📌Egy nemrégiben megjelent elemzésünkben a világ mandulapiacait, a termelésben részt vevő legfontosabb szereplőket, illetve a mandulával kapcsolatos fogyasztási szokásokat jártuk körbe. Mai bejegyzésünkben hasonló sarokpontok szerint vizsgáljuk a pisztáciát, amely világszerte növekvő népszerűségnek örvend, legyen szó gasztronómiai különlegességek elkészítéséről, vagy akár gyógyászati célú felhasználásról. Ahogyan látni fogjuk, a pisztáciára már hosszú ideje, mint a jólét, illetve a szerencse szimbólumaként tekintenek az egyes kultúrák. Szót ejtünk természetesen arról is, mely országoknak jut vezető szerep ezen különleges növény értékesítésében, illetve felvásárlásában. Írásunkban választ találunk arra is, hogy érdemes-e Magyarországon pisztáciatermesztésbe kezdeni.
🍀A pisztácia (pistacia vera) egy, a kesudiófélék családjába tartozó, feltehetően Iránban őshonos növény. Az apró, magas fehérje, zsír és B6-vitamin tartalmú magvakat első sorban kellemes, édeskés ízük miatt fogyasztják, ám egészségügyi megfontolások miatt is kedvelt „ropogtatnivaló”. Segít például az ideális koleszterin-és vércukorszint beállításában, éppen ezért diabetessel küzdők köreiben kifejezetten népszerű. Továbbá jótékony hatással van a lépre; már évezredekkel ezelőtt is alkalmazták emésztési problémák kezelésére. Hozzátehetjük még azt is, hogy a pisztáciát több kultúrában a szerencse szimbólumaként tartják számon, sőt esetenként vallási rituálék során is szerephez jut.
📜Ami a termesztéséhez ideális környezeti feltételeket illeti, pisztáciai ültetvényeket leginkább meleg vagy mérsékelt éghajlatú területeken találhatunk. Nem meglepő, hogy az egyik legnépszerűbb – és egyben legköltségesebb – pisztácia fajta az Olaszország déli részén található Szicíliából, még pontosabban pedig Bronte városának környékéről származik. Itt ugyanis a termesztéshez szükséges minden körülmény adott, sőt, akad egy egészen speciális geológiai tényező is: az Etna vulkanikus földje kiváló táptalajt biztosít a pisztáciafák gyarapodásához. Ezzel összefüggésben Nino Paparo, helyi termesztő rámutat, hogy „nem csak jók vagyunk abban, amit csinálunk, de egy ajándékkal is meg vagyunk áldva”. Különleges, egyedi íze okán az innen érkező termést egyébként a pisztáciáfélék királyaként, „zöld aranyként”, illetve „emeráldként” szokás emlegetni. Az olasz magvak kiváltképpen közkedveltek Ázsiában, főként Kínában, Japánban és Thaiföldön. Kínában a fogyasztók a „mosolygó dió” (smiling nut) elnevezéssel illetik, utalva ezzel héjának egyedi, félig nyitott, félik pedig csukott formájára.
🌳A Bronte közelében található pisztáciaiültetvényekről érdemes még néhány szót ejteni. A pisztácia esetében két évente, szeptember hónapban szokás betakarítást végezni, ilyenkor a gazdák – lakóhelyüket hátrahagyva – az ültetvényeikre költöznek. Mindezt pedig nem csupán kényelmi megfontolásokból kifolyólag teszik: a pisztácia értéke és keresettsége a rablótámadások kockázatát is növeli. A komoly veszély miatt Szicíliában a rendőrség nem ritkán helikopteres járőrök bevonásával szavatolja a termés biztonságát. Bronte környékén összesen 4000 hektárnyi termőterületen (1 hektár 10 000 négyzetméternek felel meg) osztozik nagyjából 500 gazda. Hozzávetőlegesen az itt megtermelt pisztáciamennyiség 80%-át értékesítik héj nélkül, de a még bontatlan szemeket illetően is magas a kereslet. A kiváló minőség okán az Európai Unió PDO-státusz (Protected Designation of Origin) alá sorolta a bronte-i pisztáciát, ezzel is utalva unikális jellegére. Kizárólag olyan élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket illetnek ezzel a jelzéssel, amelyek termelési és feldolgozási folyamatai egyazon régióban zajlanak le. A figyelemre méltó keresletet az is indokolja, hogy a növény rendkívül sokoldalúan felhasználható.
🍽️A pisztácia egészségügyi, illetve élettani hatásairól már esett szó, azonban a gasztronómia terén szintúgy széles a lehetőségek skálája. Olaszországban kedvelt édesség az úgy nevezett cornetti, ami tulajdonképpen egy, a croissaint-hoz nagyon hasonlatos péksütemény, tésztáját pedig gyakran pisztáciakrémmel töltik meg. A pisztáciakrémet különböző fagylaltok és jégkrémek elkészítése során is előszeretettel használják. Azonban nem csupán a desszertek, de a főételek is sok esetben tartalmaznak pisztáciát, ideértve a halételeket, valamint az egyes pastákat, olaszos stílusú tésztafogásokat.
💸Aki kóstolta már a felsorolt ételek közül valamelyiket, tudhatja, hogy a szóban forgó magvas termés és a belőle készült termékek ára kifejezetten magas. Már a távolabbi múltban is, ha egy közel-keleti család vendégét pisztáciával kínálta, az illető megbizonyosodhatott házigazdái vagyonosságáról. Egyébiránt a pisztácia magjait első ízben az ókori rómaiak hozták el a mai Olaszország területére a Közel-Keletről. Mégis csupán a Szicíliát a középkorban leigázó arab hódítók kezdtek hozzá a tömeges termesztéshez. Ennek következtében Bronte hamar elhíresült, mint a környező régió „pisztácia nagyhatalma”. De mely országok birtokolják napjainkban ezt az elismerést? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kaphassunk, több szempontot is érdemes figyelembe venni.
📊Elsőként tekintsük át a legnagyobb értékben pisztáciát exportáló államok listáját.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15756651/
A teljes, 2022-es exportforgalom értéke 3,1 milliárd USD-t tett ki. A fentebb látható ábrát tanulmányozva azt mondhatjuk, hogy az Egyesült Államok dominanciájához ebben az aspektusban nem férhet kétség. Az USA – 1,8 milliárd USD-os eredményével – messze túlszárnyalja bármelyik másik pisztáciaexportőr ország teljesítményét a 2022-es év során. Ezáltal a világszerte értékesített mennyiség több, mint fele (57,8%-a) innen származott tavaly. Az Egyesült Államokat jócskán lemaradva Irán, majd pedig Törökország követi. Azonban az importfogyasztás tekintetében már sokkalta kiélezettebb versenyt láthatunk.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15756735/
Ebben az esetben Németország került az élre 2022-ben (közel 500 millió USD nagyságrendű értékesítés), míg mögötte, nem sokkal lemaradva Kína, és Törökország következik. Az importértékesítések összege világszerte elérte a 2,93 milliárd USD-t. Érdekesség, hogy az exportérték 99,2%-a, valamint az importérték 85,5% a húsz legjobb teljesítményt nyújtó országból származott. Akad viszont még egy további aspektus, amit érdemes lehet szemügyre vennünk.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15709755/
Miután áttekintettük az export-és import tekintetében kulcsszerepet játszó országok listáit, a legtöbb pisztáciát fogyasztó államok rangsora nem lehet túlzottan meglepő. Érdekesség, hogy Törökország fogyasztása csaknem eléri az Egyesült Államokét, illetve az Európai Unió tagállamainak körében is népszerű termék a pisztácia.
🇭🇺 Magyarország az értékesítés és a felvásárlás tekintetében sem számít meghatározó szereplőnek, ami figyelembe véve földrajzi elhelyezkedését egyáltalán nem meglepő. Sokan és sokáig humoros elgondolásként tekinthettek a hazai pisztáciatermesztés ötletére, ám a klímaváltozás kapcsán erről is egyre több szó esik. Ugyan Magyarország éghajlati viszonyai nem teszik lehetővé a növény ültetvényeken történő termesztését, egy vállalkozó kedvű gazdának sikerült előnevelt fákkal eredményeket elérnie, még ha meglehetősen csekélyeket is. Badics László – aki egyébként több, mint háromszázféle (!) gyümölcs termesztésében érdekelt– 2022-ben nagyjából 5 kilogrammnyi pisztáciát „arathatott le”. Úgy véli, idehaza reménytelen vállalkozás ültetvényekben gondolkodni, kizárólag előnevelt fákkal nyílik esély a sikerre. Badics László véleményével a hazai kertészeti szakértők is egyetértenek, szerintük főként a korai fagyok gátolják a pisztácia túlélését.
🇺🇸 Fentebb azt láthattuk, hogy a pisztáciaexportok terén az USA gyakorlatilag egyeduralkodónak számít. A pisztácia első ízben az 1854-es évben jutott el a tengeren túlra, innen számítva pedig viszonylag sok időt vett igénybe, amíg az Egyesült Államokban nagyobb mennyiségben termeszteni kezdték. A kaliforniai pisztácia sikertörténete 1929-ben kezdődött: William E. Whitehouse botanikus ebben az évben utazott a mai Irán területére, ahonnan hozzávetőlegesen 20 fontnyi (1 font nagyjából 453,6 grammal egyenértékű, így tehát 20 font 9,072 kilogrammot tesz ki) pisztáciával tért haza. Ezt követően elültette a magvakat, a kifejlődő fák közül pedig az egyikhez különösképpen nagy reményeket fűzött. Ezt a típust a botanikus Kerman-nak nevezete el. Később, az 1960-as években létesítettek első ízben pisztáciaültetvényeket Kalifornia területén nagyobb mennyiségben. Az első, kereskedelmi célokból létesített Kerman-ültetvényt 1976-ban aratták le, hozzávetőlegesen 680 ezer kilogrammnyi termést betakarítva. Innentől a növekedés megállíthatatlannak bizonyult. Ami az idei betakarítható mennyiséget illeti, az előzetes becslések nagyjából 588 millió és 900 ezer kilogrammról szóltak, ám már október hónap végén csaknem 680 milliót jelentettek. Az Egyesült Államokban egyébként három fő területen termesztenek pisztáciát: Kaliforniát leszámítva – ahonnan egyébként teljes országos termés 98%-a származik – említést érdemel még Új-Mexikó és Arizona is.
💧A klímaváltozás vonatkozásában egy további kérdés is relevánsnak tűnik: mekkora a vízigénye egyetlen szem pisztáciának? Ez Kalifornia esetében azért is fontos, hiszen az államban súlyos, hosszan tartó aszályok is előfordulhatnak. Ennek tükrében, az egyetlen apró szem pisztácia kifejlődéséhez szükséges 1 gallonos (nagyjából 3,8 liter) vízmennyiség kifejezetten megdöbbentő.
🍃Összefoglaló jelleggel tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a „pisztácia nagyhatalmiság” versenyében egyértelműen Kalifornia tekinthető a világ éllovasának. Ugyanakkor, ha egyedi, különleges csemegére vágyunk, okvetlenül érdemes megkóstolni a Szicíliából érkező, jellegzetesen édeskés magvakat is. Még nem tudhatjuk biztosan, hogy a jövőben egyre szélsőségesebbé váló éghajlati viszonyok miként befolyásolják majd az ültetvények sorsát, ám – lévén a pisztácia rendkívül keresett és értékes – a növény termesztésében érdekelt szereplők bizonyosan igyekeznek majd megoldásokat találni a felmerülő kihívásokra.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Fetter Bálint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon; jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója. Kutatói érdeklődése középpontjában az európai országok gazdasági kapcsolatai, a nemzetközi kereskedelem, valamint a digitalizáció állnak.
