A Nobel-békedíj az egyetlen a Nobel-díjak közül, amelyről egy norvég testület dönt, de ez a múltban gyökerező hagyomány távolról sem az egyetlen érdekesség a kitüntetéssel kapcsolatban. A díj története során akadtak ellentmondásos megítélésű díjazottak; olyanok, akik sokak szerint a korábbi tevékenységük alapján érdemtelenek voltak a Nobel-békedíjra, de olyanok is, akik későbbi tetteikkel cselekedtek a vádak szerint a díj szellemiségével ellentétesen. Az idei döntést különleges várakozás előzte meg, mivel Donald Trump amerikai elnök rendszeresen magának követelte a díjat. Noha – valójában nem meglepő módon – végül nem ő kapta meg, a venezuelai díjazott ügyesen neki is dedikálta a kitüntetést.
Az egyetlen Nobel-díj, amiről nem svéd testület dönt
Alfred Nobel végrendelete alapján 1901 óta a Nobel-békedíj kivételével a többi díj nyerteseiről svéd szervezetek döntenek; az irodalmi díjazottról a Svéd Akadémia, a fizikai, kémiai és orvosi díjról pedig a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az 1969-ben a svéd központi bank alapításának háromszázadik évfordulója alkalmából alapított közgazdasági Nobel-díjat az utóbbi intézmény Gazdaságtudományi Bizottsága ítéli oda. A Nobel-békedíj nyertesét egy öttagú norvég Nobel-bizottság választja ki, melynek tagjait a Storting (norvég parlament) jelöli ki. A titkos szavazáson a díjat olyan személyeknek vagy szervezeteknek ítélik oda, akik a nemzetközi béke ügyét kiemelkedően szolgálják. Nobel-békedíjra egy meghatározott kör (például egyetemi tanárok, országok nemzetgyűléseinek tagjai, korábbi díjazottak vagy országok vezetői) nyújthat be jelöléseket. Alfred Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia és Svédország perszonáluniót alkotott; a két államot az uralkodó, II. Oszkár személye kötötte össze, emellett azonban a két nemzet saját parlamenttel, kormánnyal és nemzeti identitással rendelkezett. Alfred Nobel azon döntése mögött, hogy a Nobel-békedíjat egy norvég testület adományozza, az állt, hogy a norvégokat békeszerető, a nemzetközi konfliktusoktól elzárkózó népnek tartotta. A hagyomány fennmaradt az államszövetség 1905-ös felbomlását követően is.
A Nobel-bizottság közlése szerint idén rekordközeli számú, 338 jelöltet neveztek a békedíjra: 244 személyt és 94 szervezetet (a rekord a 2016-os 376 jelölt volt). A különböző fogadóirodák és a Nobel-díjak nyerteseit rendszeresen előrejelző szervezetek nem tartották az idei díjazottat, María Corina Machadót valószínű győztesnek. A fogadások alapján a 2024 februárjában elhunyt orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye, Julija Navalnaja, az idén tavasszal megválasztott XIV. Leó pápa, valamint a Szudánban humanitárius segítséget nyújtó Sudan’s Emergency Response Rooms voltak a legesélyesebb jelöltek.
A jelöltek pontos listáját és a véleményezéseket 50 évre titkosítják a végleges döntés okozta lehetséges feszültségek mérséklése érdekében. Jelenleg tehát az 1974-es évre érhető el a legfrissebb jelöltlista. Az adatbázis alapján 1901-1974 között 186 jelölő összesen 125 személyt vagy szervezetet nevezett a díjra Magyarországon. Bizonyos esetekben a jelölők bejelentik a jelölésüket, így lehetett tudni, hogy idén Donald Trump is a jelöltek között szerepel.
Időnként ellentmondásos személyek kapják a Nobel-békedíjat
A Nobel-békedíj történetében voltak olyan díjazottak, akiknek kitüntetése ellentmondásosnak bizonyult. Ezekben az esetekben sokan vitatták, hogy az érintett valóban megérdemelten kapta a díjat, mivel a kritikák szerint vagy érdemi tevékenység kifejtése nélkül kapta meg a kitüntetést, vagy annak ellenére ítélték oda neki, hogy korábbi tettei erre érdemtelenné tették. Előfordult az is, hogy egy díjazott későbbi tevékenységét ítélték sokan a díj szellemiségével ellentétesnek. Néhány ismertebb példa:
- Barack Obama amerikai elnök – Obama 2009-ben, kevesebb mint nyolc hónappal a hivatalba lépése után kapta meg a Nobel-békedíjat (ami egyébként őt magát is meglepte, és nem tartotta rá érdemesnek magát). A Nobel-bizottság az elnök a „nemzetközi diplomácia és a népek közötti együttműködés megerősítéséért tett rendkívüli erőfeszítéseivel” indokolta a döntést, ám a széleskörű kritikák szerint Obama az addigi rövid hivatali ideje alatt alig tett érdemi lépéseket a béke érdekében. Később további bírálatok tárgya lett, hogy az elnök kiterjesztette Amerika terrorellenes háborúját és ennek keretében a dróntámadásokat. A díj októberi megítélése és a december eleji ceremónia közötti szűk két hónapban Obama több ellentmondásos intézkedést is hozott, például 30 ezer fővel megnövelte az Afganisztánban állomásozó katonák számát.
- Henry Kissinger amerikai külügyminiszter – talán a Nobel-békedíj történetének legellentmondásosabb döntése volt, amikor az 1973-as díjat Kissinger és Lê Đức Thọ, a Vietnami Munkáspárt Politikai Bizottságának képviselője kapta, amiért közösen tető alá hozták az 1973-as tűzszünetet a vietnámi háborúban. Thọ elutasította a díjat, Kissinger pedig nem volt jelen az átadásakor, mivel nem akarta, hogy az eseményen háborúellenes tüntetők célpontjává váljon. Kissinger később megpróbálta visszaadni a díjat, de a Nobel-bizottság ezt elutasította. A döntés ellenzői szerint az amerikai külügyminiszter nem érdemelte meg a kitüntetést, mivel szerepe volt többek között Kambodzsa titkos bombázásában, a dél-amerikai Kondor hadműveletben és az 1973-as chilei puccsban.
- Jasszer Arafat palesztin vezető – 1994-ben a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetőjeként Arafat Jichák Rabin akkori és Simon Peresz volt izraeli kormányfővel együtt kapta meg a díjat az oslói megállapodásért, amely a palesztin-izraeli békefolyamat részét képezte. A döntést sokan kritizálták azért, mert amíg Arafat a Fatah párt vezetője volt, a PFSZ – amelynek a Fatah a legnagyobb frakciója – terrorcselekményekben vett részt. A Nobel-bizottság egyik tagja tiltakozásul lemondott Arafat kitüntetését követően, a „világ első számú terroristájának” nevezve őt.
- Abiy Ahmed etióp miniszterelnök – Ahmed 2019-ben kapott Nobel-békedíjat a belpolitikai reformjaiért és a 20 évig tartó etióp-eritreai háború lezárásában játszott szerepéért. Alig egy évvel később azonban polgárháború tört ki Etiópia Tigré tartományában, amely két évig tartott, több százezer áldozatot követelve. A háború kitörése után a Nobel-bizottság (amely ritkán kommentálja a díjazottak tevékenységét) kétszer is felszólította Ahmedet, hogy vessen véget a harcoknak, mondván, miniszterelnökként és Nobel-békedíjasként különleges felelőssége van a béketeremtésben.
Idén venezuelai ellenzéki vezető nyerte el a kitüntetést
Az idei évben María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapta a Nobel-békedíjat „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért végzett fáradhatatlan munkájáért, valamint a diktatúrából a demokráciába való igazságos és békés átmenet elérése érdekében folytatott küzdelméért”. Indulását a 2024-es elnökválasztáson a hatóságok megakadályozták, de jól mutatja a fragmentált venezuelai ellenzék előtti tekintélyét, hogy eltiltása után elérte, hogy az ellenzéki választók a helyette jelöltként induló alig ismert Edmundo Gonzálezre szavazzanak. Noha González a szavazókörök eredményei szerint földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, a kormányhű Nemzeti Választási Tanács a 2013 óta hatalmon lévő Nicolas Madurót hirdette ki győztesnek.
Mivel a Maduro-kormány többször is letartóztatással fenyegette, az 58 éves Machado rejtekhelyen él, és január óta nem mutatkozott nyilvánosan. Mint a Nobel-bizottság elnöke fogalmazott, Machado döntése, hogy az életét fenyegető veszélyek ellenére nem hagyta el hazáját, milliókat inspirált, az autoriter vezetőknek ellenálló szabadságharcosokat pedig elismerésben kell részesíteni. Machado az X-en posztolva „Venezuela szenvedő népe mellett” az „ügyünket határozottan támogató” Donald Trumpnak is dedikálta a díját.
Donald Trump neve is felmerült lehetséges díjazottként
Donald Trump amerikai elnök rendszeresen nyilvánosan hangot adott azon véleményének, hogy meg kellene kapnia a Nobel-békedíjat, mivel – sokak által vitatott – állítása szerint hivatal ideje alatt hét háborúnak vetett véget:
- Az Izrael és Irán közötti, 12 napig tartó harcoknak;
- Az Egyiptom és Etiópia közötti, a Nagy Reneszánsz Gát miatti feszült viszonynak, amelyhez azonban az Egyesült Államok nem kapcsolódott közvetlenül;
- Az India és Pakisztán közötti fegyveres konfliktusnak;
- A Szerbia és Koszovó közötti konfliktus lezárását az elnök szintén a saját eredményének tartja, holott a második elnöksége alatt mindeddig nem eszkalálódott a két ország közötti ellentét;
- A Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti konfliktusnak;
- Az Örményország és Azerbajdzsán közötti régóta húzódó ellentéteknek, miután a két ország Trump közvetítésével békét kötött;
- A Kambodzsa és Thaiföld közötti, határvita miatt kirobbant harcoknak.
Több külföldi vezető politikus és kormány is jelölte őt a díjra: az izraeli kormányfő, a ruandai külügyminiszter, a gaboni elnök, az örmény miniszterelnök, az azerbajdzsáni elnök, továbbá a pakisztáni és a kambodzsai kormány (bár e két utóbbi, valamint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelölése a január 31-i határidő után lett benyújtva). Az Egyesült Államokban egy kongresszusi képviselő is jelölte Trumpot a 2020-as Ábrahám-megállapodásokban játszott szerepéért. Mi több, az elnököt idén még korábbi ellenfele, Hillary Clinton is támogatta.
Az amerikai elnöknek mindazonáltal nem volt valós esélye elnyerni a díjat, több okból kifolyólag sem. Alfred Nobel végrendelete szerint a vagyonának hozamából jelenleg 11 millió svéd koronával (körülbelül 390 millió forinttal) járó díjat azoknak kell odaítélni, „akik az előző évben a legnagyobb hasznot hozták az emberiségnek”. Az elmúlt évre vonatkozó kitétel valamennyi Nobel-díjra vonatkozik, ugyanakkor a díjakat számos esetben olyan személyek kapják, akik évekkel, sőt akár évtizedekkel a kitüntetésük előtt alkotottak maradandót – a legújabb példa erre Krasznahorkai László idei irodalmi Nobel-díja –, így az időtartamra vonatkozó feltétel valójában rugalmas. A nevezések benyújtásának mindazonáltal január utolsó napja a határideje, márpedig ekkor Donald Trump még csak másfél hete volt hivatalban, így a tavalyi tevékenységét nem vizsgálhatta a bizottság. Ez mindenképpen rontott az esélyein – jövőre viszont ezzel az akadállyal már nem kell számolnia.
Trumpot mindemellett számos egyéb ok miatt sem tartották alkalmasnak a Nobel-békedíj elnyerésére, ezek azonban többnyire inkább politikai kritikának minősülnek. Ilyen például a nemzetközi intézmények Trump általi figyelmen kívül hagyása, a klímaváltozással kapcsolatos nézetei és a Nobel-díjért folytatott ismételt nyilvános lobbizása. Ide sorolhatók az elnök olyan nagy vihart kavaró intézkedései is, mint a világ számos pontján humanitárius segítséget nyújtó USAID beolvasztása a külügyminisztériumba, a nemzeti gárda bevetése egyes amerikai városokban vagy a bevándorlók tömeges deportálása az USA-ból. A legtöbb migránst egyébként Barack Obama toloncolta ki az Egyesült Államokból; igaz, már a Nobel-díj elnyerését követően.
Miután kiderült, hogy nem a jelenleg hivatalban lévő amerikai elnök kapta az elismerést, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója kijelentette: „a Nobel-bizottság bebizonyította, hogy a politikát a béke elé helyezi”. Trump ugyanakkor telefonon gratulált Machadónak, aki elmondta neki, mennyire hálás a venezuelai nép azért, amit az elnök tesz az egész világon a béke, a szabadság és a demokrácia érdekében.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
