Ha a Szilícium-völgy, akkor high-tech, ha Központi-völgy, akkor viszont mandula – miért tarol a kaliforniai mandula a világpiacon?

Kevés olyan alacsonyabb hozzáadott értékű mezőgazdasági termék van a világkereskedelemben, melynek termesztése erőteljes földrajzi koncentrációt mutat. Kalifornia elsősorban a Szilícium-völgyről és a high-tech iparáról ismert, ennek ellenére van egy másik völgy, a Központi-völgy, amely legalább annyira ismert a világon és Kaliforniát a világgazdaság legfontosabb mandulaexportőrévé teszi. Jelen rövid elemzés azt járja körül, hogy milyen tendenciák láthatóak a mandula piacán, melyek a legfontosabb szereplők, és miért lehet az, hogy egy olyan magasan fejlett, tőkeintenzív termelési struktúrájú ország, mint az USA továbbra is potenciált lát a mandula termesztésében. Végezetül a mandula fogyasztási szokások is terítékre kerülnek nemzetközi és hazai kontextusban is, melynek tükrében a jövőbeli tendenciák is jobban megérthetőek.

📖 Az ún. Prebish-Singer hipotézis szerint hosszú távon a nyersanyagok (többek között a mezőgazdasági termékek és az ásványkincsek) feldolgozott termékekhez (műszaki cikkek és berendezések, járművek, számítástechnikai eszközök) viszonyított ára csökken, melyből az következik, hogy a leginkább nyersanyagokat exportáló országok cserearány mutatói hosszú távon elkerülhetetlenül romlanak. A kedvezőtlen tendenciákat megtapasztalva minden ország előbb-utóbb igyekezett „megszabadulni” azon termékek előállításától, ahol alacsony volt a hozzáadott érték, és megpróbált olyan termékeket a világpiacra vinni, amelyek védettebek voltak világpiaci árak ingadozásaitól. Ennek a folyamatnak volt érdekes példája azon ázsiai országok köre, ahol a fejlesztő állam hathatós beavatkozásának eredményeként az országok egymás után léptek magasabb és magasabb hozzáadott értékű exporttermékek gyártására. Ezt a folyamatot jól szemlélteti az ún. lúdraj modell (flying geese paradigm), melynél a fő üzenet az volt, hogy a folyamatos iparosodás az abban részt vevő országoknak magasabb hozzáadott értéket és nagyobb világpiaci mozgásteret biztosít.

Ebben a kontextusban azt várnánk, hogy az iparosodott és magas jövedelmű országok legkevésbé sem exportálnak alacsony hozzáadott értékű termékeket, ráadásul mezőgazdasági termékeket, mert tőkeigényes és komoly műszaki tartalommal előállott termékek gyártására rendezkedtek be. Ennek ellenére az USA bizonyos mezőgazdasági termékek esetében még mindig hatalmas exportpotenciállal rendelkezik és legkevésbé sem igyekszik lemondani az adott termék termesztéséről. Az egyik ilyen termék a mandula, egészen pontosan a kaliforniai mandula.

🌳A mandula alapvetően egy csonthéjas termés, és legközelebbi rokona az őszibarack, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legismertebb. Őshazája Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia. Olyannyira ismert és közkedvelt, hogy számos ország nyelve használ olyan közmondásokat, amelyekben megjelenik a mandula, ilyenek például Olaszország (különösen a Szicíliában), Spanyolország, Kína, vagy éppen Portugália és Franciaország. Az egyik olasz közmondás szerint az éhség még a babot is mandulává változtatja, míg a spanyolok és a kínaiak is  úgy tartják, hogy mandulát azok kapnak, akiknek nincs foguk. Spanyolországban még azt is hozzáteszik, hogyha választani kell akkor már inkább az eperfa gyümölcse, mint a mandulafáé. A franciák viszont úgy vélik, hogy a legjobb dolgokért meg kell küzdenünk, vagyis ahhoz, hogy mandulát kapjunk először fel kell törni a héját. Olaszországban pedig úgy tartják, hogy a legjobb manduláért bizony Aragonába kell menni, a legszebb lányok viszont Favarában „teremnek”. Az olasz gyerekeknek való legjobb dolgok között pedig bizony az almát, a mandulát és a mogyorót találjuk. (A közmondások magyarra fordított nyers változatait a szerző készítette.) A magyar nyelv ritkán használ mandulával kapcsolatos szófordulatokat, Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról szóló verséről azonban szinte mindenki hallott már.

📈 Ma már a mandula világszerte népszerű, és annak ellenére próbálkoznak nagy volumenű termesztésével, hogy igazából mégsem virágzik bárhol. Meghatározott éghajlatot, leginkább sok napsütést, meleg klímát és talajtípust kedvel, kimondottan érzékeny a hideg időjárásra, és rendkívül vízigényes, ezért a mandulát kereskedelmi forgalomba illő volumenben leginkább csak három földrajzi egységben, Kaliforniában, Ausztráliában és Spanyolországban termesztik. A termesztésére Kalifornia a legideálisabb, így nem véletlenül adja a világ mandulatermésének közel 80%-át, de érdemes rámutatni, hogy az USA-ba a spanyol felfedezők vitték az 1700-as években. Kalifornia kiváló termesztési feltételeket kínál, az éghajlatváltozás és a szárazság azonban egészen látványos pusztítást végzett az elmúlt években.

Miért is probléma mindez? Egy 2017-ben a Science Directben közzétett tanulmány szerint egy szem kaliforniai mandula átlagos „vízlábnyoma” 12 liter, ami jóval több, mint gondolnánk, tekintve, hogy milyen apró egy mandula. Mások azonban mérsékeltebbre becsülik a mandulaszemek vízfelvételét, és amellett érvelnek, hogy egyetlen szem termesztéséhez 1-3 gallon vízre van szükség, de átlagosan egy szem egy gallon (kb. 3,8 liter) vizet vesz fel.  Ez a nagy mennyiségű víz különösen akkor aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy Kaliforniában milyen hosszú ideig tarthatnak az aszályok. Az amerikai NIDIS (National Integrated Drought Information System) egyébként egyértelműen azonosítja, hogy a mezőgazdaág súlyosbítja a kaliforniai évek óta tartó aszályt, és rámutat, hogy az államban 2011 és 2019 között 376 héten keresztül volt rendkívül súlyos aszály. Mivel a különböző mandulatej-márkák tetszőleges számú mandulát használnak fel a gyártás során, de azok leginkább Kaliforniából származnak, a hatás rendkívül káros lehet az államra, illetve annak talajvízkészletére nézve. Mások azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a vízfelhasználás még csak nem is hasonlítható ahhoz, amennyit a tejipar felhasznál. A tehenek vízzel való ellátásától kezdve a szarvasmarhák takarmányának előállításához szükséges vízfelhasználásig a tejipar végül is sokkal több vizet pazarol el, mint a mandulaipar. Éppen ezért, és a mandula vízigénye ellenére az utóbbi néhány évben a világon mindenhol növekedett a mandulatermelés és a 2014/2015-ös 1,03 millió metrikus tonnáról 2021/2022-re 1,68 millió metrikus tonnára való bővülés valóban látványosnak tekinthető. Még akkor is, ha a várokozások szerint a 2022/2023 év adatai csökkenést mutatnak majd, és a termesztési volumen nagyjából 1,52 millió metrikus tonna lehet.

Almond production

Beautiful, easy data visualization and storytelling

 

 

 

 

🇺🇸 Az USA a kaliforniai mandula meghatározó piaca, és az itt megtermelt mandula 29%-ban a helyi piacokon talál gazdára, 71%-át azonban exportálják. A mandula Kalifornia Állam első számú mezőgazdaság exportterméke, sőt az egész ország első számú speciális kategóriába tartozó mezőgazdasági kiviteli terméke. Két másik mezőgazdasági termék mellett a mandula 2020-ban 5,6 milliárd USD értékű termelői értéket hozott. Az USA a globális termelés nagyjából 70-80%-át képviseli. Az USA mandulatermelésének csaknem 100%-a Kaliforniához kötődik. Kalifornia Központi-völgye (Central Valley) egyike azon öt régiónak a világon, ahol a mandulatermesztéshez szükséges éghajlati viszonyok a nedves, hűvös tél és a száraz, forró nyár váltakozásával jellemezhetőek és az aszályos és csapadékos évek felváltva követik egymást. Érdekesség, hogy a mandulatermesztőknek minden más növénynél nagyobb szükségük van a beporzás folyamatának irányítására, ezért az ország méhészetei számára is ők jelentik a fő keresleti és egyben bevételi forrást. Mivel egész évben szükség van rájuk, a méhészetek anomáliái, vagy a méhek késedelmes „megérkezése” növeli a termelés összköltségét, és ronthatja a mandulatermelést az országban. A mandula iránti kereslet továbbra is erős az USA-ban, ugyanis a mandula egészséges, jó hatása van a táplálkozásra és sokoldalúan felhasználható, ráadásul finom íze is van. Az amerikai kereskedelem 808 millió font volt a rekordnak számító 2020/2021-es gazdasági éven, 2021/2022-ben azonban egy közel 5%-os visszaesés volt látható. Az iparág több mint 107 ezer munkahelyet tart életben abban a kaliforniai Központi-völgyben, amely számos gazdasági kihívással néz szembe. A tagállamban a mandula olyannyira fontos szerepet játszik, hogy még érdekvédelmi szervezete is van, a Kaliforniai Mandulaszövetség (Almond Board of California, ABC).

🌍 2021-es adatok szerint a mandula világpiaca egy nagyjából 1,5 milliárd USD-s piac. A mandula a 1660-ik legtöbbet forgalmazott termék volt a világkereskedelemben, exportja azonban egyetlen év alatt (2020 és 2021) is 16,1%-kal 1,36 milliárd dollárról 1,58 milliárd dollárra növekedett. A mandula kereskedelme a teljes világkereskedelem marginális részarányát, a 0,0075%-át teszi ki. A mandula kereskedelmére alkalmazott átlagos vámteher pedig viszonylag magas, 13,8%-os. Ezekből a számokból is azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen marginálisnak tűnő terméket leginkább csak alacsony jövedelmű ország exportálhat. A legfrissebb elérhető adatok alapján azonban a legnagyobb exportőr az USA volt több mint 70%-os részesedéssel, a második Ausztrália 13,5%-os részesedéssel, majd Spanyolország, az Egyesült Arab Emírségek és Hong-Kong jelentéktelen hozzájárulási arányokkal. A legnagyobb importőrök között Indiát, Kínát, Hong Kongot, Spanyolországot és az Egyesült Arab Emírségeket találjuk. A piac dinamikusan változik, ugyanis 2000 és 2021 között az export a leggyorsabban az USA-ban növekedett kicsivel több mint 1 milliárd USD-vel, a második Ausztrália volt 212 millió USD-vel, míg a harmadik Spanyolország kicsivel kevesebb, mint 47 millió USD-vel. Az import oldalán a legnagyobb változás Indiában történt, ahol a növekmény 813 millió USD-t tesz ki, a második Kína (286 millió USD), a harmadik pedig Spanyolország 53,1 millió USD-vel. Ezen számok hatalmas százalékos növekedési mutatókat takarnak, ugyanis az USA kivitele 970%-kal, Ausztrália kivitele nagyjából 11 000%-kal. míg Spanyolországé 681%-kal növekedett. Az import oldalon sem volt csekély a változás, ugyanis India behozatala 1380%-kal nőtt, Kínáé 11 500%-kal, míg Spanyolországé több mint 820%-kal.

🚢 Az alábbi számokból pedig egy sajátos amerikai-indiai mandulafüggőség rajzolódik ki. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Joe Biden legutóbbi Indiában tett látogatása során (Biden a G20-ak csúcstalálkozójára érkezett Újdelhibe) került a jellemzően nem európai hírekbe, hogy India 2023. szeptember 6-i hatállyal csökkenti azokat a megtorló vámokat, amelyeket korábban az amerikai mandulára, almára, dióra és lencsére vetettek ki. Ennek pedig az volt az előzménye, hogy Narendra Modi idiai miniszterelnök az USA-ban tett látogatása során még 2023 júniusában megállapodás született a Biden-kormánnyal arról, hogy rendezik a WTO-nál függőben lévő nagyrészt a mandula köré szerveződő kereskedelmi vitás ügyeiket. Az előzmény az volt, hogy India még 2019 júniusában 28 amerikai termékre emelte a behozatali vámokat, miután az USA megemelte a vámokat egyes acél- és alumíniumtermékekre. Az ABC közleményben üdvözölte a lépést, és megjegyezte, hogy az Indiába irányuló mandulaszállítmányaikra kivetett behozatali vámok a héj nélküli mandula esetében kilogrammonként 35 indiai rúpiára (INR), a magok esetében pedig kilogrammonként 100 INR-re csökkennek, korábban ugyanis a vonatkozó vámteher 41, illetve 120 INR volt. A vita legkevésbé sem volt jelentéktelen, ugyanis India a kaliforniai mandula első számú exportpiaca volt a 2021/2022-es termésévben. A kiviteli mennyiség pedig több mint kétszeresére nőtt az elmúlt hat évben, egészen pontosan a 2016/2017-es 167 millió fontról a 2020/2021-es 352 millió fontra. Érthető módon a vámkedvezmények miatt a mandula mintegy 95%-át a saját héjában szállítják. Az ABC a 2022/2023-as pénzügyi évre 8,4 millió dollárt irányzott elő az indiai programra, mindez pedig nagyon jól tükrözi az e piac iránti folyamatos elkötelezettségét. Nem véletlenül hatalmas piac az indiai, ugyanis az országban hosszú kulturális hagyománya van a mandulának. Az ájurvéda szerint a mandula az egyik olyan élelmiszer, amelynek jótékony hatása van az egészségre. Indiában a mandula piacán egyértelmű a növekedési lehetőség a kiskereskedelem bővülése és a mandula, mint alapanyag felhasználása kapcsán. Az amerikaiak elkötelezettségét nagyon jól mutatja, hogy az ABC Delhiben állandó személyzettel irodát működtet. Ezen a ponton ne menjünk el egy kardinális tény felett: az USA, mint tőkeerős és technológiailag fejlett ország alacsony hozzáadott értékű mezőgazdasági terméket exportál a munkaintenzív és a feltörekvő országok körébe tartozó Indiának.

🍴Mandulát azonban nem csak Indiában vásárolnak és fogyasztanak, sőt az ország egy főre eső fogyasztása nem is számít első számúnak. 2021-es adatok szerint a világon a legtöbb mandulát a hollandok „ropogtatják” (4,43 kg), míg őket a spanyolok (3,65 kg), a belgák (3,32 kg) és a dél-koreaiak (2,82 kg) és az ausztrálok (2,42 kg) követik. Vonható némi párhuzam a gazdaság fejlettsége és a fogyasztási színvonal között.

Almond per capita

Beautiful, easy data visualization and storytelling

 

 

 

 

🇭🇺 Magyarországon a fogyasztás elhanyagolható, a statisztikai adatok szerint még az első húszba sem férünk bele. A KSH nyilvántartása egyszerre hozza a dió, a mák, a mogyoró és a mandula fogyasztását, melyekből 1,3 kg volt az átlagos éves fogyasztás 2010-ben. Ez az érték szinte alig változott 2019-re, ugyanis a 0,2 kg-os növekedés semmi esetre sem mondható tetemes növekménynek. Az már egyébként sokkal inkább figyelemre méltó, hogy a jövedelmi tizedek (decilisek) szerint komolyabb fogyasztási színvonalbeli különbségek találhatóak. 2010-ben a legalsó jövedelmi kategóriába tartozók 0,6 kg-nyi, míg a legfelső jövedelmi kategóriába tartozók 2,0 kg-nyit fogyasztottak a termékcsoportból. 2019-re ez a különbség szélesedett és 0,7 kg áll szemben 2,7 kg-al, amely 3,9-szeres fogyasztásbeli különbséget takar.

Untitled Visualization

Beautiful, easy data visualization and storytelling

 

 

 

 

🥣 A KSH egyébként méri az eltérő munkapiaci aktivitású háztartások fogyasztását is jövedelmi ötödök szerint is. Az aktívaknál az egy főre eső fogyasztás 1,4 kg, a nyugdíjas háztartások esetében 2,2 kg. Az ún. egyéb inaktív háztartások esetében pedig mindösszesen 1,0 kg. Érdekesség, hogy a termékkategóriából a legtöbbet azon nyugdíjas háztartások fogyasztottak, amelyek a legfelső jövedelmi ötödbe tartoztak. A mandula és a különböző olajos magvak fogyasztása tehát leginkább a tehetősebb háztartások sajátja. Azonosíthatóak különbségek a kis, és nagyvárosban, illetve a fővárosban élő fogyasztó között is, ezek pedig arról tanúskodnak, hogy létezik egy főváros-vidék lejtő, mely szerint a magas jövedelmű fővárosi fogyasztó „ropogtatja” a legtöbb olajos magvat, míg a vidéki kistelepülésen élő a legkevesebbet. A fogyasztás átalakulásában egyébként az egészséges étkezés világtendenciája mellett, jelentős szerepet vállalnak a szupermarket láncok, ugyanis folyamatosan polcaikon tartják a termékeiket és felhívják a figyelmet a mandulafogyasztás kedvező egészségügyi hatásaira. Ma már mandulát pedig nem csak a sokak által ismert és kedvelt mandulamag süteményben, hanem az egészségtudatosak mindennapos étrendjében is találunk. Az interneten szinte nem is lehet olyan listát találni, melyen ne lenne rajta a mandula, mint egészséges élelmiszer. Az olajos mag növekedési potenciálja szinte végtelen.

🌰 A különböző diófélék közül a mandula a második legszélesebb körben fogyasztott, a dió mögött. A 2021/2022-es üzleti évben nagyjából 2,25 millió metrikus tonnányi diót (nem csak mandulát) fogyasztottunk. A mandulát egyébként nagyon sokféleképpen lehet fogyasztani, de leginkább nyersen, vagy pörkölve esszük. A mandula a friss gyümölcsökhöz képest hosszabb ideig eltartható, és praktikus rágcsálnivalóként is szolgál, különösen hosszú utazások alkalmával, és nincs szükség hűtésre sem, ezért világszerte széles körben elfogadott. Gyakorta mandulavaj készül belőle, vagy éppen mandulatejként fogyasztjuk. A mandulatej a zabtej mellett a növényi eredetű tejpótlók két példája, ezek pedig egyre népszerűbbek. A mandulatej kapcsán a testsúlycsökkentés lehetőségét, a rengeteg antioxidánst, a laktózmentességet és a csonterősítő hatás emelik ki leginkább és a gyártók új ízeket és nagy tápértékű termékeket is gyártanak, hogy még több vásárlót vonzzanak. A 2022 és 2030 közötti előrejelzési időszakban a mandulatej piaca várhatóan 15,2%-os összetett éves növekedési rátával (compound annual growth rate, CAGR) bővülhet. Nem véletlenül.

🥫A mandulatej mellett, a mandulaolajat évezredek óta használják egészségügyi és kozmetikai előnyei miatt. Ma már a kozmetikumokban és a bőrápolási termékekben találkozhatunk vele, beleértve az arckrémeket, hidratálókrémeket, tisztítószereket és hajápolási termékeket. Ezen túlmenően a gyógyászatban is alkalmazható, ahol enyhíti az izomfeszültséget, erősíti az immunrendszert, tisztítja a vastagbelet, és bélmozgást idéz elő. A mandulaolaj iránti keresletet a globális mandulapiacon fokozó további tényezők közé tartozik a növekvő városi lakosság, az életminőség javulása, valamint a változó életmód, ahogy a fogyasztók tudatosabbá válnak a természetes összetevőket és különféle egészségügyi előnyöket kínáló áruk iránt. 2022 végére a mandulaolaj piaca az előrejelzések szerint 1,42 milliárd USD lesz. Ezenkívül a mandulaolaj értékesítése 2022 és 2032 között 13,4%-os összetett éves növekedési rátával növekszik majd. A kiváló táplálkozási profiljának köszönhetően a mandulaliszt a megbecsült összetevő. A mandulaliszt tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása. Emiatt a mandulalisztet gyakran használják különféle termékek fő összetevőjeként, beleértve a pékárukat, édességeket és kozmetikumokat. Ezenkívül a paleo, keto és gluténmentes alternatívák bővülő piaca nyereséges lehetőségeket kínál a mandulaliszt-iparban érintett vállalkozások számára. Ennek eredményeként a mandulaliszt fogyasztása 2022 és 2032 között várhatóan 8,3%-os összetett éves növekedési rátával bővül majd.

🌱A teljes, globális mandulapiac várhatóan 5,44%-os összetett éves növekedési rátával bővülhet majd és 2027-re elérheti a közel 11,8 milliárd USD-os piaci értéket, amely jelentős növekedés a 2020-as 5,16 milliárd USD értékről. Mindez legkevésbé sem meglepő, hiszen a mandulát egészségügyi előnyei miatt világszerte egyre inkább fogyasztják, és élelmiszer-összetevők formájában is bővül a felhasználása. Ezért a növekvő élelmiszer piac pozitív hatással lesz a globális mandulapiac növekedésére az előrejelzési időszakban, és nem csak a már fejlett, magasabb vásárlóerejű piacokon.

🔆 Európában a vegán és bioélelmiszerek iránti növekvő kereslet várhatóan az előrejelzési időszak alatt a mandulapiac motorja lesz. Emellett az élelmiszer és italgyártást bővítő nagy gazdaságok, valamint a régió nagy piaci szereplőinek a piaci részesedésük növelése érdekében történő növekvő beruházásai várhatóan elősegítik a piaci növekedési lehetőségeket. Ezen túlmenően a fogyasztói preferenciák változása és a hús alternatíváinak és helyettesítő termékeinek növekvő elfogadása a növekvő vegán népesség miatt várhatóan tovább ösztönzi a bővülést az elkövetkező években. Több felmérés szerint például az Egyesült Királyságban a vegán lakosság száma jelentősen nőtt az elmúlt néhány évben, és az előrejelzési időszakban is erős növekedés várható. A főbb piaci szereplők a mandula egészségügyi pozícionálására és a fogyasztói marketingtevékenységekre, valamint a fejlődő piacokra, például Indiára és Kínára vonatkozó modell és stratégia kidolgozására összpontosítanak. Növekszik ugyanis a kereslet a fejlődő és fejletlen gazdaságokban: a életszínvonal emelkedése a fogyasztói kiadások növekedéséhez vezetett egyes fejlődő gazdaságokban, például Indiában és Kínában. Emellett a munkaképes lakosság arányának növekedése, valamint a gyors iparosodás és urbanizáció tovább növelte a tartósított élelmiszerek iránti keresletet. Mindez pedig hatalmas lehetőséget teremtett a mandula számára. Továbbá az egyéb feltörekvő országokban is nőtt a szupermarketek és kiskereskedelmi üzletek száma, valamint a tartósított élelmiszerek vásárlási trendje. Az USDA (United States Deparment of Agriculture) Foreign Agricultural Service’s Food and Grocery Product Opportunities Stemming from Internal Sector Shift című tanulmánya szerint Indiában a szupermarketek és hipermarketek éves szinten 15%-kal nőnek, melyek jó lehetőséget teremtenek az értékesítésre. Ezen túlmenően a kiskereskedelmi lánc kiszélesedése és a növekvő globalizáció azt eredményezte, hogy megnőtt a kereslet a hosszabb eltarthatósági idővel rendelkező és különleges tárolás nélkül tartósítható élelmiszerek iránt, ami így a mandula iránti kereslet növekedését eredményezi az ilyen típusú gazdaságokban.

👨‍⚕️Mindemellett érdemes még egy másik tényezőt is beemelni a növekvő kereslet jobb megértésébe. Ez pedig a laktóz-intolerancia, melynek előfordulását az okozza, hogy a vékonybélben lévő sejtek által termelt laktóz enzim nem képes lebontani vagy megemészteni a laktózt (tejcukor). Ezért a laktózmentes mandulatej fogyasztása alternatívát jelent a laktózérzékenységben szenvedő egyének számára, anélkül, hogy a táplálkozási előnyöket veszélyeztetné. A csecsemőknél jelenlévő laktóz-intolerancia a veleszületett laktózhiány, más néven veleszületett anasztázia, egy rendellenesség következménye, amelyet az LCT gén mutációja okoz. Az újszülöttek nem képesek lebontani az anyatejben vagy a tejkészítményben jelen lévő laktózt. Ez a fajta rendellenesség meglehetősen ritka, és előfordulási gyakorisága jelenleg nem ismert. A National Institutes of Health (NIH) becslései szerint azonban a csecsemőknél előforduló laktózintolerancia aránya Finnországban alacsony szintre tehető, a laktóz emésztésére képtelen felnőttek azonban már az emberi populáció több mint 60%-át teszik ki. A betegség felnőttkorban a kelet-ázsiai származású egyének körében különösen elterjedt, és a népesség több mint 70%-át érinti. A laktózintolerancia a nyugat-afrikai, arab, zsidó, görög és olasz származású népesség körében is jelen van, így lehetőséget biztosít a piac növekedésére az elkövetkező évtizedekben.

👓Végezetül említsünk meg egy tudományosan kevésbé igazolható tényezőt. Gyakran hallani ugyanis, azt a szlogent, hogy „együnk magunkat okosra” például olyan olajos magvak fogyasztásával, mint a mandula. Mindez egyszerű marketingfogás. Dhillon és munkatársai (2017) szerint ugyanis a mandulafogyasztás nincs hatással a kognitív teljesítményre a kontroll étrendhez képest. Akut kísérletekben azt vizsgálták, hogy a mandulában gazdag, magas zsírtartalmú ebéd befolyásolja-e az éberség és a memória étkezés utáni gyors visszatérését. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas szénhidráttartalmú étkezéshez képest az ebéd melletti mandulafogyasztás részben ellensúlyozta az emlékezet tompulását, de nem volt alkalmas arra, hogy mérsékelje a posztprandális időszakban (étkezés utáni 1-3 óra) a figyelem fokának csökkenését. A mandula sok olyan tápanyagot tartalmaz, mint például az E-vitamin, a magnézium és az egészséges zsírok, amelyek fontosak az általános agyi egészség és működés szempontjából. A kiegyensúlyozott, sokféle tápanyagban gazdag élelmiszert, például mandulát tartalmazó étrend jótékony hatással lehet a kognitív egészség megőrzésére, de nem bizonyított tény a mandulafogyasztás és az IQ hányados növekedése közötti kapcsolat.

🥜Jelen bejegyzésünk fő üzenetei felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy a gazdasági növekedéssel nem minden esetben tűnnek el alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő exporttermékek, és ha az adott ország tényező és versenyelőnnyel rendelkezik egy meghatározott termékből, akkor a nemzetközi kereskedelem szabályainak is ellentmondva tehet szert tetemes exportbevételekre. Jelen példában felhívtuk a figyelmet az USA mandulapiacára, amely ötletet és példát adhat más országok számára is. Akkor, ha a természeti adottságok rendelkezésre állnak, még egy tőkeintenzív termelésű ország is specializálódhat a mezőgazdasági termékek irányába. Ezzel pedig hozzá tud járulni a diverzifikált kiviteli szerkezet megvalósításához és a nemzetközi kereskedelemben azonosítható sérülékenység csökkentéséhez. A kaliforniai mandula azonban nincs egyedül, ugyanis pisztáciából még koncentráltabb az amerikai piac, és az USA a világtermelés több mint kétharmadát adja. Következő bejegyzésünkben a világ pisztáciafogyasztását és trendjeit járjuk körül.

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, és itt, itt, illetve itt találhatóak meg.

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Külső junior elemző | Megjelent írások

Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.

Iratkozzon fel hírlevelünkre