Dreher, Kőbányai, Pécsi Szalon, Borsodi – néhány azokból a hazai sörgyártókból, amelyek ma is a magyarok egyik kedvenc italát készítik. A magyar sörgyártás az egyik legnagyobb múltra visszatekintő ágazata az élelmiszeriparunknak, de a maihoz hasonló, gyári méreteket öltő sörfőzés csak lassan alakult ki. 2021-ben a hazai nagy sörgyárók 6 370 millió hektoliternyi sört értékesítettek, a fogyasztók pedig leginkább szombaton választják ezt az italt a pihenéshez. Élelmiszeriparunkat bemutató sorozatunk újabb részében a hazai sörgyártással foglalkozunk, kitérve a külföldi sörgyártók hazai térnyerésére, a magyar fogyasztási adatokra. Kiderül az is, hogy mennyi sört exportálunk, és mely országokba.
📜 Magyarországon a sörfőzés a XVIII. századig főként kismesterség volt, nagyobb főzdékkel a XVII. század végéig nem találkozhatunk. Az uradalmakon kívül főként kocsmárosok foglalkoztak sörfőzéssel, jellemzően családtagjaik bevonásával. Az, aki önálló főzdét szeretett volna alapítani, a nagyobb városoktól válthatta meg erre a jogot, vagy városi házzal kellett rendelkeznie. Ez azonban nem volt egyszerű, mivel a városok akkori településszerkezete és a szűk utcák miatt gyakoriak voltak a főzdékből kialakuló tűzesetek, így a városi önkormányzatok ritkán adták meg a jogot a sörfőzéshez. Emellett inkább az égetett szesz, főként a pálinka, továbbá a bor fogyasztása az, ami a hazai társadalomban figyelemre méltó volt. A főzött sör minősége sokszor nem az elvárható volt, így a kereslet és ezzel együtt a főzdék terjedése csak később tudott kibontakozni. Több, nagyobb kapacitású sörházról is vannak információink a jelzett korszakból: Pozsony, Kassa, Bártfa, Székesfehérvár, Makó, Hajdúböszörmény egyaránt rendelkezett főzdékkel, itt jellemzően magánszemélyek alapítottak iparegységeket. Egyes városok, mint Buda, megtartották a sörfőzés jogát, így a polgárok sörfőzési lehetősége itt jelentőségét vesztette.
Változás az 1840-es ipartörvényt követően kezdődött, 1843-ban ugyanis mind a sörfőzést, mind a sörbehozatalt szabaddá tették Pesten. Annyi kitételt határoztak meg, hogy mind a behozott, mind a helyben főzött sör esetén accisát, vagyis forgalmi fogyasztási adót kellett fizetni. Az adó ellenére a sörfogyasztás fellendülésnek indult, egyre többen kezdtek ilyen jellegű vállalkozásokba. 1854-ben alapították meg az egyik legnagyobb hazai sörfőzdét, a Kőbányai Serfőző Társaságot. A főzdét egy Münchenben tanult vállalkozó, Schmidt Péter nyitotta, akitől 1862-ben id. Dreher Antal vásárolta meg. Ezt az évet tekinthetjük a Dreher Sörgyár megalapításának. Budapest mellett vidéken is fejlődésnek indult az iparág: 1848-ban Pécsett Hirschfeld Sámuel hozta létre a mai Pécsi Szalon Sörgyár jogelődjét, 1895-ben pedig az Első Soproni Serfőzde és Malátagyárat alapították meg, amely 2003 óta a Heineken csoport tagja. Az első világháború, a két háború közötti gazdasági világválság, majd a második világháború okozta megváltozott világrend hatására a sörgyártás is átalakult. 1949-ben és ezt követően állami kézbe kerültek az üzemek, önálló működésük ismét csak az 1980-as évek végén indulhatott el. A privatizációs hullám, valamint a külföldi nagyvállalatok erőteljes térnyerése hatására a korábbi tulajdonosi szerkezet megváltozott, ami egyben magával vonta a gyárak nemzetközivé válását is. A négy nagynak tekinthető hazai sörgyár – a Dreher, a Borsodi, a Soproni és a Pécsi Szalon – immár többségében külföldi tulajdonosok kezében összpontosul. A Dreher eredetétől fogva osztrák gyökerekkel rendelkezik, azonban 1993-ban a South African Breweries (SAB) vásárolta fel, 2002-ben pedig a SAB egyesült az amerikai Miller Brewing Companyval. Ezzel a világ második legnagyobb sörgyártó vállalkozása jött létre. Az 1973-ban alakult Borsodi Sörgyár 2012 óta az amerikai-kanadai Molson Coors gyár tulajdonában áll. A Soproni Sörgyár a korábban már említett Heineken csoport tagja 2003 óta, végül pedig a Pécsi Sörfőzde 1993-ban került az Ottakringer-Wenckheim Társaság igazgatása alá.
👨👩Magyarországon egy 2019-es felmérés szerint a sört fogyasztók átlagéletkora 46,7 év, 59%-uk jellemzően középfokú végzettséggel rendelkező férfi, akik legalább hetente egyszer 2,8 liter ilyen típusú italt iszik meg. A nők esetében ez az érték jóval kisebb, ők heti minimum egyszer 1,1 liter sört fogyasztanak, átlagosan 48,4 évesek körébe tartoznak, 73%-ban középfokú végzettséggel. A sör, bor és röviditalok felméréséből kiderül az is, hogy a férfiak a bor után sörből isszák a legtöbbet, 5,7 korsónyit heti szinten.
🍺A hazai nagy sörgyárak együttes értékesítése 2021-ben 6 370 millió hektoliter volt, ami 3,1%-kal haladta meg a 2020. évi értéket. A 2021-es hazai termelés 5 568 millió hektoliter volt, ami 3,5%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest. A 2020-as év főleg a koronavírus járvány miatti korlátozások következtében volt rossz hatással a sörgyártókra. A járvány miatti bezárások végett a vendéglátóhelyek nem tudtak annyi sört értékesíteni, mint korábban, valamint az egyéni fogyasztás is jelentősen visszaesett. Jó hír azonban, hogy a csökkent kereslet miatt a gyártók nem váltak meg dolgozóiktól, 2021 végén a nagyobb sörgyártók 1 620 embert foglalkoztattak közvetlenül, ami egy minimális növekedést is jelez, az előző évi 1 611 főhöz képest.
📈 A jelenlegi legnagyobb gondot a gyártási költségek megemelkedése okozza az iparágakban. Ez főként az energiaszolgáltatási árak drasztikus növekedésével magyarázható. Mind az éves, mind a havi szintű fogyasztói átlagárakban megfigyelhető az emelkedés.
📈 A havi átlagárak az előző év azonos időszakaihoz képest a fogyasztóiár-indexek gyorsulása figyelhető meg a tavalyi egész év folyamán, de főként az év végi és az ez év eleji hónapok esetében. Ehhez képest a havi értékek az előző hónaphoz viszonyítva idén januártól csökkenő tendenciát mutatnak. Az éves átlagokban az árváltozás ugyancsak megfigyelhető, bár itt csak a 2022 év végéig megadott összegek érhetőek el jelenleg. Annyi mindenképpen összefoglalható, hogy az elmúlt 5-8 év során átlagosan 40%-kal került többe egy-egy palack sör, mint korábban.
🗺️A sörgyártás esetén is felmerül, hogy az italt itthon vagy inkább külföldön hozzák forgalomba. 2010-2018 között a belföldi értékesítés volumene fokozatos növekedést jelez, míg az export jelentősen visszaesett.
📉 A trend 2018-ban fordult meg, ekkor ismét a belföldi értékesítés kezdett csökkenésbe, amit a pandémiás időszak tovább fokozott, az export pedig jelenleg élénkülést mutat. A magyar külkereskedelemben a sör nem tesz ki számottevő értéket, ugyanakkor az utóbbi két-három év során ismét fokozatosan növekedett a kivitelünk ezen ágazata is.
🍻 A 2021-es adatok alapján a magyar gyártású sörök főként az Európai Unió tagállamaiba érkeznek (80,46%), viszont figyelemreméltó a kelet-ázsiai országokkal való növekvő áruforgalmunk. Kínába 2014-ben még csupán a sörexportunk 0,71%-a érkezett, 2021-ben viszont már 10,6%-át szállítottuk ide. Hasonlóan magas értéket képvisel a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége is, ide 2021-ben a teljes sörkivitel 8,94%-a került. Az Európai Unió államai közül főként Csehországba (25,7%), Horvátországba (21,7%), Szlovákiába (11%), valamint Romániába (8,24%) exportálunk sört. Magas a hozzánk érkező import sörök mennyisége is, amit 97,8%-ban az Európai Unió államai szállítanak hazánkba. Főként Lengyelországból (27,7%), Csehországból (22,4%), Németországból (8,6%) és Belgiumból (6,41%) érkezik a kedvelt ital Magyarországra.
👨🌾 Ahogyan a legtöbb élelmiszeripari ágazat esetén is már láthattuk, úgy a söripari szektorban is egyre több manufakturális alapokon szerveződő, kézműves sörfőzde jött létre az utóbbi időben
🇭🇺 A legtöbb kisüzemi sörfőzde Pest vármegyében és Budapesten található, a fővárosban 2020-ban 19 főzde működött. Számottevő mennyiségben találhatunk ilyen jellegű üzemet Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegyékben is. Az itt készülő italokból évente maximum 8 000 hektoliternyi készül, ezáltal megmaradhat a kisüzemi jelleg és a hagyományos, kézműves érték. Az utóbbi tíz évben kezdődött a kisüzemi főzdék sokasodása itthon. Főként az adóterhek csökkentése, a jövedéki engedélyek megszerzésének egyszerűsödése tette lehetővé a piac bővülését. Ezeknek az üzemeknek az elsődleges célja, hogy egy különleges receptúra alapján készüljenek a sörök, így nem a teljes piac meghódítása, inkább néhány ezer, esetenként pár száz fogyasztó törzsvásárlóvá tétele a cél. Sokan családi alapokon szervezik az üzemeket, ahol akár a családi recepteket is hasznosítják. Emellett egyre többen vállalják, hogy olyan országokba utaznak sörfőzést tanulni, amely régóta nagy hagyományokkal rendelkezik a területen. Ilyen például Csehország, Németország, Belgium vagy Írország is.
🇩🇪 Globális tekintetben Németország a világ legnagyobb sör exportőre. 2022-ben 1,13 milliárd euró értékben szállított italt a világ országaiba. A legtöbb sört Olaszországba, Kínába, az USA-ba és Franciaországba exportálta.
✋Miért nem illik sörrel koccintani itthon? – Mindenki tudja, hogy sörrel magyar ember nem koccint, de csak kevesen, hogy mi ennek a tényleges oka. A bizonyítékokkal meg nem erősített történeti hagyomány szerint 1849-ben Haynau császári fővezér és az osztrák tisztek ezzel az itallal koccintottak az aradi vértanúk október 6-i kivégzését követően. A magyarok ekkor fogadták meg, hogy a mártírhalált halt hősök emlékére, többet nem koccintják össze sörös poharaikat, inkább a levegőbe emelve kívánnak egészséget egymásnak az italhoz.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt, itt, itt olvasható.
A cikk megírásához felhasználtuk: Szerk.: Dr. Kirsch János – Dr. Szabó Loránd – Dr. Tóth-Zsiga István: A magyar élelmiszeripar története. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986. pp.68-74.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Magyar tejipar – honnan hová jutott az ágazat az elmúlt több mint 150 évben – Oeconomus
#sörgyártás #söripar #magyargazdaság #magyaripar #élelmiszeripar #sörfőzdék #dreherantal #pécsisör #soproni #borsodi #manufakturák
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
