Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát, 1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját. Az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalos állami emléknappá nyilvánította a dátumot. A magyar kultúra napja alkalmából az Oeconomus oldalán a következőkben áttekintjük a hazai kulturális szektor főbb számait. A KSH adatai alapján a múzeumok és a színházak látogatottsága a koronavírus-járvány időszaka óta folyamatosan emelkedik, a múzeumok népszerűsége 2023-ra utolérte a 2019-es csúcsértéket. A könyvkiadás számára a pandémia időszaka kiemelkedő lendületet adott, amely 2023-ra kismértékben mérséklődött. Ugyanakkor ezzel együtt is több könyvet adtak ki 2023-ban, mint amennyi a 2010-es években volt jellemző. A hazai kormányzati költségvetésben a kultúra fontos szerepet játszik, 2013 óta az európai uniós élvonalban van, 2018 óta pedig GDP-arányosan a legmagasabbak a ráfordítások az Eurostat statisztikái alapján.
Múzeumok látogatottsága
A múzeumok látogatottsági aránya 25%-kal haladta meg a 2010-es adatot 2023-ban. A legnépszerűbb intézmények az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kulturális statisztikai adatokat összegző rangsora alapján a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum voltak. A Szépművészeti Múzeum a 2023-as évben két rendkívül népszerű kiállítással is az érdeklődők kedvében járt, Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170 éves évfordulójára emlékeztek meg egy időszaki kiállítással, majd egy nagyszabású monografikus Pierre-Auguste Renoir-kiállításra is sor kerül. Ennek köszönhetően 820 ezernél is többen váltottak jegyet a Szépművészeti Múzeumba 2023-ban. A második leglátogatottabb Magyar Nemzeti Múzeumot 575 ezernél is többen látogatták meg, míg a harmadik helyezett Néprajzi Múzeumot 487 ezren keresték fel. A Néprajzi Múzeum esetében figyelemreméltó, hogy annak új épülete 2024-ben újabb rangos elismerést vehetett át. Ferencz Marcell tervei alapján készült városligeti épület a világ legjobb középületének választották 2024-ben. A múzeum megújult állandó kiállításának megnyitóján, 2024 októberében Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet, kiemelve Sebő Ferenc, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetőjének szavait a magyar kultúrára vonatkozóan: „a hagyományt nem ápolni kell, hiszen nem beteg, nem is őrizni kell, merthogy nem rab, a hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket.” És kiegészítve e szavakat azzal, „mi, magyarok csak akkor maradhatunk meg, ha megéljük a kultúránkat és a hagyományainkat.” A Néprajzi Múzeum kiállításait 480 ezer hazai érdeklődő tekintette meg, ami e tekintetben a Szépművészeti Múzeum után a második legmagasabb szám volt 2023-ban.
A vidéki muzeális helyszínek közül a debreceni Déri Múzeumot (315 ezer fő), az egri Dobó István Vármúzeumot (266 ezer fő), és a keszthelyi Helikon Kastélyt (265 ezer fő) kereste fel a legtöbb érdeklődőt a 2023-as évben. A kastélyok és várak mellett a hazai kulturális örökséget a néphagyomány szempontjából bemutató szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen, 156 ezer fő) is szerepelt a 20 leglátogatottabb attrakció között. Az egyház– és vallástörténet legfontosabb intézményei közül a Mátyás-templom (Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye) és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár voltak a legnagyobb érdeklődésre számtartó intézmények, amelyek az összes országos helyszín közül is a negyedik és ötödik leglátogatottabbak voltak, ahova 365 és 334 ezer fő váltott belépőt 2023-ban.
A legnépszerűbb könyvek
A könyvikiadás közel 50%-kal nőtt a 2010-es évek eleje és 2022 között. A koronavírus-járvány különösen nagy lendületet adott az olvasásnak. A 2023-as publikációk száma elmaradt a járvány alatti csúcstól, de meghaladta a 2010-es években tapasztalt számokat. 2023-ban az egyik legnagyobb könyvkiadó legkeresettebb 50 könyvet bemutató listáján a legkedveltebb a fikciós irodalom (40%), a szép- és szórakoztató irodalom, valamint a pszichológia (20%) volt. Részletesebb bontás alapján a gyerek- és ifjúsági regények (10%), az életrajzok (8%), valamint gyerekneveléssel (6%) foglalkozó írások találhatók még nagyobb arányban a rangsorban. A legnépszerűbb könyvek tematikája jól tükrözi a fiatalok ízlését is. Ahogyan erről korábban az Oeconomus oldalán is beszámoltunk a Z generáció körében a legnépszerűbbek az önismereti könyvek, míg további kutatásokat figyelembe véve népszerűek fantasyt, sci-fi, horror, valamint szuperhősös és romantikus alkotások is.
A színházak látogatottsága
A színházak látogatottsági aránya folyamatosan emelkedik a járvány helyzet óta. 2023-ban még nem érte utol a 2019-es szintet, de így is 57%-kal haladta meg a 2010-est. A legnépszerűbb előadásokat biztosító intézmények nem a klasszikus színházak köréből kerülnek ki, így a leglátogatottabbak az OSZK adatbázisa alapján a Fővárosi Nagycirkusz (Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.), és a Dumaszínház előadásai voltak. A leglátogatottabb színházak közé tartoztak 2023-ban a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház és a Vígszínház nagyszínpada, több százezer fős nézőszámmal, amely a három intézmény esetében 300 és 250 ezer fő között alakult. Emellett a leglátogatottabb intézmények a Budapesti Operettszínház és a Müpa is bekerültek. A vidéki színházak közül a Miskolci Nemzeti Színház, Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, a veresegyházi Veres 1 Színház, a Győri és a Pécsi Nemzeti Színház voltak.
Kulturális ráfordítások európai uniós összehasonlításban
Magyarország esetében európai összehasonlításban magasak a GDP-arányos kulturális kiadások. A magyar kormányzati költségvetés kulturális ráfordításai 2013 óta szerepelnek az öt legnagyobb aránnyal rendelkező európai uniós tagállam között, Magyarország 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadásokkal rendelkező tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban az Eurostat statisztikái alapján. Ennek megfelelően a 2010-es évek eleje óta fokozatosan emelkedést láthatunk olyan mutatókban, mint a színházak és múzeumok látogatottsága, amely lendületet a koronavírus-járvány csak átmenetileg vetette vissza.
Ábra: A baloldali diagramm az európai uniós tagállamok GDP-arányos kulturális kiadásait mutatja sorrendben, 2009 óta. Az egyes évek adatai az ábra alatt, a bal alsó sarokban található nyíl megnyomásával tekinthetőek meg. A jobboldali ábrák felülről lefelé sorrendben a múzeumok látogatottságát, a kiadott könyvek és füzek számát (nem darabszám, hanem kiadott művek száma), valamint a színházlátogatásokat mutatják lakosságarányosan. Készítette: Németh Viktória. Forrás: Eurostat, KSH.Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/kultura2023-1hxj48mvk8mwq2v?live
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.