségi gyarapodás. Tehát az 1967-es McNamara jelentéshez hasonló szituáció állt elő, amiben ez állt: „A helyzet Vietnamban várhatóan előbb romlani fog, mielőtt bármiféle javulás következhetne”.
Az Egyesült Államokkal ellentétben Kína nem teszi közzé hajógyártási terveit. Az amerikai védelmi tervezőknek azzal kell számolniuk, hogy a kínai néphadsereg továbbra is növekedni fog – potenciálisan gyorsuló ütemben – számában és tűzerejében, így az USA vezette blokk tengeri erői előtt álló kihívás csak most kezdődik.
Anyagháború
Egy háborús helyzetben döntő fontosságú a pótlási kapacitás. Az „anyagháború” kifejezést elsősorban az első világháborúra használták, amikor a háború jellege és kimenetele már nem a hagyományos hadműveleteken, hanem az erőforrások, nyersanyagok, fegyverek, emberek és ipari kapacitások tömeges felhasználásán múlt. Részben ez a faktor döntötte el a második világháborút is, de még az orosz-ukrán háborúban is érvényes az elv, habár az aszimmetrikus hadviselés (drónok stb) évekig el tudják nyújtani az ellenség előrenyomulását. A nagyobb flotta nagyobb veszteséget képes elnyelni a cselekvőképesség fenntartása mellett. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a történelem folyamán 28 esetből 25-ben a nagyobb flottával bíró fél nyerte a tengeri ütközeteket. Egyes szimulációkban Kínát visszavernék egy tajvani invázió során, míg más modellek szerint el tudnák foglalni a szigetet, azonban egy közös: mind Peking, mind Washington, mind Tajvan, mind Tokió haditengerészete vállalhatatlanul hatalmas veszteségeket szenvedne.
Az amerikai haditengerészeti hírszerzés szerint Kína jelenleg évente 23,2 millió tonnányit tud gyártani, míg az USA 100 ezer tonnányit sem. Összevetésként, a Nagy gazdasági világválság miatti mélyponton is csak 67 ezer tonnányira esett a hajógyártás 1934-re. A mostani szituációban reményre ad okot, hogy mindössze 9 évvel később az Egyesült Államok a második világégés során 19,2 millió tonnát tudott legyártani az 1943-as évben. Az állam kidolgozott stratégiákat, leadta a megrendeléseket a magánvállalatoknak, szorosan nyomon követte a termelést és ha kellett, beavatkozott. Jelenleg az USA-ban 8 működő hajógyár található, míg Kínában 300-nál is több.
Még meglepőbb, ha az amerikai kibocsátás mai szintjét vetjük össze a háborús veszteségek nagyságrendjével. Pearl Harbournál a három legnagyobb elsüllyesztett amerikai hadihajó volt együtt 96 ezer tonna, a második világháború legsikeresebb német tengeralattjárója 308 ezer tonnányi szövetséges hajót süllyesztett el egymaga, de még az első világháború kezdetleges technológiájú német búvárnaszádjai is 860 ezer tonnányi antant hajót semmisítettek meg 1917 áprilisában. A gyártási kapacitás mellett az alapanyag-beszerzés tekintetében Kína jelentős pozíciókat épített ki Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsia többi részén is, feldolgozói kapacitása pedig számos területen domináns, mint például a ritkaföldfémek, de akár az acéltermelés tekintetében is. Egy jelentés szerint az amerikaiak két héten belül kifogynának számos kulcsfontosságú lőszerből, ha Tajvan védelmében segítenének. A németek ardenneki offenzívájából tudjuk, hogy ez hogyan zárult.
Zárul az olló
Kína termelési előnye tükröződik a működő kínai és amerikai hajók relatív életkorában. A kínai hadihajók mintegy 70%-át 2010 után bocsátották vízre, míg az amerikai haditengerészet hajóinak csak mintegy 25%-át. Új létük ellenére Kína hajói nem feltétlenül jobbak, bár az Egyesült Államok Haditengerészeti Hírszerzése 2020-ban úgy értékelte, hogy Peking hajói egyre inkább összehasonlítható minőségűek az amerikai hajókkal. A modern harcászatban rendkívül fontos mutató a függőleges indítócsövek száma, amik többfajta, modern hordozóeszközt tudnak kilőni. Az amerikai hajóknak 222-szer annyi ilyen vetőcsövük volt 2004-ben, és most kevesebb mint háromszor annyi. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, Kínának 2027-re több indítóállomása lesz, mint az USA-nak. Ez azt jelenti, hogy a kínai haditengerészet több fejlett rakétát lesz képes kilőni, amelyek lehetővé teszik számára, hogy precíziós csapásokat mérjen hajókra vagy szárazföldi célpontokra, és megvédje magát az ellenséges rakétáktól vagy repülőgépektől.
A kínai számbeli fölény ellenére az amerikai flotta harcértéke a világon messze a legmagasabb. Sokrétű, fejlett és éles helyzetben kipróbált arzenállal vannak ellátva, a legénység és a hajóépítők is sokkal tapasztaltabbak. A legaggasztóbb aspektus a technológia fejlődési ívével kapcsolatos. Kína évente hozzávetőlegesen 2 millió mérnököt képez, ennek kb. harmadát külföldön, míg az USA mintegy negyedmilliót, a természettudományos szakokon a külföldiek részaránya a kétharmadot is elérheti. A munkaerőn kívül szervezésbeli lecsúszás is megállapítható. Az amerikai fejlesztések fragmentáltak, azaz nem koncentrálnak nagy erőforrásokat egy-egy projektben, továbbá az innováció relatíve vontatottan halad, azaz a technológia organikus kiforrása viszonylag lassú és Kínában sokkal hamarabb piacosodik egy-egy termékkoncepció. A katonai parancsnokok felkészültsége és a szakértelme a tekintetében egyértelműen jobb az USA; nem véletlenül fejleszti Peking a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását. Az amerikaiaknak 1945 óta nem sok békés évük volt, míg Kína 1979 óta nem viselt háborút, és akkor is a szárazföldön volt a hangsúly, nem a tengeri hadműveleteken. Vietnam 6 év különbséggel mindkét szuperhatalmat kiszorította a területéről.
Rendszerszintű problémák
A hidegháború végével, miközben az amerikai fejlesztések továbbra is zajlottak, abból egyre kevésbé profitált a haditengerészet, mert egyre kevesebb modern harci járművet tudtak átvenni. Ugyanis a legfelső katonai vezetés nem következetes az igényei terén, új fegyverrészek időközbeni modernizálása miatt többször módosítanak menet közben az egész fegyverrendszer tervein, illetve egyébként is hajlamosak a lehető legtöbb képességet egyetlen harceszközben egyesíteni. Így tulajdonképpen az új hajók, repülők, tankok túlságosan bonyolultakká válnak. Mindezek miatt a projektek elnyúlnak, ami természetesen drágulással jár. Utóbbi miatt pedig már a politikai vezetés is időről időre újragondolja a fejlesztési projektek létjogosultságát és változtat azokon financiális okokból. Ennek következtében először rendszerint csökkentik a képességbeli elvárásokat, majd a darabszámokat, aztán kevés kivételtől eltekintve néhány prototípus elkészülte után kiszáll a projektekből.
Zátonyra futott hadihajó projektek
A rendszerszintű problémákra szemléletes példa a Zumwalt-osztályú „lopakodó” rombolók sorsa, amelyet nagy hatótávolságú, precíziós támadásokra terveztek. A tervezett 32 helyett végül csak 3 épült meg, a számla végösszege 24,5 milliárd USD lett és az ágyúikba való lőszer darabára 1 millió dollárra rúg jelenleg (ráadásul soha nem érték el a kívánt hatótávolságot). Ezért, miután egy ideig sínágyúkra való cserét fontolgattak, idén a haditengerészet inkább hiperszonikus cirkálórakéták kilövésére alkalmas silókat telepített a hajókra.
Ám nem ez volt a haditengerészet utolsó projektje, ami zátonyra futott. Hasonló forgatókönyv valósult meg a Constellation-osztályú fregattok esetében. A projektet novemberben törölte a haditengerészet, így az eredetileg tervezett 20 hadihajóból mindössze az építés alatt álló kettő fog csak elkészülni. A problémák fő oka, hogy a Constellation-osztály a francia-olasz FREMM fregattok alapján készült, de az amerikai igényekre történő áttervezés olyan mértékben megnövelte a költségeket és komplexitást, illetve már nem tudott volna megfelelni az új biztonsági kihívásoknak. A K+F-sel és legyártással együtt 25,2 milliárdosra tervezett projektre végül 9 milliárd dollárt költhettek.
Mivel a kívántnál lassabban épülnek meg az új hajók, ezért a kiöregedőket nincs mivel pótolni. Ezért szükséges azok szolgálati idejének meghosszabbítása, ami nem csak a fenntartási költségeket növeli, hanem növekvő biztonsági kockázatot jelent a legénység számára. Az Arleigh Burke-osztályú rombolók 1991-től folyamatosan épülnek, így a legidősebb példányok már 2026-ban elérik az eredetileg 35 évre tervezett életciklusukat. A haditengerészet átlagosan 4 évvel hosszabbította meg a 12 legidősebb példány szolgálati idejét. A még szolgálatban álló Ticonderoga-osztályú cirkálók utolsó példányait a haditengerészet 2030-ig kénytelen kivonni a szolgálatból, némelyik már 39 éves lesz akkor. A légi hadviselésre fókuszáló, Aegis-parancsnoki szerepre alkalmas cirkálók kivezetésével hajónként 122+8 függőleges rakétasilóval gyengülnek az amerikai légvédelmi képességek, nem beszélve a radartámogatásról.
Százezer tonna nagyhatalmiság
A repülőgéphordozó anyahajók tekintetében is látványos Peking felzárkózási üteme. Míg az USA hozzávetőlegesen 8-12 évente képes megépíteni egyet, addig Kínának erre csak 6-8 évre van szüksége átlagosan. Az első, a Liaoning egy 1988-ban megvásárolt, félkész szovjet hadihajóból hordozóvá átalakított, inkább csak átmenetinek szánt kiképzőegység, ami 2012-ben állt szolgálatba. A második, a Shandong is lényegében ugyanolyan műveleti megkötésekkel rendelkezik, mint az első, de már hazai gyártású volt. A harmadik, amelyet 2025. novemberében Hszi Csin-ping jelenlétében vett át hivatalosan a Kínai Népi Felszabadító Haditengerészet, már szignifikáns technológiai ugrásnak tekinthető. Elektromágneses katapultja eddig kizárólag az amerikaiak kiváltsága volt, habár jelenleg Washington 11 anyahajójából csak egy bír azzal a képességgel, hogy több fegyverzettel, lőszerrel és üzemanyaggal ellátott repülőgépeket tudjon a levegőbe emelni. Azonban a Fujian nem nukleáris meghajtású, így utánpótlás nélkül 18500 km a maximális hatótávolsága. Az anyahajókon használt J-15-öst fokozatosan váltja fel a J-35-ös ötödik generációs, többcélú harci repülőgéptípus, amelynek a sorozatgyártását 2025-ben kezdték meg, szeptemberben pedig elektromos katapulttal tesztelték a Fujian-en.
Peking negyedik hordozójának az építése előrehaladott állapotban van, ami 2028-2029 körülre készülhet el és 2030-ra szolgálatba is állhat. Az új amerikai Ford-osztályú anyahajóknál is nehezebb, 110 ezer tonnás hordozó a modern anyagép-hordozók összes főbb jellemzőjét ötvözi. A nagyobb méret nem csak sokféle légi jármű, mint például hatodik generációs lopakodó harci repülők és drónok üzemeltetését teszi lehetővé, hanem kényelmesedik a belső logisztika is, így pedig magasabb számú indítás és fogadás válik lehetővé, ami növeli a csapásmérő alakulat hatékonyságát egy intenzív harcban. A nem nyugati országok közül elsőként épített nukleáris meghajtású anyahajót Kína. Ez lehetővé teszi a hosszú ideig tartó hadműveleti bevetést a Föld bármely pontján. Azonban nem valószínű, hogy a jövőben Kína csak atommeghajtású anyahajókat fog szolgálatba állítani, ugyanis a megépítésük drágább és jóval tovább tart a hagyományos társaiknál, így a paritás elérése az amerikaiakkal tovább tartana. Továbbá a nagystratégia fő pillére Tajvan, egy háború esetén egyébként is folyamatosan kellene utánpótlást szállítani a szárazföldről az anyahajókra, így az első szigetláncon belüli harci cselekmény esetén nincs szükség a szinte korlátlan hatótávolság előnyeire.
Az amerikaiak az évszázad közepéig a jelenlegi 11 anyahajós volument szeretnék fenntartani, míg Kína már középtávon is legalább 6 darabbal számol – habár már ez is a Csendes-óceán erőviszonyainak gyökeres átalakulásával jár. Hogy fenntartsa az egész bolygóra kiterjedő jelenlétét, Washington kénytelen volt meghosszabbítani számos, nyugdíjazandó anyahajójának a szolgálati idejét, mert késik az új egységek leszállítása. Ezért az 1975 óta üzemelő USS Nimitz-et a tervezett 2025 helyett 2026-ban inaktiválják, miközben az új USS John F. Kennedy-t 2025 helyett csak 2027-ben adják át. Így legalább egy évre 11-ről 10-re csökken az amerikai anyahajók száma. A USS Enterprise szolgálatba állása 2030-ra, a USS Doris Miller-é 2032-re, a USS William J. Clinton-é pedig 2034-re van ütemezve jelenleg. A 2040-es évek elejére mindkét szuperhatalom ugyanannyi, elektromágneses katapulttal szerelt hordozóval rendelkezhet majd. A katonai elemzők 2049-re reálisan 9-9 repülőgéphordozóval számolnak mindkét oldalon, melyek mindegyike nukleáris meghajtású lesz.
A hiperszonikus rakéták, elektronikus hadviselés, vízalatti drónok, lézerfegyverek uralta korban irracionálissá válik a mainál több repülőgéphordozó monstrum gyártása. A képet árnyalhatja az, hogy a húszik rakétatámadásainak döntő többségét sikerült elhárítani, de a kínaiak tűzereje több ezerszerese a húszikénak. Egy anyahajó-kötelék megépítése harci repülőkkel és kísérőhajókkal hozzávetőlegesen 30 milliárd dollárba kerül; ez annyi, mint ha minden magyar állampolgár 1 millió Ft-tal szállna be a megvásárlásába. A kínai DF-21D és DF-26 „anyahajó-gyilkos” hiperszonikus rakéták 15-20 millió dollárba kerülnek, azaz 200 darab 3-4 milliárd USD-t tesz ki. Egyszerre egy ennyi rakétából álló túlterheléses támadás esetén nagyon kicsi a túlélési esélye egy köteléknek, de ha kettő áll össze, akkor javul a valószínűsége. Egy háborúban elég használhatatlanná tenni a katapultot vagy a parancsnoki hídját semlegesíteni, ami akár egy 100 olcsó, néhány kg-nyi robbanóanyagot szállító drónrajjal is kivitelezhető, áruk egy budapesti lakáséval mérhető össze. Mindenesetre az elektronikus zavarással, drónokkal és lézerfegyverekkel nehéz pontos kalkulációt végezni a várható kimenetelekre. Ez viszont nem mentség, mert az alkalmazkodás elmulasztása végzetes lehet.
Átalakuló hadviselés az óceánon
Az USA cirkálóinak és rombolóinak túlsúlya hátrányos lehet a jelen és a jövő hadviselése szempontjából Kína fregattokban és korvettekben meglévő előnyével szemben. Ezek a kisebb hajók kulcsszerepet játszottak a második világháborúban, amelyben konvojkísérőként, flottavédelmi hajóként és radarőrhajóként szolgáltak. Egy modern konfliktusban hasonló szerepet tölthetnének be, ellenséges hajók ellen harcolhatnának az Indo-Csendes-óceán part menti vizein, vagy más olyan küldetéseket hajthatnának végre, amelyeket a haditengerészeti stratégák még nem látnak előre. A fregattok az óceánok svájci bicskái: tengeralattjáró-elhárításra, légvédelemre, felszíni harcra és drónok bevetésére is alkalmasak, nem túl nagy méretük miatt pedig relatíve mozgékonyak. A nagyobb hajók több ellátmányt tudnak vinni, jobb hatótávolsággal rendelkeznek, de mivel a tajvani konfliktuszóna jóval közelebb van Kínához, ezért az amerikaiak számára ez az előny csak az odajutásban fog realizálódni, a fronton a fürgeség fog számítani.
A legutolsó harcászati trendek alapján egy flotta sokkal ütőképesebb, ha többcélú, kicsi, olcsó és gyorsan gyártható egységekből áll. Az ukrajnai háborús tapasztalatok is felülírják az eddigi elképzeléseket a hadviselésről, például az ukrán drónflotta semmissé tette az eddigi orosz fölényt a Fekete-tengeren, ahogy korábban az anyahajók megjelenése a nagy csatahajókat tette jelentősen sebezhetőbbé. Hasonló helyzet állhat elő a Csendes-óceánon is, ahol az újfajta technológiákat alkalmazó, de relatíve olcsón nagy eredményeket elérő, hibrid aszimmetrikus hadviselést lehetővé tevő fegyverrendszerek fejlődése miatt a régi konstrukciókban gondolkodó haditengerészetek egy összecsapás során alulmaradhatnak a harctéren, vagy csak elviselhetetlen anyagi veszteségek árán tudnák megőrizni a pozícióikat a fronton.
Ez azt is jelenti, hogy a világon bármely haditengerészet, amelyik új technológiákat fejleszt, hogy a másik fél fegyveres erőit – vagy akár hátországát – harcképtelenné tehesse, az hatékonyan teszi és ez komoly veszélyt jelent a jelenleg az óceánokat uraló Egyesült Államok világhatalmi státuszára. Ezen modern hadviselés alatt legénység nélküli harceszközöket, kommunikációt zavaró berendezéseket, az elektromos ellátást lekapcsoló eszközöket, új anyagok felhasználásával továbbfejlesztett lopakodó tulajdonságot kell érteni. Ezek lehetnek a következő évtizedek Stinger-rakétái, amiket az Egyesült Államok adott a szovjetek ellen szabadságharcot folytató tálibok ellen: az olcsó légvédelmi fegyver kiheverhetetlen veszteségeket okozott Moszkva légierejének Afganisztánban.
Üzletembert a flotta élére
A financiális alapok újragondolását jelzi, hogy Trump elnök John Phelan befektetési alapkezelőt nevezte ki a haditengerészeti minisztérium élére. Ezzel párhuzamosan Trump a masszív kiadáscsökkentési programja ellenére ugrásszerűen kezdte el növelni a flotta kiadásaira szánt transzfereket: míg 2008-ban összesen 12 milliárd dollárt szántak erre a célra Washingtonban, 2024-ben már csak új hajók vásárlására 20-at, felújításra pedig 8-at költöttek el. 2025-ben a haditengerészet a kért összegnél jóval többet kapott a kormánytól (2023-ban Biden a kértnél kevesebbet adott), rendre 28, ill. 11 milliárdot. 2026-ra pedig még bőkezűbb transzferek vannak előirányozva a költségvetésből: a 2020-as évi duplája, amiből 32-35 milliárd jut beszerzésre és 12-15 milliárd felújításra. A második fegyverkezési verseny kezdetén tehát már túljutottunk.
A Five Eyes kibővítése
A helyzet olyannyira akuttá vált, hogy Trump intenzíven dolgozik a szoros szövetségeseinek az amerikai hadiipar feltámasztásába történő bevonásában, ehhez pedig megkönnyíti az FDI beáramlását a szektorba. A célja, hogy az amerikai földön működő hajógyártási kapacitásokat jelentősen bővítsék, miközben az érzékeny technológiák terén megőrzik az előnyüket. Emiatt nem enged az olyan szöuli kéréseknek, hogy Dél-Koreában építsék meg a hajókat és a tengeralattjárókat. Ausztrália esetében nagyobb a bizalma az amerikai elnöknek Canberra irányába, így ott hajlandó üzem felépítését jóváhagyni az SSN-AUKUS osztály gyártásához, továbbá jelentős számú ausztrál matróz teljesít szolgálatot amerikai tengeralattjárókon annak érdekében, hogy tapasztalatot is szerezhessenek.
Dél-Koreának a viszonossági vámok 25%-ról 15%-ra csökkentése érdekében az egyik feltétele az volt, hogy Szöul 150 milliárd dollárt fektessen be az amerikai hajógyártásba. Ez zöldmezős beruházásokat is jelent. Ez azért fontos, mert barnamezős beruházásra már van példa, azonban az nem kellő mértékben hoz létre új hajógyártási kapacitást, illetve segíti elő a hajóépítéshez kapcsolódó ellátási láncok újjáépítését. Augusztusban a Hanwha 5 milliárd USD-t fektetett a Philadelphia-ban lévő gyárába, hogy az évi 1-1,5 hajós kapacitását 20-ra bővítse, ehhez a mostani 1700 fő helyett 10 ezer munkásra van szükségük, azonban a munkaerő megszerzése nagy kihívást jelent. Az államközi megállapodás értelmében az amerikai elnök októberben jóváhagyta Szöul számára, hogy atomtengeralattjárókba való reaktorok üzemanyagaként szolgáló U-235-ös uránt állítson elő az eddigi engedélyezett 20%-os dúsítású helyett. A kérést már két évtizeddel ezelőtt is megfogalmazták a koreaiak – bár akkor még csak az észak-koreaiakra, és nem a kínaiakra hivatkozva -, de mindeddig az amerikaiak megtagadták a technológiatranszfert. Ezzel megnyílt az út, hogy modern dél-koreai flotta jelentsen komoly elrettentést a kínai vizeken. Ezen felül korábban már fektettek koreai cégek ausztrál hajóépítő vállalatokba, amelyek az USA-ban jelenleg is gyártanak atomtengeralattjárókba részegységeket.
Az USA számára az olasz Fincantieri gyártotta volna le Wisconsin-ban azt a 6 Constellation-osztályú fregattot, amelynek projektjét törölték novemberben. Az Arktisz-ért folytatott versenyfutás kényszerítette ki, hogy az amerikaiak jégtörőket szerezzenek be külföldről. Októberben 6,1 milliárd dolláros megállapodás keretében 4 jégtörőt vesznek a finnektől, további 7-et pedig majd az USA-ban fognak legyártani. A szövetségeseivel való kooperáció bővítése jelzi az új trendet, hogy Washington már nem csak a Five Eyes államok beszállítóira támaszkodik a jövőben.
Összefoglalás
Kína haditengerészeti aktivitása tekintetében az ország modern történetében rekordévnek számít 2025. A kínai hajógyártás az ipar más szektorához hasonlóan túltermelést folytat, azonban a minőségi felzárkózás is legalább ilyen látványos. Kettős trend teszi bizonytalanabbá egy jelenkori konfliktus kimenetelét: egyrészt eddig zömében a nagyobb flották nyerték a csatákat, másrészt a legmodernebb aszimmetrikus hadviselés fegyverrendszerei – olcsó drónrajok földön, vízen és levegőben, hiperszonikus cirkálórakéták, kommunikációt zavaró berendezések, az elektromos ellátást lekapcsoló eszközök, új anyagok felhasználásával továbbfejlesztett lopakodó tulajdonság – szignifikánsan megváltoztathatják az eddigi doktrínákat. 2025-től rendhagyó mértékben növelték meg az amerikai haditengerészet finanszírozását. Egyelőre nem látni, hogy az amerikai haderőfejlesztés rendszerszintű problémáit ez hogyan fogja megoldani: 2025 végén leállították a fregattprogramot, miközben Peking gőzerővel építi a hadihajóit, anyahajóit, repülőit, rakétáit és tengeralattjáróit. Kína feltartóztatása érdekében Trump elkezdte ausztrál és koreai szövetségeseinek a bevonását az amerikai hajóipar újjáépítésébe: üzemépítésért cserébe modern haditechnológiát kínál. Az évtized végére több tucatnyi hadihajó és tengeralattjáró elodázott, de kényszerű nyugdíjazása miatt szignifikáns képességvesztést fog elszenvedni az amerikai haditengerészet, miközben Kínában elkészülhet a világ első, nem nyugati gyártmányú nukleáris meghajtású anyahajója és a legfejlettebb típusokkal összemérhető lopakodó tulajdonságokkal rendelkező atomtengeralattjárója.
Források
A borítókép forrása: http://eng.chinamil.com.cn/2025xb/C_251453/R_251463/16421695.html
Palmer, Alexander – Carroll, Henry H. – Velazquez, Nicholas: Unpacking China’s Naval Buildup. Center for Strategic and International Studies (CSIS), 2024.06.05. URL: https://www.csis.org/analysis/unpacking-chinas-naval-buildup
Center for Strategic and International Studies (CSIS): Report Launch: Lights Out? Wargaming a Chinese Blockade of Taiwan. Center for Strategic and International Studies (CSIS), 2025.07.31. URL: https://www.csis.org/analysis/lights-out-wargaming-blockade-taiwan
Economx: Kína rettenetes új fegyvere átírhatja a partraszállás szabályait. Economx, 2025.03.26. URL: https://www.economx.hu/api/v1/cikk.php?cikkId=806543&os=
Cancian, Mark F.: The Future of Seapower. Center for Strategic and International Studies (CSIS), 2025.09.16. URL: https://www.csis.org/analysis/chapter-11-future-seapower
Frayer, Janis Mackey – Kim, Stella – Reiss, Adam – Jett, Jennifer: Trump wants to ‘make America shipbuilding great again,’ and he’s turning to an ally for help. NBC, 2025.11.04. URL: https://www.nbcnews.com/world/asia/trump-wants-make-america-shipbuilding-great-turning-ally-help-rcna240413
Honrada, Gabriel: Constellation-class implosion jeopardizes US naval superiority. Asia Times, 2025.11.26. URL: https://asiatimes.com/2025/11/constellation-class-implosion-jeopardizes-us-naval-superiority/
Global Military: People’s Liberation Army Navy. URL: https://www.globalmilitary.net/navies/chn/
Kazianis, Harry: China’s New J-35 Carrier Fighter Is a Serious Problem for the U.S. Navy. 19fortyfive, 2025.12.20. URL: https://www.19fortyfive.com/2025/12/chinas-new-j-35-carrier-fighter-is-a-serious-problem-for-the-u-s-navy/
Lagrone, Sam: Pentagon: Chinese Navy to Expand to 400 Ships by 2025, Growth Focused on Surface Combatants. U.S. Naval Institute, 2022.11.29. URL: https://news.usni.org/2022/11/29/pentagon-chinese-navy-to-expand-to-400-ships-by-2025-growth-focused-on-surface-combatants
Lagrone, Sam: Navy Plan to Buy 85 New Ships Will Cost $1 Trillion, CBO Says. U.S. Naval Institute, 2025.01.07. URL: https://news.usni.org/2025/01/07/navy-plan-to-add-85-news-ships-will-cost-1-trillion-cbo-says
Lagrone, Sam: Air Boss: Navy Committed to Maintaining 11 Aircraft Carriers, Ford-class Program. U.S. Naval Institute, 2025.08.26. URL: https://news.usni.org/2025/08/26/air-boss-navy-committed-to-maintaining-11-aircraft-carriers-ford-class-program
Ticku, Nitin J.: World’s Biggest Submarine Fleet! China Poised To Outsize U.S. Navy By 2030; Will PLA-N Dominate The Deep? Eurasian Times, 2025.11.15. URL: https://www.eurasiantimes.com/china-to-surpass-us-in-submarine/
Lin, Ying Yu: 100 Ships at Sea: Strategic Observations on the Chinese Navy’s 2025 Winter Exercises. The Diplomat, 2025.12.09. URL: https://thediplomat.com/2025/12/100-ships-at-sea-strategic-observations-on-the-chinese-navys-2025-winter-exercises/
Opletal, Jiri: BYD Shenzhen, world’s largest 9,200-car carrier, undocked in China. CarNewsChina, 2025.01.17. URL: https://carnewschina.com/2025/01/17/byd-shenzhen-worlds-largest-9200-car-vessel-undocked-in-china/
Bicker, Laura: China’s navy is expanding at breakneck speed – and catching up with the US. BBC, 2025.09.01. URL: https://www.bbc.com/news/articles/c4gmnpg31xlo
Mészáros, R. Tamás: Kína hadiflottája már nagyobb, mint az amerikai – de van bármi értelme erre költeni milliárdokat a kiberháború és atomfegyverek korában? Telex, 2021.10.28. URL: https://telex.hu/kulfold/2021/10/28/kina-tajvan-usa-haditengereszet-versenges-rivalizalas-haboru-repulogep-hordozo
Mitsopoulos, Dimitris: North Korea’s New Destroyer Reemerges with Major Modifications. Naval News, 2025.07.10. URL: https://www.navalnews.com/naval-news/2025/10/north-koreas-new-missile-destroyer-reemerges-with-major-upgrades/
Herh, Michael: Hanwha Secures Shipyards in Southern and Western U.S. Following East Coast. BusinessKorea, 2025.12.15. URL: https://www.businesskorea.co.kr/news/articleView.html?idxno=258794
Schneider, Mark B.: China’s Nuclear Delivery Vehicles. National Institute for Public Policy, 2024. URL: https://nipp.org/wp-content/uploads/2024/09/Analysis-Schneider-4.3.pdf
Lee, Dr. Peter K.: USSC Insights | President Trump approves Korean version of AUKUS. United States Studies Centre, 2025.11.01. URL: https://www.ussc.edu.au/ussc-insights-president-trump-approves-korean-version-of-aukus
Naval Gazing: Why the Carriers Are Not Doomed Part 2. Naval Gazing, 2018.01.12. URL: https://www.navalgazing.net/Carrier-Doom-Part-2
Naval Gazing: Why the Carriers Are Not Doomed Part 2. Naval Gazing, 2018.01.26. URL: https://www.navalgazing.net/Carrier-Doom-Part-4
Jae-hyuk, Park: ‘Make American Shipbuilding Great Again’ project touted as key contributor to tariff deal. The Korea Times, 2025.07.31. URL: https://www.koreatimes.co.kr/business/companies/20250731/make-american-shipbuilding-great-again-project-touted-as-key-contributor-to-tariff-deal
CNBC: Trump wants the U.S. shipbuilding industry to be great again. Here’s what it will take, and what’s at stake. CNBC, 2025.12.14. URL: https://www.cnbc.com/2025/12/14/trump-america-shipbuilding-china-competition.html
Army Recognition: China’s Type 055 Destroyer Program Milestone: Ninth Ship Prepares for Testing. Army Recognition, 2025.01.13. URL: https://www.armyrecognition.com/news/navy-news/2025/chinas-type-055-destroyer-program-milestone-ninth-ship-prepares-for-testing
Kass, Harrison: The Navy’s Zumwalt-Class Destroyer: A $24.5 Billion Failure? The National Interest, 2024.10.08. URL: https://nationalinterest.org/blog/buzz/navys-zumwalt-class-destroyer-245-billion-failure-213132
Institute for the Study of War: China & Taiwan Update. Institute for the Study of War, 2025.11.25. URL: https://understandingwar.org/research/china-taiwan/china-taiwan-update-november-25-2025/
Trevithick, Joseph: Navy’s Secretive Fleet Of Stealthy Special Operations Boats Set To Evolve. The War Zone, 2024.05.10. URL: https://www.twz.com/news-features/navys-secretive-fleet-of-stealthy-special-operations-boats-set-to-evolve
Lendon, Brad: Russian and Chinese submarines conduct first-ever joint patrol in Pacific. CNN, 2025.08.28. URL: https://edition.cnn.com/2025/08/28/asia/russia-china-joint-submarine-patrol-intl-hnk-ml
Lendon, Brad: Drones have already revolutionized warfare. They’re about to do it again. CNN, 2025.11.27. URL: https://edition.cnn.com/2025/11/27/world/history-future-of-drones-intl-hnk-ml-dst
Lendon, Brad: US Navy axes frigate program in another blow to efforts to keep up with China’s fleet. CNN, 2025.11.26. URL: https://edition.cnn.com/2025/11/26/us/us-navy-constellation-class-frigate-cancelled-intl-hnk-ml
Newdick, Thomas: Strong Evidence That China’s Next Carrier Will Be Nuclear Emerges In Shipyard Photo. The War Zone, 2025.11.12. URL: https://www.twz.com/sea/strong-evidence-that-chinas-next-carrier-will-be-nuclear-emerges-in-shipyard-photo
Grazier, Dan: The US Navy just lit another $9 billion on fire. Responsible Statecraft, 2025.12.04. URL: https://responsiblestatecraft.org/us-navy-constellation/
The White House: National Security Strategy. The White House, 2022.10. URL: https://bidenwhitehouse.archives.gov/wp-content/uploads/2022/10/Biden-Harris-Administrations-National-Security-Strategy-10.2022.pdf
SSBCrack: U.S. Navy Conducts Exercises in South China Sea Amid Rising Regional Tensions. SSBCrack, 2025.12.02. URL: https://news.ssbcrack.com/u-s-navy-conducts-exercises-in-south-china-sea-amid-rising-regional-tensions/
Horizon International Strategic Studies Group: U.S. Indo-Pacific Strategy in the 2025 National Security Strategy. Horizon International Strategic Studies Group, 2025.12.07. URL: https://behorizon.org/u-s-indo-pacific-strategy-in-the-2025-national-security-strategy/
CGTN: PLA Navy stages live-fire drills in South China Sea. CGTN, 2025.11.18. URL: https://news.cgtn.com/news/2025-11-18/PLA-Navy-stages-live-fire-drills-in-South-China-Sea-1IpbNhyvqZa/p.html
Zhuang, Sylvie – Zhen, Liu: PLA ‘on high alert’ in South China Sea, warns Manila over naval drills with US, Japan. South China Morning Post, 2025.03.29. URL: https://www.scmp.com/news/china/diplomacy/article/3304413/pla-high-alert-south-china-sea-warns-manila-over-naval-drills-us-japan
The Economist: China is developing some startling new kit in its quest to seize Taiwan. The Economist, 2025.03.20. URL: https://www.economist.com/china/2025/03/20/china-is-developing-some-startling-new-kit-in-its-quest-to-seize-taiwan
Desai, Suyash: RO-RO ferries may be China’s route to reunification. East Asia Forum, 2024.03.20. URL: https://eastasiaforum.org/2024/03/20/ro-ro-ferries-may-be-chinas-route-to-reunification/
Prevljak, Naida Hakirevic: Geely: LNG-powered 7,000 CEU RoRo ship debuts in China, embarks on maiden voyage. Offshore energy, 2025.05.30. URL: https://www.offshore-energy.biz/geely-lng-powered-7000-ceu-roro-ship-debuts-in-china-embarks-on-maiden-voyage/
Department of Defense: Modernized Selected Acquisition Report (MSAR) – FFG 62 Guided Missile Frigate (FFG 62). Department of Defense, 2024.10.08. URL: https://www.esd.whs.mil/Portals/54/Documents/FOID/Reading%20Room/Selected_Acquisition_Reports/FY_2023_SARS/FFG%2062%20MSAR%20Dec%202023.pdf
Department of Defense: Selected Acquisition Report (SAR). Department of Defense, 2018.12. URL: https://www.esd.whs.mil/Portals/54/Documents/FOID/Reading%20Room/Selected_Acquisition_Reports/FY_2018_SARS/19-F-1098_DOC_59_Navy_DDG_1000_SAR_Dec_2018_REDACTED.pdf
Fletcher, Zita Ballinger: Trump backs US nuclear submarine deal for Australia. Defense News, 2025.10.21. URL: https://www.defensenews.com/naval/2025/10/21/trump-backs-us-nuclear-submarine-deal-for-australia/
Infostart: Döbbenetes rohamhajót építettek a kínaiak – Peking Tajvan lerohanására készül. Infostart, 2025.03.26. URL: https://infostart.hu/kulfold/2025/03/26/dobbenetes-rohamhajot-epitettek-a-kinaiak-peking-tajvan-lerohanasara-keszul
Mizokami, Kyle: The Navy’s Most Powerful Warships Are Going Extinct in 4 Years, Giving China the Upper Hand. Popular Mechanics, 2024.06.24. URL: https://www.popularmechanics.com/military/weapons/a61178336/us-navy-guided-missile-cruisers-decommissioning-2027/
Department of the Navy: Total deployable battle force ships of the United States Navy for the fiscal years 2011 to 2025, by ship type. Statista, 2024.02. URL: https://www.statista.com/statistics/239316/total-deployable-battle-force-ships-of-the-us-navy/
Thomas, Richard: Ticonderoga cruiser trio given life extension by US Navy out to 2030. Naval Technology, 2024.11.05. URL: https://www.naval-technology.com/news/ticonderoga-cruiser-trio-given-life-extension-by-us-navy-out-to-2030/?cf-view
Osborn, Kris: The Navy’s New USS John F. Kennedy Ford-Class Aircraft Carrier Has A Message for the Navy. National Security Journal, 2025.09.26. URL: https://nationalsecurityjournal.org/the-navys-new-uss-john-f-kennedy-ford-class-aircraft-carrier-has-a-message-for-the-navy/
Osborn, Kris: Destroyer vs Destroyer: US Navy Flight III DDG 51 vs. China’s New Type 055. Warrior Maven, 2023.06.21. URL: https://warriormaven.com/news/sea/destroyer-vs-destroyer-us-navy-flight-iii-ddg-51-vs-chinas-new-type-055
Robinson, Dan: US Navy scuttles Constellation frigate program for being too slow for tomorrow’s threats. The Register, 2025.11.26. URL: https://www.theregister.com/2025/11/26/navy_constellation_frigate/
Suciu, Peter: Russia and China Freaked Out: Dozen U.S. Navy Arleigh Burke-Class Destroyers Get ‘Extension’. The National Interest, 2024.11.10. URL: https://nationalinterest.org/blog/buzz/russia-and-china-freaked-out-dozen-us-navy-arleigh-burke-class-destroyers-get-extension
Thompson, Polly: As China’s navy grows, the US fleet is on a ‘downward trajectory,’ maritime expert says. Business Insider, 2024.04.13. URL: https://www.businessinsider.com/us-navy-shrinking-china-biggest-fleet-shipbuilding-taiwan-2024-4
Khomenko, Vladyslav: Largest Ship in Asia: China Begins Construction of First Nuclear Aircraft Carrier. Militarnyi, 2025.10.02. URL: https://militarnyi.com/en/news/largest-ship-in-asia-china-begins-construction-of-first-nuclear-aircraft-carrier/
Zhen, Liu: Images of hull sections suggest progress on China’s fourth aircraft carrier. South China Morning Post, 2025.10.14. URL: https://www.scmp.com/news/china/military/article/3328939/images-hull-sections-suggest-progress-chinas-fourth-aircraft-carrier
Pickrell, Ryan: US Navy stealth destroyer Zumwalt’s deck guns are basically useless, but it’s on its way to get new hypersonic missile launchers. Business Insider, 2023.08.04. URL: https://www.businessinsider.com/destroyer-zumwalt-trading-troubled-main-guns-for-hypersonic-missile-launchers-2023-8
Servaes, Alain: China starts building Type 004 nuclear aircraft carrier to rival U.S. Navy’s Ford-class. Army Recognition, 2025.10.02. URL: https://www.armyrecognition.com/news/navy-news/2025/china-starts-building-type-004-nuclear-carrier-to-rival-u-s-navys-ford-class
Wehner, Greg: Navy’s carrier fleet faces temporary reduction through 2027 as new ships hit development snags. FOX News, 2025.07.07. URL: https://www.foxnews.com/politics/navys-carrier-fleet-faces-temporary-reduction-2027-new-ships-hit-development-snags
Zeyuan, Yu: China’s Fujian hits the water — next carrier already in the works. Think China, 2025.11.10. URL: https://www.thinkchina.sg/politics/chinas-fujian-hits-water-next-carrier-already-works
Congressional Budget Office: An Analysis of the Navy’s 2025 Shipbuilding Plan. Congressional Budget Office, 2025.01. URL: https://www.cbo.gov/publication/61155
Chopra, Anil: Six Aircraft Carriers By 2035 – China’s Ambitious Plan For PLA-N As It Looks To Counter U.S. & Cut Indian Influence. The Eurasian Times, 2024.03.10. URL: https://www.eurasiantimes.com/six-aircraft-carrier-by-2035-chinas-ambitious-plan/
Potter, Brian: How the US Built 5,000 Ships in WWII. Construction Pysics, 2025.05.07. URL: https://www.construction-physics.com/p/how-the-us-built-5000-ships-in-wwii
Gerhardt, A. Frank: The ships built under the Merchant Marine Act of 1936. United States Maritime Commission 1936 Thru 1950, 2006.04.14. URL: https://www.usmaritimecommission.de/
METRO TV: China’s First Homemade Dual fuel Ro ro Passenger Ship Delivered In Guangzhou. METRO TV YouTube channel, 2025.10.23. URL: https://www.youtube.com/watch?v=8-DydTIFPOQ
Millennium 7 * HistoryTech YouTube channel: HOW MANY Missiles are Needed to SINK A CARRIER?. Millennium 7 * HistoryTech YouTube channel, 2025.07.16. URL: https://www.youtube.com/watch?v=SWEAlfRoS4Q&t=3s
Nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia kutatója.
Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n, a tajpeji Soochow University-n és a Ming Chuan University-n.
Kulcsszavak: USA és Kína fegyverkezési versenye, elektromos autóipar, félvezetőipar, digitális gazdaság.
