Az európai utakon közlekedő gépjárművek száma folyamatosan növekszik: 2022-ben például az Európai Unió tagállamaiban ezer lakosra átlagosan már 563 személygépkocsi jutott, szemben a 2012-ben mért 488-cal. Tekintve, hogy az éppen használaton kívüli járművek elhelyezése a nagyvárosokban komoly területgazdálkodási kihívást jelent, a hatékony parkolási politikák kialakítására, ezzel összefüggésben pedig az ideális parkolási díjak kiszabására a hatóságoknak megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítaniuk. Rövid elemzésünkben a városi közlekedési szokásokat nagyban formáló parkolási díjak alakulását tekintjük át hazai, illetve regionális viszonylatban.
Miért van szükség parkolási szabályozásokra?
A parkolási díjak a nagyvárosi parkolási politikák legfőbb szabályozási eszközei, folyamatos felülvizsgálatuk főként a használatban lévő gépkocsik számának emelkedése okán indokolt. Az Európai Unió tagállamaiban közlekedő személygépkocsik számának alakulásáról hiteles képet nyújt az ún. motorizációs ráta (motorization rate).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21349514/
Az 1 000 európai uniós lakosra jutó személygépkocsik száma 2016-ban meghaladta az 500-at, 2022-re pedig elérte az 563 darabot. Tagállamokra bontva, a ráta Olaszországban volt a legmagasabb (682 darab), Lettországban pedig a legalacsonyabb (409 darab). A Magyarországra vonatkozó adat 426 volt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21263902/
Mivel a nagyvárosokban forgalomban lévő járművek az idő jelentős részét (bizonyos felmérések alapján „életük” közel 95%-át) parkolással töltik, a szűkösen rendelkezésre álló területek használatának szabályozása különböző parkolási politikákon keresztül elengedhetetlen. A parkolás nem is csupán területkihasználási- és közlekedésszervezési kérdés, de fenntarthatósági szempontok szerint is releváns: a parkolási politikák alapvető célkitűzése lehet a tömegközlekedési eszközök használatának ösztönzése, ezáltal pedig a nagyvárosok károsanyag-kibocsátásának visszaszorítása. Az egyes szabályozások alapvetően parkolási díjak kiszabására épülnek, amelyek – amellett, hogy fontos bevételi forrást jelentenek a helyi önkormányzatok számára – képesek lehetnek gátat szabni komolyabb közlekedési torlódások kialakulásának. Azonban az optimális díjak kiszabása kifejezetten bonyolult feladat, hiszen a különböző városok felépítése, illetve a városrészek forgalmának intenzitása eltérő. Éppen ezért több európai nagyváros, például Budapest területe is parkolási zónákra van felosztva, amelyek mindegyikében különböző feltételek vonatkoznak az autósokra.
Parkolási díjak Budapesten
Budapesten tehát a gépkocsi-tulajdonosoknak a közterületeken (utcákon, tereken stb.) parkolási díjat kell fizetniük. A különböző parkolási (várakozási) zónákra vonatkozó díjszabások az alábbiak szerint alakultak 2024. május 15-étől. Fontos hozzátennünk, hogy bizonyos kerületekben ezektől eltérő díjszabások lehettek/lehetnek érvényben.
- „A” zóna (narancssárga): munkanapokon, 08:00 és 22:00 között maximum három órányi parkolás engedélyezett, 600 forint/órás díjszabással.
- „B” zóna (lila): munkanapokon, 08:00 és 20:00 között maximum három órányi parkolás engedélyezett, 450 forint/órás díjszabással.
- „C” zóna (rózsaszín): munkanapokon, 08:00 és 18:00 között maximum három órányi parkolás engedélyezett, 300 forint/órás díjszabással.
- „D” zóna (zöld): munkanapokon, 08:00 és 18:00 között 200 forint/órás díjszabás, időkorlát nélkül.
Parkolási zónák Budapesten (Forrás: BKK)
Az ismertetett parkolási rend a következő évben módosul majd: a Fővárosi Közgyűlés által tavaly novemberben jóváhagyott rendeletmódosítás alapján a négy zónában átlagosan nagyjából 140 forinttal drágul a parkolás 2026 júliusától. Ezen felül a parkolóautomaták üzemeltetésének kötelezettsége megszűnik, a díjak befizetésére a BudapestGO mobiltelefonos alkalmazáson keresztül lesz lehetőség. Akik rendelkeznek legalább 30 napra szóló, a budapesti tömegközlekedés igénybevételére feljogosító teljes árú bérlettel, 25%-os parkolási kedvezményben részesülhetnek az applikáción keresztül. További változás, hogy 2027 januárjától a zöld rendszámtáblás autók ingyenes parkolása megszűnik, ugyanakkor a carsharing (közösségi autómegosztás) hálózatokban részes gépjárművek parkolása továbbra is díjmentes marad. A fentebb említett díjnövekményeken túlmenően komoly áremelkedés sújtja a kerületi várakozási hozzájárulásokat (parkolási engedély) is: a IX. kerületben állandó lakcímmel rendelkezők például évenként 2 000 forintért válthatták ki az egy gépjárműre érvényes engedélyeiket, ám a jövőben a díj már 20 000 forintot tesz majd ki.
Parkolási díjak a környező országokban
Ami a környező országok fővárosait illeti, eltérő gyakorlatokat láthatunk.
1) Bécsben minden hétköznap délelőtt kilenc, illetve este huszonkettő óra között fél óránként 1 euróba és 30 centbe (azaz nagyjából 520 forintba) kerül a parkolás. Az egybefüggő parkolással töltött időtáv maximálisan kettő óra lehet. Ezen felül az osztrák főváros – számos nagyobb településhez hasonlatosan – biztosít ún. Park&Ride (P+R) lehetőséget, amely leginkább a Bécsbe látogató turistákat motiválhatja a tömegközlekedési rendszer használatára. A külvárosban kijelölt Park&Ride zónákban 4,4 eurótól (1760 HUF) válthatóak egész napra szóló parkolási jegyek.
2) Varsóban a parkolási díjak az eltelt idő függvényében emelkednek, az első megkezdett óra 4,5 zlotyba (430 HUF), a második 5,4 zlotyba (515 HUF), a harmadik pedig 6,4 (610 HUF) zlotyba kerül. A negyedik órától kezdve minden megkezdett óráért 4,5 zlotyt szükséges fizetnünk; a fizetési kötelezettség elmulasztása 300 zlotys (28 600 HUF) nagyságrendű pénzbüntetést vonhat maga után.
3) Bukarest utcáin a parkolás óránkénti ára 5 lej (hozzávetőlegesen 401 forint), az egész napos parkolás lehetősége 30 lejbe (2 400 HUF) kerül. Elektromos- és hibrid járművek esetében a tartózkodási díjat nem szükséges megfizetni.
4) Pozsonyban négy parkolási zónát különböztethetünk meg, az óránkénti díjszabás 0,5-től 2 euróig (200-800 HUF) terjedhet.
Összegzés
A várakozási díjak tekinthetők az egyik legfőbb területgazdálkodási eszköznek a hatóságok kezében, azonban kifejezetten nehéz meghatározni az optimális díjszabás mértékét. A túlságosan alacsony árak – a kevés szabadon maradó parkolóhely okán – körülményesebbé tehetik a parkolást, miközben a magasabb árak komoly többletköltségeket jelentenek a helyi lakosok és az átutazók számára egyaránt. A várakozási díjak nagy mértékben emelkednek majd a közeljövőben Budapest egyes kerületeiben, és vélhetően a környező országokban is számíthatunk drágulásra. Az árnövekmény kedvezőtlen hatásai mellett azonban elképzelhető, hogy a díjmódosulás a tömegközlekedési eszközök gyakoribb használatára ösztönzi majd a korábban gépkocsival közlekedőket, hozzájárulva a nagyvárosok levegőminőségének javulásához.
Fetter Bálint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomázott; jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem mesterszakos hallgatója. Elemzői érdeklődése középpontjában az európai országok gazdasági kapcsolatai, a nemzetközi kereskedelem, valamint a digitalizáció állnak.
