Az idei aszályos nyár, valamint a számos országban pusztító erdőtüzek a gabonafélék vetésterületein túl a gyümölcsösökben és az olívatermesztő vidékeken is jelentős károkat okoznak. Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban az olíva-termesztésből származó olívaolajat elsősorban exportra állítják elő, amely ezáltal az élelmiszeripari termékek kivitelének jelentős részét adja. Míg a tavaszi időszak előrejelzései kedvező képet mutattak a termés állapotát illetően, addig a nyári adatok már sokkal bizonytalanabbak: a spanyol területeken a hőhullámok és a szárazság ronthatják a termék végső minőségét és mennyiségét, Olaszországban és Görögországban pedig a vízhiány és az erdőtüzek magas kockázata nehezíti a termesztést. Alábbi összefoglalónkban a három legnagyobb termelő ország eddigi eredményeit tekintjük át, kitérve arra, hogy a globális mezőgazdaságra milyen hatással voltak az idei nyár szélsőséges eseményei.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization – FAO) növényi olajár-indexe júniusban átlagosan 192,0 pontot ért el, ami 7,0 pontos (3,8 százalékos) emelkedést jelent az előző hónaphoz képest, éves viszonylatban pedig 23,3 százalékos növekedést mutat. Az index emelkedése a pálma- és repceolaj magasabb árajánlatainak, valamint a nagyjából stabil napraforgóolaj-áraknak az együttes hatását tükrözte, amelyek több mint ellensúlyozták a szójababolaj alacsonyabb árait. A májusi rövid ideig tartó csökkenést követően a nemzetközi pálmaolaj-árak júniusban ismét emelkedtek, elsősorban annak a várakozásnak köszönhetően, hogy Indonéziából kevesebb exportkészlet áll majd rendelkezésre a biodízel iránti erős belföldi nyersanyag-kereslet, valamint a csökkenő hozamok miatt várhatóan alacsonyabb termelés miatt. A globális repceolaj-árak tovább emelkedtek, ami nagyrészt a stabil bioüzemanyag-keresletnek, valamint az ausztráliai és kanadai ültetvényeket érintő kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhető.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29897109/
Ugyanakkor a világpiaci napraforgóolaj-árak nagyjából stabilak maradtak, mivel a 2025/26-os gazdasági évben várhatóan továbbra is szűkös kínálat hatását nagyrészt ellensúlyozta a következő, 2026/27-es gazdasági évre vonatkozó bőségesebb kínálatot jósló várakozás. Ezzel szemben a globális szójababolaj-árak enyhén csökkentek a dél-amerikai kínálat szezonális növekedésének és a nyersolajárak csökkenésének nyomása alatt.
Az olívaolaj tekintetében a 2025. decemberi jelentés kiemeli, hogy az előző időszakokban, főként az aszály okozta károkat, a 2024/2025-ös szezonban sikerülhet korrigálni. A Nemzetközi Olívatanács (International Olive Council – IOC) becslése szerint az előző szezonban a termelés elérte a 3,57 millió tonnát, ami 38%-os növekedést jelent a korábbi évekhez képest. Az aktuális, 2025/2026-os szezonban a FAO és az IOC is stabil termést vár. Becsléseik szerint a termelésben nem várható érdemleges változás a korábbi időszakhoz képest, de a fogyasztás és a nemzetközi kereskedelem területén bővülés prognosztizálható. A jelentésben a FAO kiemeli azt is, hogy az ágazatot továbbra is jelentősen befolyásolják a gyakori és hosszú ideig tartó hőhullámok, az elhúzódó aszályos időszakok, a vízhiány, továbbá a kártevők és betegségek megjelenése. Utóbbiak főként a mediterrán termőterületeken okoznak termésingadozást.
A 2025-ös FAO-jelentést némileg felülírta az idei év száraz és forró nyári hónapjai. A meleg időjárási viszonyok mellett az erdőtüzek is komoly fejtörést okoznak az agráriumban dolgozók számára. Az olajfaligeteket is sújtó tüzek miatt az olívaolaj ára várhatóan ismét emelkedésnek indul majd. Az ASAJA mezőgazdasági kereskedelmi szervezet jelentése szerint a tüzek kiterjedtsége miatt a gyümölcsültetvények, a szőlőültetvények, az üvegházak is kitettek a veszélynek. Emellett a beszámoló arra is rávilágít, hogy a vízhiány és a szélsőséges meleg időjárás a kertészeti növények (paradicsom, paprika, uborka) esetében további termésveszteséget produkálhat. Az áremelkedés tehát nem csupán az olívaolaj esetében mutatkozhat majd meg, hanem a legtöbb zöldség- és gyümölcsterméknél tapasztalható lesz világszerte.
Az idei tavaszi előrejelzések még sokkal optimistább képet mutattak, mint a jelenlegi helyzet. Spanyolországban tavasszal kedvező volt az időjárás, ezért sok szakértő eleinte átlag feletti vagy akár kifejezetten jó termést valószínűsített. Az első becslések még 1,5–1,6 millió tonna körüli olívaolaj-termelést sem tartottak kizártnak, ami ismét erős év lenne. Az utóbbi hetek hőhullámai azonban növelték a bizonytalanságot, így a száraz művelésű ültetvényeken nő a terméshullás kockázata, csökkenhet az olíva olajtartalma. Olaszország esetében változatosabb képet láthatunk: délen és Szicíliában komoly problémát okoz a hőség, de az északi és középső területek jobb helyzetben vannak az országban. A piac jelenleg közepes termést vár, amely jobb lehet a leggyengébb aszályos évekhez képest, de nem számít rekordnak. Az ország továbbra is jelentős importra szorul majd a belső fogyasztás és az export kiszolgálásához. Görögországban a legkedvezőtlenebbek a kilátások. Az országot különösen erősen érintette a hosszan tartó hőség, a csapadékhiány, valamint az erdőtüzek, amelyek olajfaligeteket is elértek, többek között Krétán és Attika térségében. Ez nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is ronthatja, különösen azokon a területeken, ahol a fák tartós vízhiányt szenvedtek. A piac szempontjából ez azt jelenti, hogy Spanyolország várhatóan ismét ellensúlyozni tudja az olasz és görög gyengébb termést, így európai szinten nem valószínű olyan kínálati hiány, mint a 2022–2023-as időszakban. Ugyanakkor a nyári hőhullámok miatt az olívaolaj ára újra emelkedő nyomás alá kerülhet, különösen, ha augusztus–szeptemberben sem érkezik számottevő csapadék.
Spanyolország a világ legnagyobb olívaolaj-termelője. A globális termelés akár 40%-a is érkezhet a dél-európai országból. Évente átlagosan 1–1,5 millió tonna olívaolaj készül itt, elsősorban Andalúziában, ahonnan a spanyol olíva jelentős része kikerül a nemzetközi piacra. A lista második helyén Olaszország áll, itt évente átlagosan 200–400 ezer tonna közzé tehető az előállított olívaolaj mennyisége. A harmadik helyen Görögország van, ahol 200–350 ezer tonna közé tehető az előállított olaj mennyisége. Görögországban kiemelkedőek Kréta, Peloponnészosz és Kalamata olajtermelő vidékei. A görög termelésben különösen nagy arányban van jelen az úgynevezett extra szűz olivaolaj, valamint a három ország közül itt a legmagasabb a fogyasztás a lakosság körében.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29897044/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29897082/
A három ország együttesen a világ olívaolaj-exportjának több mint 75%-át adta 2024-ben. A spanyol termékek elsősorban Olaszországba, az USA-ba, Mexikóba és a Közel-Kelet országaiba érkeznek. Az olasz olivaolaj elsődleges piaca az európai országok, míg a görög termékeket Olaszország, Spanyolország és Lengyelország vásárolják fel. A nagyobb exportőr országok legtöbbször azért importálnak magas arányban olívaolajat, mert különböző eljárásokkal új terméket készítenek belőle, amelyet aztán ismét külföldön értékesítenek. A globális adatok a fogyasztásra vonatkozóan számos érdekességet rejtenek: az IOC legfrissebb adatai alapján a világ olívaolaj-fogyasztása a 2025/2026-os gazdasági évben 3,2 millió tonnára tehető. Globálisan ez azt jelenti, hogy egy fő átlagosan 0,43 liter olívaolajat fogyaszt el évente. Magyarországon az éves arány 0,38 literre tehető személyenként. A fogyasztást nagyban befolyásolja az olaj elterjedtsége az adott étkezési kultúrában, valamint annak fogyasztói ára is.
Az olívaágazat amellett, hogy jelentős élelmiszeripari beszállító, a munkaerőpiacon is számottevő hatást gyakorol. A legtöbb olívaültetvény jellemzően családi gazdaságok kezében összpontosul, valamint magas a szezonális alkalmazottak száma. Spanyolországban 250–350 ezer embert érint a szektor foglalkoztatottsága, Olaszországban ez a szám 150–250 ezer emberre becsülhető, míg Görögországban 80–120 ezer ember dolgozhat az ágazatban. Az olaj előállításában ennek a számnak 10–15%-a tevékenykedik átlagosan országonként. A legtöbb munkaerő így nem a gyártási, hanem a termesztési és betakarítási területeken van foglalkoztatva. Annak ellenére, hogy az olívaágazat az egyes országok GDP-jében viszonylag kis részesedéssel bír, az államok vidéki foglalkoztatásában jelentős szerepet tölt be. Spanyolországban a már említett Andalúz térségben kiemelkedik Jaén, Olaszországban Puglia, Görögországban pedig Kréta és Peloponnészosz. Ezáltal az olívaolaj-termelés a helyi jövedelmek egyik legfontosabb forrása. A rossz termés vagy az árak jelentős változása így közvetlen hatással van a vidéki lakosság helyzetére társadalmi és gazdasági tekintetben is.
Összességében az éghajlati problémák és az erdőtüzek kiterjedtsége számos mezőgazdasági ágazatban jelentős problémákat okozott idén. Az olíva termelésben kiemelkedő három európai ország számára szintén kihívásokkal teli az idei mezőgazdasági szezon, bár Olaszország esetében a középső és északi régiók eredményei még javíthatnak az előrejelzéseken. Az olivaolaj árának emelkedése várhatóan elkerülhetetlen, de remélhetőleg az árszint nem fogja elérni a 2022-es időszak csúcsát. Az európai keresletet előreláthatólag ki tudja elégíteni a három nagy termelő ország teljesítménye, de várhatóan a felsorolt okok miatt a további, főként tengerentúli és közel-keleti export aránya csökkenhet.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
