Május 20-21-én kerül sor Budapesten a Türk Államok Szervezetének első informális csúcstalálkozójára. Magyarország 2018 óta megfigyelőként vesz részt az államok közötti együttműködésekben, a 2011-es keleti nyitás külgazdasági stratégia részeként pedig még hosszabb ideje prioritás a nyugat- és közép-ázsiai országokkal való kooperáció bővítése. A 2009-ben alapított szervezet céljai között a kulturális térség kialakítása mellett az egységes geopolitikai, geoökonómiai háttér megteremtése is helyet kapott. Elemzésünkben a szervezet működése mellett Magyarország gazdasági kapcsolatait is áttekintjük az érintett államokkal, tekintettel az évről évre bővülő külkereskedelmi kapcsolatokra is.
A Türk Államok Szervezete
A Türk Államok Szervezetének létrejöttét korábban már hosszú éveken át tartó érdemi együttműködések jellemezték a térség országai között. Az első lépés a kooperáció irányába az Első Türk Nyelvű Államok Gyűlése volt, amelyre 1992. október 30-án került sor Ankarában (Türkkon, 2025). Egy évvel később megalapították a TÜRKSOY-t (Nemzetközi Török Kulturális Szervezet), amely az Almati Együttműködés részeként látott napvilágot. 1994-től 2010-ig minden évben rendszeresen megrendezték a Türk Nyelvű Államok Gyűlését, ezzel lehetőséget teremtve a tagok közötti párbeszédre és az együttműködések fokozására is (Türkkon, 2025). 2008-ban Isztambulban írták alá a TURKPA-t, majd 2009-ben a Nahicseván Megállapodást, amely létrehozta a ma ismert Türk Államok Szervezetét (Nahicseván Megállapodás, 2009).
Az ENSZ által bejegyzett kormányközi szervezetet 2009. október 3-án hozták létre Nahicsevánban, Azerbajdzsánban. Az akkor még Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa (más néven Türk Tanács) néven alapított szervezet a 2021-es isztambuli csúcstalálkozón váltott elnevezést Türk Államok Szervezetére (Türkkon, 2025). A szervezet székhelye Isztambulban található, négy alapító tagállama mellett – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország – 2019 óta Üzbegisztán is része a formációnak. Megfigyelő államként Magyarország 2018 óta, Türkmenisztán 2021 óta tagja a TÁSZ-nak, emellett pedig a Törökország által elismert Észak-Ciprus 2022 óta tölt be megfigyelői pozíciót (Türkkon, 2025).
Szervezeti felépítését tekintve megfelel egy hagyományos kormányközi szervezetnek. Legfontosabb fóruma az Állam- és Kormányfők Tanácsa, valamint a Külügyminiszterek Tanácsa. A szervezeti hierarchia része továbbá a Vezető Tisztségviselők Bizottsága, valamint a Bölcsek Tanácsa.
1.ábra: A Türk Államok Szervezetének tagállami GDP-értékei 2023-ban. Adatok forrása: UNCTAD, 2025.
A grafikon adatain is jól látható, hogy eltérő gazdasági dinamikával rendelkeznek az egyes tagállamok a szervezeten belül, ami azonban nem befolyásolja negatívan hozzájárulásukat a közös célok eléréséhez. A szervezet prioritásait az alapító okiratban – Nahicseván Egyezményben – határozták meg:
- a tagállamok közötti bizalom és baráti viszony megerősítése,
- külpolitikai és geopolitikai ügyekben közel azonos vélemény kialakítása, az érdekek egyeztetése,
- nemzetközi terrorizmus, szeparatizmus, extrémizmus és a határokon átnyúló bűncselekmények elleni közös küzdelem,
- hatékony regionális és kölcsönös együttműködés,
- megfelelő környezet kialakítása az egymás közötti befektetések és kereskedelmi kapcsolatok mélyítéséhez,
- széles körű és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, szociális és kulturális fejlesztés megvalósítása a tagállamokban,
- együttműködés tudományos, technológiai, sport, oktatási, egészségügyi, kulturális és turisztikai területeken,
- tömegmédia és más kommunikációs formák interakcióinak ösztönzése,
- jogi információk megosztása a tagállamok között, valamint magasabb szintű jogi együttműködések és közreműködések kialakítása.
A Türk Államok Szervezete a célok mellett egy küldetést is megfogalmazott az alapításkor. Ennek forrása a történelem korai szakaszaiba nyúlik vissza, mely a türk államok közös eredetéhez. és azok jelentőségéhez kapcsolódik. Az alapítás napja után, október 3-át a türk együttműködés és egység napjává nyilvánították a tagállamok (Türkkon, 2025).
A felsorolt prioritások és célok megvalósításához a Türk Államok Szervezete fontos koordinációs szerepet tölt be a tagállamok parlamentjei, kormányai, különböző minisztériumai, kereskedelmi és iparkamarái, valamint tudományos akadémiái és az egyetemei közötti együttműködésben (Türkkon, 2025). A térségen belüli gazdasági különbségek felszámolásához és a türk kohézió megteremtéséhez a jelenleg is működő fórumok mellett a Türk Beruházási Alap is segítséget és támogatást nyújt.
A legutóbbi csúcstalálkozó 2024 novemberében zajlott Biskekben, Kirgizisztánban. A magas szintű egyeztetés témája a türk világ megerősítése volt, ennek során kitértek a résztvevők a gazdasági integráció, a fenntartható fejlődés, a digitális jövő és a biztonság kiterjesztésének területeire is. A találkozó során a felek elfogadták a Türk Világ Chartáját, valamint aláírták a Biskeki Nyilatkozatot is. Utóbbi dokumentum szerint 2025-ben Biskek kapja meg a lehetőséget, hogy a szervezet digitális fővárosa címet viselje (Veres, 2024). A döntés és a nyilatkozat egyértelműen állást foglal a Türk Államok Szervezetének hosszú távú céljai mellett, amely középpontjában a digitális átalakulás és a technológiai innováció áll (Veres, 2024). A másik, hasonló fontosággal bíró egyezmény, a Türk Világ Chartája a tagok egymás közötti közép- és hosszú távú terveire vonatkozó elköteleződést biztosítja (Veres, 2024). A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban több megállapodás is létrejött a felek között Biskekben:
- Digitális Gazdasági Partnerségi Megállapodás – a digitális kereskedelem és összekapcsolhatóság fejlesztése a tagállamok között;
- Polgári Védelmi Mechanizmus Megállapodás – közös katasztrófavédelmi együttműködések erősítése;
- Egyetértési Megállapodás az űrtevékenységekről – a tagok közötti űrtechnológiai együttműködések előmozdítása;
- Türk Zöld Pénzügyi Tanács – fenntartható gazdasági növekedés és zöld befektetések támogatása;
- A türk államok központi (nemzeti) bankjainak tanácsa – pénzügyi integráció elmélyítése a felek között (Eurázsia Magazin, 2025).
A biskeki találkozó során a szervezet himnuszának és zászlójának terveiről is egyeztettek, amely a formáció egységét, a kollektív identitástudatot erősíti.
Annak érdekében, hogy a Türk Államok Szervezetén belül a gazdasági integráció elmélyüljön további intézkedések kerültek elfogadásra, amelyek egy része szervezeti, más részük pedig projektekre irányuló:
- Türk Kereskedelmi és Iparkamara – kulcsszerepet játszik a kereskedelem, a befektetések és az ipari partnerségek előmozdításában a tagállamok között;
- Türk Befektetési Alap – 500 millió USD tőkéről indították, majd további 100 millió USD-vel bővítették az alapot, amely pénzügyi intézményként szolgál a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint a regionális gazdasági fejlődés elősegítésére;
- Kereskedelem-könnyítési Bizottság – célja a vámfolyamatok egyszerűsítése és az üzleti feltételek javítása a tagállamokban;
- Infrastrukturális projektek – többek között ilyen projekt a Transz-Kaszpi Nemzetközi Kelet-Nyugat Középső Folyosó (Középső Folyosó), amely gyorsabb és hatékonyabb kereskedelmi útvonalat biztosít Európa és Ázsia között. A projekt megvalósításával a szállítási idő a tengeri útvonalakhoz képest háromszorosával csökken. Egy másik stratégiai projekt, a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasútvonal, jelentősen növeli a régió kereskedelmi kapacitását (Turkic States, 2024a).
2.ábra: A Türk Államok Szervezetének tagállami külkereskedelme összességében és az egyes tagországokkal 2023-ban (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2025.
A gazdasági és kereskedelmi együttműködések fokozása több okból is fontos a Türk Államok Szervezetének tagállamai között. Egyrészt saját árukereskedelmük bővítése hosszú távon is megéri, másrészt a földrajzi közelség miatt az egymás közötti export-import az üzleti kapcsolatok erősítése mellett anyagi előnyökkel is járhat. A 2023-as évi adatok alapján az állandó tagállamok közül Törökország külkereskedelme volt a leghangsúlyosabb: az áruexport oldalon 272 000 millió USD, míg az áruimporton 337 000 millió USD forgalmat generált (OEC World, 2025a). Törökország regionálisan is stabil kereskedelmi partner, de a szervezeten belül is az egyik legnagyobb exportőr és importőr. A jelenleg elérhető 2023-as adatok alapján a szervezeten belül a tagállamok egymás közötti árukereskedelme az export oldalon a teljes saját áruforgalmukhoz képest az export oldalon 6,7%-ot, míg az import oldalon 6,04%-ot tesz ki (OEC World, 2025). A hosszú távú cél az, hogy ez az arányt legalább 10% fölé növeljék, tehát az egymás közötti kereskedelem fokozásával magasabb legyen a teljes külkereskedelmükön belül a TÁSZ államok aránya. Ennek megvalósításához kereskedelemkönnyítő szabályozásokat fogadtak el a tagállamok.
Kulturális kapcsolatok, a nemzetközi befolyás erősítése
A szervezet alapító dokumentumában prioritásként határozták meg, hogy a tagállamok közötti kulturális kapcsolatok erősítése és mélyítése alapvető feladat. A közös történelmi múlt és identitás lehetőséget teremt a türk államok között arra, hogy a kulturális és oktatási célokat ennek mentén szervezzék meg, fejlesszék a tagállamokban. A Türk Egyetem Uniója kezdeményezésben több mint 100 egyetem vesz részt. Célja, hogy a tagországok közötti akadémiai mobilitást, valamint az oktatási rendszerek szabványosítását elősegítse (Türkkon, 2025). Az egyetemi együttműködések során tudományos kooperációk is megvalósulnak, amelyek így tovább erősítik a tagállamok közötti kulturális és oktatási kapcsolatokat. Diák csereprogramjaik révén a kirgiz, azeri, kazah, üzbég és török hallgatók számos egyetem közül választhatnak külföldi részképzésük során.
A kulturális együttműködések területén kiemelendő a Kirgizisztán által kezdeményezett Nomád Világjátékok rendezvény (WNG). Az eseményt a kirgiz kormány 2012-ben kezdeményezte a nomád civilizáció kultúrájának újjáélesztése és megőrzése céljából. A szervező a Kirgiz Köztársaság kormánya mellett a World Ethnogames Confederation (NVESZ, 2025). Az első Nomad World Games-t 2014. szeptember 9. és 14. között rendezték meg Cholpon-Ata-ban, a kirgizisztáni Issyk-Kul tartományban. 19 ország 583 sportolója vett részt a 10 sportágban megrendezett versenyeken, valamint további 1200 résztvevő a kulturális programokon. A Nomád Világjátékok televíziós közvetítése 230 millió embert ért el (NVESZ, 2025).
Fontos közös rendezvény még a szervezet életében a Türk Selyemút és a Tabarruk Ziyarat nevű esemény is. A Türk Selyemút projekt révén a külföldi turisták is megtapasztalhatják az öt alapító ország idegenforgalmilag kiemelkedő helyeinek történelmi értékeit. Az egykori selyemút mentén szervezett kirándulások lehetőséget teremtenek akár egy-egy ország kultúrájának mélyebb megismerésére is (Turkic Silk Road, 2025). A Tabarruk Ziyarat projekt célja a turizmus fellendítése a türk-iszlám civilizáció történelmi, szellemi és kulturális örökségének népszerűsítésével a szervezet tag- és megfigyelő államaiban (Turkic States, 2024b).
Nemzetközi színtéren ugyan ma még kevés figyelmet kap a Türk Államok Szervezete, de a gazdasági-kereskedelmi együttműködéseinek köszönhetően egyre több állam érdeklődik a szervezet iránt. Erős és stabil partnerségeket alakított ki a legtöbb globális nemzetközi szervezettel, de elsősorban az ENSZ szakosított szerveivel, így az Egészségügyi Világszervezetével (WHO), az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezettel (FAO), az Egyesült Nemzetek Ipari Fejlesztési Szervezetével (UNIDO) és az ENSZ-Habitattal is. Kapcsolatok építésében kezdett az ASEAN országokkal és a nemzetközi szervezettel is, az EBESZ-szel, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (GCC), az Iszlám Együttműködési Szervezettel (OIC) és az Afrikai Unióval (Eurázsia Magazin, 2025). A szervezetek sokszínűségéből látható, hogy a lehető legszélesebb skálán mozognak a diplomáciai kapcsolatok, amelyeket a Türk Államok Szervezete az elmúlt években elkezdett kialakítani. Ez a típusú differenciáltság erősítheti a türk államok befolyását a nagyobb nemzetközi szervezetekben.
Összességében a Türk Államok Szervezete egy modern célokat megfogalmazó, de történelmi hagyományra építő együttműködés, amely egyre nagyobb szerepet kap a közép- és nyugat-ázsiai térség államai között. Hosszú távú célkitűzéseiben nemcsak a hagyományos együttműködési formák kapnak helyet, de olyan kérdések is, mint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítése, a fenntarthatóság, valamint a zöld pénzügyi megoldások. Kulturális és oktatási területeken szintén számottevő a működésük, emellett pedig nemzetközi befolyását is folyamatosan bővíti, elsősorban a globális és regionális nemzetközi szervezeteken keresztül.
Magyarország és a Türk Államok Szervezete
Magyarország az elmúlt másfél évtizedben egyre aktívabb külpolitikát kezdett kialakítani a közép-ázsiai országokkal. A 2011-es keleti nyitás külgazdasági stratégiában is helyet kapott a régió, amellyel a cél a kereskedelmi partnerségek és külföldi befektetések diverzifikálása volt (Szigethy-Ambrus, 2023). A régió valamennyi állama jelentős gazdasági növekedést ért el az elmúlt évtized során, többek között Üzbegisztán a térség egyik legfontosabb üzleti központja lett. Mindezek az eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország fokozza a közép-ázsiai országokkal az együttműködéseket, elsősorban gazdasági és kereskedelmi területeken. A 2022-es orosz-ukrán háború miatt kialakuló energiaválság még jobban hangsúlyozta az európai és így magyar energiaellátottság monopol jellegét, a magyar-török és magyar-azeri együttműködések emiatt nagyrészt az energiabiztonság megteremtésére irányultak.
Tovább mélyítette a magyar-türk államok közötti együttműködéseket, amikor Magyarország 2018-ban, a kirgizisztáni csúcstalálkozón megfigyelői státuszt kapott (Türkkon, 2025). Ez a státusz nem teljes jogú tagságot jelent, de ettől függetlenül Magyarország is aktív résztvevője lett a szervezet gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak erősítésében. A budapesti Türk Államok Szervezete képviseleti iroda révén a magyar üzletemberek és befektetők első kézből tájékozódhatnak a közép-ázsiai lehetőségekről, valamint a kulturális és politikai együttműködések számára hidat jelent a két térség között.
Magyarország mint megfigyelő állam, a szervezeten belül a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére is hangsúlyt helyez a tagokkal.
3.ábra: Magyarország árukereskedelme a Türk Államok Szervezetének tagállamaival 2023-ban (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2025b.
Törökország szerepe a magyarországi árucserében is kiemelkedő, ahogyan a tagállamok közötti forgalomban is látható volt. A magyar export értéke Törökország irányába 2023 során több mint 2,5 milliárd USD-ét ért el, a hozzánk érkező import pedig 1,7 milliárd USD volt (OEC World, 2025b). Magyar aktívum jellemzi a tagországokkal folytatott külkereskedelmünket, ebben mindössze a kazah adatok jeleznek eltérést (OEC World, 2025b). Magyarország a Türk Államok Szervezetének tagországaiba járműveket és szállítóeszközöket (Törökország), gyógyszereket (Törökország, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Kazahsztán), élelmiszeripari termékeket (Azerbajdzsán, Üzbegisztán), valamint elektronikai berendezéseket (Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán) szállít elsősorban (OEC World, 2025b). A hozzánk érkező importáru jelentős részét energiahordozók (Kirgizisztán, Azerbajdzsán, Kazahsztán), fémipari termékek (Törökország), elektronikai berendezések (Törökország) teszik ki (OEC World, 2025b). 2023-ban a magyar áruexport értéke az öt alapító tagállam felé elérte a 2 944,4 millió USD-t, az ide érkező import pedig 2 151 millió USD volt (OEC World, 2025b). A magyar kivitel évről évre növekvő tendenciát mutat a jelzett országok irányába, ami jól alátámasztja a Türk Államok Szervezetével való elmélyülő kapcsolatot is.
A kereskedelmi kapcsolatok további erősítése céljából rendszeresek a kétoldalú találkozók Magyarország és a tagállamok között. Az egyik legutóbbi ilyen eseményre 2025. március 17-20-a között került sor Budapesten. A találkozó alkalmával Arman Shakkaliev Kazasztán kereskedelmi és integrációs minisztere a magyar partnerekkel a két ország közötti export- és befektetést célzó egyeztetéseket folytattak (Veres, 2025). A kétoldalú megbeszélés során a kazah fél kiemelte, hogy Kazahsztán és Magyarország közötti kétoldalú együttműködések bővítésében jelentős lehetőségek rejlenek, amire bizonyíték, hogy a két ország közötti kölcsönös kereskedelem volumene 24 év alatt elérte a 200 millió dollárt. A kazah misszió magyar fővárosban tartózkodásának egyik jelentős eredménye volt, hogy a QazTrade keretében partneri irodát hoznak létre Magyarországon, amelynek feladata a kazah termékek népszerűsítése lesz Magyarországon és az európai piacokon (Veres, 2025). Ezen kívül a a kazah delegáció képviselői megállapodásokat írtak alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA) a kazah-magyar kereskedelmi kapcsolatok további erősítése érdekében (Veres, 2025).
Hasonlóan jó viszonyt ápol Magyarország Törökországgal is, és a gazdasági-kereskedelmi kérdések mellett politikai ügyekben is gyakori az egyeztetés. 2024. november 11-én Budapestre látogatott Ali Yerlikaya török belügyminiszter, aki Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetett (Kormány, 2024a). A találkozó során a felek egyetértettek abban, hogy mindkét ország számára kiemelt jelentőségű a Budapest Folyamat miniszteri konferenciája, hiszen Törökország elnöksége mellett Magyarország társelnökként vesz részt az 1993-ban indult Budapest Folyamatban (Kormány, 2024a). A két ország közötti belügyi és rendészeti együttműködés további elmélyítése, a külső határok fokozott védelme, az illegális migráció, a menekültügy, a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a határ rendjét sértő jogellenes cselekmények elleni fellépés kiemelt fontosságú országaik számára.
Üzbegisztánnal szintén túlmutatnak a már említett együttműködéseken a magyar kooperációk. A leginkább együttműködésre lehetőséget adó ágazatok közzé tartoznak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika, az építőipar, a vegyipar és a gyógyszeripar is. Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere egy 2024-es magyar-üzbég egyeztetés során kiemelte: a kapcsolatok fejlesztéséhez óriási segítséget nyújtanak a zászlóshajó-projektek, és az OTP üzbegisztáni megjelenése is ilyen, ahogy nagy előrelépés az is, hogy magyar gyógyszergyártók és élelmiszeripari vállalatok beruházásai is előkészítés alatt állnak (Kormány, 2024b). Kitért az infrastrukturális és pénzügyi háttér fontosságára is, és hangsúlyozta, hogy a taskenti kormány 50 hektáros speciális beruházási területet alakít ki a magyar cégek számára, a közép-ázsiai befektetési alap finanszírozását pedig hazánk kész 50 millió dollárról 150 millió dollárra emelni (Kormány, 2024b).
2025. január 17-én Budapesten folytatott egyeztetést Szijjártó Péter külügyminiszter és Bakit Torobajev kirgiz miniszterelnök-helyettes. A tárgyalást követő sajtótájékoztató során a felek leszögezték a további gazdaság, kereskedelmi, kulturális együttműködéseket, valamint bejelentésre került, hogy Magyarország újabb 34 millió dollárt helyez a közös magyar-kirgiz fejlesztési alapba, miután az korábban 16 millió dollárnyi tőkével jött létre, amelyből négy magyar cég kirgizisztáni piacra lépését és beruházását is támogatták (Kormány, 2025). Újabb források bevonásával a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további fejlesztését kívánják elősegíteni, magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízgazdálkodási vállalatokat támogatva (Kormány, 2025).
Végezetül a magyar-azeri kapcsolatok helyzetét érintjük. A 2024 áprilisában tartott Magyar-Azeri Üzleti Fórumon Bakuban Szijjártó Péter külügyminiszter kiemelte a közös projektek sikerességét, valamint az együttműködések hatékonyságát (Kormány, 2024c). A mezőgazdasági együttműködést sikertörténetnek nevezte, amely részben az agráregyetemek közötti partnerségnek köszönhető. Ennek kapcsán pedig kitért arra is, hogy évi kétszáz azeri hallgató tanulhat ösztöndíjjal a magyarországi egyetemeken, ez pedig kiváló alapot teremt az emberek közötti kapcsolatok erősítéséhez (Kormány, 2024c). A fórumon a magyar külügyminiszter kiemelte azt is, hogy a dél-kaukázusi országban már jelen van az MVM és a Mol is, a Richter pedig megkötötte a bérgyártási szerződését, amelynek keretében kilencven gyógyszert fognak itt előállítani (Kormány, 2024c). Mindemellett az energetikai együttműködés nagyban hozzájárult a magyar ellátásbiztonságához. Ennek kapcsán fontos mérföldkőnek nevezte a magyar külügyminiszter az azeri földgázszállítás megindulását Magyarország felé, és arról számolt be, hogy a tranzit idei megkezdése lehetővé teheti a vásárolt mennyiségek növelését, amire mindkét fél nyitott (Kormány, 2024d).
Összességében Magyarország az elmúlt másfél évtized során lehetőségeihez mérten a legjobb kapcsolatok kialakítására törekedett a Türk Államok Szervezetével. A gyakori kétoldalú egyeztetések, a számos területre kiterjedő együttműködések, valamint ezek eredményei alátámasztják a külpolitikai döntés helyességét. A térség egyre inkább felértékelődik, nem csak a közép-ázsiai, de az európai országok viszonylatában is, így Magyarország lépéselőnyben van azokhoz az államokhoz képest, amelyek még csak most kezdik felvenni a szorosabb köteléket a Türk Államok Szervezetével. A magyar kezdeményezést szintén értékelik a közép- és nyugat-ázsiai országok: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Türk Világ Legfelsőbb Rendje kitüntetést vehette át 2024-ben, a 11. Türk Államok Szervezete csúcstalálkozóján Biskekben (Türkkon, 2025).
Összefoglalás
A közép- és nyugat-ázsiai térség országai gazdaságilag egyre jelentősebb előrelépéseket tesznek, amely immár nemcsak a régió, de a távolabbi országok számára is elgondolkodtató lehet. Törökország szerepe megkerülhetetlen, de a többi állam is fokozatosan bővíti kereskedelmi, gazdasági lehetőségeit. Mindehhez megfelelő keretet nyújt számukra a Türk Államok Szervezete, amely nyitott akár a közép-kelet-európai, így magyar együttműködésekre is.
Az utóbbi másfél évtized során a magyar külpolitikai prioritásaiban a diverzifikáltság, a hagyományos nyugati partnerekkel való együttműködés mellett az ázsiai országokkal való viszony bővítése kiemelt helyet kapott. Mindez nem jelenti a szakítást a korábbi együttműködésekkel, hanem egyfajta kiegyensúlyozottságot hordoz magában, amely révén akár gazdasági előnyökre is szert tehet Magyarország. Földrajzi elhelyezkedésünknek, valamint történelmi múltunknak lehetővé teszi a közép-ázsiai országokkal való szorosabb kooperációt, mindemellett pedig – Európa részeként – a klasszikus értelemben vett Nyugat továbbra is elsődleges partnerségi szerepet tölt be mind a külpolitika, mind a külgazdaság tekintetében.
Ez a fajta nyitottság és nyitás más, ázsiai államok felé egyre inkább előnyösnek bizonyul, hiszen számos olyan együttműködés jöhetett létre a Türk Államok Szervezetével is, amely Magyarország számára pozitív hatással járt. A külkereskedelmi nyitás szintén számottevő előnyökkel járt, a magyar export fokozatos bővülése mellett, több magyar társaság is kilépett már a kaukázusi országok piacára.
Felhasznált források
Eurázsia Magazin (2025): Türk Államok Szervezete: Egységre, növekedésre és közös vízióra épülő jövő: https://eurazsiamagazin.hu/magyarorszag-novekvo-szerepe-egy-erosodo-turk-vilagban
Kormány (2024a): Magyar török belügyminiszteri találkozó. https://kormany.hu/hirek/magyar-torok-belugyminiszteri-talalkozo
Kormány (2024b): Minden feltétel adott a magyar-üzbég gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. https://kormany.hu/hirek/minden-feltetel-adott-a-magyar-uzbeg-gazdasag-egyuttmukodes-fejlesztesehez
Kormány (2025): Fontos cél a magyar-kirgiz stratégiai partnerség további erősítése mindkét fél számára. https://kormany.hu/hirek/fontos-cel-a-magyar-kirgiz-strategiai-partnerseg-tovabbi-erositese-mindket-fel-szamara
Kormány (2024c): Minden feltétel adott a magyar-azeri gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. https://kormany.hu/hirek/minden-feltetel-adott-a-magyar-azeri-gazdasagi-egyuttmukodes-fejlesztesehez
Kormány (2024d): Magyarország és Azerbajdzsán barátsága a két ország közötti őszinte tiszteleten alapul. https://kormany.hu/hirek/magyarorszag-es-azerbajdzsan-baratsaga-a-ket-orszag-kozotti-oszinte-tiszteleten-alapul
Nahicseván Megállapodás (2009): https://www.turkicstates.org/u/d/basic-documents/nakhchivan-agreement-on-the-establishment-of-the-copperation-council-of-turkic-speaking-states-1-en.pdf
NVESZ (2025): World Nomad Games: https://www.nvesz.hu/vilagjatekok/world-nomad-games
OEC World (2025a): Turkey: https://oec.world/en/profile/country/tur
OEC World (2025): Kazakhstan: https://oec.world/en/profile/country/kaz
OEC World (2025): Kyrgyzstan: https://oec.world/en/profile/country/kgz
OEC World (2025): Azerbaijan: https://oec.world/en/profile/country/aze
OEC World (2025): Uzbekistan: https://oec.world/en/profile/country/uzb
OEC World (2025b): Hungary: https://oec.world/en/profile/country/hun
Szigethy-Ambrus Nikoletta (2023): Helyzetkép a keleti nyitás stratégia megvalósításáról: diverzifikáció a tőkebefektetésekben (II. rész). https://www.oeconomus.hu/irasok/helyzetkep-a-keleti-nyitas-strategia-megvalositasarol-diverzifikacio-a-tokebefektetesekben-ii-resz/
Türkkon (2025): Türk Államok Szervezete magyarországi képviseleti irodája: https://www.turkkon.hu/HU/
Turkic States (2024a): The 11th Summit of the Organization of Turkic States convened in Bishkek. https://www.turkicstates.org/en/news/the-eleventh-summit-of-the-organization-of-turkic-states-convened-in-bishkek-1
Turkic Silk Road (2025): https://www.turkicsilkroad.com/
Turkic States (2024b): Implementation of Tabarruk Ziyarat Project discussed within OTS. https://www.turkicstates.org/en/news/implementation-of-tabarruk-ziyarat-project-discussed-within-ots
UNCTAD (2025): https://unctadstat.unctad.org/datacentre/dataviewer/US.GDPTotal
Veres Szabolcs (2024): Hangsúly a tudás alapú gazdaságon. A Türk Államok Szervezetének biskeki csúcstalálkozója. EurasiaCenter: https://eurasiacenter.hu/2024/11/12/hangsuly-a-tudas-alapu-gazdasagon-a-turk-allamok-szervezetenek-biskeki-csucstalalkozoja/
Veres Szabolcs (2025): Egy erős közép-ázsiai partnerség. Bővülő magyar-kazah kapcsolatokról tárgyaltak Budapesten. https://eurasiacenter.hu/2025/03/24/egy-eros-kozep-azsiai-partnerseg-bovulo-magyar-kazah-kapcsolatokrol-targyaltak-budapesten/?amp=1
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
