A közép-kelet-európai országok, így a V4-es államok a hidegháború évtizedei alatt, valamint a rendszerváltoztatást követően is fontos részei maradtak az amerikai külpolitikának. A térség biztonságpolitikai és katonai jelentőségén túl, a gazdasági és energetikai érdekek miatt is kiemelt prioritása van a négy országnak. A jelenlegi geopolitikai helyzetben még inkább fontos, hogy a V4-es országok hidat tudjanak képezni az Egyesült Államok és Ukrajna, valamint Oroszország között. A 2026. februári amerikai külügyminiszteri látogatások Budapesten és Pozsonyban jó alkalmat kínáltak arra, hogy a V4-es országok és az USA kereskedelmi, gazdasági kapcsolatait elemezzük. A tanulmányban három témakörben vizsgáljuk a visegrádi államok és az USA közötti partnerséget: a külkereskedelem, a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) áramlása, valamint a stratégiai szektorokban való részvétel kapcsán.
Külkereskedelmi kapcsolatok az USA és a V4-országok között
Az 1990-es évek rendszerváltoztatási időszakát követően a Visegrádi Együttműködés – Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia – egyik legfontosabb célkitűzése lett a NATO és az EU-s csatlakozás. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és Csehország lettek tagjai az észak-atlanti katonai szövetségnek, 2004-ben pedig az EU-s csatlakozás előtt néhány héttel Szlovákia (NATO, 2026). Az uniós csatlakozás előtti évek ösztönzőleg hatottak az egyes országok teljesítményére is, így a V4 esetében is megfigyelhető, hogy viszonylag gyorsan képesek voltak liberalizálni kereskedelmüket. 1990-1994 között az USA biztosította mind a négy országnak a legnagyobb kedvezmény elvét (Most-Favored-Nation – MFN), amely a nemzetközi kereskedelem alappillérének tekinthető. Ez garantálja, hogy egy ország a kereskedelmi partnereinek nyújtott összes előnyt, vámcsökkentést, kedvezményt, automatikusan kiterjesszen az összes MFN-státusszal rendelkező partnerre (Mankiw, 2010). Az elv alkalmazása garantálja az egyenlő bánásmódot, valamint a diszkrimináció mentességet is a WTO szabályai szerint. Az 1990-1994 közötti időszakban a V4-országok külkereskedelmi volumene még viszonylag alacsony volt, exportjuk elsősorban a nyersanyagokból, félkész termékekből és az alacsonyabb feldolgozottságú iparcikkekből állt (UNCOMTRADE, 2026). Ebben a periódusban az USA ide érkező exportszerkezete főként gépekből, high-tech berendezésekből, továbbá gyógyszerekből állt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27823706
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27823785
A politikai stabilizációval az egyes visegrádi országok gazdasági helyzete is megszilárdulni látszott. Kulcstényezőként jelenik meg az 1999-es NATO csatlakozás, mivel ezt követően jelentős növekedés figyelhető meg a részes országok és az USA közötti kétoldalú kereskedelemben. Az USA részéről ebben az időszakban kezdődtek meg az első nagyobb értékű tőkekihelyezések is, amelyek főként a high-tech és az autóipari beszállítói láncokban jelentek meg (Juhász – Schottner, 2003). Magyarországon az USA befektetői részesedése főként a gyógyszeriparban, Lengyelországban és Csehországban pedig az energetikai és ipari szektorokban kezdett növekedésbe (Juhász – Schottner, 2003). Az első tőkihelyezések Magyarországon és Lengyelországban már viszonylag korán, 1990-ben megtörténtek, Csehországban az adatok szerint 1993-tól, Szlovákiában 1994-től indulhatott meg az amerikai FDI áramlása (BEA, 2026).
Az ezredfordulót követő éveket az európai uniós csatlakozás lengte körbe, valamint az ehhez kapcsolódó gazdasági felkészülés. Ennek köszönhetően a 2000 és 2004 közötti években megfigyelhető tendencia, hogy a visegrádi államok kereskedelme inkább az EU irányába kezdett elmozdulni (Hunya – Richter, 2011). A csökkenés a nominális adatokban kevésbé vehető észre, inkább az országok teljes külkereskedelmén belül zsugorodott az USA aránya. A 2000 és 2004 közötti időszakban jellemzően a gépipari termékek, a járműalkatrészek, továbbá az elektronikai termékeket exportáltak a V4-ek a tengerentúlra (UNCOMTRADE, 2026). Az USA egyre magasabb mennyiségben szállított a négy tagállamba repülőgépipari- és informatikai eszközöket, valamint gyógyszereket (UNCOMTRADE, 2026). Ugyancsak erre az időszakra datálható az amerikai szolgáltatások egyre markánsabb térnyerése a magyar, szlovák, lengyel és cseh piacokon (Carstensen – Toubal, 2004). A főként IT- és pénzügyi szolgáltatásokra koncentráló ágazatok megjelenése jótékonyan hatott a közép-kelet-európai országok saját vállalataira is, hiszen a vállalatszervezési, a menedzsment és egyéb, marketing, PR-eszközök használata az amerikai társaságoknál más jellegzetességeket mutatott, mint a V4 államoknál. Ez a későbbiekben visszatükröződött a magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok irányításánál, koordinációjánál is. Az 1990-2004 közötti évek során az USA és a V4 közötti áruforgalom tehát a többszörösére tudott növekedni, ugyanakkor az EU részesedése továbbra is 60-80% között mozgott (UNCOMTRADE, 2026). Annak ellenére, hogy az USA nem vált egyik ország esetében sem elsődleges kereskedelmi partnerré, a kétoldalú kapcsolatok a V4 országok és Amerika között kiemelt jelentőségűek voltak, az FDI-áramlás révén modernizációs hatást tudott az USA gyakorolni a közép-kelet-európai gazdaságokra, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősödése hozzájárult a piacgazdasági átmenethez.
2004 után a V4-országok és az USA külkereskedelme stabil maradt, viszont erős hatással volt annak fejlődésére a globális kereskedelem szerkezeti átalakulása. A 2008-as 2009-es gazdasági világválságot követően Kína szerepe a közép-kelet-európai országokban egyre inkább megmutatkozott, mindez pedig a kereskedelmi adatokban is visszatükröződött (UNCOMTRADE, 2026). A 2004 és 2008 közötti időszakot a kereskedelmi volumen erősödése helyett inkább az egyéb jellegű, bilaterális és multilaterális kapcsolatok dinamikája jellemezte a V4 és az USA között. Szorosabbá váltak a biztonságpolitikai együttműködések (Irak, Afganisztán), a védelmi tárgyalások főként Lengyelországgal és Csehországgal (Vespalcová – Dančák, 2012; Sacko, 2007., Kantor, 2013). A 2009-2014 közötti Obama-adminisztráció idején csökkent a térség stratégiai prioritása, ismét csak azután kezdett Washington kiemelten foglalkozni a közép-kelet-európai térséggel, amikor 2014-ben Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet. Ez a „figyelemelvonás”, ami a 2009-2014 közötti időszakot jellemezte, a külkereskedelmi adatokban azonban nem mutatható ki, a V4-es export értéke csaknem minden ország esetén legalább 100%-os bővülést mutat a jelzett időszak során (UNCOMTRADE, 2026). 2014 után, egészen 2019-ig, Lengyelország kivételével mindhárom visegrádi országban jelentősen visszafogottabbá vált a kivitel értékének növekedése az USA irányába. Lengyelország 2014 és 2019 között 38%-os exportbővülést tudott elérni az USA felé (UNCOMTRADE, 2026). Ennek hátterében az egyébként is gyorsan bővülő lengyel exportértékek, valamint az a tény húzódott meg, hogy Lengyelország a V4-en belül a legfontosabb stratégiai partnere lett az USA-nak. Az USA Magyarországgal való viszonyára nagy hatással voltak a 2010 után kialakuló politikai feszültségek, valamint a gyakran eltérő külpolitikai retorika is. Ennek ellenére erős katonai együttműködések is létrejöttek 2014 és 2019 között (2019. évi LI törvény, ACSA – Acquisition and Cross-Servicing Agreement, 2014).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27823474
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27823485
A 2020-as és az azt követő évek gazdasági helyzetét nagyban meghatározta a koronavírus-járvány miatt kialakuló visszaesés. A világjárvány hatására a kereskedelmi volumenek csaknem minden ország, így a V4 esetén is csökkenést mutattak. A logisztikai nehézségek mellett az ellátási láncban is zavarok alakultak ki, amelyek esetenként tovább mélyítették a válságot. A krízis ellenére mind a négy visegrádi ország növelni tudta kivitelét az USA-ba: 2020-2024 között a magyar és szlovák export 54-54%-kal, a cseh 30%-kal, míg a lengyel 37%-kal tudott bővülni az USA felé (UNCOMTRADE, 2026). A V4-országokba érkező amerikai import összértéke 2020 és 2024 között 43%-os bővülést jelez. A kereskedelemben is már érzékelhető változást inkább a 2022-es orosz-ukrán háború kitörése okozta: az energetikai krízissel is járó konfliktus miatt hirtelen megnőtt a Lengyelországba érkező amerikai LNG szállítás értéke. Az USA-ból Lengyelországba irányuló áruimportban emelkedni kezdtek a védelmi termékek beszerzésének arányai, a lengyel kivitelben pedig az akkumulátoripari termékek, továbbá járműalkatrészek és a bútoripari áru nőtt jelentősebb mértékben 2020 és 2024 között (OEC World, 2026).
A V4-országok és az USA közötti kereskedelemre a háború mellett az elmúlt évek során hatással volt még az amerikai iparpolitika is (többek között az Inflation Reduction Art). A V4-országok érdekeltté váltak az olyan együttműködésekben, amelyek során az USA-val zöldipari és akkumulátoripari projektek valósulhattak meg. Az elmúlt évek során tapasztalt elektromos járműipari és akkumulátoripari-láncok erősödése Magyarországon és Lengyelországban mindehhez megfelelő alapot jelentett. Az utóbbi 4-5 év vonatkozásában kiemelendő még az amerikai eredetű IT- és üzleti szolgáltatások jelentős bővülése is a V4-es országokban. Szintén hangsúlyos, hogy az előző évtizedhez képest, 2020-tól az USA és a V4 kereskedelmi szerkezete a magasabb hozzáadott értékű termékek felé kezdett elmozdulást mutatni. Összefoglalva az elmúlt öt év eredményeit, az USA és a V4 kereskedelmi kapcsolatait illetően kijelenthető, hogy azok válságállóbbá váltak, stratégiai jelentőségűvé erősödtek, nominálisan pedig jelentős bővülést tudtak elérni.
Az amerikai közvetlentőke-befektetések a V4-ben
Ahogyan azt már az előzőekben is említettük, az amerikai tőkeáramlás már az 1990-es évektől megfigyelhető a visegrádi országokban. Az 1990-2000 közötti időszakban jellemzően a feldolgozóipari és könnyűipari ágazatokban jelent meg az amerikai FDI a V4-es országoknál, ezen belül is az élelmiszeriparban, a pénzügyi szolgáltatásoknál, valamint az alapvető ipari termelésben is (Juhász – Schottner, 2003). Az amerikai befektetők célja ekkor viszonylag egyszerű volt, a korai piacszerzés és a közép-kelet-európai országok piacainak kiaknázása. Jelentős szerepük volt az amerikai vállalatoknak a magyar és a lengyel privatizációs folyamatokban. 2000 és 2004 között a tőkeáramlásra és tőkevonzásra is egyaránt hatással volt az EU-s csatlakozás előkészítése és a végleges társulás. A kialakuló adózási és intézményi háttér növelte a befektetők bizalmát. Az amerikai tőkeáramlás ekkor egyre inkább elkezdett az ipari és beszállítói láncokra fókuszálni (Klich, 2014). A fő ágazatok között az autóipari és gépipari beszállító cégek mellett, az elektronikai társaságokat, valamint az üzleti szolgáltatásokat találhatjuk. Magyarország és Lengyelország ekkor is meg tudta tartani kiemelkedő befektetési pozícióját az amerikai részvényesek előtt (BEA, 2026). Csehország és Szlovákia esetén stabil növekedés figyelhető meg az amerikai tőkeállomány részéről (BEA, 2026).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27823587
2004 után, egészen 2014-ig, a V4-országokba áramló amerikai FDI esetén megfigyelhető, hogy egyre nagyobb arányúak lesznek a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek. A fókuszba ekkor már a szolgáltatások, ezen belül is a pénzügyi szolgáltatások, valamint a high-tech ipari tevékenységek kerültek (Klich, 2014.; Zysk – Śmiech, 2014). Az amerikai befektetések között ebben az időszakban kezdtek megjelenni az energetikai beruházások is, amelyek nem klasszikus FDI formában jöttek létre, hanem inkább importmegállapodások révén. Ezek kezdetben Lengyelországra, valamint az ide érkező amerikai LNG-re vonatkoztak. A 2014-es orosz támadás után nemcsak a külkereskedelemben, de az amerikai eredetű FDI-ban is átrendeződés indult: egyrészt a közép-kelet-európai országok stratégiai partnerré váltak az USA számára, másrészt megnőtt az amerikai FDI részesedése a hadiipari (védelmi ipar), az energetikai (LNG-terminálok, gázterminálok) és a digitális (digitalizáció és IT) szektorokban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27823660
2020-tól ismét változás kezdődött az amerikai FDI irányában a V4-es országok felé. A korábbi ágazatok mellett a befektetők elkezdtek a zöldipar, az akkumulátoripar, az elektromobilitás és a digitális szolgáltatások területein is megjelenni (Jaworek – Kuczmarska, 2025). A 2022-es orosz-ukrán háború hatására a korábbi hadi- és védelmi ipari beruházások, valamint az energetikai tőkekihelyezések stratégiai jelentőségűvé váltak. Jelenleg az USA és V4 közötti tőkeáramlásban új elemként jelenik meg a megújuló energiához, valamint a nukleáris együttműködésekhez kapcsolódó befektetési projektek, a védelmi iparon belül a technológiai transzfer, az elektromobilitás és az akkumulátoripar kapcsán pedig a beszállítói láncok integrációja az USA és az EU (V4) között.
Az 1990 és 2025 közötti több mint harminc év alatt az amerikai társaságok stabil bázist tudtak létrehozni a V4-országok gazdaságában. Három évtized alatt sikerült az alacsonyabb hozzáadott értékű iparról a high-tech, a szolgáltatás és a stratégiai szektorok felé is elmozdulni. Lengyelország és Magyarország szerepe az amerikai FDI áramlásában és vonzásban kulcsfontosságú, főként a védelmi és energetikai szektorok esetében. A V4-országokban lévő amerikai FDI-állomány folyamatos bővülést mutat, ami egyben a stratégiai jelentőségét is jól szemlélteti.
A V4-országokból az USA-ba irányuló FDI-kihelyezések száma még ma is relatív alacsony szintet mutat. Ennek oka, hogy a magyar, szlovák, cseh és lengyel befektetők elsődlegesen az EU piacaira lépnek ki a földrajzi közelség, valamint a hasonló üzleti és kulturális környezet miatt. Megfigyelhető azonban, hogy 2010 óta némileg bővült azok száma, akik a tengerentúlon helyzeték el befektetéseiket. A tőkekihelyező vállalatok jelentős része a gyógyszeriparban és tudományos területen, az ICT és technológiai szolgáltatásokban, a fintech és pénzügyi szolgáltatásokban, valamint élelmiszer és fogyasztási cikkek exportjában tevékenykedik (Eurostat, 2022).
Stratégiai szektorok (védelmi ipar, energetika, gyógyszeripar) USA – V4 együttműködései
Védelmi ipari együttműködések
Az 1990-es évektől az USA a V4-országokkal partnerségi megállapodásokat kötött, amelyek a védelmi együttműködések területét is érintették. A kezdeti szakaszban az együttműködések még a stratégia iparágakra kevésbé terjedtek ki, inkább a képességfejlesztési és interoperabilitási együttműködések voltak. Ezek jó alapot jelentettek a későbbi ipari kapcsolatokhoz is. Magyarország és az USA között 1993-ban indult az Ohio – Hungary National Guard Partnership program, amely katonai képzést, gyakorlatokat, logisztikai együttműködések fejlesztését célozta (ONG, 1993). Szlovákia és az USA között pedig egy évvel később, 1994-ben az Indiana Nemzeti Gárdával szintén hosszú távú képzések, műveleti tapasztalatcserék kezdődhettek meg (ONG, 1993).
A közvetett ipari kapcsolatok kialakításához a NATO-csatlakozás kulcsfontosságúnak bizonyult. Ezt követően a V4-országok egyre inkább amerikai védelmi rendszereket kezdtek el integrálni a haderejükbe, ami az ipari kapcsolatok erősítését is előirányozta (Speck, 2022). A különböző amerikai harcjárművek, légvédelmi rendszerek és kommunikáció technológiák beszerzése az USA-ból nem csak az amerikai exportra volt kedvező hatással, de ezzel párhuzamosan az ipari szállítói láncokban és a karbantartási szolgáltatásokban is elkezdtek megjelenni az amerikai vállalatok. 2010 után az újabb együttműködések dinamikája csökkent az USA és a V4 között, de 2023-ban – a 2022-es orosz-ukrán háború hatására – Csehországgal kétoldalú védelmi együttműködés jött létre (Defence Cooperation Agreement DCA) (U.S. Department of War, 2023). Ez a megállapodás szabályozza az amerikai fegyveres erők, beszállítók és technológiai szereplők jelenlétét, valamint erősíti a stratégiai partnerséget. A szerződés túlmutat a hagyományos katonai jelenléten, jogi és ipari keretet biztosít az amerikai technológiák és szolgáltatások működéséhez Csehországban.
A szélesebb körű, közvetlenül a V4 és az USA között létrejövő védelmi ipari kapcsolatok 2020 és 2025 között elmélyültek, főként a magyar és lengyel relációkban. Lengyelország több jelentős amerikai védelmi rendszert is beszerzett az elmúlt években, valamint az amerikai Foreign Military Financing program keretében az USA több milliárd dollár értékben kölcsön- és finanszírozási garanciát nyújtott Lengyelországnak a védelmi beszerzésekhez (Reuters, 2026). Az amerikai rendszerek beszerzése és azok üzemeltetése ösztözni a lengyel ipari beszállítók szerepét és karbantartási kapacitások, ami közvetve ipari együttműködésekhez vezet.
Magyarország és az USA között a magyar 4iG Space and Defence Technologies és az amerikai Lockheed Martin között született előzetes megállapodás 2025-ben, amely a HIMARS rakéta tüzérségi rendszerek magyarországi integrációját és közös ipari védelmi fejlesztéseket céloz meg (Index, 2025). Szintén együttműködési szinten folynak egyeztetések amerikai fejlett védelmi rendszerekhez és űrtechnológiákhoz kapcsolódóan (Index, 2025a). Emellett olyan partnerségek is formálódnak a két ország között, amelyek az amerikai cégeket közelebb hoznák a magyar védelmi ipari ellátási lánchoz.
Energetika ipari együttműködések
Az előzőekben már röviden utaltunk rá, hogy az USA és a V4 közötti kereskedelmi kapcsolatokban az energetikai ipar is számottevő együttműködésekre ad lehetőséget. Lengyelországgal viszonylag korán, már a 2000-es években elkezdődtek a későbbi amerikai együttműködések a szektorban, de a tényleges amerikai beruházások csak 2018-tól indultak el dinamikusabban (Energy Terminal, 2018). Ennek egyik első lépése volt a lengyel állami olaj- és gázipari vállalat, valamint az amerikai Sempra Infrastructure között egy szerződés létrejötte hosszú távú cseppfolyósított földgáz vásárlására (Offshore Energy, 2022). A cél az amerikai LNG-import erősítése volt és az energiabiztonság növelése Lengyelországban és a regionális piacokon. 2023-ban Lengyelország és az USA közötti nukleáris energia együttműködés terén megállapodás született az amerikai Westinghouse céggel az első lengyel nukleáris erőmű előkészítésére, ami amerikai technológiát von be az ország energiatermelésébe (AP News, 2023). 2025-ben egy újabb LNG-beszerzési megállapodás jött létre az USA és Lengyelország között, amely évente 4‑5 milliárd köbméter amerikai gázt szállíthatna nem csak Lengyelországba, hanem Szlovákiába és Ukrajnába is az energia diverzifikációs stratégiák részeként (Reuters, 2025a).
Magyarország és az USA között 2025-ben az MVM energetikai csoport hosszú távú amerikai LNG‑vásárlási megállapodást kötött a Chevronnal, évente mintegy 400 millió köbméter LNG‑vel (Reuters, 2025b). A megállapodás az energiaforrások diverzifikációját célozza. Szintén 2025-ben Magyarország bejelentette, hogy amerikai nukleáris üzemanyagot és technológiát vásárol a meglévő paksi atomerőműhöz, valamint amerikai kis moduláris reaktor (SMR) technológiák vizsgálatát végzik – ez jelentős ágazati amerikai technológiai együttműködést jelent az orosz érdekek mellett (Reuters, 2025c).
Szlovákiával 2026 elején írt alá az USA egy civil nukleáris energia megállapodást, amely kifejezetten az amerikai tervezésű és technológiájú 1 200 MW teljesítményű blokk fejlesztését célozza a jaslovské bohunicei atomerőműben (WNN, 2026). A megállapodás lehetővé teszi a közös nukleáris projektek előkészítését, tervezését és technológiai integrációját (pl. amerikai Westinghouse vagy beágyazott amerikai beszállítói lánc).
Csehországban közvetlen, nagyszabású amerikai energetikai szerződés az országban eddig nem volt olyan meghatározó, mint más V4-tagállamok esetén, mégis a nukleáris és technológiai együttműködésben USA‑érdekek is megjelenhetnek a jövőben, különösen V4‑szintű koordináció révén (Visegrad Group, 2017).
Gyógyszeripari együttműködések
A stratégiai szektorok együttműködési lehetőségeit a gyógyszeriparral zárjuk. A rendszerváltozást követően az első amerikai nagyvállalatok között a gyógyszeripari társaságok jelentek meg a V4-országok piacain. A kezdeti időszakban főleg a piaci jelenlét erősítése és az értékesítés voltak az elsődleges célpontok a vállalatok részéről. Emellett a magyar, szlovák, cseh és lengyel gyógyszerkutatókra, az iparág tudományos szereplőire is koncentráltak, hiszen magas színvonalú munkaerő volt foglalkoztatva az ágazatban. Jellemzően a V4-országok EU-s csatlakozása után gyorsult fel a gyógyszergyártási és forgalmazási piac integrációja, ennek eredményeként az amerikai innovátor gyógyszergyártók termékei és technológiái szélesebb körben jelentek meg a helyi piacokon. A magyarországi és lengyelországi gyógyszeripari export-importban (beleértve az amerikai piacot is) szerepet játszottak ezek a transznacionális vállalatok.
2013-ban a V4 és USA között innovációs fórumok indultak, amelyek célja az volt, hogy V4 innovációs cégeket – köztük egészségügyi és ipari innovátorokat – bemutassanak amerikai befektetőknek és piacoknak (NKFI, 2018). Ezután az amerikai V4-es együttműködések kevésbé formálisan, inkább az innovatív vállalatok és a befektetők közötti kapcsolatokban nyilvánultak meg. 2016-tól nőtt a kutatás-fejlesztési tevékenység a gyógyszeriparban Európa egészségipari stratégiáin keresztül, amelyekbe a V4-országok is bekapcsolódtak. A V4-országok egy része – különösen Magyarország és Lengyelország – nemzetközi gyógyszeripari export-import szereplőként működik, ahol amerikai innovátorok termékei és technológiái jelentős mértékben jelen vannak a helyi betegek ellátásában. Az USA globális gyógyszerpiaci politikája, beruházási és kereskedelmi szabályozása közvetve befolyásolja a V4 piacainak amerikai gyógyszeripari integrációját, sőt ösztönözhet termelési vagy piaci orientációt is.
Az amerikai gyógyszeripari vállalatok részéről valamennyi V4-es országban jelen a Johnson&Johnson, a Pfizer, az AbbVie, az Amgen, valamint megtalálható az egyes tagállamokban az Eli Lilly and Company, a Merk. & Co., valamint a Gilead Sciences is. A V4-es vállalatok részéről a magyar Richter Gedeon és az Egis Gyógyszergyár van jelen az amerikai piacon is. A legerősebb USA–V4 kapcsolat nem gyártási, hanem klinikai kutatási együttműködésben jelenik meg, többek között az onkológia, az immunológia, a neurológia, a ritka betegségek és a vakcinafejlesztés területein.
Összefoglalás, konklúzió
Az USA súlya a V4-országokban az elmúlt több mint harminc év során még inkább nőtt. Amellett, hogy az Európai Unión kívüli országok között az egyik legstabilabb kereskedelmi partner, számos olyan együttműködés is kialakult a V4 államai és Amerika között, amelyek túlmutatnak a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon. A védelmi ipari, az energetikai és gyógyszeripari kooperációk révén a visegrádi államok vállalatai bekapcsolódhatnak az USA-beli társaságok innovatív, technológiailag sokszor fejlettebb működésébe. Az együttműködések emellett tovább erősítik a négy közép-kelet-európai ország és az Egyesült Állomok közötti külkapcsolatokat is. A visegrádi országok közül az USA-val való viszonyban kiemelkedik Lengyelország és Magyarország mind a kereskedelmi, mind a tőkevonzási, mind pedig a külpolitikai kapcsolatainak szilárdságával.
Felhasznált források
2019. évi LI. törvény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900051.tv&utm
ACSA – Acquisition and Cross-Servicing Agreement, 2014: Agreement Between the UNITED STATES OF AMERICA and HUNGARY https://www.state.gov/wp-content/uploads/2019/10/19-821-Hungary-Defense-TIMS-61984-Frank.pdf
AP News (2023): Poland to develop 1st nuclear power plant with Westinghouse. https://apnews.com/article/biden-united-states-government-warsaw-poland-climate-and-environment-550c933eee99f135726bd819da143eed
Bureau of Economyc Analisys U.S. Department of Commerce (2026): https://www.bea.gov/itable/
Carstensen, K. – Toubal, F. (2004): Foreign direct investment in Central and Eastern European countries: a dynamic panel analysis. in: Journal of Comparative Economics, Vol., 32. Issue, 1. 3-22. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0147596703001318
Eurostat (2022): Foreign direct investment – flows https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Foreign_direct_investment_-_flows
Energy Terminal (2018): Poland’s PGNiG signs long-term deal for US LNG. https://www.aa.com.tr/en/energy/general/polands-pgnig-signs-long-term-deal-for-us-lng/22797
Hunya, G. – Richter, S. (2011): Mutual trade and investment of the Visegrad countries before and after their EU accession. in: Eastern Journal of European Studies 2(2) (December):77-91. https://www.researchgate.net/publication/227450528_Mutual_trade_and_investment_of_the_Visegrad_countries_before_and_after_their_EU_accession
Index (2025): Megállapodott a 4iG és a Lockheed Martin, a HIMARS magyarországi integrációját készítik elő. https://index.hu/gazdasag/2025/12/17/4ig-egyuttmukodes-lockheed-martin-raketa-rendszer-himars
Index (2025a): Az amerikai kormányzattal tárgyalt a 4iG elnöke. https://index.hu/gazdasag/2025/09/17/egyesult-allamok-4ig-jaszai-gellert-egyuttmukodes/
Juhász, K. – Schottner, K. (2003): Németország és az Amerikai Egyesült Államok működőtőke-befektetései Magyarországon (1993–2000). in: Tér és Társadalom, Vol. 17., No. 4. https://doaj.org/article/d1e37627a16247489198e5661dc518b6
Jaworek, M. – Kuczmarska, M. (2025): Foreign direct investment in the visegrad group in the context of their international competitiveness. Scientific papers of Silesian University of Technology, Organization and Management Series no. 219. https://managementpapers.polsl.pl/wp-content/uploads/2025/05/219-Jaworek-Kuczmarska.pdf
Kantor, L. (2013): Security Dilemma of the American Ballistic Missile Defense. in: Czech Journal of International Relations, Vol. 48., No.2. https://cjir.iir.cz/index.php/cjir/article/view/324
Klich, J. (2014): Foreign Direct Investment in the Visegrad Countries after 2004: Have the Visegrad Countries’ Membership in the European Union Changed Something? in: FDI in Central Europe, Vol.2., No.3. https://eber.uek.krakow.pl/eber/article/view/51
Mankiw, N. G. (2011): A közgazdaságtan alapjai. Osiris kiadó, Budapest.
NATO (2026): NATO member countries https://www.nato.int/en/about-us/organization/nato-member-countries
NKFI (2018): V4 + nemzetközi együttműködések. https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/visegradi-egyuttmukodes/v4-nemzetkozi
OEC World (2026): Poland https://oec.world/en/profile/country/pol
ONG (1993): Ohio National Guard State Partnership Program. https://www.ong.ohio.gov/ohng/spp/index.html
Offshore Energy (2022): PGNiG to buy 3 MTPA of LNG from Sempra. https://www.offshore-energy.biz/pgnig-to-buy-3-mtpa-of-lng-from-sempra/
Reuters (2026): Poland to sign air defence deal with US worth almost $2 billion. https://www.reuters.com/business/aerospace-defense/poland-sign-air-defence-deal-with-us-worth-almost-2-billion-2025-03-31
Reuters (2025a): Exclusive: Poland in talks to import more LNG from US to supply Ukraine, Slovakia. https://www.reuters.com/business/energy/poland-talks-import-more-lng-us-supply-ukraine-slovakia-2025-11-05/
Reuters (2025b): Chevron to supply Hungary with 2 billion cubic metres of LNG, minister says. https://www.reuters.com/business/energy/chevron-supply-hungary-with-2-billion-cubic-metres-lng-minister-says-2025-12-16/
Reuters (2025c): Hungary to buy US nuclear fuel and technology to store spent fuel, foreign minister says. https://www.reuters.com/business/energy/hungary-buy-us-nuclear-fuel-technology-store-spent-fuel-foreign-minister-says-2025-11-07/
Sacko, D. H. (2007): Missile defense and poland’s transatlantic relationship: stormy water ahead? INSS Research Paper, 2007. https://www.usafa.edu/app/uploads/05_MISSILE-DEFENSE-AND-POLANDS-TRANSATLANTIC-RELATIONSHIP.pdf
Speck Gy. (2022): The Primacy of Politics? Arms Imports and Political Relations of the Visegrád Countries 1999–2020. in: AARMS, Academic and Applied Research in Military and Public Management Science. Vol.21, No. 1. pp.21-29. https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/aarms/article/view/5560
UNCOMTRADE (2026): https://comtradeplus.un.org/TradeFlow?Frequency=A&Flows=X&CommodityCodes=TOTAL&Partners=348&Reporters=842&period=1990&AggregateBy=none&BreakdownMode=plus
U.S. Department of War (2023): U.S., Czech Defense Leaders Sign Security Agreement. https://www.war.gov/News/News-Stories/Article/Article/3404724/us-czech-defense-leaders-sign-security-agreement/
Vespalcová, V. – Dančák, B. (2012). The Development and Implications of Polish-U.S. Missile Defense Negotiations. in: Central European Political Studies Review, Vol. 14., No. 2-3. https://journals.muni.cz/cepsr/article/view/4586
Visegrad Group (2017): Context of the Polish Presidency of the Visegrad Group (V4). https://www.visegradgroup.eu/home/documents/presidency-programs/program-of-the-polish
WNN (2026): Slovakia and USA sign nuclear energy agreement. https://www.world-nuclear-news.org/articles/slovakia-and-usa-sign-nuclear-energy-agreement
Zysk, W. – Śmiech, S. (2014): The Influence of Foreign Direct Investment on Foreign Trade in the Visegrad Countries from 2001 to 2011. in: FDI in Central Europe, Vol. 2., No. 3. https://eber.uek.krakow.pl/eber/article/view/49
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
