A reggeli elkészítése közben eszünkbe jutott már valaha, hogy a vaj, kávé, tej, sajt, zöldségek honnan érkeztek az asztalunkra? Az elmúlt években egyre több kampány indult annak érdekében, hogy a lakosság fokozza a magyar termékek, itthon készült élelmiszerek fogyasztását, de ha végignézünk a boltok polcain, akkor ezt néha nehéz teljesíteni. Korábbi anyagainkban már sorra vettük a hazai élelmiszeripar egyes ágazatainak nehézségeit, kihívásait, most pedig azt nézzük meg, hogy hány országból érkezik termék a reggelinkhez, egyáltalán mennyi az import és a hazai élelmiszer az üzletekben.
📜 Mindenekelőtt fontos tisztáznunk, hogy mit nevezünk magyar terméknek. Magyarországon a 74/2012. (VII.25.) VM rendelet határozza meg az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatát. A rendelet a termék összetevőinek eredete, valamint a feldolgozás helyszíne alapján 3 kategóriát különböztet meg:
- Magyar termék – teljes egészében magyar összetevők felhasználásával készült;
- Hazai termék – a gyártás során a felhasznált összetevők legalább 50%-a magyar;
- Hazai feldolgozású termék – az import összetevők aránya 50% vagy ennél nagyobb mértékű.
Egyes termékkategóriák címkés meghatározása. Kép forrása: Humusz Szövetség
🏢 Ha ezeket a címkéket látjuk egy-egy terméken, akkor azok teljes egészében vagy legalább fele részben hazai előállításúak, eredetűek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendszeres időközönként ellenőrzi a boltok polcain megtalálható magyar, hazai és hazai feldolgozású termékeket annak érdekében, hogy valóban csak azokra az árukra kerüljön ez a jelzés, amelyek a kritériumoknak megfelelnek. Emellett a hivatal azt is monitoringozza, hogy az üzletekben milyen arányú a magyar és külföldi eredetű termékek száma egyes termékkategóriák esetén. Legutóbb 2020-ban készült ilyen felmérés, amelyben 40 339 terméket vizsgáltak meg, 10 kereskedelmi lánc kínálatában. A vizsgálat eredményeit részletesen közölte a NÉBIH, emellett pedig az előző, 2014-es felméréshez képest történő változásokat is rögzítették.
🍶 A 2020-as adatok szerint a méz, tej, csomagolt friss csirkehús, valamint tojás, több mint 90%-ban magyar termék a vizsgált áruházak polcain. Mindazonáltal a korábbi felméréshez képest ezek az értékek is romlottak. Aggodalomra okot adó, hogy a hazai sajtok, sonkák és joghurtok még az 50%-os arányt sem érik el a kínálatban. A vizsgálat szerint az összes termék 70,53%-a volt magyar, ami 8%-os visszaesést jelent a 2014-es felméréshez képest.
🇭🇺 A felmérés arra is kiterjedt, hogy a nemzetközi és hazai áruházláncok milyen arányban forgalmazzák a vizsgált kategóriájú termékeket. E szerint a legtöbb esetben főként a hazai áruházláncok polcain találkozhatunk magyar eredetű élelmiszerekkel, ugyanakkor a korábbi ábrán bemutatott tendencia itt is igazolást nyer.
🇭🇺 A hazai üzletláncok esetében átlagosan 5,58%-kal, míg a nemzetköziek esetén 8,57%-kal csökkent a magyar termékek aránya a korábbi, 2014-es adatokhoz képest. A nemzetközi és hazai láncok között a legnagyobb különbség a sonkák, párizsi, virsli, sajtok, vaj, lekvárok, száraztészta és a konzervek esetében volt tapasztalható.
🍳 Az egyes termékek esetén tapasztalható az is, hogy kicsi az itthon előállított élelmiszerek aránya, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy mennyit és honnan importálunk ezekből az árukból. Visszatérve kicsit a reggelihez, az alábbi táblázatokban az olyan élelmiszereket, gyümölcsöket és zöldségeket gyűjtöttük össze, amelyek ehhez szükségesek. Ha végigvesszük egy hagyományos reggelinek a hozzávalóit (tojás, kenyér, vaj, lekvár, sonka, joghurt, zöldség, gyümölcs, tej, kávé vagy tea), azt láthatjuk, hogy a legtöbb termék import, kivéve, ha kifejezetten ügyelünk arra, hogy magyar eredetű legyen az elénk kerülő élelmiszer.
🍋 Érthető módon egyes termékek, mint a citrusfélék, banán, trópusi és déli gyümölcsök termesztése itthon nem megoldható, így azokból mindenképp importra szorulunk. Az élelmiszerek közül főként a kávé és a tea tekinthető még ilyen árunak. A 2021-es adatok alapján a gyümölcsök közül főként citrusokat, banánt, paradicsomot importáltunk. Az élelmiszerek közül magas a sajt, a kávé és a margarin behozatali értéke is.
Egyes itthon kapható importtermékek a főbb küldő országok szerint (Adatok forrása: OEC World, 2023).
🇩🇪 A táblázatból kitűnik, hogy Németország számos terméket exportál felénk, mellette pedig Lengyelországnak magas a részesedése. A német importtermékek magas aránya mögött feltűnhetnek azok a diszkontláncok is, amelyek itthon az elmúlt évtizedekben nagy számban jelentek meg. Ezekben a boltokban tipikusan megfigyelhető a NÉBIH kutatása szerint is a magyar termékek alacsonyabb aránya. A magyar termékeket itt főként lengyel, német és szlovák árukkal igyekeznek helyettesíteni.
Egyes itthon kapható importtermékek a főbb küldő országok szerint (Adatok forrása: OEC World, 2023).
🇪🇸 A gyümölcsök és zöldségek importjában már valamivel több a mediterrán, déli állam, egy érdekesség is megfigyelhető benne. A banán esetében Szlovákiától vásároljuk a legtöbb terméket, mindazonáltal északi szomszédunk nem egy tipikus banán nagyhatalom. A hozzánk érkező banán több mint 37%-a érkezik innen, a szlovák nagykereskedők vagy egyenesen a termelőktől (dél-amerikai országokból) vásárolják meg, vagy más, európai államok kereskedőitől, főként belgáktól és franciáktól. Nem véletlenül nem találkoztunk még tehát olyan banánnal, amelyen szlovák matrica található. A fennmaradó arányt más európai országok teszik ki a banánimportunkban, elsősorban Belgium, Franciaország és Hollandia.
♻️ Egy-egy étkezéshez tehát elengedhetetlen ma már a külföldi import áruk beszerzése is. Ha csak a reggelit vesszük figyelembe, akkor jellemzően 6-8 ország termékei kerülnek elénk, lehetőség szerint kiegészülve a magyar élelmiszerekkel. Egy egész nap során sokkal több külföldön előállított áruval találkozunk, érintkezünk, ezek száma több tucat is lehet. Az import termékekkel egészen addig nincs baj, amíg nem kerülnek túlsúlyba a hazai árukkal szemben, hiszen ezt követően a hazai gazdaság kerül versenyhátrányba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok esetben sikerült megfordítani vagy javítani egy-egy termékkör esetén az import-magyar arányokat, a kereslet azonban nem mindig fordul automatikusan a hazai termékek irányába. Ennek hátterében gyakran az import termékek mesterségesen alacsonyan tartott árai állnak, valamint a hazai termékek esetében megfigyelhető a kevesebb alternatíva is. A hazai termékek választása nem csupán a magyar gazdaság szempontjából fontos, de egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi kérdések is. Egy-egy termék minél távolabbi helyről jut el hozzánk, annál nagyobb a karbonlábnyoma, tehát annál több szennyező anyag jut a szállítása, előállítása során a környezetbe. Hazai termékek esetén mindez elkerülhető vagy minimálisra csökkenthető. Érdemes tehát a reggelinkhez is olyan termékeket összeválogatni, amelyek itthonról vagy a szűkebb régióból érkeznek.
🌐 Globális tekintetben a legnagyobb élelmiszer exportőr 2021-ben az USA, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Kína voltak. A világ teljes élelmiszer exportjának több mint 36%-át ezek az országok bonyolították. Importban vezető helyen áll az USA, Japán, Kína, Kanada, Németország és az Egyesült Királyság. Ide az összimport 34,2%-a áramlott.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Külkereskedelem régen és ma – mit exportáltunk 100 éve és mit 2022-ben? – Oeconomus
#élelmiszeripar #import #hazaitermék #magyartermék #magyargazdaság #importgyümölcs #importélelmiszer #versenyhátrány
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
