Több mint másfél évszázadon át elképzelhetetlen volt, hogy hivatalban lévő amerikai elnök Kelet-Európába látogasson: a távolság, az izolacionizmus és a térség autokrata berendezkedése sokáig egyszerre volt akadály. A hidegháború azonban új értelmet adott a régiónak – Bukaresttől Varsóig az elnöki utak hol a szovjet blokk repedéseit tágították, hol a NATO keleti szárnyát erősítették, miközben Prágában még a nagyhatalmi fegyverzetkorlátozás utolsó nagy egyezményeit írták alá. Bill Clinton és az ifjabb George Bush még aktív diplomáciát folytatott a közép- és kelet-európai régióban, Barack Obama hivatalba lépése óta viszont esetlegessé váltak az elnöki látogatások és a katonai realitásokat felváltotta a politikai szimpátia. Ebben a történelmi ívben kap külön súlyt, ha 2026 tavaszán valóban Budapestre érkezik Donald Trump: két évtized után ismét a térség kerülhet a washingtoni figyelem fókuszába.
A Függetlenségi Nyilatkozat (1776) és az I. világháború vége (1918) között egyetlen hivatalban lévő amerikai elnök sem tett nemzetközi utazást Európába hivatalos minőségben. Az első ilyen látogatást Woodrow Wilsonhoz köthetjük, aki 1918. decemberében a versailles-i békekonferencia miatt látogatott el az öreg kontinensre. Kelet-Európának azonban még egy fél évszázadot kellett várnia egy elnöki vizitre. Az USA a II. világháborúig izolacionista politikát folytatott, és a technológiai korlátok (nincs repülőgép, a hajózás hosszú) miatt amúgy is csak nagyon indokolt esetekben lett volna kivitelezhető egy állami vizit. A korabeli körülmények olyannyira kedvezőtlenek voltak, hogy a 350 éves birodalmi jelenlét (ebből hivatalosan gyarmati 200 volt) alatt csak egyszer látogatott el brit uralkodó Indiába, V. György 1911-ben.
A közlekedés fejlődése ellenére Kelet-Európa kimaradása történelmi okokkal is magyarázható. Tulajdonképpen soha sem volt jó a viszony a térség legmeghatározóbb állama, a Habsburg Birodalom és az Egyesült Államok között. A bécsi udvar a kezdetektől fogva ellenezte a gyarmatok függetlenedését, hiszen ő maga is félt attól, hogy az szikraként begyújthatja a szeparatista törekvéseket a nehézkesen az ellenőrzése alatt tartott területeken. Ráadásul az osztrák császár hatalma még mindig abszolút volt az angol királlyal szemben, aki ekkor már nem dönthetett egyedül a törvényhozás, az adózás és a háborúk kérdésében a parlament jóváhagyása nélkül. 1777-ben például Mária Terézia nem fogadta William Lee amerikai megbízottat, II. József pedig szándékosan akadályozta meg a Bécsi Kongresszus össze nem hívásával az amerikai függetlenségi háború előbbi befejeződését. A kölcsönös diplomáciai elismertségre is 1838-ig kellett várni.
Az amerikai közvélemény kifejezetten szimpatizált az 1848-as magyar és olasz forradalmakkal. Kossuth Lajost New Yorkban 31 ágyúlövéssel fogadták, felszólalt a Kongresszusban, mellszobrot kapott a Capitoliumban, megyét neveztek el róla és amellett, hogy Millard Fillmore fogadta a Fehér Házban, Abraham Lincolnnal is találkozott. Washington szívesen fogadta azt a 2 milliónál is több német, cseh, magyar és más nemzetiségű bevándorlót, akik a Habsburg Birodalomból menekültek el. Ugyan a rövid életű mexikói császárság kivégzett uralkodója I. Miksa Habsburg főherceg volt, a bécsi udvar az első perctől kezdve vonakodva támogatta az ambícióit, amiért cserébe le is mondatta a család az örökösödési jogáról. Washington mindenesetre nem nézte jó szemmel a 7 ezer osztrák katonát a déli határainál.
Az I. világháborúban pedig nyílt konfliktus tört ki a két ország között. Az úgynevezett Köztes-Európa Habsburg Birodalmon kívüli népei pedig vagy orosz vagy oszmán despota uralma alatt álltak. Ugyan az Egyesült Németország köztes-európai országként egyre fontosabb gazdasági partnere lett az USA-nak, a politikai érdekellentétek elégnek bizonyultak ahhoz, hogy amerikai elnök csak akkor látogasson el oda, amikor győzelmet aratott felette. Az első vizit apropója a potsdami konferencia volt. A Berlintől keletre lévő térségnek pedig még egy generációnyit kellett várnia egy amerikai elnökre. Csak ekkor szakított az amerikai politikum azzal a felfogással – pragmatikus okokból -, hogy nem demokratikus országba is ellátogasson a vezető. Ez először mindössze 57 éve történt.
A diagram az alábbi linken hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27289419/
Románia
A kelet-, közép-, délkelet-európai térség országai közül először Romániába látogatott amerikai elnök. Richard Nixon és Henry Kissinger az 1969-es prágai tavasz után kereste az ideális országot, ahol ki tudja használni a keleti blokk repedéseit. Mielőtt nekiláttak volna Kínának, a csehszlovákiai beavatkozást elítélő, a táboron belül relatíve autonóm politikát folytató Nicolae Ceaușescu bizonyult a legmegfelelőbbnek. Vele tesztelték Moszkva reakcióit a nyugati feszültségcsökkentési projektre.
1967-ben kongresszusi képviselőként Nixon már járt Romániában, 1969-ben viszont elnökként érkezett és Ceaușescu uralmának negyedik évében egymillió ember vonult az utcára. Ekkor már egy évtizede nem állomásozott az országban a szovjet hadsereg, cserébe a Szovjetunióba küldött élelmiszerszállítmányokért. A diktátor fogadókészsége kifejezetten jó volt, ugyanis a blokk arabbarátsága ellenére fenntartotta a kapcsolatot Izraellel, mert meg volt győződve arról, hogy Washington a zsidóság befolyása alatt áll. Megnyerésük érdekében fejpénzért cserébe mintegy negyedmillió zsidót engedett alijázni. Izrael valóban közbenjárt Románia érdekében, hogy az USA adja meg a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) a legkedvezőbb elbírálási státuszt. 1974-ben a Jackson-Vanik módosítás ezt hozzákötötte az emigrációs „szabadsághoz”, így az alkunak lett jogi alapja. Ezután Románia lett Jugoszlávia után az USA legfontosabb kereskedelmi partnere a keleti blokkból.
Gerald Ford elnök 1975-ben a Helsinki-csúcs után elment Ceaușescu-hoz, 1978-ban pedig egy viszontlátogatásra került sor. Azonban miután az 1980-as években egyre brutálisabbá vált az elnyomás az országban, Jimmy Carter és Reagan elnök szándékosan bojkottálták a rezsimet. 1997-ben Bill Clinton járt Romániában, és ígéretet tett, hogy ha folytatják a demokratikus reformokat, akkor nem maradnak ki a NATO-bővítésből. Végül 2004-ben Romániát is felvette a szövetség. Ifjabbik Bush elnök 2002-ben és 2008-ban ment el Romániába. Érdekesség, hogy Bush először Prága, Varsó és Vilnius után ment el Kijevbe is, a második útja során viszont a bukaresti NATO-csúcs előtt tette ugyanezt.
A romániai belpolitikai helyzet miatt és az ország fekete-tengeri stratégiai fekvése ellenére 2008 óta sem republikánus, sem demokrata elnök nem ment el Romániába. Ugyan Donald Trump 2017-ben és 2019-ben, Joe Biden pedig 2024-ben fogadta Klaus Iohannis-t, de az amerikai elnökök mindegyike visszautasította a látogatást. 2009-ben Biden alelnökként a demokrácia előmozdítását kérte, 2014-ben pedig a Krím-félsziget válsága miatt járt Romániában. 2022-ben az ukrajnai háború harmadik hetében a szövetségesek megnyugtatására érkezett Kamala Harris alelnökként Bukarestbe. A románok több amerikai katonát és pénzt kértek, de nem kaptak.
Miközben Trump maga ajánlotta fel a lengyeleknek, hogy Varsó kérésére bármikor küld még több katonát, eközben Romániában a felére csökkentették az ott állomásozó csapataik létszámát – meghagyva a képességeket, mint például az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert. Eközben lassan, de épül Európa legnagyobb NATO-támaszpontja a Mihail Koğalniceanu légibázis bővítésével, de kérdéses, hogy a tervezett 10 ezer fős állományból mennyi lesz amerikai. A finanszírozás zömét a román állam viseli, és az arra adott amerikai támogatást Trump már az első ciklusában csökkentette. A MAGA-mozgalom szimpátiáját nem erősítette Románia az Andrew Tate üggyel, a megismételt elnökválasztást pedig élesen bírálta J. D. Vance alelnök. Előbbi kapcsán Trump különmegbízottja, utóbbiban pedig Trump elnök fia tett vizitet Bukarestben. Trump sem siet a látogatással, ugyanis a román sajtó zöme kritizálta őt, a román közvélemény pedig pragmatikusan fele-fele arányban volt megosztott a 2024-es elnökválasztás előtt.
Lengyelország
A NATO legfontosabb védőbástyájaként számos alkalommal látta vendégül az amerikai elnököket, már a hidegháború alatt is. Nixon volt az első amerikai, aki elnöki minőségében járt az országban 1972-ben. Azonban alelnökként már 1959-ben is járt Lengyelországban, ami az 1956-os magyar események után rémülettel töltötte el a kommunista vezetőket. A tíz napos moszkvai útja után állt meg Varsóban, a Kreml jóváhagyása nélkül (Brezsnyevet csak nem sokkal korábban tájékoztatta a KGB). Maga a lengyel kormány is félt a látogatástól: katonai reptéren szállt le a gépe, titkos útvonalon vitték a városba. Ennek ellenére több százezer lengyel spontán ünnepelte Nixont Varsóban, virágokkal árasztották el az autóját, a sajtótájékoztatóján 480 újságíró volt jelen. A lakossági reakció, valamint Nixon 1969-es romániai, 1972-es kínai, majd 1972-ben ismételten lengyel útja jelezte Moszkvának, hogy nem beszélhet az egész kommunista tábor nevében. Gerald Ford 1975-ben a Helsinki egyezmény előkészítése gyanánt tett rövid, 21 órás vizitet Lengyelországban. Ekkor az ujjongó tömegnek lengyelül kiáltott vissza: „éljen soká Lengyelország!”. Jimmy Cartert 1977-es látogatásának a fontosságát diszkreditálta a tolmácsok botrányosan inkompetens teljesítménye, amit a kommunisták propaganda céljára fel is használtak. A fiaskó után amerikai elnök csak a rendszerváltás után ment el Lengyelországba. Ronald Reagan elnökként soha nem járt Lengyelországban, mégis nagyra becsülik a kommunizmus elleni keresztes hadjárata miatt. 1990-ben azonban egy 10 napos európai körút során bepótolta a mulasztását.
1989-ben idősebb George Bush elnök hetekkel az első szabad választások után érkezett, 1992-ben pedig csak négy óra erejéig tartózkodott az országban egy amerikai-lengyel barátság előmozdításáról ismert híres személy újratemetése végett. 1994-ben és 1997-ben járt Clinton elnök Lengyelországban, aki biztosította a vendéglátóit arról, hogy a NATO-hoz való csatlakozásuk csak idő kérdése.
2001-ben, 2003-ban és 2007-ben járt az ifjabbik George Bush elnök Lengyelországban. A második látogatás során tárgyaltak Varsó koalíciós szerepéről Afganisztánban és Irakban. A harmadik csak egy rövid vizit volt, amikor az amerikai elnök a G8 csúcs után – ahol Putyinnal is találkozott – tett egy rövid megállót Gdansk-ban (a végső állomás Bulgária volt) és megígérte a légvédelmi rakétarendszer bővítését a lengyel vezetőknek. Ugyan ezt később felülvizsgálták, de Moszkva számára a NATO keleti nyomulása már elért a falig.
Obama 2011-ben, 2014-ben és 2016-ban is járt Lengyelországban. Ekkorra már felismerte az orosz revizionista szándékot és a Kínából jövő potenciális veszélyt. Oroszország gazdasági szankcionálásán túl rotációs csapatokat és újabb fegyverrendszereket kezdett el telepíteni az USA a NATO keleti szárnyának védelme érdekében, például Lengyelországba radarokat, Romániába pedig elfogórakétákat. Második látogatása júniusban már azután történt, hogy Moszkva nyíltan beavatkozott az ukrán belpolitikába, az euromajdan-tüntetések erőszakba torkolltak, annektálták a Krímet és egy alacsony intenzitású konfliktus kezdődött Ukrajna keleti megyéiben. Obama Varsóban találkozott Petro Porosenko ukrán elnökkel is. Utolsó látogatása már jelezte az öreg kontinens súlyosbodó kríziseit. A 2016-os NATO-csúcstalálkozón már nem csak az orosz agresszió volt napirenden, hanem az Iszlám Állam elleni fellépés, az európai migránsválság, valamint a brexit is.
A demokrata kormányok – Obama és Biden vezetésével – a katonai együttműködés fenntartása mellett számos kritikát róttak fel kizárólag a jobboldali lengyel kormányoknak a jogállamiság, a demokratikus normák, az LMBTQ-jogok, a médiaszabadság és a bírói reformok miatt az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. Miután 2015-ben a Jog és Igazságosság (PiS) került hatalomra, Obama érzékeltette is a politikai antipátiáját a 2016-os lengyelországi látogatása alkalmával. Donald Tusk 2023-as visszatérése után Biden megdícsérte a lengyel „demokratikus erőfeszítéseket”.
Donald Trump eddig csak egyszer, 2017-ben járt Lengyelországban és beszédében hangsúlyozta a hagyományos értékrenden alapuló nyugati civilizációs köteléket. 2019-ben a II. világháború kitörésének 80. évfordulója alkalmából terveztek egy Dániaival egybekötött látogatást, de az egész utat az amerikai elnök az utolsó pillanatban lemondta. Ebben egy hurrikán mellett közrejátszhatott Donald Tusk éles, Trumpra vonatkozó kritikája, illetve az, hogy a dánok már akkor is elutasították Washington vételi ajánlatát Grönlandra. Azonban a PiS-sel való szívélyes viszonyt jelzi, hogy még szeptemberben találkozott Trump és az akkori elnök Andrzej Duda, egy éven belül harmadszor. Az amerikai LNG vásárlása mellett tovább erődösödött a NATO keleti szárnyának az erősítése az orosz fenyegetéssel szemben. A 2017-es látogatás idején érte el a rotációs multinacionális kontingens a teljes hadkészültséget, később további amerikai csapatok állomásoztatásáról állapodtak meg, amihez Varsó állta az infrastrukturális költségeket.
Washington a 2017-es varsói látogatás előtt két hónappal először szólította fel az európai szövetségeseket, hogy drasztikusan növeljék meg a GDP-arányos védelmi kiadásaikat. Ez Lengyelországban volt a legnagyobb mértékű: a 2014-es 1,2%-ról 2022-re 2,4%-ra, 2025-re pedig 4,5%-ra emelte. Miután egy évvel később az amerikai védernyő megvonásával fenyegette meg Trump a kérését elégtelenül teljesítő NATO-tagokat, sokan megbízhatatlannak ítélték az USA-t mint katonai szövetségest.
Ezt az érzetet igyekezett visszafordítani Biden elnök, aki az orosz invázió kezdete után egy hónappal, 2022. márciusában járt Lengyelországban, megerősítve Amerika elkötelezettségét Ukrajna mellett. Beszédében hivatkozott a NATO 5. cikkelyére, miszerint „minden centimétert megvédünk”. 2023. februárjában Biden újra elment Varsóba, ahol találkozott a „bukaresti kilencekkel”, azaz a kelet-európai NATO-tagokat tömörítő csoport vezetőivel.
Az Ukrajnába küldött nyugati fegyvertranszport kb. 90%-a halad át az országon. A második ciklusa alatt Trump egyre inkább vonakodik fegyvert küldeni Ukrajnába, ráadásul még nem is ment el Lengyelországba; ezzel is jelezte a kiegyezésre hajlandó szándékát Vlagyimir Putyin felé és Donald Tusk miniszterelnöki országlásával való elégedetlenségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elengedte volna a lengyel jobboldali elit kezét: a 2020-as választások előtt, majd 2024. áprilisában és 2025. februárjában is találkozott Dudaval, 2025. szeptemberében pedig Washingtonban fogadta az alig egy hónappal korábban hivatalba lépett konzervatív Karol Nawrocki elnököt, akinek felajánlotta további amerikai erők küldését.
Lengyelország az első kelet-európai ország, amelynek már leszállított az USA F-35-ös harci repülőket és 2026-ban már ezek szálltak fel az orosz drónbetörések miatt. Csehország és Románia is a program része, de Washington jóváhagyása ellenére az évtized vége előtt biztosan nem kapják meg a megrendeléseiket.
Szlovénia
Szlovénia volt az első sikeresen és viszonylag békésen elszakadt jugoszláv köztársaság, szimbolikai értékét pedig erősítette, hogy volt szocialista országként, de immáron EU- és NATO-tagként a nyugati világhoz való csatlakozás sikerességét reprezentálta. Ezért Clinton mintaként emelte ki a többi exjugoszláv állam és nemzetiségek számára. 1999. júniusában az USA és a NATO éppen befejezte a koszovói légi hadjáratot, amikor Ljubljanában tartott beszédében Clinton arra szólította fel Szerbiát, hogy vesse el Slobodan Milošević „gyilkos uralmát”, a háborús nacionalizmust, és kövesse a többi balkáni országgal együtt azt az utat, amelyet Szlovénia választott, vagyis az európai integrációt, a demokratikus reformokat, a jogállamiságot, a kisebbségi jogok tiszteletét és a stabilitást, ami hamarosan magasabb életszínvonalhoz fog vezetni.
Ifjabbik Bush elnök hivatalba lépése után nem sokkal, 2001. júniusában itt találkozott először Vlagyimir Putyin akkor még orosz miniszterelnökkel. Utolsó európai körútját 2008. júniusában szintén Szlovéniában kezdte (a ljubjanai EU-USA csúcson), amivel tudatosan idézte meg elnökségének kezdetét. Ezzel fejezte ki a világ számára, hogy ezen időszak alatt milyen történelmi lehetőséget szalasztott el a világ. Még az idősebb Bush már az 1989. decemberi máltai csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov értésére adta, hogy a globális szabályok betartásával lehetséges lenne a Szovjetunió integrációja a világrendbe, külön kiemelve, hogy nem automatikusan Kína szövetségese. 12 évvel később, a fiatalabb Bush elnök kitartott édesapja új világrendről szóló elképzelése mellett és Szlovéniában gyakorlatilag megismételte ajánlatát: Oroszország a Nyugat része, nem pedig ellenség. Ezután Putyin felvetette, hogy Oroszország a NATO szövetségese lehetne.
2008-ra gyökeresen megváltozott a világ. Pár hónappal a pekingi olimpia és a grúz háború előtt Bush Szlovéniában azt üzente, hogy Kelet-Európának nincs szüksége Moszkvára, és hogy a posztszovjet térség már sosem lesz újra Oroszország érdekszférája, valamint Putyin eljátszotta a partnerségi lehetőségét. Ekkor említette még meg Bush elnök, hogy már majdnem befejezték az egyeztetéseket Magyarország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia vízummentességéről, amit végül októberben jelentett be. Bush elnök volt az utolsó, aki a volt Jugoszlávia utódállamaiban járt.
Habár Trump felesége, Melania szlovéniai származású, az elnök hivatalos látogatást még nem tett a délszláv országban. Férje csak néhány alkalommal tartott gyors vizitet üzleti és családlátogatási célból.
Ausztria
Az 1955-ös államszerződésben rögzítette az akkori két szuperhatalom, hogy a volt Habsburg terület örökös semleges lesz. Dwight D. Eisenhower volt az első, aki Bécsbe látogatott a két ország közti diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok erősítése céljából. 1961-ben John Fitzgerald Kennedy elnök volt az első, aki azért érkezett Bécsbe, hogy Hruscsovval tárgyaljon a hidegháború egyik legdrámaibb évében. Áprilisban elbukott az amerikaiak puccskísérlete Fidel Castro ellen a kubai Disznó-öbölben. A közeledés nem sikerült, szeptemberben elkezdődött a berlini fal építése. Miközben az el nem kötelezettek megtartották az első találkozójukat Belgrádban, a szovjetek felrobbantották a valaha volt legnagyobb hidrogénbombájukat. Ez, és Jurij Alekszejevics Gagarin űrutazása óriási propagandasiker volt a Moszkva számára. Az akkorra már reménytelennek látszó vietnami proxyháború vége felé, 1972-ben látogatott Salzburgba Nixon. Valójában nem ez volt Nixon első útja az országba, mert 1956-ban még alelnökként magyar menekülttáborokat keresett fel Ausztriában. Célja az volt, hogy Bruno Kreisky kancellárral előkészítse a moszkvai útját Brezsnyevhez, akivel aláírták Moszkvában a SALT-I egyezményt a fegyverzetcsökkentésről. 1975-ben Gerald Ford elnök látogatott Salzburgba, ahol Titoval és Szadattal is találkozott. 1979-ben Carter ugyancsak elment Ausztriába, a másik oldalról szintén Brezsnyevvel találkozott, akivel aláírta a hidegháborús enyhülés csúcspontjának számító SALT-II egyezményt. 2006-ban a bécsi USA-EU csúcsértekezletre látogatott el Bush elnök. A téma Irán és Észak-Korea atomprogramja, amelyben az európai vezetők támogatták az USA-t, az iraki és a guantanamo-i helyzettel való elégedetlenségük és a kereskedelmi nézeteltérések ellenére. Ezután Budapestre látogatott Bush, ami az amerikai elnökök eddigi utolsó magyarországi látogatása volt.
Csehország
A kommunista Csehszlovákiában sosem járt amerikai elnök. Ugyan a nagyfokú elégedetlenség miatt az 1968-as prágai tavasz során belülről próbálta lerázni a cseh vezetés az elnyomó szovjet igát, de 1945-ben az utolsó napig kitartottak a megszálló németek mellett (ellentétben Varsóval). Ezért amerikai elnök először csak 1990. november 17-én látogatott el Prágába, a bársonyos forradalom első évfordulóján. A független Csehországban pedig 1994 volt az első alkalom. Ekkor Bill Clinton elnök a V4-es csúcson megígérte az országcsoportnak a NATO-hoz való csatlakozást. Clinton elnök volt a második legaktívabb a térségben ifjabbik Bush után, az elnök által felkeresett országok közül a világon az ötödik volt Csehország. 2002-ben a prágai NATO-csúcson a 9/11 utáni terrorizmus-elleni koalíciót szervezték. 2007-ben visszatért Bush elnök. 2009-ben a prágai EU-USA csúcson Obama – a 2008-as grúziai orosz agresszió ellenére – a „reset” jegyében Moszkvának kedvező enyhítéssel próbálkozott, például a csehországi rakétavédelmi radar lemondását és a START tárgyalások újraindítását jelentette be. Egy évvel később ugyancsak Prágában valóban aláírta Obama és Dmitrij Medvegyev elnök a START-III szerződést, ami éppen mostanában, 2026. februárjában jár le és Trump Kína miatt nem szeretné meghosszabbítani a nukleáris fegyverzetkorlátozást. 2010-ben Obama itt találkozott a nagytérség szinte összes vezetőjével – Csehország, Észtország, Lettország és Románia elnökeivel, valamint Magyarország, Bulgária, Horvátország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia miniszterelnökeivel -, ám ezután szinte kizárólag Lengyelországra szorultak vissza az egyébként is megcsappant számú elnöki látogatások.
Szlovákia
Az egyetlen amerikai elnöki látogatás az ifjabb George Bush alatt történt 2005-ben, amikor találkozott Putyinnal is. Az amerikai elnök ekkor ígérte meg a kelet-európai országoknak, hogy elkezdik kidolgozni a vízummentességi programot. Mindkét first lady felavatta az amerikai és az orosz irodalom részére kialakított sarkot a felújított nemzeti könyvtárban, de egymás utáni napon. A vezetői csúcstalálkozóra törvényt is módosítottak, ami engedélyezte a védelmi miniszter számára a potenciálisan terrorcselekmény elkövetésére alkalmas polgári repülőgép lelövését is a szlovák légtérben, ahol az esemény ideje alatt folyamatosan a levegőben voltak MIG-29-es vadászgépek. Ilyen szinten példátlan biztonsági intézkedések azóta sem voltak Szlovákiában. Ugyan Robert Fico baloldali párt politikusa, de a konzervatív értékrendje miatt vele szívesen fejleszti a kapcsolatokat Trump. A szlovák miniszterelnök 2026. január 16-án írta alá a megállapodást Washingtonban, miszerint amerikai cégek építik meg az ország hatodik atomreaktorblokkját. A meglévő 2400 MW-os kapacitás mellett jelenleg 500 MW épül, az új szerződés minden eddiginél nagyobb teljesítményű, 1200 MW-os blokk létrehozásáról szól.
Ukrajna
Idősebb Bush elnök volt az első, aki az akkor még szovjet tagköztársaságba látogatott 1991. augusztus 1-jén. Ekkor mondta el az ukrán parlamentben az ún. „Chicken Kiev” beszédét. Szerinte „a szabadság nem egyenlő a függetlenséggel”, óva intette Ukrajnát az „öngyilkos nacionalizmustól”, és „Amerika nem támogatja egy távoli zsarnokság helyi despotizmusra való cserélését”. Mondatai nem csak bírálatokat váltottak ki, hanem hamar valóságértelmezési fiaskónak bizonyult. Ukrajna 23 nappal később függetlenné vált, a Szovjetunió pedig 145 nappal később összeomlott.
Bill Clinton 1994. január 12-én találkozott Leonyid Kravcsuk ukrán államfővel Kijevben. Az amerikai elnök meggyőzte arról, hogy mondjon le a 176 interballisztikus rakétáról és a mintegy 1500 nukleáris töltetről, adja át azokat Oroszországnak, így ez a lépés csökkenti a függetlenséggel kapcsolatos félelmeket Moszkvában. A szerződés biztonsági garanciát foglalt magában Ukrajna területi integritását, politikai függetlenségét érintő fenyegetés, illetve erőszak alkalmazása esetére. 1995. májusában – a Budapesti Memorandum aláírása után – hivatalos állami látogatást tett Ukrajnában. Leonyid Kucsma elnöknek Clinton kifejezte az USA támogatását az ukrán önrendelkezés iránt. Clinton harmadjára 2000. júniusában állt meg Kijevben a nagyobb, kelet-európai körútja során. Az amerikai elnök ösztönözte az ukrán vezetést, hogy az folytassa a demokratikus reformokat, mert azok elengedhetetlenek az ország hosszú távú stabilitásához és a nyugati nemzetekkel való partnerséghez. Clinton 78 millió dollárt ajánlott fel a sérült csernobili atomreaktor betonburkolatának megerősítésére.
2008. áprilisában Bush elnök Kijevbe látogatott, ahol találkozott Viktor Juscsenko elnökkel és Julija Timosenko miniszterelnökkel. A látogatás során és közvetlenül utána a NATO bukaresti csúcstalálkozóján Bush amerikai vezető határozottan támogatta Ukrajna NATO-csatlakozását. Bush meghallgatta az orosz aggályokat, de nem változtatott az álláspontján.
Obama elnökként sosem járt Ukrajnában. Szenátorként 2005-ben Donyeckben felügyeleti célból látogatott meg egy szovjet fegyverek megsemmisítését végző telepet. Alelnöke, Joe Biden viszont a két ciklus alatt hatszor ment el Ukrajnába. Egyrészt diplomáciai eszközökkel kompenzálta azt, hogy Obama nem mert fegyvert eladni Kijevnek, tartva Moszkva reakciójától, másrészt a fia, Hunter Biden igazgatótanácsi tag volt havi 50 ezer dolláros javadalmazásért 2014 és 2019 között Ukrajna egyik legnagyobb gázkitermelő cégénél. Joe Biden végül rábírta az ukrán parlamentet, hogy a cég után nyomozó főügyészt menesszék. Az orosz invázió kezdete után egy hónappal Joe Biden Varsóban beszédet mondott ukrán menekültek előtt, majd az egyéves évforduló előtt az elnök meglepetésszerűen érkezett vonattal Kijevbe, ahol további katonai támogatást ígért Ukrajnának. A látogatás során Biden hangsúlyozta az USA elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása mellett, és ez volt az első ilyen út aktív háborús övezetbe amerikai katonai jelenlét nélkül.
Trump sosem látogatott el Ukrajnába, és a megítélését több tényező is rontotta. Például már a 2016-os elnökválasztás előtt az ukrán Korrupcióellenes Hivatal buktatta le a kampányfőnökét, akit emiatt börtönbe is zártak az USA-ban, és 2019-ben Volodimir Zelenszkij sem lépett fel kellően határozottan Hunter Biden ügyében, sőt, maga a telefonbeszélgetés Trump és Zelenszkij között ki is szivárgott. Ennek ellenére Trump volt az első elnök, aki 2017. decemberében a halálos védelmi fegyverek szállítását hagyta jóvá Ukrajnába, miközben elődje, Barack Obama évekig visszautasította az ukrán kéréseket. Ezek a fegyverek – elsősorban az amerikai páncéltörő rakéták – aztán nagy segítséget jelentettek 2022-ben az orosz támadás megállításában. Trump visszatérése után pedig Volodimir Zelenszkij volt a harmadik vezető, akit a Fehér Házban fogadták, igaz, az a látogatás nem sikerült túl jól. 2025 folyamán ugyanakkor legalább hétszer találkoztak személyesen Zelenszkijvel.
Horvátország
A hidegháborús enyhülési politika csakhamar elérte Jugoszláviát is. Nixon 1970 őszén látogatott el a mai Szerbia és Horvátország területére. Belgrád és Zágráb mellett felkereste Tito szülőfaluját, a (mai) szlovén határnál lévő Kumrovecben. A jugoszláv vezető kiváló kapcsolatot ápolt Nasszerrel, aki éppen akkor halt meg. Azonban az amerikai elnökkel való találkozását fontosabbnak tartotta, mint az egyiptomi vezető temetésén való részvételt Kairóban. Nixon nagyra értékelte Tito különutas politikáját a szocialista blokkon belül és vállalta Jugoszlávia gazdasági támogatását a kedvezményes importon keresztül. Tito kritizálta Washington Izrael-pártiságát, Nixon pedig a magát az el nem kötelezett országok egyik vezetőjeként pozicionáló jugoszláv kapcsolatokat kívánta használni Egyiptom felé.
Clinton elnök 1996. januárjában néhány órát töltött a zágrábi repülőtéren, majd visszatért a Bosznia-Hercegovinában állomásozó IFOR-csapatokhoz.
A 2008-as bukaresti NATO-csúcson jóváhagyták Albániával együtt Horvátország felvételi kérelmét is a szövetségbe. A csúcstalálkozóról ifjabbik Bush elnök Zágrábba ment, hogy a szövetség nevében annak a támogatását demonstrálja. Ez, a Nyugat általi befogadás különösen szimbolikus gesztusa volt a délszláv háború fényében.
A stabil kétoldalú kapcsolatok mellett a horvát társadalom jelentős része szkeptikus a Nyugattal. Ezt számos baloldali politikus artikulálja az USA, a NATO és az EU elleni kritikáival, tekintet nélkül a demokrata vagy republikánus adminisztrációra. Legismertebb alakja a populista Zoran Milanović, aki 2011 óta miniszterelnökként és államfőként rendszeresen bírálja a Nyugatot. Ez szerepet játszhat abban, hogy sem Obama, sem Trump, sem Biden nem látogatott el elnökként Zágrábba.
Szerbia
A második amerikai elnök, aki Jugoszláviában járt, Gerald Ford volt. 1975-ben belgrádi látogatására elvitte a feleségét és a fiát is és megerősítette az USA támogatását a szovjet befolyással szemben. Utódja, Carter elnök óriási hibát vétett azzal, hogy nem vett részt Tito temetésén, holott az túlmutatott jelentőségén: 22 miniszterelnök, 31 elnök és 47 külügyminiszter vett részt rajta, mintegy 128 ország képviseltette magát. Később a széles körű bírálatok miatt belátta tévedését és rá két hónappal elment Belgrádba. Félt attól, hogy a volt diktátor nélkül széteshet a jugoszláv állam és szovjet intervenció következhet be. A jugoszláv vezetés megsértődött az amerikai elnök távolmaradásán, miután annyi erőfeszítést tettek a Szovjetuniótól való távolságtartásért. A megkésett és jelentéktelen vizitben csak Washington érdekalapú hozzáállását látta meg a jugoszláv elit. Ezután az USA a Moszkvával szembeni közös érdekek ellenére magára hagyta az országot. A politikai és gazdasági instabilitás helyreállításában Reagan elnök is mulasztott. Nem ez volt Carter utolsó fiaskója: ugyanis az USA kormányának a képviselőjeként 1994. decemberében Szarajevóba utazott, hogy tűzszünetet érjen el, de utána még inkább felerősödtek a harcok. A NATO 1999-es bombázása végleg elidegenítette a szerbeket a Nyugattól; ezt pedig kihasználta Peking és Moszkva. Miközben Clinton Boszniában (háromszor: 1996-1997), Horvátországban (1996), Koszovóban (1999); ifjabbik Bush Koszovóban (2001), Albániában (2007), Horvátországban (2008), és Szlovéniában (2008) is járt már, Szerbia 46 éve kerülendő helyszínnek számít az amerikai elnökök számára. Ezzel szemben az ellenséges Albániában hősként fogadták az amerikai elnököt 2007-ben. Utcákat és tereket neveztek el róla, még szokatlanul közvetlen pózban (feltűrt ingujjak) ábrázolt szobrot is állítottak a tiszteletére. Szerbiához kötődik, hogy az 1999-es koszovói háborúban Clinton elnök rövid kitérőt tett egy macedóniai menekülttáborban Skopje mellett, majd ellátogatott a vietnami háború óta a legdrágábban létrehozott amerikai bázisra Koszovóban. Azt kérte a mintegy 40 ezer albán menekülttől, hogy hazatérésük után ne bosszulják meg a velük történteket.
Összefoglalás
A közép- és kelet-európai térséget jórészt mély történelmi szembenállásból és az autokrata politikai berendezkedéstől való tartózkodásból kifolyólag nem látogatta meg sokáig amerikai elnök. A hidegháborús politikai irányváltás során helyeződött komoly szerep a régióra, amikor a szabad világ vezetője Romániában és Jugoszláviában igyekezett tovább feszíteni a meglévő repedéseket a szocialista táboron belül. 1969-ben Bukarestben Nixonnak sikerült előnyös ellenajánlatot kínálnia Ceausescunak Moszkvával szemben, jelenleg Trump óvatos az illékony román belpolitika és pragmatizmus okán, de ettől függetlenül épül Európa legnagyobb NATO bázisa. Kétségtelenül Lengyelország a legfontosabb védőbástya az orosz revizionista törekvések feltartóztatására, ezt fémjelzi 14 elnöki szintű vizit, habár a demokrata párti vezetők mindig éreztetik antipátiájukat, ha éppen konzervatív politikai erő van hatalmon Varsóban. A viszonylag békésen elszakadt jugoszláv utódállamban, Szlovéniában ugyan csak háromszor járt amerikai elnök, de szimbolikájában és tartalmilag is fontos volt a világrend szempontjából. Az ezredforduló körül George W. Bush és Putyin még arról értekezett itt, hogy Oroszország akár csatlakozhatna is a nyugati országok közé, és nem automatikusan Kína szövetségese. Az ifjabb George Bush apjánál sokkal határozottabban dolgozott a NATO keleti bővítésén, miközben Putyin jelezte neki az orosz aggályokat.
1996 és 2008 között Szerbia kivételével a balkáni térségben gyakoriak voltak az elnöki békemissziók. Miközben a második exjugoszláv sikertörténetnek számító Horvátországban is jelentős a társadalmi szkepticizmus Amerika és az EU kapcsán, addig Bush 2007-es látogatásával valóságos kultusza alakult ki. Obama 2009-ben a nyugati-orosz kapcsolatok újraindítását kísérelte meg Prágában, 2010-ben alá is írták a hidegháború befejezése óta az utolsó nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezményt – ami éppen 2026. februárjában jár le. Egyébként a térségünkben utoljára ekkor találkozott az amerikai és az orosz vezető. Clinton és az ifjabbik Bush elnök volt a legaktívabb a régióban, fő motivációjuk a NATO keleti bővítése volt. Obama elnöksége alatt azonban kenyértörésre került sor a Nyugat és Oroszország közt. A kijevi euromajdan és a Krím annexiója óta az amerikai elnöki látogatások szinte kizárólag Lengyelországra korlátozódnak, ahol a NATO keleti szárnyának erősítéséről egyeztetnek. Az első hidegháborús nagyhatalmi tárgyalások kedvelt színhelye volt a semleges Ausztria, ahová összesen hatszor utazott hivatalban lévő elnök. Európa geopolitikai súlyvesztését jelzi az újra éleződő feszültségek közepette, hogy utoljára két évtizede volt az utolsó ilyen alkalom a még mindig nem NATO-tagországban. Az EU keleti határainál dúló fegyveres összecsapások ellenére Trump és Biden is csak egyszer látogatott el a régióba, holott az előbbi elnökkel kapcsolatban jóval ellenségesebb az európai mainstream politika. Éppen ezért Trump 2026. tavaszi potenciális budapesti látogatása valóban jelezné hazánk súlyánál jóval nagyobtt külpolitikai erejét: amerikai és orosz csúcsvezető a térségben utoljára 2005-ben Pozsonyban találkozott, az elnök pedig 2006-ban tett látogatást.
Források
Office of the Historian, Shared Knowledge Services, Bureau of Administration, United States Department of State: William J. Clinton. URL: https://history.state.gov/departmenthistory/travels/president/clinton-william-j
Office of the Historian, Shared Knowledge Services, Bureau of Administration, United States Department of State: George W. Bush URL: https://history.state.gov/departmenthistory/travels/president/bush-george-w
Shuster, Simon: Brexit and Russia Make President Obama’s Last NATO Summit His Toughest Ever. TIME, 2016.07.06. URL: https://time.com/4395956/nato-summit-warsaw-barack-obama-russia-brexit/
RadioFreeEurope: NATO Leaders Endorse New Deployments To Eastern Europe. RadioFreeEurope, 2016.07.08. URL: https://www.rferl.org/a/nato-summit-obama-oped-concrete-commitments/27845816.html
Telegrafi: Worried Serbs: Why do American presidents ignore Serbia? Telegrafi, 2017.04.07.
URL: https://telegrafi.com/en/Serbs-worried-why-American-presidents-ignore-Serbia/
Lim, Clarissa-Jan: Donald Trump Jr.’s speaking tour is stopping in Romania just as it’s electing its president. MS NOW, 2025.04.09.
URL: https://www.ms.now/top-stories/latest/donald-trump-jr-romania-election-far-right-europe-trip-rcna200432
De La Féld, Simone: Croatia’s Trump: Milanović confirmed as president of the Republic. EUNews.it, 2025.01.13.
URL: https://www.eunews.it/en/2025/01/13/croatias-trump-milanovic-confirmed-as-president-of-the-republic/
Cvejanov, Andrej – Ivić, Petar: Why the Next US President Should Visit Serbia. Pupin Institute, 2024.11.05. URL:
URL: https://www.pupin.org/analysis/president-s-visits
Peters, Gerhard – Wooley, John T.: Yugoslavia – Conclusion of State Visit – Joint Statement. The American Presidency Project, 1980.06.29.
URL: https://www.presidency.ucsb.edu/documents/yugoslavia-conclusion-state-visit-joint-statement
Siegelman, Elias: The Surprising European Country That Still Celebrates George W. Bush. Backroad Planet, 2025.11.28.
URL: https://backroadplanet.com/the-surprising-european-country-that-still-celebrates-george-w-bush/
Balkanimozaik: Aktív amerikai elnöki diplomácia évtizedei a Nyugat-Balkánon. Balkanimozaik, 2025.01.04.
URL: https://balkanimozaik.hu/aktiv-amerikai-elnoki-diplomacia-evtizedei-a-nyugat-balkanon/
Radosavljevic, Zoran: Bush visit to boost Croatia’s Balkan role. Reuters, 2008.04.02.
URL: https://www.reuters.com/article/world/bush-visit-to-boost-croatias-balkan-role-idUSL01197340/
Weisman, Steven R.: U.S. funeral decision explained; Carter’s travel policy. The New York Times, 1980.05.08.
URL: https://www.nytimes.com/1980/05/08/archives/us-funeral-decision-explained-carters-travel-policy.html
Babington, Charles – Smith, R. Jeffrey: President visits with refugees. The Washington Post, 1999.06.23.
URL: https://www.washingtonpost.com/archive/politics/1999/06/23/president-visits-with-refugees/a2520c54-58df-439e-a546-6ac788c1c411/
Nagy, Nikoletta: A horvát elnök szerint őrültség azt gondolni, hogy az oroszokat le lehet győzni egy hagyományos háborúban. Telex, 2023.01.30.
URL: https://telex.hu/kulfold/2023/01/30/horvat-miniszterelnok-zoran-milanovic-kritizalta-nyugati-orszagokat-tankok-fegyverek-orosz-ukran-haboru
Németh, Árpád: Európa vakbelének nevezte Magyarországot – kicsoda a 3/4-es többséggel újraválasztott horvát elnök? Euronews, 2025.01.13.
URL: https://hu.euronews.com/2025/01/13/europa-vakbelenek-nevezte-magyarorszagot-kicsoda-a-34-es-tobbseggel-ujravalasztott-horvat-
Morning Star: Croatian president slams the US and NATO for waging war against Russia. Morning Star, 2023.01.16.
URL: https://morningstaronline.co.uk/article/w/croatian-president-slams-the-us-and-nato-for-waging-war-against-russia
Odessa Journal: The president of Croatia has been accused of supporting the Kremlin. Odessa Journal, 2025.07.03.
URL: https://odessa-journal.com/the-president-of-croatia-has-been-accused-of-supporting-the-kremlin
Government of Croatia: Bush pozdravio hrvatski kontingent ISAF-a i otputovao iz Hrvatske. Vlada Republike Hrvatske, 2008.04.05.
URL: https://vlada.gov.hr/vijesti/bush-pozdravio-hrvatski-kontingent-isaf-a-i-otputovao-iz-hrvatske/8069?lang=hu
Al Jazeera: Bush welcomes Croatia into NATO. Al Jazeera, 2008.04.05. URL: https://www.aljazeera.com/news/2008/4/5/bush-welcomes-croatia-into-nato
Nixon Foundation: First U.S. President visit Yugoslavia. Nixon Foundation Blog, 2014.10.01. URL: https://blog.nixonfoundation.org/2014/10/first-u-s-president-visit-yugoslavia/
Central European Times: Romania increasingly key strategic ally for US – analysis. Central European Times, 2024.08.04. URL: https://centraleuropeantimes.com/romania-increasingly-key-strategic-ally-for-us-analysis/
MacAlpine, Audrey: A retrospective on US–Ukraine relations. United24 Media, 2024.11.06. URL: https://united24media.com/world/us-elections-a-retrospective-on-us-ukraine-relations-3532
Szabad Európa: Célkeresztben: Ukrajna szerepe a Fehér Házért folyó versenyben. Szabad Európa, 2020.10.11. URL: https://www.szabadeuropa.hu/a/ukrajna-egyesult-allamok-elnokvalasztas-trump-biden-feher-haz/30878137.html
Peters, Gerhard – Wooley, John T.: The President’s News Conference With President Leonid Kravchuk of Ukraine in Kiev. The American Presidency Project, 1994.01.12. URL: https://www.presidency.ucsb.edu/documents/the-presidents-news-conference-with-president-leonid-kravchuk-ukraine-kiev
Magyar Nemzet: A Hunter-sztori nem esett messze az almától. Magyar Nemzet, 2025.01.18. URL: https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/01/a-hunter-sztori-nem-esett-messze-az-alma-a-fajatol
Dezső, Tamás: Putyin és Bush közötti beszélgetések leiratai váltak nyilvánossá, az orosz elnök már 2008-ban mesterségesen létrehozott államként beszélt Ukrajnáról. Telex, 2025.12.29. URL: https://telex.hu/kulfold/2025/12/29/bush-putyin-nato-usa-oroszorszag-ukrajna-memorandumok
Magyar Nemzet: Trump és Zelenszkij eddigi találkozói nem mindig alakultak a tervek szerint. Magyar Nemzet, 2025.12.28. URL: https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/12/trump-zelenszkij-talalkozo-5
National Security Archive: Soviet Transcript of the Malta Summit. George Washington University, 1991. URL: https://nsarchive2.gwu.edu/NSAEBB/NSAEBB298/Document%2010.pdf
The New York Times: The Malta Summit – transcript of the Bush–Gorbachev news conference in Malta. The New York Times, 1989.12.04. URL: https://www.nytimes.com/1989/12/04/world/the-malta-summit-transcript-of-the-bush-gorbachev-news-conference-in-malta.html
George W. Bush White House Archives: President Bush Visits Bucharest, Romania, Discusses NATO, 2008.04.02. URL: https://georgewbush-whitehouse.archives.gov/news/releases/2008/04/20080402-2.html
Lungescu, Oana: US troop cuts on NATO’s eastern flank. Royal United Services Institute, 2025.11.03. URL: https://www.rusi.org/explore-our-research/publications/commentary/us-troop-cuts-natos-eastern-flank
U.S. Embassy Hungary: Statement from President Joe Biden on travel to Kyiv, Ukraine. U.S. Embassy, 2022.02.21. URL: https://hu.usembassy.gov/hu/news-statement-from-president-joe-biden-on-travel-to-kyiv-ukraine/
Love Music YouTube csatorna: George H.W.Bush – Aug 1st, 1991-Chicken Kiev Speech – Against suicidal nationalism and ethnic hatred. Love Music, 2023.03.31. URL: https://www.youtube.com/watch?time_continue=4&v=Vkjxf76xRTw&embeds_referring_euri=https%3A%2F%2Fwww.perplexity.ai%2F&embeds_referring_origin=https%3A%2F%2Fwww.perplexity.ai&source_ve_path=MjM4NTE
Ernst, Iulian: Romania to invest $2.5bn in Black Sea airbase with or without US support. IntelliNews, 2025.04.29. URL: https://www.intellinews.com/romania-to-invest-2-5bn-in-black-sea-airbase-with-or-without-us-support-378579/
Bucharest City Hall: August enters history with the first visit of a U.S. President to Bucharest. Bucharest.ro, 2002. URL: https://www.bucharest.ro/en/articles/august-enters-history-with-the-first-visit-of-a-u-s-president-to-bucharest-333
Lobby Romania: US Vice President Kamala Harris visits Romania. Lobby Romania, 2022.03.15. URL: https://lobbyromania.ro/us-vice-president-official-visit-to-romania-march-2022/
Krónika.ro: Romániába látogatott Kamala Harris, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. Krónika, 2022.03.11. URL: https://kronika.ro/belfold/kamala-harrist-fogadta-klaus-iohannis-a-cotroceni-palotaban
Gosselin-Malo, Elisabeth:: Romania launches expansion of air base near Ukraine. Defense News, 2024.06.13. URL: https://www.defensenews.com/global/europe/2024/06/13/romania-launches-expansion-of-air-base-near-ukraine/
Hayes, Mike: US $2.7 billion project to ramp up Romanian air base. Construction Briefing, 2024.03.21. URL: https://www.constructionbriefing.com/news/us27-billion-project-to-ramp-up-romanian-air-base/8036094.article?zephr_sso_ott=yWgLEp
Romania Insider: RO Govt. sees weaker financial support from US for Black Sea military base. Romania Insider, 2019.11.05. URL: https://www.romania-insider.com/weaker-us-support-black-sea-base
Ferguson, Donna: Greenlanders don’t want to be Americans, say political leaders amid Trump threats. The Guardian, 2026.01.10. URL: https://www.theguardian.com/world/2026/jan/10/greenlanders-dont-want-to-be-americans-say-political-leaders-amid-trump-threats
VG.hu: Itt a terv: Amerika legalább 76 ezer katonát állomásoztat Európában 2026-ban – övék marad a NATO legfontosabb harci pozíciója. VG, 2025.12.09. URL: https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2025/12/amerika-donald-trump-elnok-nato-europa-katona-hadero
Helmore, Edward: Trump cancels Denmark trip after PM says Greenland is not for sale.. The Guardian, 2019.08.19. URL: https://www.theguardian.com/us-news/2019/aug/20/trump-greenland-denmark-mette-frederiksen
Tőkés, Hunor: Az amerikaiak mintegy nyolcszáz katonát vonnak ki Romániából, körülbelül ezren maradnak az országban. Telex, 2025.10.29. URL: https://telex.hu/kulfold/2025/10/29/amerikai-katonak-kivonasa-romania-nato
Kaiser, Orsolya: Joe Biden: Az USA megvédi a NATO minden centiméterét. Telex, 2023.02.22. URL: https://telex.hu/kulfold/2023/02/22/varso-talalkozo-bukaresti-kilencek-joe-biden-nato-jens-stoltenberg-orosz-ukran-haboru
Agerpres: DefMin Mosteanu: Around 1,000 American soldiers will continue to be stationed in Romania; strategic capabilities – unchanged. Agerpres, 2025.10.29. URL: https://agerpres.ro/english/2025/10/29/defmin-mosteanu-around-1-000-american-soldiers-will-continue-to-be-stationed-in-romania-strategic-ca–1498023
Euronews: Poland’s president vows to spend 4–7% of GDP on defence this year. Euronews, 2025.02.05. URL: https://www.euronews.com/my-europe/2025/02/05/polands-president-vows-to-spend-47-of-gdp-on-defence-this-year
The Slovak Spectator: Slovakia’s dates to remember – news in 2005. The Slovak Spectator, 2005.12.19. URL: https://spectator.sme.sk/politics-and-society/c/slovakias-dates-to-remember-news-in-2005
Melton, Thomas H.: Improving the Effectiveness of NATO’s Enhanced Forward Presence. FAO Journal of International Affairs, 2022.05.02. URL: https://faoajournal.substack.com/p/improving-the-effectiveness-of-natos-ec5
Reuters: Slovakia to sign nuclear energy cooperation agreement with US, PM Fico says. Reuters, 2026.01.10. URL: https://www.reuters.com/business/energy/slovakia-sign-nuclear-energy-cooperation-agreement-with-us-pm-fico-says-2026-01-10/
Felvidek.ma: Szlovákia és az USA megállapodik a nukleáris együttműködésről. Felvidek.ma, 2026.01.10. URL: https://felvidek.ma/2026/01/10/szlovakia-es-az-usa-megallapodik-a-nuklearis-egyuttmukodesrol/
Metcalfe, Percy: Poland’s long-awaited US visa success offers window into transatlantic relationship. Notes from Poland, 2020.02.17. URL: https://notesfrompoland.com/2020/02/17/polands-hard-won-us-visa-waiver-success-offers-a-window-into-transatlantic-relationship/
Enrsi STVR: Largest evacuation operation carried out. Enrsi, 2025.01.08. URL: https://enrsi.stvr.sk/articles/news/410677/largest-evacuation-operation-carried-out
Lyman, Rick – Berendt, Joanna: As Trump reaches toward Putin, US troops arrive in Poland. The New York Times, 2017.01.12. URL: https://www.nytimes.com/2017/01/12/world/europe/as-trump-reaches-toward-putin-us-troops-arrive-in-poland.html
Ministry of National Defence Poland: Poland – NATO. Ministry of National Defence Poland, 2024.02.22. URL: https://www.gov.pl/web/national-defence/poland—nato
Magyar Nemzet: Trumppal találkozik az új lengyel elnök. Magyar Nemzet, 2025.08.09. URL: https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/08/trump-lengyel-elnok-talalkozo
Gardner, Frank: Only Trump can stop Putin, Polish president tells BBC. BBC, 2026.01.14. URL: https://www.bbc.com/news/articles/c041de5gn02o
BBC: Trump: US to send 1,000 troops to Poland in new deal. BBC, 2019.06.12. URL: https://www.bbc.com/news/world-us-canada-48585045
Kojala, Linas: Why Trump skipped Poland visit – opinion. LRT, 2019.09.03. URL: https://www.lrt.lt/en/news-in-english/19/1093835/why-trump-skipped-poland-visit-opinion
Deutsche Welle: US to send more troops to Poland. Deutsche Welle, 2019.09.23. URL: https://www.dw.com/en/trump-confirms-more-us-troops-will-be-sent-to-poland/a-50554660
Government of Poland: Joint declaration on advancing defense cooperation. Government of Poland, 2019.09.24. URL: https://www.gov.pl/web/nato-en/joint-declaration-on-advancing-defense-cooperation
Baker, Peter: Trump Embraces Poland’s President and Promises Him More U.S. Troops. The New York Times, 2019.06.12. URL: https://www.nytimes.com/2019/06/12/us/politics/andrzej-duda-trump-poland.html
NPR: Poland’s president visits Donald Trump as allies eye a possible return. NPR, 2024.04.18. URL: https://www.npr.org/2024/04/18/1245492973/polands-president-visits-donald-trump-as-allies-eye-a-possible-return
Notes from Poland: Poland’s President Duda meets Trump on sidelines of CPAC. Notes from Poland, 2025.02.22. URL: https://notesfrompoland.com/2025/02/22/polands-president-duda-meets-trump-on-sidelines-of-cpac/
Skiba, Katarzyna-Maria: Trump megígérte Nawrockinak, hogy Lengyelországban maradnak az amerikai csapatok. Euronews, 2025.09.04. URL: https://hu.euronews.com/my-europe/2025/09/04/trump-nawrocki-lengyelorszag-amerikai-csapatok-latogatas-sikorski
Széf, Ferenc: Mint a cukrot, úgy veszik az F-35 vadászgépeket világszerte – miért? Euronews, 2026.01.13. URL: https://hu.euronews.com/2026/01/13/mint-a-cukrot-ugy-veszik-az-f-35-vadaszgepeket-vilagszerte-miert
George W. Bush White House Archives: President Bush Meets with President Kaczynski, of the Republic of Poland, 2007.07.16. URL: https://georgewbush-whitehouse.archives.gov/news/releases/2007/07/20070716-1.html
Peters, Gerhard – Woolley, John T.: The President’s News Conference with European Union leaders, Kranj, Slovenia. The American Presidency Project, 2008.06.10. URL: https://www.presidency.ucsb.edu/documents/the-presidents-news-conference-with-european-union-leaders-kranj-slovenia
U.S. Department of State: President Bush announces Visa Waiver Program expansion. U.S. Department of State, 2008.11.17. URL: https://travel.state.gov/content/travel/en/us-visas/visa-information-resources/visas-news-archive/20081117_president-bush-announces-visa-waiver-program-expansion—vwp-tra.html
Pabst, Stavroula: Trump on New Start nuke treaty with Russia: if ‘it expires it expires’. New START, Trump. Responsible Statecraft, 2025. URL: https://responsiblestatecraft.org/new-start-trump/
Liang, Xiaodon – Kimball, Daryl G.: New START ont he brink. Arms Control Association, 2026.01. URL: https://www.armscontrol.org/act/2026-01/arms-control-today/new-start-brink
U.S. Department of State Archive: President Bush: Travel to Europe. U.S. Department of State Archives, 2009. URL: https://2001-2009.state.gov/p/eur/trvl/85981.htm
White House Archives: Remarks by the President to the People of Poland. White House Archives, 2003.05.31. URL: https://georgewbush-whitehouse.archives.gov/news/releases/2003/05/20030531-3.html
Czech Air Force: Americká nabídka výzbroje pro české F-35A pod drobnohledem. Czech Air Force, 2024.01.25. URL: https://czechairforce.com/news/americka-nabidka-vyzbroje-pro-ceske-f-35a-pod-drobnohledem/
McNeil, Harry: Lockheed Martin secures deal to integrate F-35s to Czech Republic. Airforce Technology, 2024.09.27. URL: https://www.airforce-technology.com/news/lockheed-martin-secures-deal-to-integrate-f-35s-to-czech-republic/#:~:text=The%20contract%20will%20cover%20programme,be%20completed%20by%20September%202027.&text=Lockheed%20Martin%20Aeronautics%20has%20been,35%20Joint%20Strike%20Fighter%20programme.
Grohmann, Jan: Američané nabízejí ČR letouny F-35A Lightning II – kolik to bude stát? Armádní Noviny, 2019.12.19. URL: https://www.armadninoviny.cz/americane-nabizeji-cr-letouny-f-35a-lightning-ii-kolik-to-bude-stat.html
Losey, Stephen: US clears F-35 sale to Romania, bolstering NATO’s eastern flank. Defense News, 2024.09.13. URL: https://www.defensenews.com/breaking-news/2024/09/13/us-clears-f-35-sale-to-romania-bolstering-natos-eastern-flank/
Dewitte, Lieven: Polish F-35 program takes off: first pilots begin training in 2025. F-16.net, 2024.12.24. URL: https://www.f-16.net/f-35-news-article4950.html
Embassy of the Czech Republic Washington: Czech–U.S. relations. Embassy of the Czech Republic Washington. URL: https://mzv.gov.cz/washington/en/czech_u_s_relations/index.html
Tarociński, Jacek – Wilk, Andrzej: Arms deliveries to Ukraine – crossing red lines. Centre for Eastern Studies (OSW), 2023.06.09. URL: https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/osw-commentary/2023-06-09/arms-deliveries-to-ukraine-crossing-red-lines
CBS News: Poland pop-in. CBS News, 2007.06.08. URL: https://www.cbsnews.com/pictures/poland-pop-in/
White House Archives: Clinton in Europe – Photo gallery 1999. White House Archives, 1999. URL: https://clintonwhitehouse3.archives.gov/WH/New/Europe-9906/html/gallery-8.html
Ponomarev, Sergey – Horowitz, Jason: Melania Trump: From Small-Town Slovenia to Doorstep of White House. The New York Times, 2016.07.18. URL: https://www.nytimes.com/2016/07/19/us/politics/melania-trump-slovenia.html
CNN: Obama, Russian president sign army treaty. CNN, 2010.04.08. URL: https://edition.cnn.com/2010/POLITICS/04/08/obama.russia.treaty/
Naughton, James M.: Polish crowds hail Ford; military, détente stressed. The New York Times, 1975.07.29. URL: https://www.nytimes.com/1975/07/29/archives/polish-crowds-hail-ford-military-detente-stressed.html
SEAProTI: Mistranslation – lessons from Jimmy Carter’s Poland visit in 1977. SEAProTI, 2024.12.30. URL: https://www.seaproti.org/article/mistranslation-lessons-from-jimmy-carters-poland-visit-in-1977/
Gwertzman, Bernard: Interpreters’ gaffes embarrass State Department. The New York Times, 1977.12.31. URL: https://www.nytimes.com/1977/12/31/archives/interpreters-gaffes-embarrass-state-department-interpreters-gaffes.html
Richmond, Yale: Nixon in Warsaw. American Diplomacy, 2010.11. URL: https://americandiplomacy.web.unc.edu/2010/11/nixon-in-warsaw/
CBS News: Bush’s Viennese visit [Photo]. CBS News, 2006.06.20. URL: https://www.cbsnews.com/pictures/bushs-viennese-visit/13/
Múlt-kor: A világtörténelem legnagyobb hazugsága. Múlt-kor, 2005.09.19. URL: https://mult-kor.hu/20050919_a_vilagtortenelem_legnagyobb_hazugsaga
Paternoster, Tamsin & Diaconescu, Andra – Brezar, Aleksandar: Trump allies’ sudden interest in Romanian politics leaves Romanians puzzled. Euronews, 2025.02.19. URL: https://www.euronews.com/2025/02/19/trump-allies-sudden-interest-in-romanian-politics-leaves-romanians-puzzled
Axelrod, Tal: Donald Trump Jr. traveling to Romania before controversial election. Axios, 2025.04.09. URL: https://www.axios.com/2025/04/09/donald-trump-jr-romania-election
Angell, Elizabeth: British Royal Family visits to India. Town & Country Magazine, 2025. URL: https://www.townandcountrymag.com/society/tradition/g2093/british-royal-family-visits-to-india/
Pechlivanis, P.: Between détente and differentiation: Nixon’s visit to Bucharest in August 1969. Utrecht University Research Portal, 2017. URL: https://research-portal.uu.nl/en/publications/between-d%C3%A9tente-and-differentiation-nixons-visit-to-bucharest-in-
Apor, Attila: A hét, amely megváltoztatta a világot. XX Század Intézet, 2024.01.22. URL: https://www.xxszazadintezet.hu/a-het-amely-megvaltoztatta-a-vilagot/
Gombos, Anita: Kossuth-láz az Egyesült Államokban. Magyar Nemzet, 2002.03.12. URL: https://magyarnemzet.hu/velemeny-archivum/2002/03/kossuth-laz-az-egyesult-allamokban
Losonczi, Márton: Lajos Kossuth: a Hungarian Hero Celebrated in America. Hungarian Conservative, 2023.06.12. URL: https://www.hungarianconservative.com/articles/culture_society/lajos_kossuth_in_america_1851/
Szabó, Krisztián: A Mexikói kaland: egy Habsburg főherceg tragédiája. Újkor.hu, 2018.01.28. URL: https://ujkor.hu/content/mexikoi-kaland-egy-habsburg-foherceg-tragediaja
Austrian Embassy, Washington: Austrian-American Relations. Austrian Embassy, Washington. URL: https://www.austria.org/austrian-american-relations
Balkáni mozaik: Aktív amerikai elnöki diplomácia évtizedei a Nyugat-Balkánon. Balkáni mozaik, 2025.01.04. URL: https://balkanimozaik.hu/aktiv-amerikai-elnoki-diplomacia-evtizedei-a-nyugat-balkanon/
EU Alive: Lehet, hogy Trump lesz az első amerikai elnök, aki Belgrádba látogat 1980 óta? EU Aive, 2025.07.30. URL: https://eualive.net/could-trump-be-the-first-u-s-president-to-visit-belgrade-since-1980/
DJP-blog: Miksa főherceg mexikói kalandja – Egy Habsburg-császár kivégzése … vagy megmenekülése? DJP-blog, 2022.03.12. URL: https://djp.hu/2022/03/12/miksa-foherceg/
Nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia kutatója.
Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n, a tajpeji Soochow University-n és a Ming Chuan University-n.
Kulcsszavak: USA és Kína fegyverkezési versenye, elektromos autóipar, félvezetőipar, digitális gazdaság.
